Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január

1997-01-03

­­I Tíz utasból legalább egy bliccel A BKV-tarifa emelkedése nem befolyásolja a polyárók számát Tíz utasból egy biztosan bliccel a fővárosi tömegközlekedésben. Mindez nemcsak feltételezés, hanem többé-kevésbé pontos adat. A BKV ugyanis még az ősszel készíttetett egy felmé­rést, melynek során egy két­százezres minta közlekedési szokásait vizsgálták. Mint kide­rült, ezt a deviáns helyváltozta­tó formát, vagyis a bliccelést az utasközönség tíz százaléka al­kalmazza. A tapasztalatok szerint a ló­gósok jelentős része nem anyagi helyzete miatt lesz potyautas. A jegyért való sorban állás idő­­vesztesége éppúgy motiválhatja a bliccelést, mint a virtuskodás. Éppen ezért a bliccelők száma évek óta állandó, a jelenséget nem befolyásolja az utazási ta­rifák emelkedése. A bliccelés mértéke a belvárosi járatokon és a zsúfoltabb járműveken na­gyobb, és függ a napszaktól, sőt még az időjárástól is. Esős idő­ben például még a ráérős embe­rek közül is kevesebben sétál­nak le egy-két megállót. Van­nak persze, akik tudatosan po­tyáznak. A helyszínen fizetett bírság ugyanis januártól is csak nyolcszáz, míg utólag, csekken befizetve is mindössze kétezer forint, vagyis még mindig ol­csóbb, mint a havibérlet. A bliccelők ugyanakkor több­nyire profik. Általában van ná­luk jegy, amelyet csakis a kellő pillanatban használnak fel, messziről felismerik az ellenőrö­ket, vagyis minimális kockázat­tal utaznak. Tudják, hogy a tö­mött járatok biztonságosabbak, hogyan nyerhetnek időt, amikor, felbukkannak az ellenőrök. (Tíz... folytatás a 19. oldalon) Sokan elkerülik a jegypénztárt .unhalmi János felvétele BUDA és PEST NÉPSZABADSÁG 1997. január 3., péntek A fővárosi polgár többet adózik APEH: javult az ügyintézés színvonala Tavaly év elején átalakították az APEH fővárosi szervezetét. Az újonnan létrehozott négy budapesti igazgatóság érzékelhetően ja­vított az ügyintézés színvonalán - állítják az illetékesek. A koráb­bi fővárosi igazgatóságnál szinte minden területen olyan lemara­dás halmozódott fel, amelyet változatlan körülmények között már nem tudtak volna ledolgozni. A szétválás óta az APEH fővá­rosi igazgatóságai a korábbi res­tanciát már majdnem felszámol­ták - válaszolták kérdésünkre a hivatal szakemberei, akik úgy látják, az ügyfelek is elégedet­tebbek. A korábbi kettővel szemben ugyanis húsz ügyfél­­szolgálati irodát működtetnek, nőtt az igazgatóságok létszáma és a technikai felszereltségük is javult. A három területi igazgatóság mellett létrejött a kizárólag a ki­emelt adózókkal (lásd tábláza­tunkat!), azaz a legjelentősebb gazdasági tevékenységet folytat KIEMELT ADÓZÓK KERÜLETENKÉNT *Az APEH Pest Megyei és Fővárosi Ki­emelt Adózóinak Igazgatóságánál 17 Pest megyei kiemelt adózót is nyilván­tartanak Forrás: APEH 1ó, illetve költségvetési kapcso­lattal bíró gazdálkodó szerveze­tekkel foglalkozó negyedik igaz­gatóság. A decentralizálás előse­gítette a közvetlenebb kapcsolat kialakítását az adózók és a ható­ság között. Az átszervezés legnagyobb gondja Zombory István főosz­tályvezető-helyettes szerint az, hogy az új szervezeti felállásból adódó nehézségeket fokozták a korábbi időszakból hátrama­radt, elintézetlen ügyek. A fő­osztályvezető úgy véli, az ügyfe­leknek nem jelentett különösebb gondot az új szervezetek létesí­tése, mivel a sajtó, a tévé és a rá­dió híradásaiból és az ügyfél­­szolgálatoknál időben értesül­hettek arról, hogy melyik igaz­gatósághoz tartoznak. Kedvező visszhangra talált az is, hogy az ügyfelek adószámait az új ható­ságok automatikusan állították át, így azt nem az adózóknak kellett bejelenteniük. A téves helyre érkező ügyiratokat pedig gyorsan és közvetlenül meg­küldték az illetékes adóhatóság­nak. Ezek után nem meglepő, hogy 1996 első tíz hónapjában időará­nyosan alakultak az adóbevéte­lek Budapesten. A kiemelt adó­nemek adatait elemezve kiderült az is, hogy az előző év azonos időszakához képest 1996 január­jától októberig 23 százalékkal több adó folyt be a budapesti igazgatóságokhoz. Ezzel a fővá­rosnak a hazai nettó adóbevéte­leken belüli részesedése elérte a 60 százalékot. Tavaly különösen nagy mértékben növekedtek az áfa-befizetések és a személyi jövedelemadó bevételei. A fővá­rosi polgárok egy főre eső adófi­zetési kötelezettsége mintegy 141 ezer forint volt, több mint kétszerese a vidékiekének. Sz. I. M. Kerület Kiemelt adózók száma 1.9 II. 18 III. 12 IV.2 V. 51 VI. 17 VII. 11 Vili. 16 IX. 17 X. 13 XI. 17 XII.6 XIII. 20 XIV.9 XV.5 XVI.1 XVII.0 XVIII.2 XIX.0 XX.1 XXI.3 XXII.2 XXIII. Összesen: * 234 2 Bevetésen az éjszakai plakátbrigádok Az illegális falragaszok legtöbbjén könnyűzenei koncerteket hirdetnek A Fővárosi Közterület-felügye­let nemrégiben elkészített fel­mérése szerint a főváros belső kerületeinek házfalain, vil­lanyoszlopain és kapcsolószek­rényein legalább öt-hatezer en­gedély nélkül felragasztott hir­detmény látható. Akcióban lévő illegális plakátragasztót fogni mégis nagy szerencse, megbí­zóikat felelősségre vonni pedig még nagyobb. Az I. kerületben a Krisztina körutat, a II.-ban a Margit kör­utat és a Moszkva teret, a III. kerületben a Flórián tér kör­nyékét, a Belvárosban pedig a Kossuth Lajos utcát ragasztgat­­ták tele a legalaposabban - tá­jékoztatta lapunkat Szabó Béla, a szervezet igazgatóhelyettese. Különösen sok még a hirdet­mény a pesti körutakon is, az­tán a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Baross utcában, az Üllői úton, a Hungária körúton, a Városli­getben, a Kerepesi úton, az Örs vezér téren, a Villányi és a Bar­tók Béla úton, a Móricz Zsig­­mond körtéren és az Alkotás úton. A ragasztókedv nőttön nő. Az 1968-ban kelt, ma is hatá­lyos kormányrendelet szerint az engedély nélküli hirdetésekért csak magát, a plakátragasztót lehet elővenni, s azt is csak ak­kor, ha éppen tetten érték. De­cember elején két hét alatt mindössze harminchat embert füleltek le, aminek főként az az oka, hogy a plakátragasztó sok, a felügyelő meg kevés,­illetve, hogy éjszaka, amikor a hirdet­mények zöme a falakra kerül, az a kevés felügyelő is alszik, aki egyáltalán van. A tetten ért plakátolók közül harminchár­mat a helyszínen megbírságol­tak, három ellen pedig szabály­sértési eljárást indítottak. A bírságok összege nem éri el a negyvenezer forintot sem, ami­nek viszont az az oka, hogy a felügyelet a büntetések kiveté­sekor figyelembe veszi a sza­bálysértők szociális helyzetét is. A plakátragasztókról pedig az engedély nélküli falragaszó­­többnyire kiderül, hogy diákok­­at azoknak kell eltakarítani­­vagy munkanélküliek, Ők, akiknek az érdekében a vil-A Fővárosi Közgyűlés ’94-es lányoszlopokra kerültek. Ez rendelete elvileg könnyítene van azonban újabb dilemmához va­­lamit a közterület-felügyelők­hez. A plakátok kilencvenöt szá­­molyán, hiszen kimondja, hogy talékán mostanság ugyanis kü­lönféle könnyűzenei koncerte­ket hirdetnek, így mindjárt bo­nyolulttá válik a kérdés, hogy valójában ki a megrendelő. A koncerteket szervező művelő­dési házak általában azzal vé­dekeznek, hogy a plakátragasz­tás mindenekelőtt a hirdetmé­nyeken szereplő együttesek ér­deke, más esetekben pedig fel­mutatnak egy papírt, amely szerint ők megmondták a pla­kátragasztóknak, hogy a hirde­téseket csak az arra kijelölt he­lyeken rakhatják fel. Hogy az­tán máshová is került belőlük, arról ők igazán nem tehetnek - mondogatják. A művelődési há­zak rendezvényszervezői egyéb­ként gyakran azzal is érvelnek, hogy az együttesek rajongói egyszerűen elemelték a plaká­tokat, és utána puszta lelkese­désből teleszórták velük a vá­rost, tehát megint csak nem ők a hangok. Ami az együttesek szervezőit illeti - tette hozzá Szabó Béla - azokat pedig szinte lehetetlen­ség elérni. Mindössze egyetlen olyan eset fordult elő, amikor egy zenakar szedette le a málló falragaszokat. Furcsa egyéb­ként - jegyezte meg Szabó -, hogy olykor millió dolláros koncerteket is ingyen akarnak hirdetni. A Stefánia úton példá­ul annak idején alig lehetett lát­ni a villanyoszlopokat a Tina Turner-plakátoktól. Szabó Béla szerint két meg­oldás lehetséges. Az egyik egy - a Városháza által itt-ott már kipróbált - technológiai eljárás, amelynek során olyan anyaggal vonják be a frekventált utak menti falakat és oszlopokat, amely egyszerűen ledobja ma­gáról a plakátot. A másik lehe­tőség az éjszakai razziázás. A felügyelet akciócsoportja már felkészült erre, bár az alkalom­­szerű rajtaütésektől túl sokat nem lehet várni - jegyezte meg az igazgatóhelyettes. B. T. Nyugati téri rétegek teknős miklós felvétele Hajléktalan-napközi Angyalföldön MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Karácsony előtt pár nappal is­mét megnyitotta kapuit az an­gyalföldi nappali melegedő. A Mohács utcai intézmény har­minc hajléktalant tud egyszerre fogadni. A betérők hétfőtől pén­tekig reggel nyolc és délután négy óra között meleg teát és zsí­ros kenyeret kaphatnak, kéré­sükre megőrzik a csomagjaikat, sőt a gyerekükre is vigyáznak, amíg hivatalos ügyeiket intézik. A nappali melegedőt a főváros szolidaritási alapjától pályáza­ton nyert pénzből működtetik. ­ Szociális diszkont az Újlipótvárosban is MUNKATÁRSUNKTÓL A Váci úti után újabb szociális diszkontot nyitottak a XII. ke­rületben, a Pannónia utcában. A csaknem kétszáz négyzetméte­res, két eladótérrel és raktárral rendelkező üzlet az angyalföldi szociális bolthálózat második tagja. A felújítás több mint há­rommillióba került, a nyitó áru­készlet értéke eléri a kétmillió forintot. A költségeket az önkor­mányzat állja. Az Angyalföldi Szociális Egyesület működteti a boltokat, ahol kereskedelmi árrés alkal­mazása nélkül árusítanak, az árut a termelőktől szerzik be, ez­zel is csökkentve a költségeket. Az egyesület tagjai jövedelmük másfél százalékát fizetik be ha­vonta, cserébe 6-35 százalékos kedvezményben részesülnek. 4­4 Radar a füstölgő autók ellen Egy minapi felmérés szerint a zöldkártya bevezetésével mind­össze kilenc százalékkal csökkent a gépjárművek károsanyag­kibocsátása. Ennél jobb arány is elérhető volna, ha a környezet­védelmi ellenőrző vizsgálatok után a tulajdonosok nem szabá­lyoznák újra járműveiket. De megteszik. A trükközés egyetlen el­lenszere, ha szigorodik az utakon pöfögő autók ellenőrzése. De­cember óta a fővárosban van erre lehetőség, hiszen forgalomba helyezték az RSD-2000 nevű távérzékelő készüléket. A szerkezet óránként 600- 800 járművet ellenőriz­­ a for­galom zavarása nélkül. Méri a füstgáz szén-monoxid-, szén­dioxid-, illetve nitrogén-oxid­­tartalmát. A távérzékelt ada­tok alapján még nem büntethe­tők a környezetet szennyezők, de a mérési eredmények és a rendszám alapján van arra le­hetőség, hogy hivatalos mérő­helyeken is teszteljék az autó­kat. Ha ott is rosszul működ­nek, a szakhatóságok szabály­sértési bírságot róhatnak ki, akár a forgalmi engedélyt is bevonhatják. A szerkezet 41,5 millió forintba került, amely­ből 19,8 milliót a Központi Környezetvédelmi Alap bizto­sított. Talán ez az új berende­zés is hozzájárul ahhoz, hogy az erősen szennyezett levegőjű fővárosban előbb-utóbb javul­jon a helyzet. Bár a károsanyag-kibocsátás az utóbbi években csökkent, Budapest - európai mércével nézve - így is a közepesnél erő­sebben szennyezett városok közé tartozik. Alig enyhített a gondokon - noha önmagában hatalmas lépés -, hogy az utób­bi években a BKV buszainak háromnegyede korszerűbb lett. 262 új autóbusz gurul az uta­kon, további 380 motorját pe­dig a legszigorúbb európai nor­máknak megfelelően alakítot­ták át. Ezek eredményeként 990 tonnával kevesebb káros anyag kerül a levegőbe. Szin­tén tisztább lenne a levegő, ha a Budapestre naponta érkező félmillió utas minél nagyobb hányada a tömegközlekedési eszközöket használná. Az sem mellékes, hogy más­fél évtized alatt kétszáz száza­lékkal nőtt a fővárosi polgárok autóinak száma. A kocsik átlagéletkora tíz és fél év, a járműveknek csupán a tizede katalizátoros. A fejlett ipari országokhoz hasonlóan Buda­pesten is a közlekedés a legna­gyobb légszennyező - a káros anyagok kétharmada innen származik. Azt hihetnénk, hogy az üzemanyagok ólomtartalmá­nak csökkenésével arányosan esik az ólomszennyezés mérté­ke is. A tapasztalatok azonban nem igazolják a várakozáso­kat. Ennek oka a város koszos­sága: mivel az utak és a közte­rületek pormentesítése megol­datlan, az utakról sokszorosan felvetődik a szennyezés. A növekvő szennyezettséget mutatja a levegőminőségi ha­tárértékek túllépése is, ez ma már a vizsgált esetek húsz szá­zalékát is meghaladja. Ebből a szempontból különösen a for­galmas csomópontok és a belső kerületek a kritikusak. Ezeken a helyeken olykor már a féléves átlagok is meghaladják a leve­gőminőségi határértéket. Ö. Z.

Next