Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január
1997-01-14
24 NÉPSZABADSÁG Ha kérdezel, érintsd meg! Kiépülőben Budapest információs rendszere Budapestet a legóvatosabb becslések szerint is nyolcmillió turista kereste fel a múlt évben. Pontos és részletes tájékoztatásuk az egyik legfontosabb feladat. Ennek igyekszik megfelelni a Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) most kiépülő információs hálózata. A tájékoztatás egyik leglátványosabb - a város lakóit is szolgáló - eleme a Budapest különböző pontjain nemrég felállított nyolc számítógépes információs oszlop - mondta érdeklődésünkre Ifjú György, a BTH igazgatója. A feltűnő sárga oszlopokba szerelt berendezés a képernyő érintésére ad tájékoztatást az érdeklődőnek. A rendszer tartalmazza a Tourinform adattárának Budapesttel kapcsolatos összes információját. A memóriába betáplálták Budapest részletes térképét is, a városban található valamennyi postai címmel együtt, valamint mind a huszonkétezer útkereszteződés forgalmi helyzetét, öszszesen másfél millió információt, így a gép nemcsak a múzeumokról, a város nevezetességeiről, az éttermekről, szálláshelyekről, patikákról, orvosi ügyeletekről, kulturális és szórakoztató programokról ad információt, hanem pontos útvonaltervet is készít az érdeklődőnek bármely tetszőleges két pont között, akár tömegközlekedéssel, akár gépkocsival szeretné elérni úti célját. A gép az útvonal elkészítésénél figyelembe veszi a napszakot és az ebből eredő forgalmi helyzetet is, valamint megadja az utazás várható időtartamát. Mindezt három nyelven - magyarul, németül és angolul. A rendszert a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. és a Topolisz Térinformatikai Kft. készítette a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának pályázatára. A nyolc oszlop felállítása tizenötmillió forintba került, a költségeket a bizottság állta. A fejlesztésnek azonban ezzel nincs vége - tette hozzá Ifjú György. Idén és jövőre is szeretnének nyolc-nyolc hasonló információs pontot létrehozni, azzal lesz teljes a hálózat. Már folynak a tárgyalások a BKV- val, hogy minden fontosabb metrómegállóban és a földalatti kiemelt állomásain felállíthassák a berendezéseket. A BTH szeretne több készüléket - a bankjegykiadó automatákhoz hasonlóan - házak falában elhelyezni, így a gép éjjel is az érdeklődők rendelkezésére állna. A rendszer tervezett műszaki fejlesztése pedig a kért információk és az ajánlott útvonal kinyomtatását is lehetővé teszi majd. Ez a rendszer azonban csak egyik eleme a turistákat kiszolgáló információs hálózatnak - mondta az igazgató. Emellett nagy a szerepük az információs irodáknak, amelyekből jelenleg kettő fogadja az érdeklődőket, az egyik a Nyugati pályaudvaron, a másik pedig az M1-es és az M7-es autópálya közös szakaszán, a főváros határában. A későbbi tervekben több iroda nyitása szerepel, ezeket a Várban, a Városligetben, az M3-as és az M5-ös autópályákon, valamint a pályaudvarokon szeretnék elhelyezni. Mindezeken túl már tavasszal felállítják azt a száz, útjelző táblához hasonló oszlopot, amelyeken nyilak mutatják majd, merre kell keresni a város fontosabb nevezetességeit. A Budapestre látogató turisták remélhetőleg hamarosan még egy, eddig nem ismert füzetecskével is találkozhatnak, amelyben a város veszélyeire hívják fel a figyelmüket. Ebből megtudhatják például, hogy melyik környéket ne keressék fel éjszaka, mire figyeljenek, ha taxiba szállnak, hogyan vigyázhatnak értékeikre. Ez a nyugati városokban bevált dolog, szemernyit sem fog rontani a Budapestről kialakított képen - mondta Ifjú György -, mert nem elijeszti, hanem tájékoztatja a turistákat. Mert sehol a világon nem az a szégyen, hogy ismertetik a közbiztonság helyzetét, hanem az, ha eltitkolják és emiatt baja esik a vendégnek. A. G. Másfél millió információt kínál Kánhalmi János felvétele ÉRINTŐKÉPERNYŐS INFORMÁCIÓS PONTOK : - Ferihegyi repülőtér 1-es terminál, érkezési csarnok, - Ferihegyi repülőtér 2-es terminál, érkezési csarnok, - Déli pályaudvar, pénztárcsarnok, - Astoria, metróaluljáró, - Szentháromság tér, Kulturianov-székház bejárata, - V. kerület, Sütő utca 2., Tourinform-iroda, V. kerület, Dorottya utca 2., Tourinform-iroda, Vámház körút, Nagyvásárcsarnok. BUDAPEST_ Erzsébet azelőtt Vásár és Sztálin volt A hajdani Új téren osztották szét a Levantéból érkező árut, és vitték tovább a Balkánra Lehet, hogy kissé túlzott a kitűnő borász, Schams Ferenc, akinek városunk első alaposabb leírását köszönhetjük. Európa legnagyobb terének nevezte a hajdani Újvásár teret, melyhez fogható szerinte a császári birodalom egyetlen városában sincs, legfeljebb a velencei Szent Márk térhez hasonlítható. Az azonban bizonyos, hogy nagy nemzetközi piacnak adott otthont a tér, mely korábban nád- és sáslepte, vadvizek szerte futóhomok volt, vízimadarak és szúnyogok tanyája. Valaha temető is volt itt, a Váci kapu előtt, melynek helyén alakult az Újtér, Újvásár tér, Vásár tér, 1858 óta Erzsébet tér, mely közben Sztálin és Engels nevét is viselte. Bátor kalmárok hozták ide messze földről portékáikat, itt osztották szét a Levantéból érkező árut - főként gyapot-, fűszer-, cukor- és kávészállítmányokat - az osztrák, német, cseh nagykereskedőknek, és innen továbbították az iparcikkeket a Balkánra. A megbízható Közhasznú Ismeretek Tára húszezer embert és tizenötezer szekeret emleget. „Bécsi és más nagykereskedők és fabrikások, Görögök, Zsidók, Törökök nagy kereskedést űznek fabrikai, gyarmati mívekkel s termesztvényekkel, mint gabonával, borral, marhával, gyapjúval, dohánnyal, mézzel, viasszal, bőrrel, gubaccsal, épület fával süt.” Lassan járj! Vásár idején valóságos város emelkedett a téren, tizenkilenc elárusítóutcával, melyek zománcozott névtáblákkal voltak ellátva. A deszkafalakból összerótt, hevenyészett bódévárost aztán vásár végeztével elbontották, a sátorváros lakói szedték a sátorfájukat és pusztasággá vált a tér. Bezárult a sarkon álló előkelő Ürményi-ház huszonnégy bolthelyiségének ajtaja is, bár az Újpiac felé néző raktárai egész évben dugig voltak áruval. Ürményi Ferenc koronaőr a Festina lente (lassan járj) nevet adta házának, melyet a hét leghíresebb pesti ház egyikének tartottak a kortársak. A két utcára és két térre néző monstruózus épület egy része később a dúsgazdag Sina báró tulajdona lett, majd a helyére az Adria Biztosító Társaság építette palotáját, melyben ma a Budapesti Rendőrfőkapitányság székel. Nem volt eseménytelen a tér élete a nagyvásárok közti időszakban sem. Ágai Adolf, aki Porzó néven adta ki Utazás Pestről Budapestre 1843-1907 című könyvét, hosszú oldalakon át foglalkozik az Erzsébet tér múltjával és korabeli jelenével, külön fejezetet szentel még a feltűnő módon viselkedő verebeknek is, melyek ellen több ízben rendelt el vérengző hadjáratot a város. A néptelen téren hétköznapokon iskolásgyerekek métáztak és pilinckéztek (akkor pöczökjátéknak nevezték) a síró homokon, de ünnepnapokon színpadias hadiszemle színhelye volt. Úlnapján helyet adott polgárok parádéjának is. Pezsgőző ló Szenzáció is történt a sivár téren, melynek egy rossz vizű, rozoga kút volt minden dísze és a rajta ingadozó lámpás olajos mécse minden fénye. (Ezt is eloltották - mint minden második utcai lámpát -, ha kisütött a hold.) Ide érkezett ugyanis - Sándor Móricz gróf meghívására - Lesars és Conszent világhírű angol lovastársasága. Messze virító falragaszok rajzai hirdették a műlovaregyüttes attrakcióit: abroncson ugráló hölgyek, pezsgőző ló, majomcsikós, pojáca... Változott a kép a múlt század közepén: a város parkosította a területet a budakeszi erdőből rendelt háromezer facsemetével. Platánfák kötötték le a homokot, olajfák árasztották illatukat, pirosan és sárgán pompázott az akác, vadgesztenyék virágfürtjei nyújtóztak az ég felé, a kajla kút helyén bécsi bohózatokat hirdetett az ide települt német színház. A nevezetes városi német színház 1846-ban a lángok martaléka lett, ezután építettek az Újtéren ideiglenes színházat (Noth-Theaternek, Szükségszínháznak nevezték), mely 1849-ben teljesen leégett. „Végre 1852-ben részvényes társaság keletkezett, mely ismét az Új téren építette ideiglenes színházát. Ez szilárdabb anyagszerből épült, s elég terjedelmes és takaros, s miután az Új tér homok sivatagját szép nők sétakertté változtatták, facsoportok s virágágyak környezik azt” - írja Hunfalvy János 1859-ben kiadott alapművében. Ekkor még nem tudósíthatott arról, hogy 1869-ben ez a színház is leégett. Népszerű kioszk is épült a téren, melynek teraszán kávét szürcsölve szívták a pestiek a jó levegőt, annak a két gesztenyefának is köszönhetően, melyet a Kerepesi úti Nemzeti tatarozásakor onnan hoztak át az új kioszk elé. A Hauszmann Alajos tervezte kioszk földszintjén kávéház, emeletén táncterem működött. Ezt építette át - szecessziós stílusban - két, utóbb világhírűvé vált építészünk, Vágó László és Vágó József. Itt működött az 1907-ben megnyílt Nemzeti Szalon, mely egy időben az akkor legmodernebb művészet otthona lett. Pesten először Gauguint, Cézanne-t és más modern franciákat is kiállítottak. Művészeti forradalom volt a Nyolcak kiállítása, amelyet szintén a Nemzeti Szalonban láthatott a nagyérdemű, sőt az olasz futuristákat is. Olyan időkben, mikor gróf Tisza Istvánt fizikai rosszullét fogta el Rippl-Rónai képei láttán. A Nemzeti Szalont 1960-ban lebontották, áll viszont a híres Danubius-kút. Igaz, nem ide szánták, hanem a Ferenciek terére, utóbb mégis a Kálvin teret díszítette. Létrejöttének és hányattatásának kalandos históriáját Búza Péter írta le Források és díszkutak című könyvében. Nemcsak ez az első igazi diszkót a fővárosban, hanem a hazai bankvilág egyik első várost szponzoráló akciója is az Ybl Miklós tervezte kúthoz fűződik. A pestiek élénk érdeklődése közepette hozták be Budakalászról egy soktengelyes, fellobogózott különszekéren a vízmedence ezermázsás nyerskőtömbjét. Négy folyó a téren Az 1883-ban felállított diszkót allegorikus szoboralakjai hazánk akkori négy legnagyobb folyóját szimbolizálják: Tisza, Duna, Dráva, Száva. A második világháború alatt szinte teljesen szétrombolódott a mű, melyet aztán Győry Dezső faragott újra, és 1959-ben avatták fel a mai helyén. Egyik épen maradt figurája, Száva, a fiatal lány, a Kálvin tér 9. számú klasszicista épület udvarán ül. A mai Erzsébet tér jeles épülete a Nyíri István tervei szerint 1948-1949-ben épült autóbuszpályaudvar, mely ipari műemlék, és feltehetően megtalálja majd új funkcióját a közelében felépülő Nemzeti Színház körül is. Erki Edit A tér képe ma GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE A kioszk teraszán kávét ittak és jó levegőt szívtak a pestiek A Nemzeti Szalon a legmodernebb művészetek otthona volt A Főpolgármesteri Hivatal Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztálya ÁRVERÉSEN ÉRTÉKESÍTI a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező alábbi ingatlant Cím Terület (m2) Jelleg Övezeti besorolás Közmű Bp. II. ker., Verseghy F. u. 3. 1114 építési telek 34 közművesíthető (romépülettel) Az ingatlan kikiáltási ára: 21 430 000 Ft Jelentkezés: személyesen vagy írásban munkanapokon 8.30 és 15.30 óra között az alábbi címen: Főpolgármesteri Hivatal Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztály, 1052 Budapest, Városház utca 9-11. sz. II. emelet 232. szoba. Bővebb felvilágosítás a 327-1000/26-54-es telefonszámon kapható. A jelentkezés lezárul: 1997. január 31., 14.00 óra. Az értékesítés időpontja: 1997. február 3., 10.30 óra. Az árverés helye: Főpolgármesteri Hivatal Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztály, Budapest, Városház u. 9-11. II. emelet 232. szoba. Az árerésen való részvétel feltétele: az induló vételár 10%-ának befizetése az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Budapest Önkormányzati Fiók Fővárosi Önkormányzat Költségvetési Elszámolási számlára (számlaszáma: 11784009-15490012), a befizetés és igazolása legkésőbb 1997. február 3-án 9.30 óráig. 3 f 1997. január 14., kedd A 100 éves GE Lighting Tungsram Rt. keres beszerzői munkakörbe agilis, munkabíró munkatársat. Feltételek: - életkor maximum 35 év, - legalább középfokú műszaki/kereskedelmi végzettség, - műszaki anyagismeret, - középfokú angolnyelv-tudás, - számítógépkezelői ismeret. Jelentkezni szakmai önéletrajzzal a GE Lighting Tungsram Rt. Vákuumtechnikai Gépgyára humán erőforrás osztályán lehet. Cím: 1046 Budapest, Fóti út 141. Telefon: 169-44-68. yT vv.. *-vt