Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. február

1997-02-04

Veszélyes rakományok a pesti utakon Az ellenőrzések kétharmadánál nem mindent találtak rendben Budapesten rendszeresen hajtanak keresztül veszélyes anyagokat szállító teherautók, tartálykocsik. Bár katasztrófahelyzetet elő­idéző baleset még nem történt, az eddig ellenőrzött járművek két­harmadánál találtak valamilyen hibát, hiányosságot. A veszélyes anyagok közúti szállítására a köznapi jármű­veknél jóval szigorúbb szabá­lyok vonatkoznak, amelyeket két vaskos kötetnyi jogszabály­­gyűjtemény foglal magába - tudtuk meg Samu János polgári védelmi alezredestől, a Fővárosi Védelmi Bizottság titkárságá­nak referensétől. A szabályok a rakomány pontos leírásától és a jellegének megfelelő védőöltözet készenlétben tartásától a sofőr megfelelő képzettségéig sok ap­ró részletre terjednek ki. Egyes járművek ráadásul csak külön útvonalengedéllyel közlekedhet­nek. Demszky Gábor főpolgár­mester, a főváros védelmi bizott­ságának elnöke tavaly rendelte el a veszélyes anyagokat szállító járművek rendszeres ellenőrzé­sét. Az ellenőrzést a titkárság szervezi, végrehajtásában a pol­gári védelem munkatársai mel­lett részt vesznek a BRFK, az út­vonalengedélyeket kiadó közle­kedési felügyelet és a területileg illetékes önkormányzat munka­társai. A rendszeres ellenőrzés tavaly októberben kezdődött és a vártnál rosszabb eredményt hozott. Tavaly az utolsó negyed­évben nyolc alkalommal össze­sen hatvanhét járművet ellen­őriztek és a kétharmaduknál ta­láltak olyan hiányosságokat, amelyek ütköztek a veszélyes anyagok szállításáról szóló nem­zetközi egyezmény - az ADR - előírásaival, illetve a KRESZ szabályaival. A hiányosságok csaknem felét a helyszínen pó­tolni lehetett, tizenhat esetben azonban a közlekedési felügye­let szabálysértési eljárást kezde­ményezett a járművek üzemelte­tőivel szemben, a legtöbbször az ADR-okmányok, a veszélyjelző tábla és az előírt ADR-felszere­­lés - köztük a védőruha, a­­kesz­tyű vagy a gázálarc­­ hiánya miatt. Öt esetben ez sem volt elég, hanem rendőri eljárásra volt szükség, elsősorban okirat­hamisítás miatt. A veszélyes szállítmányok vezetőinek ugyan­is speciális ADR-vizsgát kell tenniük és az ezt igazoló okmány bizonyult néhány esetben ha­misnak. A vizsga viszont nem könnyű, hiszen egy esetleges bal­eset bekövetkeztekor a jól kép­zett sofőr tudja, mit kell tennie. Samu alezredes szerint az el­lenőrzések eredménye ugyan kissé rosszabb a vártnál, de épp a rendszeres ellenőrzéstől vár­ható javulás. Ráadásul nemcsak a főváros, hanem a kerületek is megtarthatják saját ellen­őrzéseiket. Ezt egyébként Csepel és a XII. kerület már meg is tet­te, de a főváros is folytatja a ve­szélyes anyagokat szállító jár­művek ellenőrzését. A. G. Közömbösítik az útra ömlött sósavat szabó baenabás felvétele Márciusban jön a Budapest-kártya A felnőtt turistáknak 2900, a gyerekeknek 2000 forintért adják A Fővárosi Közgyűlés kereske­delmi, turisztikai és fogyasztói érdekvédelmi bizottsága a mi­nap úgy döntött, hogy az első negyedévre 26 millió 475 ezer forintot biztosít a Budapesti Turisztikai Hivatalnál készülő Budapest-kártya előfinanszíro­zására. A visszatérítendő támo­gatást a Fővárosi Idegenforgal­mi Alap egyedi döntésekre for­dítható keretéből utalják át. A kártyát várhatóan március kö­zepén kezdik árusítani a fővá­rosba látogató turistáknak. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint már hírül adtuk, a Buda­pest-kártya - amelynek elkészí­téséhez egyebek mellett a bécsi, a koppenhágai és a stockholmi idegenforgalmi hivatalok ta­pasztalatai szolgáltak példa­ként - egyfajta turistabérlet­ként működik majd. Korlátozás nélkül lehet utazni vele a BKV járművein és a gyermekvas­úton, egyúttal ingyenes vagy kedvezményes belépőül szolgál­na a város ötvenöt múzeumába és számos nevezetességébe. A kártyát kiváltók ezenfelül egyes éttermekben olcsóbban ehet­­nek-ihatnak is. A három napra szóló, hitel­kártya méretű műanyag lapot, amelyen a Lánchíd és a budai Vár képe lesz, várhatóan száz­ezer példányban készítik el. Felnőtteknek 2900, gyerekek­nek kétezer forintért kínálnák, s ebben benne lenne a hetven­hat oldalas, négynyelvű pros­pektus ára is. A Budapest-kár­tyához a turistainformációs iro­dákban, a múzeumokban, a BKV pénztáraiban, a kong­resszus- és rendezvényszerve­zőknél, Ferihegyen, a szállás­­foglalással, jegyeladással fog­lalkozó irodákban, a szállodák­ban, az ifjúsági szállókon és a pénzváltóhelyeken lehet majd hozzájutni. A kártya birtoká­ban az ötvenöt múzeum mellett ingyen el lehet majd látogatni az állatkertbe, a Vidám Parkba, a Pálvölgyi- és a Szemlő-hegyi barlangba, továbbá a Las Vegas kaszinóba. (Márciusban... foly­tatás a 19. oldalon.) Más fővárosoknál is hasonló a kártya tétje Csapi kontra kofák Miután a Nagyvásárcsarnok­­beli kereskedők kategorikusan nemet mondtak a helypénz száz­­százalékos emelésére, s csak a régi díjakat hajlandók fizetni, a Csarnok- és Piacigazgatóság (Csapi) vezetése úgy döntött, legkésőbb csütörtökig a bíró­sághoz fordul, hogy per útján érvényesítse követelését. Mint hírül adtuk, a Kmetty Ágoston vezette Kofakamara túlzónak érzi a Csapi határoza­tát, amely szerint a Nagycsar­nokban - áfa és szemétdíj nél­kül - 1200 forintról átlagosan 2064 forintra emelték a havonta és négyzetméterenként a stan­dok után fizetendő bérleti díja­kat. A kamara a döntés után til­takozó levelet írt a főpolgár­mesternek, a főjegyzőnek, a IX. kerületi önkormányzat illetéke­sének és a Gazdasági Verseny­­hivatalnak. Kmetty Ágoston lapunknak elmondta: a fővárosban évek óta stagnálnak a zöldségárak - a Nagycsarnokban még mindig négy kiló krumplit adnak egy vonaljegy áráért­­, miközben a vásárlóerő egyre csökken, így nem hiszi, hogy létezne Magyar­­országon olyan bíróság, amely helyt adna a százszázalékos emelésnek. A Kofakamara elnö­ke példaként megjegyezte: igaz, hogy a nagy bevásárlóközpon­tokban nyolcezer forintért hir­dették meg a zöldségeseknek szánt árushelyek négyzetméte­rét, azonban mára kétezer fo­rintra mérsékelték a díjat. Nem beszélve arról, hogy ott nem kértek egyszeri használatbavé­teli díjat, ami a Fővám téren ke­reskedőként is milliókra rúgott. B. T. Vita az alpolgármesterség körül Újpesten felbomlott az SZDSZ-MSZP koalíció Újpest polgármestere nem hiszi, hogy a testület munkáját veszélyeztetné a kerületi SZDSZ és az MSZP közötti meg­állapodás felmondása. A dönté­seket szakmai alapon kell meg­hozni és nem pártpolitikai ér­dekek alapján - hangsúlyozta Derce Tamás. Az 1994-es választások után két hónapig tartott, amíg a kép­viselők megegyeztek a bizottsági helyeken és az alpolgármesteri posztokon. A kompromisszumos megoldás tartósnak tűnt, hiszen két évig csend honolt a testület­ben. A béke része volt az MSZP­­SZDSZ együttműködési megál­lapodás is, amelyet a szabadde­mokraták a múlt héten felmond­tak. A harminchárom fős testület 18 tagú MSZP-frakciója időköz­ben tizenötre apadt. Ketten ugyanis átültek a függetlenek közé, egyikük pedig tavaly el­hunyt, és az időközi választáson az Újpestért Egyesület jelöltje győzött. - 1995-ben abban állapod­tunk meg az MSZP helyi szerve­zetével, hogy mindenről kölcsö­nösen tájékoztatjuk egymást. A szocialisták azonban nem tar­tották meg az ígéretüket. Ezért döntöttünk úgy, hogy felbontjuk a megállapodást - mondta Fe­­renczi Sándor SZDSZ-es frak­cióvezető. Albrecht Péter alpolgármes­ter, az MSZP-frakció vezetője kissé értetlen - mondván, hogy az SZDSZ mindenféle indoklás és előzetes tárgyalás nélkül bon­totta fel a megállapodást -, meg­lepettnek mégsem mondható. Az újpesti városházán ugyanis az a hír járja, hogy Ferenczi az új al­polgármester-jelölt, ehhez azon­ban ellenzékivé kellett válnia az SZDSZ-frakciónak. (Hasonlóra korábban is volt példa: az egyik szocialista képviselő független­né válása után rögvest kisebbsé­gi tanácsnokká avanzsált.) Mind­emellett az MSZP továbbra sem zárkózik el a bizottsági helyek újraosztásától, ha azok a meglévő arányokat tükrözik. Derce Tamás polgármester csak annyit árult el, hogy meg­van a saját jelöltje a negyedik alpolgármesteri posztra. Sz. A. A. f­ár. A nagymacskák járnak jól Idén is folytatódik az állatkert felújítása Évek óta csökkent az állatkert látogatóinak száma, tavaly azon­ban megfordult ez a tendencia: míg 1995-ben 865 ezren, addig 1996-ban több mint egymillióan keresték fel az intézményt. A lá­togatók tavaly az állatállomány megújulásának, átalakulásának lehettek tanúi, idén a legrosszabb állapotban lévő épületek felújí­tása következik. A nagy rekonstrukciók mellett folytatódik az el­avult ketrecek, kifutók, állatházak átalakítása is. Örvendetes a növekvő érdek­­újítást olyan színvonalon vé­­lődés, de az állatkertnek számos geznék el, amely méltó a világ problémája is van. A két alapve­ egyik legszebb, 131 éves műem­­lő gond az intézmény rossz álla­­tok állatkertjéhez, akkor há­­pola és a szűk terület. A hely rom-négymilliárd forintot is el­adott, a Városligetben terjesz- lehetne költeni.) Az állatkert­­kedni nem lehet, ezért Persányi­ben hetven épület található. Miklós főigazgató szerint szük­ség lenne egy külső állatkertre a város határain kívül. Gödöllő határában kis költséggel ki is le­hetne alakítani egy szafaripark­­szerűen látogatható ökoparkot. Ott zajlanának a nagyobb helyet igénylő tenyészprogramok és ott helyeznék el a nagy területet igénylő állatokat. Akár megvalósul az ikerál­­latkert terve, akár nem, ha­laszthatatlan a városligeti in­tézmény alapvető rendbetétele, amelyre legalább egymilliárd forint kellene. (Ha viszont a fel­ezek közül öt nagyot tudnak rendbe tenni, tizenöt nagyjából elfogadható állapotban van, a többi ötvenre azonban nincs pénz. Ezek közé tartozik példá­ul a világon egyedülálló, mára életveszélyessé vált Nagyszikla és a Kós Károly építette, ma már szintén veszélyes Majom­ház. Szintén sürgős felújításra szorul többek között a Madár­telelő, a Rágcsálóház, a Vivári­­um, a Norvégház, a Teveház, a Bölényház és több szolgálati épület. (A nagymacskák... foly­tatás a 19. oldalon) Javulnak a kilátásaik GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE

Next