Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. március

1997-03-03

BUDA­PEST NÉPSZABADSÁG 1997. március 3., hétfő Megállt a BKV-nál az utasszám csökkenése Az idén szerény emelkedésre számít a közlekedési vállalat Csúcsidőszakban a körúti villamos tömöt­­tebb, mint valaha. Ha lehetséges, a 7-es bu­szon még nagyobb a zsúfoltság, a metróaj­tók pedig egyre több kabát hátát csípik össze, amikor az utolsónak felszálló utas még bepréseli magát a zsúfolásig megtelt kocsiba. A csúcsforgalom utasai tapaszta­lati úton állíthatják, hogy vagy az utasok száma nő, vagy a járatok sűrűsége csökken. Tény, hogy a járatok ésszerűsítése és át­szervezése, vagyis a forgalom optimalizá­lása az elmúlt évek folyamán átírta egyes járatok menetrendjét, ám az utasszám az elmúlt években a látszat ellenére is csök­kent. Ennek számos oka van, hiszen az év­tized elején - mint minden, ez a változás is a rendszerváltozás időszakához kötődik - egyre többen jutottak autóhoz, számos dolgozni járó ember munkahelye meg­szűnt, ugyanakkor az utazási tarifák is emelkedtek. Időközben kiderült, hogy a városon belüli utazás legjobb és legol­csóbb módja mégiscsak a tömegközleke­dés, így az utasszám csökkenése hamaro­san leállt. Mint azt Szirmay Tamás, a BKV forgal­mi és műszaki vezérigazgató-helyettes el­mondta, a kilencvenes évek elejének na­gyobb, húsz százalékot is meghaladó utasszámcsökkenése egyre érezhetőbben lassul és mára megállni látszik. Amíg 1991- ben 1 milliárd 620 millió utast szállítottak a cég járművei, addig a következő évben már csupán 1 milliárd 482 millióan száll­tak fel valamely BKV-járatra. Ez a szám egy év múlva újabb 11 millióval csökkent. Ezután egy hasonló esztendő következett, a tavaly előtti év végén pedig már enyhe emelkedést mutatott a másfél­ milliárdos utasszám. Az elmúlt évben 1 milliárd 480 millió utasa volt a társaságnak, ám e jelentékte­len csökkenés a vezérigazgató-helyettes szerint az utasforgalom stabilizálódását jelzi. A tervek szerint az 1997-es évet me­gint másfél milliárdot meghaladó utas­számmal szeretnék zárni. S. I. A járatsűrűséget néha átírja az élet GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Veszélyben a távfűtési rendszer A Főtáv olcsóbban adná a meleget, de nem engedik neki A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. nemrégiben felmérést készített a fővárosi fogyasztók fizetőképességéről. A jelentések­ből kikövetkeztették, hogy a januári közmű- és energia-áremelés miatt a lakosság harminchét százaléka veszélyeztetettnek, tizenöt százaléka pedig erősen veszélyeztetettnek tekinthető. Az előbbiek jövedelmük több mint ötven, az utóbbiak több mint hatvan szá­zalékát költik rezsire, az erősen veszélyeztetett fogyasztók havi jövedelmének felét a fűtés viszi el. Ha folytatódik az ijesztő ten­dencia - állapítják meg a Főtáv szakértői mind szélesebb réte­gek válnak fizetésképtelenné, s ez a budapesti távfűtési rendszer teljes összeomlásához vezethet. Ami viszont már nem néhány tízezer embert, hanem a Főtáv teljes, nagyjából nyolcszázezres fogyasztói körét érinti - muta­tott rá László György, a Főtáv Rt. marketingigazgatója. Persze sokan azt mondják erre - je­gyezte meg -, hogy akkor át kell állni az olcsóbb gázfűtésre. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A leginkább érintett lakótelepi la­kosságnak ugyanis rendkívül csekély az esélye arra, hogy erre előteremtse a pénzt. A megol­dást tehát máshol kell keresni. Az ugyanis nem lehet kérdés, hogy a távfűtési rendszerre szükség van - szögezte le László. Ezt egyrészt a külföldi példák igazolják - hogy ne menjünk messze, Bécs belső kerületeiben az elmúlt évtizedekben többszö­rösére nőtt a távfűtésbe bekap­csolt lakások száma­­, másrészt a rendszer lebontásához és vala­milyen más, olcsóbb fűtési mód­ra való áttéréshez a legszeré­nyebb becslések szerint is leg­alább százmilliárd forint kelle­ne. Ennyi pénzük pedig nincs a lakóközösségeknek. A harma­dik érv - tette hozzá az igazgató - az, hogyha valamiképp mégis összekaparnák a pénzt az átál­lásra és aztán nekifognának a munkának, az maga lenne az öngyilkosság: a város ugyanis szép lassan belefulladna saját füstjébe. Nyugaton egyébként főleg azért favorizálják a távfű­tést, mert az összes megoldás közül ez szennyezi legkevésbé a levegőt. Akkor viszont mit lehet tenni? László szerint először is meg kellene szüntetni azt parado­xont, hogy a hazai nagyfo­gyasztóknak - köztük a Főtáv­nak - a lakossági ár nyolcvan­hét százalékát kell fizetniük a gázért. A világszerte elfogadott gyakorlatnak tökéletesen el­lentmondó rendszer (Németor­szágban a lakossági ár negy­vennégy, Ausztriában harminc­kilenc, Belgiumban harmincegy százalékát fizetik a nagyfo­gyasztók a gázért) látszólag azt sugallja, hogy az állam a kis fo­gyasztókat, vagyis a lakosságot védi. A valóságban azonban csak a lakosság egy részének - például a gázkonvektorral fű­tőknek - kedveznek, a távfűtött lakásokban élőkről pedig tudo­mást sem vesznek. Amíg ugyan­is a Főtáv ilyen horribilis össze­get fizet a gázért, maga is kény­telen horribilis árat kérni fo­gyasztóitól. Szociális szempon­tokról tehát fölösleges beszélni. A cégnél kiszámolták, hogy a távfűtés akkor lenne versenyké­pes a gázfűtéssel, ha a nagyfo­gyasztói árarányt legalább hat­vanöt százalékra csökkentenék. A hírek szerint ezt azonban nemhogy csökkenteni nem fog­ják, hanem éppenséggel tovább növelik majd. A Főtáv magas árainak másik oka az energiatermelés módjá­ban keresendő. A Budapesti Erőmű Rt.-nél a gazdaságos, kapcsolt energiatermelés ará­nya és hatékonysága kicsi, a hőt többnyire forróvízkazánokban állítják elő. A Főtáv fűtőművei­ben ugyanakkor egyáltalán nem folytatnak kapcsolt terme­lést, pedig tudni kell, hogy ezzel a módszerrel sokkal olcsóbban jönnének ki - tehát így végső soron a fogyasztók is kedve­zőbb díjért juthatnának hőhöz és villanyhoz. Csakhogy még­sem érdemes átállni az olcsóbb módszerre, mert egyrészt eltö­rölték azt a rendeletet, amely szerint a Magyar Villamos Mű­veknek kötelező átvennie a kapcsoltan termelt áramot, a Budapesti Elektromos Művek számára pedig maximálták az átvételi árat. Tehát jelenleg egyszerűen nem éri meg gazda­ságosabban termelni. A harmadik probléma, amit mihamarabb meg kellene olda­ni, a kompenzáció kérdése - folytatta László György. Sze­rinte a mostani négyszázmillió helyett legalább hárommilliárd forintra lenne szükség a kiske­resetű fővárosiak távhődíj-tá­mogatásához. Ezt az összeget a kormánynak kellene előterem­tenie, s az lenne a jó, ha a pénzt nem a Főtávnak adná, hanem közvetlenül a rászoruló fogyasz­tóknak. B. T. Iskolaválasztás előtt Az április közepén esedékes be­iratkozás előtt a leendő kisisko­lások szülei igyekeznek megta­lálni a gyermekük számára leg­jobbnak ígérkező iskolát. A dön­tésben segítenek a Gubicza Ka­talin óvodapedagógus által összeállított kérdések, amelye­ket érdemes feltenni a számítás­ba jövő iskolákban. Milyen módszerrel tanuló osz­tályokat indítanak? Biztosítja-e az iskola, hogy ezt a módszert végig is viszik? Milyen tagozatok működnek az iskolában? Ho­gyan, milyen szempontok alap­ján, mikor válogatják ki a gyere­keket a tagozatos osztályokba? Hányadik évfolyamtól kezdve tanítanak - és milyen - nyelve­ket? Van-e lehetőség csoport­­bontásra, a tudásszint alapján létrehozott úgynevezett nívócso­portok kialakítására a nyelvok­tatásban vagy más tantárgyak­nál? Gondot fordítanak-e a fel­zárkóztatásra és hogyan? Milyen szakemberek segítik a pedagó­gusok munkáját (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagó­gus)? Milyenek az iskola tárgyi feltételei (tornaterem, szaktan­­termek, könyvtár, uszoda stb.)? Milyen hitoktatásra van lehető­ség és mikor? Milyen sportolási lehetőségeket tudnak biztosíta­ni? Milyen szakkörökre, külön­órákra van lehetőség? Van-e napközisellátás? Indítanak-e is­kolaotthonos osztályt? Műkö­­dik-e diákönkormányzat, isko­laszék? Tartanak-e nyílt napo­kat, nyílt órákat a jövendő első­sök szüleinek? Szervez-e az is­kola egyéb programokat (tábo­rozás, erdei iskola stb.)? Mi jel­lemzi az iskola pedagógiai prog­ramját? Milyen lehetőségeket kí­nál az iskola felső tagozata? Mi­lyenek az iskola továbbtanulási mutatói? (Összeállításunk az is­kolaválasztásról a 31. oldalon) Demszky belgrádi tárgyalásai Együttműködési egyezményt készítettek elő A Budapest és Belgrád közötti kapcsolatok és az együttműkö­dés fejlesztéséről szóló szándék­­nyilatkozat aláírásával ért véget Demszky Gábor főpolgármeste­re kétnapos belgrádi látogatása. Az ebből az alkalomból tartott belgrádi sajtókonferencián Demszky hangsúlyozta: Buda­pest számára nagyon fontos, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki a magyar főváros és Belgrád között, hiszen „Budapest jó kap­csolatokat tart fenn a többi európai fővárossal, s ebbe most Belgrád, az utolsó láncsszem is bekapcsolódott”. Demszky az MTI belgrádi tudósítójának azt is elmondta, hogy a két főváros közötti végleges együttműködési egyezmény aláírására várhatóan Budapesten kerül majd sor. Az Andor utca és az egérút A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést Mivel a rendőrség nem engedé­lyezte demonstrációjukat, jobb híján a petíciójukat olvasták fel a XI. önkormányzat legutóbbi testületi ülésén az Andor utcai Környezetvédők Egyesületének küldöttei. Egyelőre semmi eredménye nincs annak a lakossági fórum­nak, amelyet január közepén tartottak az Andor utca elkese­redett lakói. Mint arról beszá­moltunk, a fórumon amiatt til­takoztak a környékbeliek, hogy a dél-budai tehermentesítő utat - az egérutat - az Andor utcán keresztül kötnék össze a Lágy­mányosi híddal. Ennek érdeké­ben az út közepén húzódó ipar­vágányt felszednék és az úttes­tet kétszer két sávosra szélesíte­nék. A fórumon a tiltakozók több ígéretet kaptak, de azóta csak annyi történt, hogy a Fő­városi Közgyűlés megszavazta az út átépítéséhez szükséges 3,4 milliárd forintot. Az Andor ut­cai Környezetvédők Egyesülete ezért demonstrációt tervezett, azt azonban a rendőrség nem engedélyezte, így petíciójukat a kerület képviselő-testületi ülé­sén olvasták fel. A követelések egyik legfonto­sabb pontja az, hogy az Andor utcában élőket se egészségük­ben, se ingatlanjaik értékében kár ne érje. Ez egyébként sokak szerint teljesíthetetlen, hiszen a forgalom már most elviselhetet­len. Nehezen teljesíthető a kö­vetelésnek az a pontja is, hogy az Andor utca ne váljon tranzitút­vonallá. Ezenkívül azt is kérik, hogy tiltsák ki az utcából a há­rom és fél tonnánál nehezebb teherautókat. A követelésekkel egyetért, és azokat támogatja Lakos Imre, a körzet önkormányzati képvise­lője, aki javasolni fogja, hogy a XI. kerület csak az Andor utcai lakosság egyetértésével adja meg tulajdonosi hozzájárulását az építési engedélyhez. A. G. Vihar az emésztőgödrök körül A Fővárosi Közgyűlés csütörtö­ki ülésén elfogadta a települési folyékony hulladékkal kapcso­latos, a vállalkozó szippantások körében nagy felzúdulást oko­zott rendelettervezetet. A folyékony hulladék elszállí­tását - szippantást - 1984-ben liberalizálták, így az addig mo­nopolhelyzetben lévő Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat (FTSZV) mellett megje­lentek a piacon a vállalkozók. Miközben a csatornahálózat fej­lődésével a szippantósok tenni­valói egyre fogytak, mind több vállalkozó jelent meg a piacon. Az időközben Fővárosi Telepü­léstisztasági és Környezetvédel­mi Kft.-re átkeresztelt, 59 gép­kocsival rendelkező FTSZV mellett jelenleg 59 vállalkozó végez szippantást, összesen 119 kocsival. Sokuknak csupán egy­két szippantósautójuk van, de a legnagyobb vállalkozó huszon­hetet birtokol. A felzúdulást az váltotta ki, hogy a főváros rendeletterveze­te szerint mindössze egy szol­gáltató lehet Budapesten. Ezt pályázaton választják ki, a fel­tételeket azonban szerintük úgy határozták meg, hogy azokat kizárólag az FTSZV képes telje­síteni, így újra monopolhelyzet­be kerül, a többiek pedig tönk­remennek, megélhetésük ve­szélybe kerül. Vajda Pál főpol­gármester-helyettes szerint azonban erről szó sincs. Mint azt kérdésünkre elmondta, a csütörtökön elfogadott tervezet csupán koncepció, a végleges változatig még számos egyezte­tést folytatnak a szakmával és az érdekképviseletekkel. Az egyébként biztos, hogy egyetlen cég nem lesz képes egymaga el­látni a feladatot. A szolgáltatás drágulásától sem kell tartani, mert a törvény szerint a tarifát a közgyűlés határozza meg. Mindezt megerősítette érdek­lődésünkre Gerse József, az FTSZV igazgatója is. Ráadásul szerinte nemcsak az FTSZV- nek lehet esélye a majdani pá­lyázat megnyerésére. Most min­denesetre az a legfontosabb, hogy nyugodt légkörben tár­gyaljanak, hiszen bárki lesz is a pályázat győztese, együtt kell működnie másokkal. Ezért sem jó az, hogy a vállalkozók most az FTSZV-t tartják az első szá­mú közellenségnek. A. G ­ NAPSÜTÉS, FELHŐ Délelőtt még többnyire napos időre számíthatunk, majd egyre több lesz a felhő. Eső nem valószínű. Napközben fokozatosan megélénkül a délnyugati, majd az északnyugati szél. A napsütés hatására a hőmérséklet 13-15 fokig emelkedik. Délután hidegfront érkezik, tovább erősödik a szél. A hőmérséklet nem esik vissza jelentős mértékben, a következő napokban is marad az enyhe idő. Légszennyezettség 1997. február 27-én 12 órakor­ (a mért érték, mg/m3-ben­­ a levegőminőségi határérték százalékában) kén-dtoxid nitrogén-dioxid ízén-monoxid 0,042 16 0,041 12 0,046 46 0,040 40 3,217 32 2,917 29 Belváros Külváros Tendencia: a hét eleji nagy forgalom miatt szennyezettebb lesz a levegő.

Next