Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. április

1997-04-02

­ UTAK • A II. kerületben a Vérhalom téren az Áfo­nya utcától a Cimbalom utcáig a bal oldali sávot, a Cimbalom utcától a Pentelei Mól­­i­nár utcáig a jobb oldali sávot lezárták. • A XI. kerületben a Bartók Béla úton a Móricz Zsigmond körtér és a Fadrusz utca között a kifelé vezető oldalon csak egy sáv­ban közlekedhetnek. • A II. kerületben az Alsó Törökvész úton az Eszter utca és a Bimbó út között a lefelé vezető oldalt több helyen felbontot­ták. • Az Alkotás utcában a Nagyenyed utca és a Királyhágó út- I­ca között a Budaörsi út irányába haladó belső sávot hosszú­­ szakaszon felbontották, mert javítják a gázvezetéket. • A Budaörsi úton a felüljáró alatt a Kosztolányi Dezső tér­­ irányába útszűkületen kell áthajtaniuk. Ugyanitt az Ajnács-­­ kő utcából a Nagyszőlős utcába a Budaörsi út felé csak egy­­ sávon kanyarodhatnak ki balra. • A XI. kerületben a Hamzsabégi utat a Bartók Béla úttól az Ajnácskő utca felé, a Karolina utat pedig a Hamzsabégi úttól­­ a Bartók Béla út felé egyirányúsították. ÉS UTASOK Az adósok sötétben maradnak Az Elmű végső érve az óra leszerelése Azonos elbírálás alá esnek a nem fizető kis- és nagyfogyasztók a Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaságnál - állítja Sze­mes Béla, a cég főosztályvezetője. Esetenként előfordul, hogy tar­tozást halmoz fel egy gazdálkodó szervezet, de az Elmű továbbra is ad neki áramot. Összességében 1,2 milliárd hátralékot tart nyil­ván a szolgáltató, ebből az összegből 300 millió három hónapon túli kinnlevőség, a gazdálkodó szervezeteké valamivel nagyobb összegű, mint a lakosságé. A hátralék várhatóan tovább emelke­dik az április elsejei 3,6 százalékos áremelés miatt. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy átlagos háztartás havi áramdíja ez ideig 3000 forint volt, most 108 forinttal emelke­dik. Évi 600 kilowattóráig 11,60, évi 3600 kilowattóráig 13,90, afölött 16 forint egy kilowattóra ára. A tételeket havi bontásban alkalmazzák, és először a júni­usban bemutatott számlán lesz érzékelhető a drágulás. További változás, hogy július elsejétől megszűnik az úgynevezett töm­bös árszabás, helyette három le­hetőség közül választhat a fo­gyasztó, persze az éjszakai ked­vezményen kívül. A részletekről minden fogyasztó tájékoztatót kap, s ennek alapján bárki ki­számíthatja, hogy számára me­lyik díjszabás a legmegfelelőbb. De a választáshoz a kirendeltség dolgozói is segítséget nyújtanak. Ha menet közben mégis az de­rülne ki, hogy rossz lóra tettünk - azaz rosszul döntöttünk -, csak egy év múltán kérhetünk módo­sítást. Az árszabásváltozás nem csupán az Elműtől vételezőket érinti, hanem az ország vala­mennyi áramfogyasztóját. Vala­mennyi áramszolgáltató, köztük természetesen az Elmü is, az Energiahivatallal közösen mó­dosítja üzletszabályzatát ezek­ben a hetekben. Az Elmü a tava­lyi évhez hasonlóan a fővárosi telefonkönyvhöz fűzve teszi köz­zé az új szabályzatot. A módosulások azonban alig­ha változtatnak a mai gyakorla­ton, hogy tudniillik az Elmü nem fizetéskor a 45. napon felszólító­levelet küld a fogyasztónak, a 75. napon tértivevényes értesí­tést, a 90. nap lejárta után pedig bejelentés nélkül kikapcsolja az áramot, alkalmasint függetlenül attól, hogy az értesítést megkap­ta-e a címzett vagy sem. Pilla­natnyilag 15 és 17 ezer között mozog az áramszolgáltatásból kizárt kisfogyasztók száma. A gazdálkodó szervezetek kö­zül négyszázat zártak ki a véte­lezésből, ezek döntő többsége csődbe ment vagy felszámolás alatt álló vendéglő, söröző, bu­tik, a „nagyobbak” közül pedig 50 hátralékosnál szüntették meg az áramszolgáltatást. Szemes Béla főosztályvezető hangsú­lyozta, a gazdálkodó szervezetek már az első fizetési felszólításra jelentkeznek és részletfizetési megállapodást kötnek, exportá­ló esetében pedig gyakran elő­fordul, hogy a szállítmányért ka­pott pénzt a Külkereskedelmi Bank az Elmünek utalja át, és nem az exportőrnek. Más eset­ben jelzálog bejegyzését kéri a szolgáltató. Másként fogalmazva sokféle konstrukciót alkalmaz az Elmü a nagyfogyasztók eseté­ben. Ez lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a cégeket, mint amiben a kisfogyasztók vannak. Persze előfordulhat, hogy gaz­dálkodó szervezet hosszabb időn keresztül tartozik, az áramszol­gáltatást mégsem szünteti meg a részvénytársaság. (Az Elmü... folytatás a 27. oldalon) Bíróság elé kerülnek a volt szovjet lakások kivitelezői Ritkán fordul elő, hogy valaki rosszul végzett munkája miatt kerül bíróság elé. A XVI. kerü­letben egy 1994-es feljelentés nyomán a mátyásföldi, volt szovjet lakások felújításának ki­vitelezői ellen megszületett a vádindítvány, s a három gyanú­sított foglalkozás körében elkö­vetett gondatlan veszélyeztetés miatt kerül majd a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság elé. Az épületek felújítására és korszerűsítésére a megrendelő Mathias Rex Kft. és a kivitelező Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat 1993-ban kötött szerző­dést. Kiviteli terv nem készült, vagyis enélkül kezdték el a mun­kálatokat. Az engedélyezési terv az épületek légcseréjére gravitá­ciós szellőzést írt elő, mert a ma­gyar szabvány a kéménybe kö­tött gázkészülékek esetén tiltja az elszívásos szellőzés alkalma­zását. A kivitelezés során azon­ban eltértek ettől és a Mathias Rex ügyvezetője szellőzőventilá­torok beépítésére adott utasí­tást. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a megváltozta­tott szellőzés életveszélyes álla­potot teremtett, ugyanis a gáz­üzemű készülékek kéményeiből az égéstermék visszaáramolhat a lakóhelyiségekbe. A ventilátoros szellőzés azért sem engedélye­zett gázkészülékek esetében, mert ha az őrláng netán kialud­na, a gáz tovább ömlik és robba­násveszély alakul ki. A veszélyt fokozta a hanyag kivitelezés is, ugyanis a kémények szigetelése nem volt megfelelő, speciális ra­gasztóanyag helyett előfordult, hogy szigetelőszalag fogta össze a kémények béléseit. Szerencsére az első télen még csak az egyik házba költöztek be a lakók és ott sem történt tragé­dia, így a vád a megrendelő kft. ügyvezetője és a két kivitelező építésvezető ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. Cs. K. É. Kevesebb kárt okoztak télen a kátyúk Ügyeskedők is akadnak az FKF Rt. -nél pénzért kilincselők között A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt.-nek ezzel a téllel sze­rencséje volt: Budapest főútjai az átlagosnál kisebb hőingadozás­nak és a szokásosnál kevesebb csapadéknak köszönhetően vi­szonylag súlyosabb sérülések nélkül úszták meg a telet. A múlt év elején huszonötezer kátyú éktelenkedett az utakon, az idén csak tizenhétezer. A javulást a részvénytársaság jogi osztályának ada­tai is érzékeltetik: a megrongálódott kocsik tulajdonosaitól jóval kevesebb kárbejentést kaptak, mint egy éve ilyenkor. MUNKATÁRSUNKTÓL A tizenhétezer kátyúból nagy­jából tizennégyezret már ki is javítottak - tudtuk meg Borsos Istvántól, az FKF Rt. közút­­fennntartási igazgatójától, így az idén március közepére csak­nem hétezerrel kevesebb téli burkolathiba maradt az utakon, mint tavaly. Ez viszont már nem annyira a kedvező időjá­rásnak köszönhető, mint in­kább annak, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem várt tavaszig, hanem már januárban jóvá­hagyta a javításra szánt keretet. A Városháza 150 milliót adott a legsürgetőbb munkákra, ame­lyeket egy gyorsított közbeszer­zési eljárás eredményeként há­rom cég végez el. A váratlan, március közepi havazás miatt keletkezett kátyúk kijavítására szánt összeggel együtt a kora tavaszi útfoltozásra fordított pénz már 250 millió forintra rúg. Az FKF Rt. azt szeretné, ha májusra legfeljebb négyszáz ká­tyú maradna a főutakon, ehhez a számítások szerint viszont újabb ötszázmillió forint kell. Ezenkívül ott van még a követ­kező nagy feladat, a hároméves szőnyegezési program idei üte­me - egyebek mellett a Szilágyi Erzsébet fasor, a Lehel út, a Podmaniczky utca és a Nagy­körút hátralévő részének újra­­aszfaltozása, illetve burkolat­­cseréje­­, ami kilencszázmillió­ba kerül majd. A részvénytársasághoz már­cius utolsó hetéig háromszáz­harminc kárbejelentést nyújtot­tak be a felnijüket tört, gumiju­kat vesztett és új keletű futó­műproblémákkal bajlódó autó­sok - válaszolta érdeklődésünk­re Somfai Katalin osztályvezető jogtanácsos. Ez a viszonylag ala­csony szám arra enged követ­keztetni, hogy az idei kárigé­nyek száma jóval alacsonyabb lesz a tavalyi kétezerötszáznál. (Kevesebb... folytatás a 27. olda­lon) Az aszfaltozással nem várták meg a tavaszt hetényi Zoltánán felvétele ­­ Hamarosan az épült társasházra is bejegyezhető lesz a jelzálog? Új köztestület felállítását javasolja a minisztérium A társasházi törvény előkészíté­se tavaly tavasszal kezdődött. A jogszabály tervezetének vitáját e hónapban kezdi meg a kor­mány, a parlament elé pedig várhatóan júniusban kerül, de a törvénykezők szándéka szerint a társasházaknak bőven lesz idejük a felkészülésre. Az első társasházi törvény 1924-ben készült, és elsősorban a hat-tizenkét lakásos társashá­zak építését és kezelését volt hi­vatva szabályozni. A hatvanas évek elején azonban az állami lakásépítő programok mellett néhány ügyvédi iroda is szerve­zett társasház-építéseket, a na­gyobb, telepszerűen épült há­zak lakásait pedig az OTP érté­kesítette. A hetvenes évek köze­pére a társasházi lakások száma meghaladta a lakásszövetkeze­tiekét, így 1977-ben új tör­vényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács a társasházak kezelésére vonatkozóan. Ez a rendelet egyébként a mai napig érvényben van. Később ezt a tvr.-t pénzügyi-számviteli elő­írásokkal, illetve a társasházak könyvelésére vonatkozó szabá­lyokkal egészítették ki. A priva­tizált nagy társasházak kezelé­sére viszont már nem voltak al­kalmasak ezek a jogszabályok. A szakemberek és a laikusok egyaránt új törvényre vártak. Tavaly nyáron elkezdődött az előkészítő munka. (Hamaro­­ san... folytatás a 27. oldalon) Építésükre ma még bárki vállalkozhat bánhalmi János felvétele Zuglóiak egymásért MUNKATÁRSUNKTÓL A XIV. kerületben ismét elkez­dődött a zuglóiak egymásért rendezvénysorozat. Mától a Magyar Honvédség Művelődési Házában helyi képzőművészek alkotásai várják az érdeklődő­ket, holnap a Suzuki Ház galé­riájában nyitnak kiállítást. Április kilencedikén Czétényi Vilmos festőművész képeiből nyitnak kiállítást a Herman Ot­tó Galériában, tizenkettedikén kölyökportyát szerveznek a diákönkormányzatok és a helyi polgári védelmi parancsnokság. Tizenötödikétől erdélyi építé­szeti kiállításra várják a közön­séget az Ybl Galériába, tizenhe­tedikén nyílik a Szépművészeti Múzeum antik kiállítása, tizen­kilencedikén orgona- és kórus­­hangversenyt tartanak a Bos­­nyák téri templomban. Április huszadikán a Föld napját az ál­latkertben ünnepük meg, hu­szonnegyedikén az óvodapeda­gógusok vetélkednek, huszon­­kilencedikén a Szent István Gimnáziumban a zuglói kóru­sok mérik össze tudásukat. Május harmadikán lesz a zug­lói tehetségek koncertje, ötödi­kén Jablonkai Gyula fafaragó és Zelenák Katalin textilmű­vész munkáiból nyitnak kiállí­tást. Hetedikén gyerekelőadás lesz a Nagycirkuszban, tizen­egyedikén rendezik az országos tehetségkutató gyermektánc­­versenyt, tizenhatodikán - Guinness-rekord! - átadják az Aprófalva óvoda sportudvarát, tizennyolcadikán avatják a Hermina-kápolna új orgonáját. A sorozat május harmincadikén egy hangversennyel zárul.

Next