Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. április

1997-04-30

42 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST A budapestiek nem kérnek bocsánatot A Pulitzer-díjas fotóst a hidakról, a házakról és az emberekről kérdeztük Ha önök a városban egy kerek szemüveges, kissé zilált, ősz hajú, jellegzetesen művészkinézetű embert látnak, akinek a nyakában tucatnyi fényképezőgép lóg, véletlenül se gyanakodjanak titkos fényképezőgép-árusra. Megeshet, hogy csupán Révész Tamás fotóművész keresgéli az őt megihlető fővárosi helyszíneket, élet­képeket. ígéri ugyanis, hogy a tavaly ősszel megjelent, és a kö­zelmúltban Pulitzer-díjjal kitüntetett Budapest című fotóalbu­mának lesz folytatása. - Igaz, hogy ön a Budapest-al­­bummal az immár kultuszfigurává nemesedett Hamvas Béla mögött a második lett az írók boltja márciu­si könyveladási listáján? - Igaz, sőt megelőztem Gab­riel Garcia Márquezt, a Nobel­­díjas írót, aki így a harmadik helyre szorult... Az életből elcsent képek - Ez azért komoly elismerés: egyfelől Pulitzer-díj a szakmától, másfelől rendkívüli érdeklődés a vásárlók részéről. Egyáltalán: mi­lyen elképzelésekkel, reményekkel állt neki a munkának? - Nem volt egyszerű elkez­deni, hiszen nálam az első be­nyomás a legfontosabb, itt pe­dig ezen már túl vagyok pár éve... Mindig megtervezem a munkát, így pontos elképzelé­sem volt arról, mit akarok fényképezni. Tudtam nagyjá­ból a kötet terjedelmét, tud­tam, hogy nyolcoldalanként egy különleges panorámaké­pen szeretném megismételni Klösz György egy-egy korabeli fotóját, hogy összevethető le­gyen a múlt a jelennel. De tud­tam azt is, hogy ez nem lesz útikönyv, nem fogja leltárba venni Budapest nevezetessége­it. Ez persze nem jelenti azt, hogy tudtam volna, hogy mi­lyen arcokat, hangulatokat, grafikai elemeket fogok meg­örökíteni. Ezeket ugyanis sze­retem az életből elcsenni. Le­sem ehhez az alkalmakat, mert mint tudjuk, alkalom szüli a tolvajt. - Lehet egy fotóalbumot megter­vezni? - Bizonyos fokig igen. Búj­tam a könyvtárakat, minden hozzáférhető korabeli fényké­pet átnéztem Budapestről, azonkívül több mint egy évig fényképezőgéppel jártam a vá­rost. Volt például egy térké­pem, amin bejelöltem, hogy a tervezett helyszíneken mikor honnan süt a nap, csapásaim voltak, mint a vadászoknak. De mint mondtam, sokszor mégis a pillanat határozta meg a munkát, hiszen fotóriporter múltamat nem tudom megta­gadni, másfelől szerettem vol­na visszaadni a város hangula­tát. - Milyen hangulatú város Buda­pest? - Én szép helyen lakom, te­hát saját szobám ablakából kellemes hangulatú. Ám ha ki­csit beljebb megyek, akkor bi­zony alaposan romlik a kép. Sok helyen jártam a világban, de kevés városban éreztem azt az idegbajt, kevés helyen ta­pasztaltam azt az eszméletlen feszültséget, azt a tülekedést, azt az iszapbirkózást, mint itt. - Mi az, ami mégis hangulatossá tud varázsolni egy várost? - Az emberi kapcsolatok. Mondják-e, hogy pardon... - Azt hittem, hogy művészem­berként inkább a hangulatos kávé­zókat, a felújított régi épületeket, a kulturált portálokat fogja említeni. - Azok is fontosak, de szá­momra elsődlegesek az emberi kapcsolatok. Az például, hogy ha meglökik az embert az ut­cán, akkor mondják-e, hogy pardon. - És mondják? - Itt nem mondják. De New Yorkban például, ami eléggé vad hely hírében áll, ott mond­ják. Sétál az ember az utcán, nekimegy a legdurvább kinéze­tű figura, és azt mondja: sorry... - Igaza van, Budapest ebből a szempontból ma már kiszámítha­tatlan. Egy szakadtabb kocsmában például régebben két dolog miatt lehetett begyűjteni egy komolyabb fülest: vagy a kormányt kellett di­csérni, vagy a Fradit szidni. Ma már minden különösebb ok nélkül is be­leköthetnek az emberbe. Szóval jobb, ha semmin sem lepődünk meg, de mindenre felkészülünk. - Sajnos, ilyen Budapest. Pedig mennyivel jobb lenne, ha kicsit kedvesebbek lenné­nek egymáshoz az emberek. Ha már New Yorkot említet­tem, mondok még egy ottani példát. A Central Parkban fantasztikusan jó koncertek vannak, és én imádom a zenét. Több estét, éjszakát is eltöltöt­­tem ott, és mindig azt éreztem, mintha itt mindenki minden­kinek a barátja volna. Egyál­talán, mintha valami óriási há­zibuli szerveződne minden es­te, egyébként vadidegen embe­rekből. - Ön szerint itt is erőre kap majd az általános kedvesség? Optimista? - Igen. Bár tudom, hogy na­gyon sok időnek kell még eltel­nie ehhez. Budapest nagyon jó hely. Alkalmas erre. Tudom, hogy ez az őrületes tempó, ez az indulatos légkör, ami ugyan most elviselhetetlen, motorja annak a változásnak, amitől előbb-utóbb kialakul itt egy kiegyensúlyozott polgári társa­dalom, ami most küzdi ki ma­gának a helyet. Szóval hosszú távon optimista vagyok, igaz, nem boldogít, hogy mindezt nekünk kell végigszenved­nünk. - Ebből a szenvedésből a fotóal­bum is megmutat valamit. Lerob­bant, ám egykor csodálatos épüle­tek, koldusok... - Mindez hozzátartozik Bu­dapesthez. Egy kopott épület­ben egyébként több a mese, a bennszorult anekdota, ettől tartalmasabb, jobban fotózha­tó. De azért én azt szeretném, ha ezek a mesék a történelem­­könyvek lapjaira szelídülné­nek, s ezeknek a szerencsétlen, elesett embereknek a sorsa megoldódna. És nagyon együttérzek velük, ezt talán el­ső könyvem, a Búcsú a cigány­telepről képei is alátámasztják. De sokszor meg azt gondolom, nehéz azokon segíteni, akik nem hagyják. Márpedig a nagyvárosi nyomorultak kö­zött sok ilyen van. - Úgy tűnik, ön sok mindenre képes egy-egy képért. Ha kell, ne­héz sorsú cigányok között tölti a napjait, ha kell, hidakra mászik, mint azt a Budapest-album készíté­se közben is tette. - Egy-egy képért valóban mindenre képes vagyok. A híd­­mászások esetében egyéb nehéz­ségek is voltak, hiszen azt ala­posan elő kellett készíteni. A hídmestertől engedélyt kérni, bejelenteni mindenkinek, aki­nek akkoriban kétjegyű tele­fonszáma volt... Még így is elő­fordult, hogy kijött a rendőr­ség, amikor éppen az Erzsébet híd tetején dolgoztam. Melles­leg az album készítése közben sok új épületet, városrészt fe­deztem fel, de a legnagyobb felfedezést a hidak jelentették számomra. Össze is gyűlt egy albumra való a hídszerkeze­tekről készült fényképekből. Belefeledkezni Budapestbe - Lehet, hogy az lesz a Buda­pest-album folytatása? - Előbb-utóbb mindenkép­pen szeretném kiadni ezeket is, ám most más munkák foglal­koztatnak. Készül a Budapest­­album képeiből egy szép fali­naptár, és rövidesen hosszabb időre az Egyesült Államokba utazom. Remélem, ott is csinál­hatok egy hasonló könyvet. Az­tán, ha visszajövök, lehet, hogy újra belefeledkezem Budapest­be, hiszen ennyi idő után itt biz­tosan sok minden megváltozik. Talán újra rá lehet csodálkozni erre a városra. Márpedig, ahogy az elején is mondtam, nekem az első benyomás a legfontosabb. Trencsényi Zoltán Révész Tamás felvételén Révész Tamás és a város 1997. április 30., szerda Hogy jobban forogjon az idegen Tourinform-irodák Pest megyében Aki felkeresi vagy felhívja a szentendrei Tourinform-irodát, tájékoztatást kaphat a város­ban zajló programokról, és szál­lást is foglaltathat. Kisfalusi Márta tanácsos, a Tourinform Szentendre vezető­je elmondta, az egész országot behálózó Tourinform-iroda­­láncnak ezt a tagját 1993-ban nyitotta meg a város önkor­mányzata a Bükkös-patak part­ján Szentendre idegenforgal­mának koordinálására, a város­ba érkező turisták tájékoztatá­sára. Teljes körű információt adnak Budakalász, Pomáz, Cso­­bánka, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Pilisszentlászló, Pilisszentke­­reszt, Dunabogdány és Visegrád szálláslehetőségeiről és prog­ramjairól is. Az információnak azonban az a sajátos természete, hogy ma­gától nem áramlik, csak aktív közreműködéssel, ezért a szent­endrei iroda - és hasonlóképpen a másik három Pest megyei is - a város megbízásából és érdeké­ben keresi és népszerűsíti a he­lyi turisztikai értékeket, érde­kességeket, ehhez kapcsolatot tart a vendégforgalomban érde­kelt cégekkel, vállalkozókkal, intézményekkel, részt vesz szakvásárokon, mint legutóbb az Utazás ’97-en, ahol a Duna­kanyar kínálatát mutatták be. Szeretnék, ha közreműködé­sükkel élénkülne a belföldi tu­rizmus, minél többen keresnék fel a Dunakanyart, és éreznék ott jól magukat. Telefonon, faxon és szemé­lyesen is tájékoztatnak szállo­dákról, kempingekről, falusi turizmusról, gyógyfürdőkről, szabadidős programokról, ren­dezvényekről, amelyekre jegye­ket is árusítanak, mellette tér­képeket, szakkönyveket, képes­lapokat. A Pest megyei Tourinform­­irodákat a következő címeken találják meg: Tourinform Szentendre, 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 22. Tel.: (26) 317-965, fax: (26) 317- 966. Tourinform Budaörs: 2040 Budaörs, az AGIP benzinkút­nál. Tel./fax: (23) 417-518. Tourinform Gödöllő: 2100 Gödöllő, királyi kastély. Tel.: (28) 410-124, fax: (28) 420-331. Tourinform Vác: 2600 Vác, dr. Csányi László krt. 45. Tel.: (27) 316-160, fax: (27) 316-464. D. L. ■terítéken Ha valaki érzé­keny a szavahihe­tőségére, igen ké­nyelmetlen hely­zetbe kerülhet a budapesti ven­déglők miatt. Néhány hete még elismerő szavakkal emlékez­tünk meg a Bem rakparti Belga söröző konyhájáról és személy­zetéről. Egy hónap sem telt be­le, és véresen szolgálták fel a sertésbordát, a számlánál pedig becsaptak. Szemérmetlenül. Mi ez? - kérdeztük a vitatott tétel­re mutatva, mire a pincér za­var nélkül, mosolyogva azt fe­lelte: nem tudom. Ha kívánják, kihúzom a számláról. Éppen csak azt nem mondta, hogy a fene egye meg, nem jött be. Ilyen világban valószínűleg az a legjobb hely, ahol nem kényszerítik az embert határo­zott állásfoglalásra. Ahogyan azt az Opera étteremben teszik, a Balettintézet hátsó sarkánál. Belépünk, és egy fiatal, csibé­szes arcú pincér fogad. - Parancsolnák? - Ebédelni szeretnénk. - Ebédelni? - kérdez vissza elkerekedett szemmel. Csuda érti. Fél kettő van, a szemünk kopog az éhségtől, a hely láthatóan vendéglőnek lett berendezve, tisztaság, gondos, egyedi tervezésű székek, sötét­kékek a falak, a mennyezetről aranyozott csillár lóg, az ét­készletek szépek és vadonat­újak. Van étlap és napi ajánlat, akivel beszélünk, olyan, mint­ha pincér lenne, zsebében toll, nadrágja fekete, valami szürke selyemblúzt kapott formaru­hának, mégis úgy csodálkozik ránk, mintha énekelni szeret­nénk vagy kőolajat eladni. Akármilyen váratlan is a helyzet, pincérünk könnyen feltalálja magát, asztalt mutat, ki­hozza a helyesírás dolgában kissé gyengélkedő étlapot. Még egy­szer sikerül meglepnünk őt, amikor megkérdezzük, hogy milyen a narancskrémleves. Legjobb az egyenes út: „Fogal­mam sincs ” - feleli. Utóbb kiderül, hogy szeren­csés ember, mert a leves igazá­ból egyszerű narancsturmix, csak tányérban hozzák és ka­nállal eszik. Úgy látszik tehát, hogy amatőrök vannak a konyhában is szolgálatban - de ez sem igaz. Nem lehet tud­ni. A paraj - állítólag kecske­tejjel készült - nagyszerűen si­került. A hátszínt viszont úgy szolgálják fel, mint a bélszínt, egyetlen vastag szeletként, a hús így természetesen nem omlik, rágni kell, amíg a türe­lem tart. Mellette a chilis bab erős, ízes. Mindegy. Hoznak egy jó le­vest és utána amerikai rakott krumplit, pürével kevert zöld­séget besamellel leöntve, olyan, mintha még csak fél­kész állapotban lenne. A Cae­sar saláta megfelelő alapanya­gokból készült, de meleg, vi­szont a profitéról kellemes édesség, felidézi Olaszorszá­got. Semmi se számít. Közben mindenféle alak mászkál ki és be, a bejárat előtt hagyták te­repjáróikat, sietősen, titokza­tosan, de nagy odaadással tár­gyalnak. Talán milliókról döntenek, emberéletekről van szó. Legyünk őszinték: nem teljesen mindegy, hogy mit adnak ebédre? Konyha: nem fontos Kiszolgálás: nem érdekes a Wittman fiúk Mellékes ALBACOMP ALBACOMP Számítástechnikai Rt. 8000 Székesfehérvár, Hosszúséta tér 4-6. Telefon: (22)-315-414, Fax: (22)-327-532 Telex: 29200 alcomb KORSZAKVÁLTAG A TELEFONOKNÁL Ilyen nincs, de mégis van: zsinórnélküli telefonok kihangosítható kézibeszélővel. Tapasztalja meg Ön is azt az érzést, amit a zsinór­ nélküli telefon nyújt a kommunikációban. A SANYO most kedvező áron kínálja a 900 MHz-es zsinórnélküli telefonokat. CLT-982E CLA-985E CLH-900 kézibeszélő 43.900. - Ft 54.900. - Ft 33.900. -Ft A régi működőképes, vagy hibás zsinórnélküli telefonját beszámít­juk 2­8 ezer forintos áron! Ha hőpapíros vagy tintasugaras faxra, vagy esetleg lézerfaxra van szüksége, akkor is forduljon biza­lommal hozzánk. A fenti árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák! Látogasson meg bennünket az IFABO-n az SANYO Néhány fontos tulajdonság: ✓ a kézibeszélők kihangosítása, / beépített mikrofon, / világító gombok, * /10 számmemória, ✓ mikrofon ki/be kapcsolása, / 16 /10 karakteres LCD, / tárcsázás tiltása, / 4 kézibeszélő egy bázison (opció), ✓ szünet beiktatása automatikusan, / 36 óra készenlét, 6 óra beszélgetés, / 15 perces üzenetrögzítő (CLA-985E). A 209 standon május 6-tól 10­ Szaküzlet: 1065 Budapest, Nagymező u. 25. Tel.: N­1-8095. Tel/Fax: 131-8108 SANYO Disztribúció és Szaküzlet: 1011 Budapest, Fő u. 31. Tel.: 201-7782,201-4409,201-2407. Fax: 201-7782,201-4322 Szaküzlet: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 49. Tel.: (46) 354-266, Tel./Fax:­ (46) 353-100

Next