Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. május

1997-05-26

1997. május 26., hétfő Zárt tárolók épülnek a bicikliknek A főváros az elmúlt években nagyszabású biciklitároló-épí­tési akcióba kezdett. Sok helyen már biztonságosabb körülmé­nyek között hagyhatjuk ma­gukra a kerékpárjainkat.­­ Iskolai tárolóprogramunk eredményeként ma már Buda­pest 210 iskolájában csaknem ötezer kerékpártároló van. Idén pályázatot írtunk ki az intéz­mények, kereskedelmi, szolgál­tató létesítmények számára is, nekik - ha adottak a megfelelő tárolási körülmények - ingyen adunk kerékpártámaszokat. Erre az akcióra egyébként még mindig lehet jelentkezni - tájé­koztatott Tőkés Balázs, a Fő­polgármesteri Hivatal közleke­dési alosztályának munkatársa. A főváros a BKV-val és a MÁV-val együttműködve idén a B+R (Bike and ride!) rendszert is be akarja vezetni. Ennek az a lényege, hogy nagyobb utazá­soknál tegyük le a biciklit és tö­megközlekedési eszközzel men­jünk tovább. A tervek szerint 1998-ig tíz ilyen rendszerű tá­roló létesül Budapesten.­­ Szeretnénk egy-két főbb tö­megközlekedési csomópont mellé is biciklitároló konténe­reket kihelyezni, hiszen ezeken a helyeken a hosszabb idejű biztonságos tárolást lehetővé kell tenni. Ezen segítenének a csekély díj ellenében vagy in­­gyen használható, zárható kon­ténerek - mondta Tőkés. - Kí­sérleti jelleggel már ezen a nyá­ron tervezzük a Mexikói úti kis­­földalatti­ végállomáshoz, a bé­kásmegyeri HÉV-állomás mel­lé, az Örs vezér terére és a Határ úti metróállomáshoz ilyen - normál kerékpártámaszokkal is felszerelt - tárolók kihelyezését. V. M. P. I LELTÁR Kicsi volt, szem­üveges, potro­­hos, ápolatlan és rossz szagú. Az a fajta, akiről sen­ki nem tudja, hogy mi dolga van a világon, ha meghal, csak hónapok múlva törik rá a lakást, és nincs örököse, mintha senki nem vállalná vele a rokonságot. Az az ember, akinek nem fogadják a köszönését, aki a párizsinak mindig a végét kap­ja, az orra előtt zárják be a pénztárt, és ha tilta­kozna, ordítva küldik el a fenébe. Az élet az ilyen számára megaláztatások sorozata. Az ellenőr nem hiszi el, hogy van bérlete, csak otthon felej­tette, az utcán nekimennek és lemarházzák, a lép­csőházban megalázza a közös képviselő. Az ilyen számára egyetlen hely létezik, ahol embernek érezheti magát: az autószalon. Minden héten elment valamelyikbe. Készült rá. Fölvette az öltönyét, nyakkendőt kötött, fogat mosott, lekefélte zsíros haját, és dobogó szívvel lé­pett be az autókkal teli terembe. Csudálatos érzés. Budapesten minden autósza­lon egyforma. Kellemes hőmérséklet, nagy abla­kok, halvány színek, járólapokkal fedett padló. Íróasztalok mögött férfiak rövid ujjú ingben, nyakkendőben, zakó nélkül. Mindenütt autórádi­ókból szól a zene, mindenhol kényelmetlenek a székek. Végigjárta a Váci utat, a Nyugati pályaudvar környékét. Órákon át sétálgatott a kocsik között, mindegyikbe beült, megnyomogatta a gombo­kat, átállította az üléseket, felnyitotta a motor­házat. Soha, sehol nem állították le. Boldog volt. Megvárta, amíg megszólítják, aztán adni kezdte a bankot. Tudja, a vállalatnál nagyon fontos be­osztásba kerül­tem, sokat kell majd utaznom Párizs és Buda­pest között, sze­retnék valami megbízhatót két- vagy hárommil­lióért. Hosszan tárgyalt csomagtérről, fűthető tükrökről, fordulatszámról, végsebességről, köz­ponti zárról és hitelkonstrukciókról. Blöffölt, de biztosra ment. Végül kis vagy közepes autót kért, automatát, légkondicionálóval. Ilyen Magyaror­szágon nincs. Vagy, ha mégis van, akkor két hó­napot kell várni rá. Sajnos - tárta szét a kezét - nekem elsejétől már szükségem volna rá. És emelt fővel távozott. A végzet azonban ott lesett rá a Nagymező utca sarkán. A végzet Citroennel jár. Semmi gyanúsat nem érzett. Ablakok, hűvös íróasztal, járólapok, nyakkendős fiatalember. El­mondta az új beosztást, Párizst, hogy automatát, légkondicionálóval. A fiatalember bólintott. Van, persze, hogy van. Két- és hárommillió között. Megrogyott a térde. Ki is lehet próbálni, természe­tesen. Csütörtök megfelel? Megyünk egy kört a városban. Mit mondjon erre? Hogy nincs jogosítványa? Hogy száz forint van a zsebében? Hogy csak azért, hogy egyszer egy héten jók legyenek hozzá? Kitántorgott a szalonból. Uram, szóltak utána. Kapott egy fehér reklámtollat is. Sírásra görbedt a szája. A világ így ér véget. Másnap reggel a szalon ajtajára tűzve levelet találtak. Egyetlen mondat, golyóstollal írva, nagy, otromba betűkkel, így szólt: Nem jövök csütörtö­kön. Aláírás nincs. a Gutmann fiúk Budapesti szalon BUDAPEST Két keréken róják a várost Budapesten kilencvenhat kilo­méteres úthálózat áll a kerékpá­rosok rendelkezésére, a főváros közlekedési rendszerének fej­lesztési terve szerint 2010-ig há­romszázhúszra nő ez a szám. A Városi Biciklisták Barátai egye­sület gyorsabb fejlesztést sürget. Bicikliutat építeni nem egy­szerű. A meglévő közutak, a lég­szennyezettség, a forgalom biz­tonságának hiánya mind hátrál­tatják a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A terepviszonyoktól és a tervezett út jellegétől függő­en tíz-húszmillió forintba kerül egy kilométer kerékpárút építé­se. Az utóbbi években igen ked­vezőtlen folyamatok indultak meg a város közlekedésében. A tömegközlekedés aránya 1984- ben még hetvenegy, az 1994-es felmérés szerint már csak ötven­százalékos volt. Ezzel párhuza­mosan tizenegyről huszonnégy százalékra nőtt a gépjárműfor­galom aránya a fővárosban. A kerékpáros fejlesztés kulcsa pe­dig az autózásban rejlik - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatal közlekedésfejlesztési alosztá­lyán. A biciklizés nagyobb mér­vű elterjedésének alapvető felté­r lakótelepi fiatalok egyik leg­kedvesebb szórakozása a bicikli­zés. A szűk, kamra, pince nélküli lakásokban azonban nagy gondot jelent a kerékpár elhelyezése. Az eredetileg kerékpár- és ba­bakocsi-tárolónak szánt közös helyiségeket többnyire máskép­pen hasznosítják a társasházak: turkáló, mini abc, iroda lett belő­lük. Ha mégsem sikerült bérbe adni - például mert az önkormányzaté maradt akkor annyira lepusz­tult, zárhatatlan lett a helyiség, hogy nem biztonságos. Ha a lakáshoz megfelelő nagy­ságú balkon, erkély is tartozik, ez megoldást jelenthet: a kerékpárt ölbe kapva a padlószőnyegen is átviheti a gazdája - persze csak tele, hogy kerekezve is mindenki eljuthasson úti céljához.­­ A legnagyobb gond nem az úthálózat nagyságával, fejlesz­tési ütemével, hanem a szemlé­lettel van. A motorizáció, a gép­járművek rohamos elterjedése új, nem kívánt közlekedési kul­túrát honosított meg - mondta Kőhalmi István, a Városi Bicik­listák Barátai egyesület (VBB) ha a család lemond az erkély ren­deltetésszerű használatáról, hi­szen a virágok mellett nem mutat jól a bringa. Barkácsolók előtt nincs lehe­tetlen. Van, aki az előszoba pla­fonja alatt alakított ki polcszerű tárolót a gyerekkerékpárnak. Más a gardrób falába fúrt hatal­mas kampóra akasztja a bringát. Az a kamasz azonban, aki napon­ta használja, félti, ápolja járgá­nyát, minden zsebpénzét extra kiegészítőkre költve, aligha egye­zik bele, hogy kedvence ne legyen a szeme előtt, így aztán sokszor előfordul, hogy a gyerek ágya mellett ott áll a bicikli. Praktikus megoldás: rá lehet dobni a leve­tett farmert is. Cs. K. É. Bringa az ágy mellett A Főpolgármesteri Hivatal megbízásából a Közlekedés Kft. 1994-ben 32 ezer háztartásra kiterjedő felmérést végzett a lakosok utazási, gép­kocsi-használati és kerékpározási szokásairól. Az adatokból kiderül, hogy a főváros polgárai átlagosan 2,39 helyváltoztatást végeztek na­ponta, ebből 1,2 százalékot tett ki a kerékpáros közlekedés aránya. (Azóta már nőtt ez a szám.) Budapest 850 ezer háztartásának 32 száza­léka rendelkezik biciklivel, összesen körülbelül 450 ezer van a főváros­ban. A kétmillió lakos harminc százaléka kerékpározik legalább alkal­manként - közülük legtöbben kétszer-háromszor is biciklire ülnek he­tente -, a többiek azonban soha nem használják kerékpárjukat. Leg­többet a pesti külső kerületek lakosai kerekeznek. A kerékpárosok kö­zött az aktív keresők és a tanulók vannak a legnagyobb számban. A bi­ciklis helyváltoztatások távja jellemzően egy-két kilométer, tíz kilomé­ternél tovább csak a kerekesek egy százaléka merészkedik. elnöke. - Az emberek már há­rom-négy kilométeres utazások kedvéért is hajlandók autóba ül­ni, ahelyett, hogy tömegközleke­dési eszközre vagy kerékpárra szállnának. Elsősorban a felvilá­gosítás, a megfelelő propaganda segíthetne - ez az, amit hiányo­lunk a főváros részéről. A bicikliutak 2010-ig meghir­detett fejlesztési ütemét sem tartjuk megfelelőnek, mivel ez idő alatt tovább romlik majd a város levegője, még több autó lesz a budapesti utakon. Ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, a fővárosnak komolyabban kelle­ne foglalkozni a kerékpárutak bővítésével, legkésőbb az ezred­fordulóig szükséges lenne elké­szíteni az ígért - a biztonságos közlekedést lehetővé tevő - négy­száz kilométeres alaphálózatot. A kerékpárutak bővítésére idén csaknem négyszázmillió fo­rintot fordít a főváros, ez körül­belül húsz kilométernyi új bicik­liutat jelent. A középtávú fejlesz­tési program szerint pedig 2010- ig háromszázhúsz kilométeresre szeretné bővíteni a hálózatot, ezáltal öt százalékra nőhetne a kerékpáros közlekedés aránya Budapest összforgalmában. A főváros minél több kapcso­lódási pontot szeretne kiépíteni az eddig megépült, még hiányos szakaszokon, ezért például még ebben az évben elkészül a Hősök terénél a Kós Károly sétányt és a Dózsa György utat összekötő bi­cikliút. Az idén egyébként to­vább folytatódik a Nagykőrösi út, a Szerémi út és a pesti Duna­­szakasz kerékpáros úthálózatá­nak fejlesztése is. A biciklisek biztonságos közlekedését az au­tók és a kerékpárok elkülöníté­sével, a gépjárművek sebességé­nek csökkentésével, a lakóne­gyedekben pedig úgynevezett harmincas - vagyis legfeljebb harminc kilométeres sebességet engedélyező - övezetek kialakí­tásával igyekeznek elősegíteni. Mucska Péter A kilencvenhat kilométer egy darabja velledits éva felvétele A balesetek zömét iskolások okozzák ► FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL 24 és 30 év közöttiek csak né­gyen okoztak biciklivel balese­tet, az összes többi korosztály tagjai 30-cal növelték az esetek számát. Rossz a viszony az autósok és a kerékpárosok között. A ke­rékpárost vagy leszorítják az útról, vagy rákényszerítik, hogy felvegye a nagyobb sebességet. Budapesten több a nagyobb teljesítményű kerékpár, de a kerékpározás kultúrája nem javult számottevően: sokan nem ismerik eléggé drága gé­pük képességeit, és közlekedési ismereteik is hiányosak. Lehet­ne a kerékpározást is oktatni. A XV. kerületi Szentkorona ut­cai általános iskola például máris jó eredményeket ért el a megelőző, ismeretterjesztő munkában. Ideális esetben a szülők jó példája a leghatéko­nyabb eszköze a kerékpáros közlekedési kultúra javításá­nak. A Budapesti Rendőr­főkapitányság balesetmegelő­zési alosztálya is rendszeresen szervez programokat, ismeret­­terjesztő előadásokat. Cs. K. É. NÉPSZABADSÁG 3 . Regisztrálóklub lopás ellen A tolvaj csak körbenéz, átvágja vagy kipöcköli a fához, oszlop­hoz láncolt bicikli lakatját és máris viheti. Biciklit lopásbizto­­san tárolni nem lehet. Nem védi riasztó, biztonsági ember, sőt az sem szúr szemet, ha más tolja el a kapu elől. Az eltűnését hiába jelentjük a rendőrségen, szinte lehetetlen - még ha megtalálják is - a biciklitolvajra rábizonyítani tettét. A helyzet azonban nem reménytelen. - A Kerékpár Regisztráló Klubot, a Kereket 1995 októ­berében alakítottuk meg. Tag­jaink eltűnt járművét nyomon tudjuk követni, vissza tudjuk szerezni. A biciklikre négy át­látszó, kódszámmal ellátott matricát teszünk. Ezekből ket­tő jól látható, kettő titkos hely­re kerül - tudtuk meg Zsombor Györgytől, a Budapesti Polgár­őr Szövetség elnökétől. A regisztrált kerékpár eltű­nését a tagok bejelentik a Ke­reknek is. A polgárőrök pedig a jól ismert értékesítési helye­ken, az Ecserin, a bolhapiaco­kon vevőnek kiadva magukat ellenőrzik az eladásra szánt bi­cikliket. Ha megtalálják a tit­kos matricákat - a láthatóakat ugyanis leszedik -, és az eladó nem tudja felmutatni a Kerek­tagságit, akkor megvan a tettes és az ellopott kerékpár is. - A regisztráló matricák mellett a tulajdonosok klub­tagságit és adásvételi csomagot kapnak, amelyben saját szemé­lyi adataik mellett a megjelölt kerékpáréi is megtalálhatók - mondta az elnök. - Ezek beke­rülnek a polgárőrség számító­gépébe, innentől kezdve a tag­sági kvázi forgalmi engedély­ként igazolja a mindenkori tu­lajdonost. A szolgáltatás díja 450 forint három évre. A Kereknek a fővárosban 1800 tagja van. Tavaly tőlük huszonegy kerékpárt loptak el, ebből tizenkettőt megtaláltak.­­ A regisztrált biciklik egy százalékát lopták el tavaly. Hasonló arányt feltételezve a jelöletleneknél, Budapesten legalább négyezret lopnak el évente - tette hozzá a szövetség elnöke. - Csak a bejelentett esetekről tudunk, a valóságban ennél két-háromszor többet vi­hetnek el. A Kerek-tagságihoz az 1225 Budapest, Csút utca 10/B pos­tacímen lehet hozzájutni. V. M. P. Jön a karaván! SEAT Ibiza, Cordoba, Cordoba SX, Toledo, l|^Qm Alhambra és Inca. A hat fáradhatatlan modell. Imgm­g Látogasson el a Porsche Budánál található oázisba, 1555^”" ahol kipróbálhatja őket! Meggyőződhet, hogy a hosszú úton semmit sem vesztettek erejükből és gyorsaságukból. SŐT! Május 31-én gyermeknap! Görkori, snake­board, bmx és játékok a kicsiknek,­­ tesztvezetés a nagyoknak. SEAT Karaván május 1­­/­ 31-től június 6-ig a Porsche Budánál. '­ ' SEAT Karaván - A nagy gépvándorlás Buda Porsche 31-től június május *

Next