Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. június
1997-06-02
Sorompóval védik a budai Várat Július végétől várhatóan csak mágneskártyával lehet majd behajtani a budai Várba, illetve a parkolásért fizetni kell a Dóm téren. Az I. kerületi önkormányzat csütörtöki testületi ülésén döntött arról, hogy a terv megvalósítására előirányzott összeget megfejeli, mert a legalacsonyabb árajánlat is ötvenmillió forintról indul. A korábbi tervek szerint a főváros és az I. kerületi önkormányzat 15-15 millió forinttal támogatta volna az elképzelést, hogy sorompót kapjon a Vár, de ez az összeg - többek között az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szigorú feltételei miatt is kevésnek bizonyult - tájékoztatta pénteken az MTI-t Sípos László, a Főpolgármesteri Hivatal forgalomtechnikai alosztályának vezetője. A budai Vár területeöt éve tartozik a kiemelten védett övezetek közé, ám az ide érvényes behajtási engedélyek meglétét eddig csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték. Ezt a rendőrség végezte, amelynek munkáját az I. kerületi önkormányzat is segítette egy vári rendőrőrs felállításával. Az intézkedések ellenére becslések szerint a Várba behajtók egyharmada engedély nélkül használja a városrész utcáit. Az I. kerületi önkormányzat már két éve szorgalmazza a rendszer korszerűsítését, s tavaly végre megkezdődött az előkészítés és az engedélyeztetési eljárás. Június 4-én ül össze a tendert értékelő bizottság, ahol megszületik a döntés arról, hogy a négy pályázó cég közül melyik építheti ki a hatékony ellenőrzéshez szükséges sorompórendszert. A budai Várat két ellenőrző rendszer védi majd: sorompókat állítanak fel a Bécsi kapunál, illetve a Hunyadi János és a Palota utcánál. A Dísz téri parkolóba bárki behajthat majd, de természetesen fizetnie kell. (Sorompóval... folytatás a 43. oldalon) Lakást bérelni drágább, mint venni A döntést a várható haszon mértéke határozza meg Talán meglepő, de nálunk -a nyugat-európai gyakorlattal szemben - lakást olcsóbb venni, mint bérelni. A fejlett országokban jóval többen laknak bérlakásban, mint nálunk. A magánbérlakások aránya ott gyakorta eléri az ötven százalékot is. A témáról a Városkutatás Kft. készített tanulmányt az amerikai USAID program keretében. A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a lakásrendszerben a bérleti szektor tőlünk nyugatra sokkal nagyobb szerepet játszik, mint nálunk. A tapasztalatok szerint minél gazdagabb egy társadalom, annál inkább megengedhetik tagjaik, hogy saját tulajdonú lakásban lakjanak. A középosztály „az én házam, az én váram” ideológiája lassan beépül a köztudatba. Ennek azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy Svájcban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban a lakások negyven százaléka bérlemény, miközben néhány igen alacsony átlagjövedelmű országban, például Indiában a többség saját - igaz, rossz minőségű - lakásban él. Budapesten 1945 előtt hatvan százalék volt a bérlakások aránya, az államosítás és a szocialista lakásépítés négy évtizede alatt ez ötvenre csökkent, viszont a bérbeadó maga az állam volt. Az 1989-1990-ben meginduló privatizáció nyomán napjainkra az önkormányzati lakások aránya hat százalékra esett vissza, a magánbérlakásoké pedig legfeljebb egy-két százalék lehet. A Városkutatás Kft. a miértre volt kíváncsi. A jogi feltételek adottak, hiszen egyetlen törvény sem tiltja, hogy bárki is magánszemélytől béreljen lakást. A bérleti piac növekedését következésképpen két ok akadályozza. A tulajdonosnak - úgy tűnik - jobban megéri eladni a lakását, és az ebből befolyó pénzt befektetni, mint kiadni. Az otthontalannak pedig érdemesebb vásárolni egy kicsi, még ha lepusztult lakást is, mintsem bérbe venni egy jobbat. A szakértők ebből az alaptételből kiindulva vizsgálták a kínálati és a keresleti oldalt befolyásoló tényezőket, írásunk első részében a kínálati oldal sajátosságairól szólunk. Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy valaki rendelkezik egy nagyobb összeggel és el kell döntenie, hogy ezt az összeget bankba teszi-e, vagy vesz egy lakást és bérbe adja. A döntést természetesen a várható haszon határozza meg - magyarázza Hegedűs József, a Városkutatás Kft. egyik vezetője. A döntést befolyásoló tényezők közül a pénzbefektetés reálkamata és a lakbér reálértéke a legfontosabb. Nyilvánvaló, hogy ha nincs infláció, nincs egyéb költség és adó, akkor a két befektetés hozama egyenlő. (Bérelni... folytatás a 43. oldalon) Jobb a saját, még ha kicsi és lepusztult is teknős miklós felvétele Átfogó adathalmaz a fővárosról A napokban megjelent a főváros múlt évi adatait összegező statisztikai zsebkönyv. A kötet átfogó képet ad a főváros társadalmi-gazdasági helyzetéről. Az elején található rövid szöveges elemzés képet tár elénk többek között Budapest múltjáról, az európai országok fővárosai között elfoglalt helyéről és szerepéről, a népesség fogyásáról, kedvezőtlen korösszetételéről, gazdasági aktivitásának csökkenéséről, az aktív keresők összetételének változásáról, a munkanélküliség helyzetéről, a gazdasági szerkezet átalakulásáról, a városnak a tudományos kutatásban betöltött szerepéről, közlekedési hálózatáról, sokszínű kulturális lehetőségeiről. Huszonhat fejezetben nyújt áttekintést többek között a főváros népességéről és annak demográfiai jellemzőiről, a kis népszámlálás eredményeiről, a foglalkoztatottság és a keresetek alakulásáról. Fejezeteiből képet kaphatunk a lakosság életkörülményeit érintő kérdésekről. A könyv bemutatja Budapest gazdasági szervezeteinek,valamint az egyes gazdasági ágak tevékenységének, az azokban foglalkoztatottak létszámának adatait is. A kötet segítséget nyújt az egyes kerületek közötti különbségek vizsgálatához, utolsó fejezeteiben pedig megismerhetjük a budapesti agglomeráció, a megyeszékhelyek, az európai fővárosok adatait, amelyek szintén lehetőséget kínálnak a területi összehasonlításokhoz. Az utolsó fejezetben található útikalauz széles körű érdeklődésre számot tartó hasznos információkat ad az év aktualitásairól, illetve a jubileumi eseményekről. A városegyesítés évfordulójára készül Budapest A jövő év kiemelkedő eseményére, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 125. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek a Városházán, ahol a Budapesti Egyesítési Emlékbizottság ismertette annak a pályázatnak az eredményét, amelyet az évfordulóhoz kapcsolódó kiadványok, a város értékeinek gyarapítását szolgáló helyi társadalmi kezdeményezések támogatására hirdettek meg. A pályázat célja, hogy ne csak központi rendezvényekkel ünnepeljük meg az évfordulót, hanem a civil szervezetek, magánszemélyek is bekapcsolódjanak - mondta Schiffer János főpolgármester-helyettes. Időben kezdték a szervezést, így a támogatás birtokában már ebben az évben megkezdődhet a munka. Százharminc pályamű érkezett, ennek egyharmadát támogatja az emlékbizottság. Az eredetileg erre szánt 16 milliós keretet bővítették, 26 millió forintot osztottak el. A nyertes tervek között különféle kiadványok, például várostörténeti monográfiák, városismertetők, fotó- és képzőművészeti albumok, lexikonok és az alkalomhoz illő kiállítások szerepelnek, de emlékérem kiadására és zeneművekre is juttatnak pénzt. A jubaeumi évben a szokásos fővárosi programsorozat, így a tavaszi és az őszi fesztivál is bővül az évforduló tiszteletére, novemberben ünnepi közgyűlés lesz az egyesítés utáni első közgyűlés emlékére. A legfontosabb központi rendezvényeket pedig előreláthatólag június 20-21- ére, a budapesti búcsúhoz kapcsolódva tervezik. Az elképzelések szerint a zenei rendezvények helyszíne a Tabán, a Hősök tere, az óbudai Fő tér és - ha sikerül olyan állapotba hozni - az Ifjúsági Park lesz. Utcabálokat, esetleg „hídibált” is terveznek, az egyéb éjszakai programötletekre pedig külön pályázatot írnak ki, hiszen szeretnék a június 19-e éjszakáját igazi közös bulivá tenni. Két napig gyerekparadicsom lesz a Margitsziget. A pesti Duna-parton pedig Rakpart Galériát alakítanak ki, ahová képzőművészek hozzák majd el műveiket, és utcazenészek lépnek fel. Cs. Kiss Éva Botrány a XII. kerületben? Lemondásra szólították fel a polgármestert A XII. kerületi polgármester sajátosnak minősített lakáspolitikájáról tartott sajtótájékoztatót egy önkormányzati képviselőkből álló négytagú vizsgálóbizottság. Állításuk szerint a polgármester 1995 óta nyolc esetben adta el bizonyos lakások bérlőkijelölési jogát, ebből hatszor felhatalmazás nélkül. Az MSZP, az SZDSZ, az FKGP és a Munkáspárt egy-egy kerületi képviselőjéből álló XII. kerületi vizsgálócsoport tizenöt esetet nézett át, s megállapította: az ügyek többségében önkormányzati képviselő, kerületi tisztviselő, illetve maga a polgármester volt érintett. Az önkormányzat a tulajdonában levő, megüresedett lakásokat piaci áron értékesítheti, a lakásgondok megoldására bérbe adhatja vagy a bérlőkijelölés jogát eladhatja. Az utóbbi eljárás még a hatvanas-hetvenes évek maradványa, amikor a szabad belügyminisztériumi és honvédségi lakásokat így hasznosították. A bérlőkijelölési jog odaítélésekor a szociális rászorultságot, a piaci viszonyokat és az önkormányzat érdekeit veszi figyelembe a lakásügyi bizottság, s a kiutalást több hónapos hivatali procedúra előzi meg. A XII. kerületben azonban számos esetben rekordgyorsasággal, az illetékes bizottság és a képviselő-testület megkerülésével került polgármesteri pecsét a bérlőkijelölési kérelmekre. A bérlőkijelölési jog egyszeri, kétszeri, többszöri, de akár végtelen számú alkalomra is eladható. (Botrány... folytatás a 43. oldalon) A Józsefvárosban megszűnt a bölcsődei térítési díj Szeptembertől nem kell gondozási díjat fizetniük a józsefvárosi bölcsődékben. Az eddigi ezerforintos havi díj eltörléséről a kerületi képviselő-testület döntött. A bölcsődei gondozási díjak ból a VIII. kerületben évente mindössze 2-2,5 millió forint folyt be. Az egységesen ezerforintos gondozási költség megfizetése alól számos calád kapott felmentést, illetve kedvezményt. Azok a családok például, amelyekben az egy főre jutó jövedelem nem érte el a nyolcezer forintot, mentesültek a díjfizetés alól. Fél áron járathatták bölcsődébe gyermekeiket a többgyermekesek, az egyedülállók, valamint azok a krízishelyzetbe került családok, amelyekben legfeljebb tízezer forint volt az egy főre jutó jövedelem. A gondozási díj augusztus 31- ei hatályon kívül helyezése úgy vált lehetővé, hogy január elsejétől a bölcsődei intézmények minden kisded után évi 134 ezer forint állami támogatásban részesülnek. A központi fejkvóta visszaállításának eredményeként Józsefváros képviselő-testülete a kerületi költségvetés hiányának növelése nélkül törölhette el a gondozási díjat. S. T. 144 A drosztokon a helyzet változatlan A taxisok átfogó szabályozást akarnak helyzetük rendezésére Bár a vezető társaságok többé-kevésbé rendet csináltak a saját házuk táján, a fővárosi taxifronton továbbra is nagy a zűrzavar. A Városháza építő szándékú rendelettervezeteit sorra visszadobták a jogászok, s már nem is lehet követni, hogy most éppen hányadik változata pihen a Főpolgármesteri Hivatal valamelyik jól zárható fiókjában. A taxirendelet-tervezetek egyik szülőatyja, Réthelyi József városházi tanácsos úgy véli, hogy mindenekelőtt a taxisszakma ellenállása miatt kell várnunk. A taxis cégek ugyanis olyan átfogó szabályozást látnának szívesen, amilyenre a főváros önmagában nem képes. Hogy mást ne mondjunk, ott van például a tarifák rendezésének ügye, amiről nyilvánvalóan nem dönthet. A droszthasználattal kapcsolatban is bőven akad probléma. A tervezet készítői elvárnák, hogy minden budapesti taxis fizessen a beállóhelyek használatáért, a jogászok szerint ez azonban csak attól várható el, aki valóban használja is az állomásokat. Réthelyi ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy ez az önkéntességre alapozott rendszer működőképes lenne. A tanácsos szerint inkább az lenne a megoldás, ha minden taxis valamilyen droszthasználati megállapodást kötne az adott állomás által elfoglalt közterület gazdájával, azaz az illetékes önkormányzattal. (A drosztokon... folytatás a 43. oldalon) Továbbra is nagy a zűrzavar GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE K UTAK ÉS UTASOK • A XI. kerületben átadták a Borszéki utca új szakaszát, a Thán Károly utca és a Hadak útja között. Ezzel egy időben az Andor utcából kitiltották a hat tonna össztömeg feletti tehergépjárműveket. • A Szépvölgyi úton a Folyondár utca és a Pusztaszeri út között a hegyről levezető oldalt elkerítették a járműforgalom elől, a forgalmat jelzőőrök irányítják.B ban a Reáltanoda utcában és a Szép utcában az utca között az útpálya jobb oldalát elkerítették, úton a Timót utca és az Illatos út között a Bevezető belső sávot egy szakaszon felbontották, női úton folytatják a csatornaépítést. Az Attila 3 vezér tere között a befelé vezető útpályán úllítja le a forgalmat.