Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. június
1997-06-02
42 NÉPSZABADSÁG Ismét benépesülnek a fantomszállodák? s Évek óta zárva van a Royal, a Palace és a Hotel Rózsadomb A magára hagyott, üresen álló házak látványa még az országút menti tanyákon is elszomorító, hát még a főváros szívében. Különösen igaz ez azokra a szállodákra, amelyekben egykor előkelő vendégek adták egymásnak a kilincset, pezsgett az élet és kiemelten fontos volt az ápolt környezet. A Hotel Rózsadomb, a Royal és a Palace évek óta ugyanazt a kérdést leheli üresen tátongó termeiből: mikor jönnek újra a vendégek? A rendszerváltozást követő években több mint tízezer szállodai szoba várta az ide látogatókat Budapesten. A leendő világkiállítás lázában, főként külföldi befektetők, újabb huszonhét hotelt terveztek felépíteni a fővárosban, hatezer szobával növelve a fogadóképességet. Miként a világkiállításból, a szép tervekből sem lett semmi, néhány kisebb szálloda ugyan felépült, ám gyorsan kiderült: valójában azokra sem lett volna szükség. A patinás Royal és a Palace, valamint a gyönyörű helyen fekvő Hotel Rózsadomb évekig várt vevőre vagy felújításra. Gyenge kihasználtság - Budapesten a szállodák kihasználtsága általában negyvenöt, a kiemelt helyeken hatvan-hetven százalékos, és ez bizony igen alacsonynak mondható - mondja Székely György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője, az Országos Idegenforgalmi Bizottság alelnöke. Éppen ezért, mivel se mennyiségi, se minőségi szállodahiány nem mutatkozott mostanában, nem érte kár az országot és a fővárost azzal, hogy a Palace, a Royal vagy a Hotel Rózsadomb zárva volt. Más nézőpont szerint természetesen nem jó az, hogy kiemelt helyen lévő, szép ingatlanok üresen és kihasználatlanul állnak. Meg kell azonban érteni, hogy olyan piaci helyzet alakult ki az elmúlt években, hogy a fent említett vendéglátóhelyekre vagy vevő nem akadt, vagy - a Hotel Rózsadomb esetében - a felújításához szükséges összeg hiányzott. A Royal Szálló éttermében 1991. október 1-jén reggelizett utoljára vendég. A jelentősen leromlott műszaki állapot miatt a Royal bezárását és privatizációját elrendelő vezetők sem gondolták, hogy a szálloda még 1996-ban, a százéves születésnapján sem nyílhat meg újra. Több sikertelen pályázat után az elmúlt hetekben jelentették be, hogy a Máltán, Törökországban és Tunéziában is több szállodával rendelkező Corinthia Group of Companies megvásárolta a Körút egykori büszkeségét. A bő két évig tartó átépítés után az épületben háromszázötven kétágyas szoba, köztük hetven lakosztály várja majd a vendégeket. A Royal tehát úgy tűnik, megmenekült a pusztulástól. Miként a Palace Szálloda is. Eredeti tulajdonosa a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat volt, a privatizálásakor azonban ez a szálloda nem kelt el. A vállalat az üzemeltetésére létrehozta a Palace Kft.-t, mely nagyszabású, ám sikertelen terveket dolgozott ki az épület hasznosítására. Mivel ezeket a kft. nem tudta megvalósítani, az Állami Vagyonügynökség vette kezelésbe. Eladását bonyolította, hogy tizenöt önkormányzat is résztulajdonosa volt, ráadásul az épület meglehetősen rossz műszaki állapota is elriasztotta a vevőket. Osztrák kézben Az elmúlt év végén mégis megoldódott a Rákóczi úti épület ügye, a hozzá tartozó telekkel együtt megvásárolta a Magyarországon bejegyzett, osztrák tulajdonban lévő E+R Kft. így a Palace Kft. kilencvenhét százaléka osztrák kézbe került, a maradék három százalékon két önkormányzat osztozik. Emmerich Rosenberg, az új tulajdonos elmondta, hogy a Palace, megtartva régi nevét, három- helyett négycsillagos szállodaként fog megnyitni száztizennyolc szobával. A tervek szerint a szomszédos telken üzletház és parkoló épül majd. Csak viszi a pénzt A Hotel Rózsadomb tulajdonosi jogait gyakorló Hunguest Rt.-nél nem tudtak a fentiekhez hasonló, biztató eredményekről beszámolni. - Magam is gyakran hallok pletykákat arról, hogy vevőt keresünk a hotelre, de határozottan állíthatom, hogy ez nem igaz - mondja Pichler Gyula, a Hotel Rózsadomb Kft. megbízott ügyvezető igazgatója. - Fontosnak tartjuk, hogy mielőbb megkezdhessük egyetlen fővárosi szállodánk felújítását, anyagi lehetőségek hiányában azonban erre még várni kell. Az állagmegóvásra az 1994-es bezárás óta gondot fordítunk, a helyiségeket télen fűtjük, a közműveket karbantartjuk. Bizonyos minimális átépítési munkák már meg is kezdődtek. Olyanok, amelyeket akkor is meg kell csinálni, ha komolyabb korszerűsítésre lesz pénzünk, és akkor is, ha csak egy kisebb felújításra. Szeretnénk a kétcsillagos szállodát háromcsillagossá átépíteni, de nem tudom megmondani, hogy erre mikor kerül sor. Nekünk is érdekünk, hogy a Hotel Rózsadomb hozza a pénzt, mert egyelőre csak viszi. A munkálatokhoz másfél-kétmilliárd forint kellene, ez azonban nem egykönnyen előteremthető összeg; ennek ismeretében talán érthető, miért áll évek óta üresen a Hotel Rózsadomb. Trencsényi Zoltán * * A Váci utca Center új színfoltja Budapest belvárosának, a meghosszabbított sétálóutcának. Az irodaház könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival egyaránt. Föld alatti parkolója elegendő helyet biztosít az itt dolgozóknak, valamint ügyfeleik és vendégeik számára. A modern irodaház a következő cégeket üdvözli bérlői között: Amer Nielsen, Cashline Broker, European Travel Services, Raiffeisen Broker, Európai Kereskedelmi Bank Rt. VÁCI UTCA CENTER egyéni elképzelések szerint kialakítható irodákat és üzlethelyiségeket kínál: Bérelhető irodaterület . ..4€Cfm2 Bérelhető üzlettér .........JXXfm2 Digitális telefonvonalak, teljes légkondicionálás, mélygarázs. COLLIERS kérjük, hívja kizárólagos ügynökeinket. (36-1)2140601 1 BUDAPEST. 1997. június 2., hétfő Műemlékek: számvetés és jövő Országos konferencia Budapesten két évforduló jegyében Kettős jubileumot ül a magyar műemlékvédelem: nem sokkal a kiegyezés után, 1872-ben megalakult az első önálló magyar műemléki szervezet, a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Ennek tehát idén 125 éve, annak pedig negyven, hogy 1957-ben létrehozták az Országos Műemléki Felügyelőséget, a mai műemléki hivatal közvetlen elődjét, azt az OMF-et, amelynek nevéhez a korszerű magyar műemlékvédelem kibontakozása fűződik. Az, hogy óvják-e egy országban az építészeti örökséget, vagy hagyják veszni, pusztulni, valamelyest a kulturáltság fokának próbaköve. Meg az identitástudaté is. Amelyik közösség nem gondoskodik múltja tanúságáról, az nincs is teljesen tudatában történelme értékeinek. Múlt nélkül nincsen jövő - hirdeti joggal az Európa Tanács által 1975-ben kiadott, azóta általánosan elfogadott jelszó. Nekünk, magyaroknak nincs mit szégyellnünk e téren. Műemlékvédelmünket a nemzetközi közvélemény mindig az élvonalban tartotta számon. Különösen műemlék-helyreállításaink hívták fel magukra a figyelmet. Möller István 1889- ben - a világon talán elsőként - azon elvek szerint konzerválta a zsámbéki templomromot, amit 75 évvel később, 1964-ben a híres Velencei Kúriában foglaltak először tézisekbe. Nem kevésbé remek alkotás a Gerevich Tibor és Lux Kálmán irányításával 1938-ban elkészült esztergomi helyreállítás, III. Béla királyi palotája maradványaié. A második világháború és különösen 1957 után pedig se szeri, se száma azoknak a restaurálásoknak, amelyek joggal szereztek dicsőséget alkotóiknak, Sedlmayr Jánosnak, Erdei Ferencnek, Ferenczy Károlynak, Mendele Ferencnek és másoknak. És a magyar műemlékvédelemnek. És a jövő? Ezt kívánja meghatározni az új műemléki törvény, amely elfogadás előtt áll. Vagy ha nem is meghatározni, de kereteket biztosítani hozzá, 1881 óta az első önálló műemléki törvényként. Enélkül alig lehet ma már óvni az örökséget, hiszen az építészeti törvény részeként az 1964-es szabályozás teljes egészében a műemlékek állami tulajdonának elvén alapult. Számvetés tehát és a jövő feladatainak, lehetőségeinek a felvetítése: ez annak az országos műemléki konferenciának a központi témája, amely ma kezdődik Budapesten. Kétévenként rendeznek ilyen tanácskozásokat, több mint három évtizede mindig más vidéki városban, a legutóbbi Kőszegen volt. Hosszú idő után most ismét a főváros a színhely: az a két kerületi önkormányzat rendezi a konferenciát - a műemlékesek hivatalos és társadalmi szervei mellett -, ahová a budapesti világörökség túlnyomó többsége koncentrálódik. Ami egy kicsit a magyar műemlékállomány etalonja is, ahol a mintaszerűen helyreállított vári lakóházak mellett ott éktelenkedik az egykori Honvédelmi Minisztérium torzója, ahol öröm látni, hogy ha lassan is, végre megújul a Bazilika, de négy műemlék lakóház áll düledezve, üresen, nem is említve a műemléki sikertelenség szinte szimbólumává vált Ybl-palotát, a Belváros szívében. Számvetés és jövő: folytatja-e a magyar műemlékvédelem legjobb hagyományait, Henszlmann Imrétől Dercsényi Dezsőig a nagy elődök útját, vagy megreked az átmenet nehézségei közepette, nem találván választ a mai kor által feltett kérdésekre? A műemléki helyszínek, a műemléki gondok - és szerencsére sikerek - bemutatása után az érdemi tanácskozás szerdán délelőtt kezdődik a Budai Vigadóban. És a hónap végéig nyitva lesz a Táncsics Mihály utcai műemléki székházban az a kiállítás, amelyik 125^10 címmel öleli föl e két, egymást átfedő időszak történetét. A számvetést. A jövő meg csak kiderül majd. Román András A jelszó: múlt nélkül nincsen jövő velledttséva felvétele Eltűnik a csepeli lom MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. munkatársai hétfőtől péntekig Csepelen lomtalanítanak. Hétfőn a Szabadkikötő út, a Kossuth Lajos utca, a Szent István út, a Határ út és a soroksári Duna-ág, kedden a Szent István út, a Határ út és a soroksári Duna-ág, szerdán a Szent István út, a Martinász utca, a Festő utca, az Erdősor utca és a kerület határa közti területről szállítják el a lomot. Csütörtökön a Rákóczi Ferenc út, a Szent István út, a Martinász utca, a Festő utca, az Erdősor utca és a kerület határa, pénteken pedig a Szabadkikötő út, a Kossuth Lajos út, a Rákóczi Ferenc út és a Duna közé eső városrészben élők megunt holmiját szállítják el. Berlin hét Budapesten Berlini információs hét kezdődik ma a Tourinform V. kerületi, Sütő utcai irodájában. A német főváros iránt érdeklődőket az ottani turisztikai hivatal munkatársai tájékoztatják a berlini érdekességekről, nyári programokról. Az érdeklődők értékes ajándékokat nyerhetnek az irodában elhelyezett kérdőívek kitöltésével. Az informátorcserére épülő Berlin-Budapest együttműködés Európában egyedülálló kezdeményezés, amelynek létjogosultságát bizonyította a budapestiek májusban megrendezett sikeres berlini hete is. S. T. Nyugdíjas közegészségügyi és járványügyi ellenőr vagyok. Ezért nagy érdeklődéssel olvastam a Népszabadság május 2-i és 23-i Budapest mellékletében a fővárosi járványügyi helyzetről megjelent cikkeket. Szerintem igaza van dr. Dávid Endrének, aki a május 23-i számban azért bírálta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi intézetének szakembereit, mert a korábbi cikkben túlságosan rózsás színben tüntették fel a járványügyi helyzetet. Szerintem nagyon is finoman fogalmazott Dávid doktor úr, amikor a valódi problémák elhallgatásával vádolta a nyilatkozókat. Szerintem sokkal többről van szó, mint a valós helyzet elhallgatása. Nyugdíjasként sem járok becsukott szemmel, és sok olyan emberrel tartok kapcsolatot, akinek a munkahelyét korábban ellenőrként látogattam. Ezért tudom, hogy valójában sem a közétkeztetést végző vállalatoknál, sem a gyógyszeriparban, sem a budapesti konzervipari üzemekben nem fordítanak kellő gondot a termékek mikrobiológiai ellenőrzésére, röviden a járványügyi megelőzésre. Több olyan kft.ről is tudok, amelyek úgy kaptak engedélyt humán- és állatgyógyászati oltóanyagok termelésére, hogy ahhoz nem rendelkeznek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Az élelmiszer- és gyógyszeripari szabványok betartását gyakorlatilag érdemben nem ellenőrzi az ÁNTSZ. Ismerőseim elmondása szerint egyszerűen tragikomikus, hogy az utóbbi öt évben az ÁNTSZ ellenőrei senkitől sem kérték számon, van-e tényleges szakképesítése a munkakörére. Ami pedig a mikrobiológusokat illeti, a rendszerváltáskor, illetve az ÁNTSZ elődjének, a Köjálnak a megszüntetésekor elsőként őket bocsátották el, tudtommal még az ÁNTSZ mikrobiológiai laboratóriumaiban sincsenek elegen, miközben a friss diplomások nem kapnak állást. Még tragikusabb a helyzet, ha arra gondolunk, hogy ma már a hadsereg sem tudna segítségére sietni a polgári szerveknek, ha egy nagyobb járvány törne ki az országban, mivel ott is felszámolták a bakteriológiai hadviselés elleni védelemre szolgáló egységeket. Mindezt figyelembe véve úgy vélem, az ÁNTSZ fővárosi intézetének szakértői bölcsebben tették volna, ha nem szépítik, hanem feltárják a valós helyzetet. Talán még nem késő, jó lenne, ha az ÁNTSZ ellenőrei a diplomák elkérésével kezdenék a helyszíni ellenőrzéseiket, és kevésbé törekednének az ellenőrzöttekkel való „szívélyes kapcsolatok” kialakítására. Dr. Gyarmati István nyugalmazott közegészség- és járványügyi ellenőr ! CIKKÜNK NYOMÁN Járványügy: nagyobb figyelmet!