Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. június

1997-06-02

42 NÉPSZABADSÁG Ismét benépesülnek a fantomszállodák?­ s Évek óta zárva van a Royal, a Palace és a Hotel Rózsadomb A magára hagyott, üresen álló házak látványa még az országút menti tanyákon is elszomorító, hát még a főváros szívében. Kü­lönösen igaz ez azokra a szállodákra, amelyekben egykor előke­lő vendégek adták egymásnak a kilincset, pezsgett az élet és ki­emelten fontos volt az ápolt környezet. A Hotel Rózsadomb, a Royal és a Palace évek óta ugyanazt a kérdést leheli üresen tá­tongó termeiből: mikor jönnek újra a vendégek? A rendszerváltozást követő években több mint tízezer szál­lodai szoba várta az ide látoga­tókat Budapesten. A leendő vi­lágkiállítás lázában, főként külföldi befektetők, újabb hu­szonhét hotelt terveztek felépí­teni a fővárosban, hatezer szo­bával növelve a fogadóképes­séget. Miként a világkiállítás­ból, a szép tervekből sem lett semmi, néhány kisebb szálloda ugyan felépült, ám gyorsan ki­derült: valójában azokra sem lett volna szükség. A patinás Royal és a Palace, valamint a gyönyörű helyen fekvő Hotel Rózsadomb évekig várt vevőre vagy felújításra. Gyenge kihasználtság - Budapesten a szállodák ki­használtsága általában negy­venöt, a kiemelt helyeken hat­­van-hetven százalékos, és ez bi­zony igen alacsonynak mondha­tó - mondja Székely György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen­­forgalmi Minisztérium főosz­tályvezetője, az Országos Ide­genforgalmi Bizottság alelnöke.­­ Éppen ezért, mivel se mennyi­ségi, se minőségi szállodahiány nem mutatkozott mostanában, nem érte kár az országot és a fő­várost azzal, hogy a Palace, a Royal vagy a Hotel Rózsadomb zárva volt. Más nézőpont szerint természetesen nem jó az, hogy kiemelt helyen lévő, szép ingat­lanok üresen és kihasználatla­nul állnak. Meg kell azonban ér­teni, hogy olyan piaci helyzet alakult ki az elmúlt években, hogy a fent említett vendéglátó­­helyekre vagy vevő nem akadt, vagy - a Hotel Rózsadomb ese­tében - a felújításához szüksé­ges összeg hiányzott. A Royal Szálló éttermében 1991. október 1-jén reggelizett utoljára vendég. A jelentősen leromlott műszaki állapot mi­att a Royal bezárását és priva­tizációját elrendelő vezetők sem gondolták, hogy a szálloda még 1996-ban, a százéves szü­letésnapján sem nyílhat meg újra. Több sikertelen pályázat után az elmúlt hetekben jelen­tették be, hogy a Máltán, Tö­rökországban és Tunéziában is több szállodával rendelkező Corinthia Group of Companies megvásárolta a Körút egykori büszkeségét. A bő két évig tar­tó átépítés után az épületben háromszázötven kétágyas szo­ba, köztük hetven lakosztály várja majd a vendégeket. A Ro­yal tehát úgy tűnik, megmene­kült a pusztulástól. Miként a Palace Szálloda is. Eredeti tulajdonosa a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat volt, a privatizálásakor azon­ban ez a szálloda nem kelt el. A vállalat az üzemeltetésére lét­rehozta a Palace Kft.-t, mely nagyszabású, ám sikertelen ter­veket dolgozott ki az épület hasznosítására. Mivel ezeket a kft. nem tudta megvalósítani, az Állami Vagyonügynökség vette kezelésbe. Eladását bo­nyolította, hogy tizenöt önkor­mányzat is résztulajdonosa volt, ráadásul az épület megle­hetősen rossz műszaki állapota is elriasztotta a vevőket. Osztrák kézben Az elmúlt év végén mégis megoldódott a Rákóczi úti épü­let ügye, a hozzá tartozó telek­kel együtt megvásárolta a Magyarországon bejegyzett, osztrák tulajdonban lévő E+R Kft. így a Palace Kft. kilenc­­venhét százaléka osztrák kézbe került, a maradék három szá­zalékon két önkormányzat osz­tozik. Emmerich Rosenberg, az új tulajdonos elmondta, hogy a Palace, megtartva régi nevét, három- helyett négycsillagos szállodaként fog megnyitni száztizennyolc szobával. A ter­vek szerint a szomszédos tel­ken üzletház és parkoló épül majd. Csak viszi a pénzt A Hotel Rózsadomb tulajdo­nosi jogait gyakorló Hunguest Rt.-nél nem tudtak a fentiekhez hasonló, biztató eredményekről beszámolni. - Magam is gyakran hallok pletykákat arról, hogy vevőt keresünk a hotelre, de határo­zottan állíthatom, hogy ez nem igaz - mondja Pichler Gyula, a Hotel Rózsadomb Kft. megbí­zott ügyvezető igazgatója. - Fontosnak tartjuk, hogy mi­előbb megkezdhessük egyetlen fővárosi szállodánk felújítását, anyagi lehetőségek hiányában azonban erre még várni kell. Az állagmegóvásra az 1994-es be­zárás óta gondot fordítunk, a helyiségeket télen fűtjük, a köz­műveket karbantartjuk. Bizo­nyos minimális átépítési mun­kák már meg is kezdődtek. Olyanok, amelyeket akkor is meg kell csinálni, ha komo­lyabb korszerűsítésre lesz pén­zünk, és akkor is, ha csak egy kisebb felújításra. Szeretnénk a kétcsillagos szállodát három­­csillagossá átépíteni, de nem tudom megmondani, hogy erre mikor kerül sor. Nekünk is ér­dekünk, hogy a Hotel Rózsa­domb hozza a pénzt, mert egy­előre csak viszi. A munkálatok­hoz másfél-kétmilliárd forint kellene, ez azonban nem egy­könnyen előteremthető összeg; ennek ismeretében talán érthe­tő, miért áll évek óta üresen a Hotel Rózsadomb. Trencsényi Zoltán * * A Váci utca Center új színfoltja Budapest belvárosának, a meghosszabbí­tott sétálóutcának. Az irodaház könnyen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival egyaránt. Föld alatti parkolója elegendő helyet biztosít az itt dolgozóknak, valamint ügyfeleik és vendégeik számára. A modern irodaház a következő cégeket üdvözli bérlői között: Amer Nielsen, Cashline Broker, European Travel Services, Raiffeisen Broker, Európai Kereskedelmi Bank Rt. VÁCI UTCA CENTER egyéni elképzelések szerint kialakítható irodákat és üzlethelyiségeket kínál: Bérelhető irodaterület . ..4€Cfm2 Bérelhető üzlettér .........JXXfm2 Digitális telefonvonalak, teljes légkondicionálás, mélygarázs. COLLIERS kérjük, hívja kizárólagos ügynökeinket. (36-1)2140601 1 BUDAPEST. 1997. június 2., hétfő Műemlékek: számvetés és jövő Országos konferencia Budapesten két évforduló jegyében Kettős jubileumot ül a magyar műemlékvédelem: nem sokkal a kiegyezés után, 1872-ben megalakult az első önálló magyar mű­emléki szervezet, a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Ennek tehát idén 125 éve, annak pedig negyven, hogy 1957-ben létrehozták az Országos Műemléki Felügyelőséget, a mai műemléki hivatal köz­vetlen elődjét, azt az OMF-et, amelynek nevéhez a korszerű ma­gyar műemlékvédelem kibontakozása fűződik. Az, hogy óvják-e egy ország­ban az építészeti örökséget, vagy hagyják veszni, pusztulni, valamelyest a kulturáltság fo­kának próbaköve. Meg az iden­titástudaté is. Amelyik közös­ség nem gondoskodik múltja ta­núságáról, az nincs is teljesen tudatában történelme értékei­nek. Múlt nélkül nincsen jövő - hirdeti joggal az Európa Tanács által 1975-ben kiadott, azóta általánosan elfogadott jelszó. Nekünk, magyaroknak nincs mit szégyellnünk e téren. Mű­emlékvédelmünket a nemzetkö­zi közvélemény mindig az élvo­nalban tartotta számon. Külö­nösen műemlék-helyreállítá­saink hívták fel magukra a fi­gyelmet. Möller István 1889- ben - a világon talán elsőként - azon elvek szerint konzerválta a zsámbéki templomromot, amit 75 évvel később, 1964-ben a hí­res Velencei Kúriában foglaltak először tézisekbe. Nem kevésbé remek alkotás a Gerevich Tibor és Lux Kálmán irányításával 1938-ban elkészült esztergomi helyreállítás, III. Béla királyi palotája maradványaié. A má­sodik világháború és különösen 1957 után pedig se szeri, se szá­ma azoknak a restaurálások­nak, amelyek joggal szereztek dicsőséget alkotóiknak, Sedl­mayr Jánosnak, Erdei Ferenc­nek, Ferenczy Károlynak, Men­­dele Ferencnek és másoknak. És a magyar műemlékvédelemnek. És a jövő? Ezt kívánja megha­tározni az új műemléki törvény, amely elfogadás előtt áll. Vagy ha nem is meghatározni, de ke­reteket biztosítani hozzá, 1881 óta az első önálló műemléki tör­vényként. Enélkül alig lehet ma már óvni az örökséget, hiszen az építészeti törvény részeként az 1964-es szabályozás teljes egé­szében a műemlékek állami tu­lajdonának elvén alapult. Számvetés tehát és a jövő fel­adatainak, lehetőségeinek a fel­vetítése: ez annak az országos műemléki konferenciának a központi témája, amely ma kez­dődik Budapesten. Kétévenként rendeznek ilyen tanácskozáso­kat, több mint három évtizede mindig más vidéki városban, a legutóbbi Kőszegen volt. Hosszú idő után most ismét a főváros a színhely: az a két kerületi ön­­kormányzat rendezi a konferen­ciát - a műemlékesek hivatalos és társadalmi szervei mellett -, ahová a budapesti világörökség túlnyomó többsége koncentrá­lódik. Ami egy kicsit a magyar műemlékállomány etalonja is, ahol a mintaszerűen helyreállí­tott vári lakóházak mellett ott éktelenkedik az egykori Honvé­delmi Minisztérium torzója, ahol öröm látni, hogy ha lassan is, végre megújul a Bazilika, de négy műemlék lakóház áll düle­­dezve, üresen, nem is említve a műemléki sikertelenség szinte szimbólumává vált Ybl-palotát, a Belváros szívében. Számvetés és jövő: folytatja-e a magyar műemlékvédelem legjobb ha­gyományait, Henszlmann Imré­től Dercsényi Dezsőig a nagy elődök útját, vagy megreked az átmenet nehézségei közepette, nem találván választ a mai kor által feltett kérdésekre? A műemléki helyszínek, a mű­emléki gondok - és szerencsére sikerek - bemutatása után az ér­demi tanácskozás szerdán dél­előtt kezdődik a Budai Vigadó­ban. És a hónap végéig nyitva lesz a Táncsics Mihály utcai mű­emléki székházban az a kiállí­tás, amelyik 125^10 címmel öle­li föl e két, egymást átfedő idő­szak történetét. A számvetést. A jövő meg csak kiderül majd. Román András A jelszó: múlt nélkül nincsen jövő velledttséva felvétele ­ Eltűnik a csepeli lom MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közterület-fenntar­tó (FKF) Rt. munkatársai hétfő­től péntekig Csepelen lomtala­­nítanak. Hétfőn a Szabadkikötő út, a Kossuth Lajos utca, a Szent Ist­ván út, a Határ út és a soroksári Duna-ág, kedden a Szent István út, a Határ út és a soroksári Du­na-ág, szerdán a Szent István út, a Martinász utca, a Festő ut­ca, az Erdősor utca és a kerület határa közti területről szállítják el a lomot. Csütörtökön a Rá­kóczi Ferenc út, a Szent István út, a Martinász utca, a Festő ut­ca, az Erdősor utca és a kerület határa, pénteken pedig a Sza­badkikötő út, a Kossuth Lajos út, a Rákóczi Ferenc út és a Du­na közé eső városrészben élők megunt holmiját szállítják el. ­ Berlin hét Budapesten Berlini információs hét kezdő­dik ma a Tourinform V. kerüle­ti, Sütő utcai irodájában. A né­met főváros iránt érdeklődőket az ottani turisztikai hivatal munkatársai tájékoztatják a berlini érdekességekről, nyári programokról. Az érdeklődők értékes ajándékokat nyerhet­nek az irodában elhelyezett kérdőívek kitöltésével. Az in­formátorcserére épülő Ber­lin-Budapest együttműködés Európában egyedülálló kezde­ményezés, amelynek létjogo­sultságát bizonyította a buda­pestiek májusban megrendezett sikeres berlini hete is. S. T. Nyugdíjas közegészségügyi és járványügyi ellenőr vagyok. Ezért nagy érdeklődéssel ol­vastam a Népszabadság május 2-i és 23-i Budapest mellékle­tében a fővárosi járványügyi helyzetről megjelent cikkeket. Szerintem igaza van dr. Dá­vid Endrének, aki a május 23-i számban azért bírálta az Álla­mi Népegészségügyi és Tiszti­­orvosi Szolgálat fővárosi inté­zetének szakembereit, mert a korábbi cikkben túlságosan rózsás színben tüntették fel a járványügyi helyzetet. Szerin­tem nagyon is finoman fogal­mazott Dávid doktor úr, ami­kor a valódi problémák elhall­gatásával vádolta a nyilatko­zókat. Szerintem sokkal több­ről van szó, mint a valós hely­zet elhallgatása. Nyugdíjasként sem járok be­csukott szemmel, és sok olyan emberrel tartok kapcsolatot, akinek a munkahelyét koráb­ban ellenőrként látogattam. Ezért tudom, hogy valójában sem a közétkeztetést végző vál­lalatoknál, sem a gyógyszer­­iparban, sem a budapesti kon­zervipari üzemekben nem for­dítanak kellő gondot a termé­kek mikrobiológiai ellenőrzé­sére, röviden a járványügyi megelőzésre. Több olyan kft.­­ről is tudok, amelyek úgy kap­tak engedélyt humán- és állat­­gyógyászati oltóanyagok ter­melésére, hogy ahhoz nem ren­delkeznek megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. Az élelmiszer- és gyógyszer­­ipari szabványok betartását gyakorlatilag érdemben nem ellenőrzi az ÁNTSZ. Ismerőse­im elmondása szerint egysze­rűen tragikomikus, hogy az utóbbi öt évben az ÁNTSZ el­lenőrei senkitől sem kérték számon, van-e tényleges szak­­képesítése a munkakörére. Ami pedig a mikrobiológusokat il­leti, a rendszerváltáskor, illet­ve az ÁNTSZ elődjének, a Kö­jálnak a megszüntetésekor el­sőként őket bocsátották el, tudtommal még az ÁNTSZ mikrobiológiai laboratóriuma­iban sincsenek elegen, miköz­ben a friss diplomások nem kapnak állást. Még tragiku­­sabb a helyzet, ha arra gondo­lunk, hogy ma már a hadsereg sem tudna segítségére sietni a polgári szerveknek, ha egy na­gyobb járvány törne ki az or­szágban, mivel ott is felszámol­ták a bakteriológiai hadviselés elleni védelemre szolgáló egy­ségeket. Mindezt figyelembe véve úgy vélem, az ÁNTSZ fővárosi in­tézetének szakértői bölcsebben tették volna, ha nem szépítik, hanem feltárják a valós helyze­tet. Talán még nem késő, jó lenne, ha az ÁNTSZ ellenőrei a diplomák elkérésével kezdenék a helyszíni ellenőrzéseiket, és kevésbé törekednének az ellen­őrzöttekkel való „szívélyes kapcsolatok” kialakítására. Dr. Gyarmati István nyugalmazott közegészség- és járványügyi ellenőr ! CIKKÜNK NYOMÁN Járványügy: nagyobb figyelmet!

Next