Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. augusztus

1997-08-01

Sorompókkal védik a budai Várat Augusztus 18-án megkezdődik a budai Vár új parkolási rendsze­rének próbaüzeme. A Várba igyekvők előtt három helyen állí­tanak fel sorompókat, amelye­ken át ingyen csak a vári lakosok hajthatnak be, illetve ki. A nem váriak számára személyautóval 200 forint, autóbusszal 600 forint lesz az óránkénti parkolási díj. A vári parkolásról tegnap a Hilton­ban tartottak sajtótájékoztatót. A Margitsziget és a Ferihegyi reptér gépesített parkolási, illet­ve behajtás-ellenőrző rendszeré­hez hasonlót vezetnek be augusztus 18-ától a budai Vár területén. Mint azt Katona Ta­más, az I. kerület polgármestere elmondta, az évi hétmillió turis­ta és a napi tízezres gépjármű­­forgalom már veszélyes terhet jelent az üregekre épült vári la­kások számára. Az átmenő for­galom kiszűrése és a parkolás megszigorítása a világörökség részeként számon tartott város­rész számára létkérdés. A rez­gést már nem bírja a kövezet, ezért az új rendszer bevezetése súly- és magasság szerinti korlá­tozást is jelent. A Vár területére a taxik és a buszok ingyen behajthatnak, fi­zetniük csak azoknak kell, akik húsz percnél tovább maradnak. A nem várt magánszemélyek 300 ezer forintért, a cégek 340 ezer forintért vásárolhatnak éves parkolóbérletet. A mozgáskorlá­tozottak és a megkülönböztetett jelzésű autók ingyen hajthatnak be a Várba a Bécsi kapun ke­resztül. Szintén itt mehetnek be autóval a Hilton és a Kulturii­­nov Szálló, illetve a kaszinó ven­dégei, akik ingyenes kihajtási engedélyt is kapnak vendéglátó­juktól. A másik két vári sorom­pót a Hunyadi János utcán és a Palota utcán állítják föl. A mű­emléki környezetbe illő, magas technikai színvonalat képviselő rendszer 47 millió forintba ke­rült. Az I. kerület költségeihez a Hilton ötmillió forinttal, a fővá­ros 15 millióval járult hozzá. A sorompók hírét a vári cégek fenntartásokkal fogadták. S. T. 10,6 százalékkal drágul a távhő A Fővárosi Közgyűlés nem döntött az Andor utcai lakásokról Éjszakába nyúló rendkívüli ülést tartott tegnap a Fővárosi Közgyű­lés. A városatyák elfogadták a távfűtés díjának 10,6 százalékos emelését és a tarifa kiszámolására szolgáló díjképletet. Lapzártán­kig nem került sor viszont a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) privatizációs pályázatának zárt ülésen való kiírására. Szintén nem került napirendre az Andor utcai polgárok által felajánlott lakások sorsa. Döntöttek viszont 24 szakiskola átalakításáról. A kilenc napi­rendi pontból lapzártánkig mindössze hatot tárgyaltak meg. A távfűtés díjának a mostani­nál kisebb mértékű drágulásáról az előző közgyűlésen kellett vol­na határozni, de az nem került napirendre, mert a kormány ak­kor tárgyalt Demszky Gábor fő­polgármester és több nagyváros első emberének javaslatáról. A polgármesterek azt kérték, hogy a távfűtő cégek kerüljenek ki a nagyfogyasztók köréből, mert így kisebb mértékű gázáremelés vonatkozott volna rájuk. A kor­mány azonban ezt elutasította, így a korábban tervezettnél ma­gasabb, 10,6 százalékos emelés vált szükségessé. A drágulás várhatóan szeptember 1-jén lép életbe. A 10,6 százalékos díjeme­lés a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos, 52 négyzetmé­teres budapesti lakás átalánydí­jas elszámolásban fizető tulaj­donosa évente 8900 forint több­letkiadással számolhat. A fo­gyasztók azonban meg sem szokhatják az új tarifákat, mert a gáz árának októberben várha­tó újabb emelése miatt ismét drágul a távfűtés díja. A Főtáv privatizációs pályáza­tának kiírásáról a közgyűlés zárt ülésen tárgyalt, de lapzártánkig nem született határozat. A két koalíciós párt megállapodása azonban azt jelenti, hogy elhá­rult minden akadály a pályázat kiírása elől. A magánosításra két változat készült, az egyik szerint kisebbségi, a másik szerint több­ségi tulajdont adnának el. A kér­désről a befektetőktől érkező ajánlatok ismeretében döntenek majd. A magánosítási menetrend szerint a pályázatokat november 7-én bontják fel. A cég eladásá­tól egyébként 7-15 milliárd fo­rint bevételt vár a város vezetése. A pénzt az SZDSZ és az MSZP megállapodásának értelmében díjkompenzációra és fűtés-kor­szerűsítésre fordítják. Az ellen­zék elutasítja a magánosítást, mert az véleményük szerint szakmaiiag elhibázott, ráadásul indokolatlan. Attól is tartanak, hogy a privatizáció a díjak to­vábbi emelését hozza, hiszen a cég megvásárlója szeretné, ha megtérülnének a befektetései. Az iskolák összevonásáról szóló napirend szavazásában az ellenzéki pártok nem vettek részt, így a gombokat csak a ko­alíció képviselői nyomkodták. A legutóbbi közgyűlésen már ha­tároztak a városatyák 24 iskola átszervezéséről, csakhogy a részkérdésekről szóló hosszadal­mas és bonyolult szavazási pro­cedúra után derült ki, hogy az alapkérdés, az iskolák összevo­nása nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. A közgyűlés határozatának megfelelően most vita nélkül szavaztak a kérdés­ről, és az ellenzékiek nélkül sza­vazó koalíciós képviselők elfo­gadták az előterjesztést, annak ellenére, hogy a szavazás előtt szót kapott a pedagógus-szak­szervezet jogásza, aki óva intette a városatyákat ettől a döntéstől. Az Andor utcai polgárok laká­sainak megvásárlásáról szóló döntésre lapzártánkig nem ke­rült sor. Mint arról már beszá­moltunk, a főpolgármester nem­rég a XI. kerületben tett látoga­tásán megígérte, hogy a főváros mindenkitől megvásárolja laká­sát, aki az út forgalomnövekedé­se miatt elköltözne a környékről. Eddig harmincan ajánlották fel a lakásukat, de a tulajdonosi bi­zottság kidolgozott koncepció hiányában elutasította ezek megvételét. Most két javaslat került a képviselők elé: az egyik szerint a főváros vagyongazdál­kodási alapjából megveszik a la­kásokat, amelyeket később a szabadpiacon értékesítenek, és a bevételt visszaforgatják az álta­lános alapba. Ha a lakásokat csak ráfizetéssel tudják eladni, a veszteséget az útépítés költsége­ihez sorolják. A másik változat elutasítja a vásárlást, ehelyett felkérik a főpolgármestert, hogy tegyen javaslatot a forgalomnö­vekedés okozta problémák or­voslására. Ismét a közgyűlés elé került a Buváti Rt. által megkezdett, majd félbehagyott lakópark épí­tésének ügye, de lapzártánkig nem született döntés. Egy ko­rábbi határozat értelmében a fő­város vállalta, hogy a pórul járt lakók megsegítésére 160 millió forintot biztosít, ha azok lemon­danak minden követelésükről a Buvátival szemben. A határozat végrehajtásánál azonban értel­mezési vita támadt a tulajdonosi bizottság és a Főpolgármesteri Hivatal jogászai között arról, hogy kell-e az összes lakó le­mondó nyilatkozata a pénz kifi­zetéséhez. A kérdést csak a köz­gyűlés döntheti el. Információ­ink szerint egyébként az MSZP és az ellenzéki pártok azt a vál­tozatot támogatják, hogy a la­kóknak utaljon át a főváros 120 millió forintot, majd az összes lemondó aláírás beérkezése után a fennmaradó 40 milliót. A város vezetői egyébként attól tarta­nak, hogy a Buváti ellen indított per vagy felszámolási eljárás so­rán elveszíthetik a cég főváros számára felbecsülhetetlen érté­kű tervtárát. Ismét napirendre került a vá­ros rehabilitációs keretéből jut­tatandó támogatás feltételeit szabályzó rendelet. Előző ülésén ezt a kérdést is megtárgyalta a közgyűlés, de akkor megfelelő előkészítettség és a szakmai egyeztetés hiánya miatt a vita után levették napirendről. A képviselők most elfogadták a ja­vított változatot, amely szerint a társasházak is pályázhatnak az alappénzért. Angyal Gábor Júliusban hallgatott a pesti utasrádió Volt egy terv, az „utasrádióé”, amely Metropolis néven szol­gáltatott volna műsort a Budapesti Közlekedési Rt. fel­színi járatain. Főként közérde­kű tudnivalókat, közlekedési információkat, zenét és persze reklámokat kellett volna su­gároznia. Bár a Metropolis kí­sérleti adásának megkezdését júliusra tervezte, a műsor eddig még egyetlen alkalommal sem szólalt meg. Valami hasonló - persze egé­szen más, de ötlet szintjén lényegében azonos - próbálko­zás egyszer már volt az egyik budapesti villamoson. Cs. Ká­dár Péter, a budapesti közössé­gi rádió, a Fiksz főszerkesztője elmondta, 1993. június 10-én reggel a 18-as villamoson élő műsor informálta és szórakoz­tatta az utasokat, de akkor - mondván, a vállalati előírások értelmében nem szabad műsort közvetíteni a járatokon - a Budapesti Közlekedési Vállalat el is bocsátotta az akkori villa­mos- és műsorvezetőt, aki amúgy a cég alkalmazottja volt. A Fiksz Rádió főszerkesztője nem érti, ha nekik nem, mások­nak miért szabad rádiózni a já­ratokon, így Cs. Kádár Péter szerint, ha a Metropolis mégis megkezdi működését, úgy akár be is perelhetnék őket ötletlo­­pásárt. A Fiksz azonban addig is ma­rad az utasok rádiója. Például alkalomadtán mindig közlik, hogy mikor és hol van ellenőr­veszély. S. I. Műemlékavató a fővárosban Védik a földalatti és a Vidám Park értékeit Műemlékké nyilvánították a földalatti 1896-ban elkészült, Vörösmarty tér és a Hősök tere közötti első szakaszának állo­másait és hamarosan védettség alá helyezik a Vidám Park több, a század első évtizedéből szár­mazó építményét is. Az európai kontinensen első­ként Budapesten utazhatott a föld alatt a nagyközönség a két­évnyi építkezés után 1896-ban átadott földalattin. Azóta sok változáson átestek mind a sze­relvények, mind az állomások. Ezek közül legörvendetesebb a tavaly befejeződött felújítás volt, amelynek keretében az ál­lomások visszakapták eredeti szépségüket és rendbe rakták a kocsikat is. Az újonnan terve­zett elemek - a vágányokat elvá­lasztó rácsok, a sárgaréz vasala­­tok - is jól illeszkednek az ismét régi szépségükben tündöklő ál­lomások berendezéseihez. A föld alá vezető lejáratokat rejtő felszíni csarnokokat azonban nem lehetett helyreállítani, azo­kat ugyanis még 1924-1925-ben városrendezési és forgalmi okokból lebontották. A földalatti ismerői tudják, hogy a felújítás után eltűntek az állomásokról és a kocsikból a korábban mindent elborító fir­kák, s ma már nem vagdossák szét az üléshuzatot. Ebben az is szerepet játszhat, hogy az állo­másokon ismét peronőrök telje­sítenek szolgálatot, de a BKV reményei szerint a vandálokat a szépség tartja vissza. (Ebből a megfontolásból újítottak fel egyébként néhány, szintén sok pusztítást elszenvedett HÉV- szerelvényt is.) Hamarosan műemlékké nyil­vánítják a Vidám Park több épületét. A körhinta szecessziós építészeti kialakítása és freskói, a dodgem pedig a különleges megoldású, ritkaságszámba menő íves fa aláfeszített szerke­zet miatt érdemel védelmet. A hullámvasút és a mesecsónak együttese szintén műemlék lesz szerkezeti rendszere miatt, csakúgy, mint a barlangvasút késő eklektikus részletei, vala­mint egyedi jellege okán, a cél­lövölde hátfala pedig mint ér­dekes kordokumentum. A Vi­dám Park épületeinél a műem­lékké nyilvánítás valódi védel­met jelent, a parkot ugyanis ha­marosan privatizálják. A vé­dettség biztosítja, hogy a magá­nosítás után is fennmaradnak és megőrzik a létesítmény egye­di jellegét. A. G. Szecessziós faló a körhintán BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Itt Barátkozunk az új telefonkönyvvel Mint ismeretes, július 18-ig ve­hették át az előfizetők a posta­­hivatalokban az új budapesti telefonkönyvet, de ez nem min­denütt volt egyszerű: a terjesz­tés körüli anomáliákra sokan panaszkodtak az elmúlt hetek­ben. Volt, aki csak második, harmadik látogatásakor tudta átvenni a telefonkönyvet a kije­lölt postahivatalban. - A kiadó beszállítási nehéz­ségei miatt valóban előfordult, hogy a posták nem kaptak idő­ben elegendő könyvet - mondta lapunk kérdésére Mágori Zsolt, a Matáv távbeszélő-szolgálta­tások osztályának munkatársa, aki szerint a vártnál nagyobb volt a roham. Az előfizetők két­harmada az első napokban vet­te át a könyvét. A terjesztés harmadik hetére a problémák rendeződtek: az előfizetők nyolcvan százaléka már átvette a saját példányát, tartalék is volt, mindenkit ki tudtak szol­gálni. Azok a lakossági előfize­tők, akiknek nem volt lehetősé­gük elmenni a telefonkönyvü­kért, a Matáv ügyfélszolgálati irodáját kereshetik fel, míg az üzleti előfizetők - húsz példány alatt - a Matáv budai és pesti igazgatóságának kereskedelmi irodáiban kaphatják meg a könyveket. (XI., Fehérvári út 70., illetve V., Petőfi Sándor ut­ca 17-19.) Értesítő nélkül szin­tén ehhez a két kereskedelmi irodához lehet fordulni augusz­tus 16-ig. A polgárok másik leggyako­ribb észrevétele tartalmi jellegű volt. (Barátkozunk... folytatás a 27. oldalon) A távbeszélőnévsor a város egyik legbonyolultabb adattára •r • Szombaton és vasárnap­­ a Róbert Károly körúton a Lehel utcai kereszteződésben egy sávra szűkül le az Árpád híd felé vezető ol­­dal, a villamosvágányok cseréje miatt. Az 1- es villamos a Salgótarjáni út és a Reitter Fe­renc utca között közlekedik, a 17-es villa­mos nem jár. Villamospótló autóbusz jár a Bécsi út és a Reitter Ferenc utca között. • A XIII. kerületben a Hegedűs Gyula utcában megkezdték a gázvezeték cseréjét a Dráva utca és a Csanády utca között. Ezen a hosszú útszakaszon jelentősen leszűkül az útpálya, ezért tilos parkolni az utca mindkét oldalán. A munka vár­hatóan szeptember közepéig tart. • Ezen a hétvégén is lezárják a Városligeten át vezető Kós Károly sétányt. Szombaton 7 órától vasárnap 20 óráig a Hungária körút felől közelíthető meg az M3 autópálya. • Újpesten a Váci úton az északi összekötő vasúti híd alatt időszakosan egy-egy sávot lezárnak, szombaton és vasárnap 7-től 17 óráig, a híd felújítása miatt. • A Budafoki úton jelzőlámpa irányítja a forgalmat a Lágy­mányosi utca és a Bertalan Lajos utca között egy szakaszon, mert lezárták a kifelé vezető útpályát. Tart a közműépítés a Budakeszi úton és a Nagykovácsi úton is. • A BKV kishajójárata ezen a héten csak a Boráros tér és az Óbudai-sziget között jár.

Next