Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. augusztus
1997-08-01
Sorompókkal védik a budai Várat Augusztus 18-án megkezdődik a budai Vár új parkolási rendszerének próbaüzeme. A Várba igyekvők előtt három helyen állítanak fel sorompókat, amelyeken át ingyen csak a vári lakosok hajthatnak be, illetve ki. A nem váriak számára személyautóval 200 forint, autóbusszal 600 forint lesz az óránkénti parkolási díj. A vári parkolásról tegnap a Hiltonban tartottak sajtótájékoztatót. A Margitsziget és a Ferihegyi reptér gépesített parkolási, illetve behajtás-ellenőrző rendszeréhez hasonlót vezetnek be augusztus 18-ától a budai Vár területén. Mint azt Katona Tamás, az I. kerület polgármestere elmondta, az évi hétmillió turista és a napi tízezres gépjárműforgalom már veszélyes terhet jelent az üregekre épült vári lakások számára. Az átmenő forgalom kiszűrése és a parkolás megszigorítása a világörökség részeként számon tartott városrész számára létkérdés. A rezgést már nem bírja a kövezet, ezért az új rendszer bevezetése súly- és magasság szerinti korlátozást is jelent. A Vár területére a taxik és a buszok ingyen behajthatnak, fizetniük csak azoknak kell, akik húsz percnél tovább maradnak. A nem várt magánszemélyek 300 ezer forintért, a cégek 340 ezer forintért vásárolhatnak éves parkolóbérletet. A mozgáskorlátozottak és a megkülönböztetett jelzésű autók ingyen hajthatnak be a Várba a Bécsi kapun keresztül. Szintén itt mehetnek be autóval a Hilton és a Kulturiinov Szálló, illetve a kaszinó vendégei, akik ingyenes kihajtási engedélyt is kapnak vendéglátójuktól. A másik két vári sorompót a Hunyadi János utcán és a Palota utcán állítják föl. A műemléki környezetbe illő, magas technikai színvonalat képviselő rendszer 47 millió forintba került. Az I. kerület költségeihez a Hilton ötmillió forinttal, a főváros 15 millióval járult hozzá. A sorompók hírét a vári cégek fenntartásokkal fogadták. S. T. 10,6 százalékkal drágul a távhő A Fővárosi Közgyűlés nem döntött az Andor utcai lakásokról Éjszakába nyúló rendkívüli ülést tartott tegnap a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák elfogadták a távfűtés díjának 10,6 százalékos emelését és a tarifa kiszámolására szolgáló díjképletet. Lapzártánkig nem került sor viszont a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (Főtáv) privatizációs pályázatának zárt ülésen való kiírására. Szintén nem került napirendre az Andor utcai polgárok által felajánlott lakások sorsa. Döntöttek viszont 24 szakiskola átalakításáról. A kilenc napirendi pontból lapzártánkig mindössze hatot tárgyaltak meg. A távfűtés díjának a mostaninál kisebb mértékű drágulásáról az előző közgyűlésen kellett volna határozni, de az nem került napirendre, mert a kormány akkor tárgyalt Demszky Gábor főpolgármester és több nagyváros első emberének javaslatáról. A polgármesterek azt kérték, hogy a távfűtő cégek kerüljenek ki a nagyfogyasztók köréből, mert így kisebb mértékű gázáremelés vonatkozott volna rájuk. A kormány azonban ezt elutasította, így a korábban tervezettnél magasabb, 10,6 százalékos emelés vált szükségessé. A drágulás várhatóan szeptember 1-jén lép életbe. A 10,6 százalékos díjemelés a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos, 52 négyzetméteres budapesti lakás átalánydíjas elszámolásban fizető tulajdonosa évente 8900 forint többletkiadással számolhat. A fogyasztók azonban meg sem szokhatják az új tarifákat, mert a gáz árának októberben várható újabb emelése miatt ismét drágul a távfűtés díja. A Főtáv privatizációs pályázatának kiírásáról a közgyűlés zárt ülésen tárgyalt, de lapzártánkig nem született határozat. A két koalíciós párt megállapodása azonban azt jelenti, hogy elhárult minden akadály a pályázat kiírása elől. A magánosításra két változat készült, az egyik szerint kisebbségi, a másik szerint többségi tulajdont adnának el. A kérdésről a befektetőktől érkező ajánlatok ismeretében döntenek majd. A magánosítási menetrend szerint a pályázatokat november 7-én bontják fel. A cég eladásától egyébként 7-15 milliárd forint bevételt vár a város vezetése. A pénzt az SZDSZ és az MSZP megállapodásának értelmében díjkompenzációra és fűtés-korszerűsítésre fordítják. Az ellenzék elutasítja a magánosítást, mert az véleményük szerint szakmaiiag elhibázott, ráadásul indokolatlan. Attól is tartanak, hogy a privatizáció a díjak további emelését hozza, hiszen a cég megvásárlója szeretné, ha megtérülnének a befektetései. Az iskolák összevonásáról szóló napirend szavazásában az ellenzéki pártok nem vettek részt, így a gombokat csak a koalíció képviselői nyomkodták. A legutóbbi közgyűlésen már határoztak a városatyák 24 iskola átszervezéséről, csakhogy a részkérdésekről szóló hosszadalmas és bonyolult szavazási procedúra után derült ki, hogy az alapkérdés, az iskolák összevonása nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. A közgyűlés határozatának megfelelően most vita nélkül szavaztak a kérdésről, és az ellenzékiek nélkül szavazó koalíciós képviselők elfogadták az előterjesztést, annak ellenére, hogy a szavazás előtt szót kapott a pedagógus-szakszervezet jogásza, aki óva intette a városatyákat ettől a döntéstől. Az Andor utcai polgárok lakásainak megvásárlásáról szóló döntésre lapzártánkig nem került sor. Mint arról már beszámoltunk, a főpolgármester nemrég a XI. kerületben tett látogatásán megígérte, hogy a főváros mindenkitől megvásárolja lakását, aki az út forgalomnövekedése miatt elköltözne a környékről. Eddig harmincan ajánlották fel a lakásukat, de a tulajdonosi bizottság kidolgozott koncepció hiányában elutasította ezek megvételét. Most két javaslat került a képviselők elé: az egyik szerint a főváros vagyongazdálkodási alapjából megveszik a lakásokat, amelyeket később a szabadpiacon értékesítenek, és a bevételt visszaforgatják az általános alapba. Ha a lakásokat csak ráfizetéssel tudják eladni, a veszteséget az útépítés költségeihez sorolják. A másik változat elutasítja a vásárlást, ehelyett felkérik a főpolgármestert, hogy tegyen javaslatot a forgalomnövekedés okozta problémák orvoslására. Ismét a közgyűlés elé került a Buváti Rt. által megkezdett, majd félbehagyott lakópark építésének ügye, de lapzártánkig nem született döntés. Egy korábbi határozat értelmében a főváros vállalta, hogy a pórul járt lakók megsegítésére 160 millió forintot biztosít, ha azok lemondanak minden követelésükről a Buvátival szemben. A határozat végrehajtásánál azonban értelmezési vita támadt a tulajdonosi bizottság és a Főpolgármesteri Hivatal jogászai között arról, hogy kell-e az összes lakó lemondó nyilatkozata a pénz kifizetéséhez. A kérdést csak a közgyűlés döntheti el. Információink szerint egyébként az MSZP és az ellenzéki pártok azt a változatot támogatják, hogy a lakóknak utaljon át a főváros 120 millió forintot, majd az összes lemondó aláírás beérkezése után a fennmaradó 40 milliót. A város vezetői egyébként attól tartanak, hogy a Buváti ellen indított per vagy felszámolási eljárás során elveszíthetik a cég főváros számára felbecsülhetetlen értékű tervtárát. Ismét napirendre került a város rehabilitációs keretéből juttatandó támogatás feltételeit szabályzó rendelet. Előző ülésén ezt a kérdést is megtárgyalta a közgyűlés, de akkor megfelelő előkészítettség és a szakmai egyeztetés hiánya miatt a vita után levették napirendről. A képviselők most elfogadták a javított változatot, amely szerint a társasházak is pályázhatnak az alappénzért. Angyal Gábor Júliusban hallgatott a pesti utasrádió Volt egy terv, az „utasrádióé”, amely Metropolis néven szolgáltatott volna műsort a Budapesti Közlekedési Rt. felszíni járatain. Főként közérdekű tudnivalókat, közlekedési információkat, zenét és persze reklámokat kellett volna sugároznia. Bár a Metropolis kísérleti adásának megkezdését júliusra tervezte, a műsor eddig még egyetlen alkalommal sem szólalt meg. Valami hasonló - persze egészen más, de ötlet szintjén lényegében azonos - próbálkozás egyszer már volt az egyik budapesti villamoson. Cs. Kádár Péter, a budapesti közösségi rádió, a Fiksz főszerkesztője elmondta, 1993. június 10-én reggel a 18-as villamoson élő műsor informálta és szórakoztatta az utasokat, de akkor - mondván, a vállalati előírások értelmében nem szabad műsort közvetíteni a járatokon - a Budapesti Közlekedési Vállalat el is bocsátotta az akkori villamos- és műsorvezetőt, aki amúgy a cég alkalmazottja volt. A Fiksz Rádió főszerkesztője nem érti, ha nekik nem, másoknak miért szabad rádiózni a járatokon, így Cs. Kádár Péter szerint, ha a Metropolis mégis megkezdi működését, úgy akár be is perelhetnék őket ötletlopásárt. A Fiksz azonban addig is marad az utasok rádiója. Például alkalomadtán mindig közlik, hogy mikor és hol van ellenőrveszély. S. I. Műemlékavató a fővárosban Védik a földalatti és a Vidám Park értékeit Műemlékké nyilvánították a földalatti 1896-ban elkészült, Vörösmarty tér és a Hősök tere közötti első szakaszának állomásait és hamarosan védettség alá helyezik a Vidám Park több, a század első évtizedéből származó építményét is. Az európai kontinensen elsőként Budapesten utazhatott a föld alatt a nagyközönség a kétévnyi építkezés után 1896-ban átadott földalattin. Azóta sok változáson átestek mind a szerelvények, mind az állomások. Ezek közül legörvendetesebb a tavaly befejeződött felújítás volt, amelynek keretében az állomások visszakapták eredeti szépségüket és rendbe rakták a kocsikat is. Az újonnan tervezett elemek - a vágányokat elválasztó rácsok, a sárgaréz vasalatok - is jól illeszkednek az ismét régi szépségükben tündöklő állomások berendezéseihez. A föld alá vezető lejáratokat rejtő felszíni csarnokokat azonban nem lehetett helyreállítani, azokat ugyanis még 1924-1925-ben városrendezési és forgalmi okokból lebontották. A földalatti ismerői tudják, hogy a felújítás után eltűntek az állomásokról és a kocsikból a korábban mindent elborító firkák, s ma már nem vagdossák szét az üléshuzatot. Ebben az is szerepet játszhat, hogy az állomásokon ismét peronőrök teljesítenek szolgálatot, de a BKV reményei szerint a vandálokat a szépség tartja vissza. (Ebből a megfontolásból újítottak fel egyébként néhány, szintén sok pusztítást elszenvedett HÉV- szerelvényt is.) Hamarosan műemlékké nyilvánítják a Vidám Park több épületét. A körhinta szecessziós építészeti kialakítása és freskói, a dodgem pedig a különleges megoldású, ritkaságszámba menő íves fa aláfeszített szerkezet miatt érdemel védelmet. A hullámvasút és a mesecsónak együttese szintén műemlék lesz szerkezeti rendszere miatt, csakúgy, mint a barlangvasút késő eklektikus részletei, valamint egyedi jellege okán, a céllövölde hátfala pedig mint érdekes kordokumentum. A Vidám Park épületeinél a műemlékké nyilvánítás valódi védelmet jelent, a parkot ugyanis hamarosan privatizálják. A védettség biztosítja, hogy a magánosítás után is fennmaradnak és megőrzik a létesítmény egyedi jellegét. A. G. Szecessziós faló a körhintán BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Itt Barátkozunk az új telefonkönyvvel Mint ismeretes, július 18-ig vehették át az előfizetők a postahivatalokban az új budapesti telefonkönyvet, de ez nem mindenütt volt egyszerű: a terjesztés körüli anomáliákra sokan panaszkodtak az elmúlt hetekben. Volt, aki csak második, harmadik látogatásakor tudta átvenni a telefonkönyvet a kijelölt postahivatalban. - A kiadó beszállítási nehézségei miatt valóban előfordult, hogy a posták nem kaptak időben elegendő könyvet - mondta lapunk kérdésére Mágori Zsolt, a Matáv távbeszélő-szolgáltatások osztályának munkatársa, aki szerint a vártnál nagyobb volt a roham. Az előfizetők kétharmada az első napokban vette át a könyvét. A terjesztés harmadik hetére a problémák rendeződtek: az előfizetők nyolcvan százaléka már átvette a saját példányát, tartalék is volt, mindenkit ki tudtak szolgálni. Azok a lakossági előfizetők, akiknek nem volt lehetőségük elmenni a telefonkönyvükért, a Matáv ügyfélszolgálati irodáját kereshetik fel, míg az üzleti előfizetők - húsz példány alatt - a Matáv budai és pesti igazgatóságának kereskedelmi irodáiban kaphatják meg a könyveket. (XI., Fehérvári út 70., illetve V., Petőfi Sándor utca 17-19.) Értesítő nélkül szintén ehhez a két kereskedelmi irodához lehet fordulni augusztus 16-ig. A polgárok másik leggyakoribb észrevétele tartalmi jellegű volt. (Barátkozunk... folytatás a 27. oldalon) A távbeszélőnévsor a város egyik legbonyolultabb adattára •r • Szombaton és vasárnap a Róbert Károly körúton a Lehel utcai kereszteződésben egy sávra szűkül le az Árpád híd felé vezető oldal, a villamosvágányok cseréje miatt. Az 1- es villamos a Salgótarjáni út és a Reitter Ferenc utca között közlekedik, a 17-es villamos nem jár. Villamospótló autóbusz jár a Bécsi út és a Reitter Ferenc utca között. • A XIII. kerületben a Hegedűs Gyula utcában megkezdték a gázvezeték cseréjét a Dráva utca és a Csanády utca között. Ezen a hosszú útszakaszon jelentősen leszűkül az útpálya, ezért tilos parkolni az utca mindkét oldalán. A munka várhatóan szeptember közepéig tart. • Ezen a hétvégén is lezárják a Városligeten át vezető Kós Károly sétányt. Szombaton 7 órától vasárnap 20 óráig a Hungária körút felől közelíthető meg az M3 autópálya. • Újpesten a Váci úton az északi összekötő vasúti híd alatt időszakosan egy-egy sávot lezárnak, szombaton és vasárnap 7-től 17 óráig, a híd felújítása miatt. • A Budafoki úton jelzőlámpa irányítja a forgalmat a Lágymányosi utca és a Bertalan Lajos utca között egy szakaszon, mert lezárták a kifelé vezető útpályát. Tart a közműépítés a Budakeszi úton és a Nagykovácsi úton is. • A BKV kishajójárata ezen a héten csak a Boráros tér és az Óbudai-sziget között jár.