Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. augusztus

1997-08-01

28 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST , 1997. augusztus 1., péntek Kiírták a pályázatot a Ganz gyárra Az ingatlanfejlesztő társaság helyett a legtöbbet kínálóé lesz a gyártelep Nyolc hektár a város közepén. Nem is olyan régen még fehér foltként jelölték a térképeken, most viszont aligha tudná a térképész, mit is rajzoljon a Margit körút, a Lövőház utca és a Kis Rókus utca közé. Az egykor virágzó Ganz gyártelep végelszámolás alatt áll. Az ÁPV Rt. mielőbb értékesíteni szeretné, hiszen a Ganz köztartozásai több milliárd forintra rúgnak és ez havonta százmilliókkal növekszik a kamatok miatt. Ha sokáig várnak, a végelszámolás könnyen felszámolássá alakulhat át. A Ganz-telep jövője - különösen a Csepel Vas- és Fémművek szétdarabolásának kétes végeredményét látva - élénk vitát kavart az elmúlt hónapokban. A különféle fórumokon és beszélgetéseken megszólalt már városvédő, önkormányzati szakember, építész és érdeklődő kívülálló. A vélemények két végletét azonban kétségtelenül a II. kerületi Önkormányzat kerületfejlesztési bizottságának elnöke, Koncz Imre, illetve az ÁPV Rt. végelszámoló biztosa Nagy János képviseli. Az előbbi a terület egy kézben tartását és egy ingatlanfejlesztő társaság létrehozását tartaná az egyedül üdvözítő megoldásnak, hiszen a cég még az épületek egyedi értékesítése előtt elvégezné a szükséges infrastrukturális és közlekedéshálózat-fejlesztést. Ha ugyanis a területet telkekre bontják és úgy értékesítik, akkor az épületek közötti közterek rendezése az önkormányzatra maradna, márpedig ez több száz millió forintba kerülne, ám ezt a kerület nem szívesen vállalná magára. Ebben az önkormányzat által megálmodott ingatlanfejlesztő-társaságban egyébként szívesen látnák az ÁPV Rt.-t is. A fenti cég megbízott végelszámolója, Nagy János viszont a telep mielőbbi értékesítését tartja a legfontosabbnak, mert azt állítja, minél rövidebb ideig tart ez a tulajdonos nélküli exlex-állapot, annál biztosabban akadályozható meg a terület elértéktelenedése. Az Ansaldo késett A Széna tér melletti nyolchektáros budai területen több mint száz éve működik a Ganz Villamossági Művek. Aprócska üzemből a századelőre nőtt óriás gyárteleppé, amely fejlesztései, találmányai révén gyorsan világszerte hírnévre tett szert. A második világháború után újjáépítették és sikerült a termelést a korábbinak a hétszeresére emelni. A hetvenes évekre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy fejlesztések, eredeti termékek nélkül nem tarthatják meg vezető szerepüket a világpiacon. Az átszervezések azonban nem jártak sikerrel, végül 1991-ben az olasz Ansaldo cég vásárolta meg a gyár berendezéseit, a csarnokok és a telek azonban továbbra is az állam tulajdonában maradtak. Az első szerződések szerint az Ansaldo csak 1995 végéig használhatta volna a telepet, de képtelen volt tartani a határidőt. Az ÁPV Rt. és az olasz cég ekkor új alkut kötött: az Ansaldo 1998 végéig költözik át Tápiószelére. A Ganz-telep végelszámolására 1994-ben jelölték ki az első biztost. Nagy János, a jelenlegi végszámoló a második ebben a tisztségben. Az első időszakban a vagyon kezelése és őrzése volt a cél, hiszen akkor még nem lehetett pontosan tudni, mikor költözik az Ansaldo, használatban lévő csarnokokat pedig csak nagyon nyomott áron lehet értékesíteni - mondja Nagy János. - De ebben a kezdeti időszakban sem tétlenkedtünk, hiszen övezetátsorolást kértünk a fővárostól, amit meg is kaptunk. Megrendeltük a terület részletes rendezési tervét, méghozzá a kerületi önkormányzat tanácsára a Buvátitól. El is készült, a kerület több mint fél éve tárgyalja. (Koncz Imre szerint a terv sok sarkalatos kérdésre nem ad választ, így az önkormányzat számára nem fogadható el.) Építkezik a Mammut A végelszámoló eddig ítél pályázatot írt ki: egyet a Lövőház utcai irodaépületre, egymásikat pedig a Marczibányi tér felé eső sportpályák eladására. Mindkét pályázat eredményes volt és a szerződéseket is megkötötték. Az elsőt az ÁPV Rt. már jóvá is hagyta, a másodikat még nem. A történet a másik fél szerint is majdnem így esett. Három évvel ezelőtt a kerületi önkormányzat kérésére a fővárosi közgyűlés ipari övezetből részint intézményi, kereskedelmi, részint lakó- és közparkövezetbe sorolta át a területet. Ebben már csírájában ott volt az önkormányzat jelenlegi terve, miszerint a terület lelke egy közpark lenne, a körötte álló csarnokokban és épületekben pedig irodák, bankközpontok, lakóépületek, múzeumok, iskolák és persze különféle szórakozóhelyek kaphatnának helyet. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a terület egyben maradjon, vagyis egyetlen tulajdonos felügyelje. Ez persze aligha lehetséges abban az esetben, ha a gyártelep csarnokait, irodaépületeit és raktárait külön-külön adogatják el. Márpedig a végelszámoló éppen ezt teszi. A Lövőház utcai irodát és a sporttelepet már eladták, szerencsére az utóbbi ügyletet nem hagyta még jóvá az ÁPV Rt. A részletes rendezési tervet valóban megrendelték a Buvátitól, ám az aligha lehet objektív, ha a megrendelő egyben maga a végelszámoló. A fővárosi önkormányzat mindenesetre úgyszintén a Buvátitól, sőt ugyanattól a tervezőtől rendelte meg az új részletes rendezési tervet (rrt), mondván ő ismeri legjobban a terepet. A terv részeként szolgáló közlekedésfejlesztési koncepció már el is készült. Sok meglepetést nem tartogat: a Margit körút, a Széna tér és az ebbe torkolló kisebb utcák telítettek, így a gyár kiköltözésével felszabaduló területre nem telepíthető napközben nagy forgalmat vonzó létesítmény, így például nem építhető ide bevásárlóközpont sem - hangsúlyozza Koncz Imre, aki úgy véli, hogy a terület részletekben történő eladásakor ez a veszély szinte kivédhetetlen lenne. Ez a félelem azért különös egy kicsit. A kerületi önkormányzat ugyanis nem is olyan régen engedélyezte a mammutnak, hogy több mint 26 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot építsen a tér szélére, egy parkoló helyén. Sőt jólértesültek azt is tudni vélik, hogy a Lövőház utca átellenében lévő, Kopjafás térként emlegetett sarokra is szemet vetett a cég,sőt már meg is állapodott erről az önkormányzattal. Vélhetőleg nem parkot építenek oda. Ez a tér rendkívül szennyezett, ezért felesleges ide játszóteret építeni, hiszen egyetlen anyuka se hordaná le a gyerekét. Sokkal szerencsésebb lenne, ha ezt a telket beépítenék és mögötte, a forgalomtól védett helyen alakítanának ki egy a jelenleginél nagyobb közparkot, amely egyébként az egész terület szervezőereje lehetne. Körötte, a meglévő csarnokokban múzeum, iskola, bank, irodaház kaphatna helyett, sőt némelyik épületben a panoráma kihasználásával luxuslakásokat alakíthatnának ki. Ehhez azonban az kell, hogy egyetlen tulajdonosa legyen a telepnek, hiszen ha többen osztoznak rajta, akkor a terület városfejlesztési szempontból rendezhetetlenné válik. - Nem értem miért gondolja azt bárki is, hogy egy vállalkozó azért vesz drága telket Budán, hogy utána szemétdombot csináljon belőle - háborog Nagy János. - Azt sem értem, miért emlegetik folyton Csepelt, hiszen az egészen más ügy. Ott emeletenként, szobánként adták el az épületeket, ami a Ganz-telep privatizációjánál fel sem merült. Itt pedig a legkisebb egység, amit egyben eladnak az épület lesz, de ez sem feltétlenül, hiszen mi örülnénk a legjobban, ha akadna olyan befektető, aki megvenné az egészet egyben. Tőlünk lehet az akár az önkormányzat is, de nekik aligha lesz rá pénzük. A terület több milliárd forintot ér. Ajándékba pedig nem adhatjuk, elvégre állami vagyon. Koncz Imre azonban nem hiszi, hogy a terület olyan sokat érne. A gyártelep földje erősen szennyezett. A talajmosás javában tart, a földet olajfaló baktériumokkal tisztítják, de az elbontott barakkok alatt mindenképpen ki kell cserélni a földet. A megmaradt épületek többsége üzemi csarnok vasbeton szerkezettel, amelyeknek csupán a bontása több száz millióba kerülne. Ennél sokkal szerencsésebb megoldás az épületek átalakítása, új külsővel és új funkcióval való felruházása. Ez Nyugat-Európában az ipar visszahúzódása miatt gyakori jelenség, nálunk azonban még járatlan út. De a területtel más gond is van, nevezetesen a közművek, amelyeket gyári kapacitásra méreteztek, így jelenleg nincs sem ivóvíz, sem gáz, a fűtést viszont egyetlen központból vezérlik. ✓ ítélet szeptemberben A kerületi és a fővárosi önkormányzat visszafelé tervez. Előbb a várható forgalmat és az ehhez szükséges parkolóhelyek számát határozzák meg és ehhez rendelik hozzá a funkciót. Ha bevásárlóközpont épül, akkor csak 16 ezer négyzetméter építhető be, ha viszont levéltár vagy bíróság, akkor jóval nagyobb terület lesz hasznosítható. A levéltár ideköltöztetése eredetileg Ráday Mihály ötlete volt, ahogy a korcsolyapálya és az építészeti múzeum terve is. Az első ötlet, úgy tűnik, elillant, hiszen a főváros Angyalföldet választotta az új levéltár helyszínéül. Ötlete Koncz Imrének is lenne: játszóterek, rekreációs és sportközpontok, újszerű városi találkozó terek. A dolog Nagy Jánosnak sincs ellenére, csupán azt nem érti, hogy ezeket a szép terveket miből váltják majd valóra. Pénze ugyanis sem a fővárosnak, sem a kerületnek nincs, legalábbis erre a célra. Korábban felmerült, hogy a főváros a belterületi földekért járó pénz egy részét erre szánná, ám erről nem sikerült megegyezni az ÁPV Rt.-vel. A II. kerület a sporttörvényre hivatkozva benyújtotta az igényét a sportpályákra, ám a végelszámoló szerint aligha kapja meg. A kerület lakói mindenestre aláírásgyűjtésbe kezdtek a terület egyben tartásáért. A végelszámoló azonban nem várhat. Az értékesítési tervcsomag már elkészült, s az ÁPV Rt. vezetői azt jóvá is hagyták. Tegnap kiírták a pályázatot a Ganz egykori gyártelepére. Nagy János legalább három, legfeljebb tíz befektető jelentkezésére számít. Az eredményhirdetés szeptember elejére várható. • Szalai Anna A Fény utcából kiszorult árusok vették birtokba VELLEDITS EVA FELVETELE AZ ÉV LEGNAGYOBB DOBÁSA! PANNON GSM AKCIÓ A PROCONTROLNÁL! if A CSOmag tartalma Érvényes: 1997 jul. 23 • aug 30-g, amíg a késiét tartó Belépési díj Készülék | Pannon GSM előfizetés 9 900 Ft-| Pannon GSM előfizetés + MX-3000 mobiltelefon bérlete 9 900 Ft 500 Ft/hó || Pannon GSM előfizetés + Nokia 21101 mobiltelefon bérlete 24 900 Ft 500 Ft/hó | Pannon GSM előfizetés + Motorola 2160 mobiltelefon 9 900 Ft 10 000 Ft Pannon GSM előfizetés + Ericsson GA-628 mobiltelefon 9 900 Ft 29 900 Ft Pannon GSM előfizetés + Ericsson GH-688 mobiltelefon 9 900 Ft 69 900 Ft Pannon GSM előfizetés + Ericsson GF-788 mobiltelefon 9 900 Ft 89 900 Ft izmiam Hivatalos viszonteladó 4 PROCONTROr Nettó árak Augusztus 30-ig belföldi beszélgetéseiért csak félárat kell fizetnie! És ez még nem minden! Hívja üzleteinket! VHI., Blaha tér 3/A. TeL: 118-3695 IX. Boráros tér 17. Tel.: 2)6-3024 Erzsébetváros zöldebb lesz Elkészült a kerület fejlesztési koncepciója Budapest legsűrűbben lakott és legkisebb kerülete, Erzsébetváros fejlesztési koncepciója a „megőrizve megújulni” mottót kapta. A VII. kerületben, ahol a lakóépületek többsége még a múlt században épült, a főváros más részeihez hasonlóan jelentős felújításokra lenne szükség. A minap a helyi képviselő-testület ülésén elfogadott tervezet Belső-, Középső- és Külső-Erzsébetvárosban is tömbrehabilitációkból kiinduló kerületfejlesztésről szól. Erzsébetvárosban a lakásprivatizáció fékezett volt, az előző önkormányzati ciklus egyik évében például egyetlen lakást sem értékesített a helyhatóság. Lakásuk megvételében még mindig nem reménykedhetnek annak a 130 épületnek a lakói, amelyeket az önkormányzat - különböző okok miatt - tilalmi listára tett. Mint azt Toperczer Ferenc, a VII. kerület műszaki ügyekért felelős alpolgármestere elmondta, Erzsébetváros társadalmi jellemzői egyre kedvezőtlenebbek. Sok a nyugdíjas, a munkanélküliségi ráta magasabb a budapesti átlagnál, kedvezőtlenek az iskolai végzettségi mutatók. A jelenlegi önkormányzat kezdetben az üres lakásokat szociális kiutalásokkal népesítette be. Ám kiderült, hogy ezek révén alaposan romlott a lakosság szociális összetétele, nyugdíjasok lakta csendes házakba lumpenelemek is bekerültek. Ráadásul az önkormányzat saját kiadásait növelte, hiszen a szociális bérlők jelentős része munkanélküli, azaz segélyre szorul - tájékoztatott az alpolgármester. A lakosság ellenőrzését kiváltó kiutalásokat éppen ezért leállították, inkább az üres lakások liciten történő értékesítése mellett döntöttek. Nem tudni ugyanakkor, hogy hány lakatlan lakás van VII. kerületben, azokat egy külső cég írja majd össze. A belvárosi kerületek mindegyikénél tetten érhető folyamat, hogy a tehetősebb lakók elköltöznek zöldebb, lakhatóbb városrészekbe, illetve a főváros melletti települések valamelyikére. Ezt a tendenciát mindenütt szeretnék előbb fékezni, majd megfordítani. Erzsébetváros kerületfejlesztési koncepciója éppen ezért első számú feladatként jelöli meg a lakosság életkörülményeinek javítását. E feladatkörbe tartozik a lakásállomány komfortfokozatának javítása és a zöldfelület növelése. Erzsébetvárosban van egyébként a legkevesebb zöld terület, a kerület levegőjének minőségét pedig a nagy forgalmú utakkal is rontják. A VII. kerület ugyanakkor benzinkútmentes terület, és ezen az önkormányzat a jövőben sem kíván változtatni. A kerület tömbrehabilitációközpontú fejlesztése három területből indulna ki. A Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt Belső-Erzsébetvárosban, az Erzsébet körút-Király utca-Rottenbiller utca-Rákóczi út közé eső Középső-Erzsébetvárosban és a Rottenbiller utca-Városligeti fasor-Dózsa György út- Thököly út által határolt Külső- Erzsébetvárosban egyaránt meghatározták a fejlesztés hídfőállásait. Belső-Erzsébetvárosban a Madách-sétány kiépülésének hatását az egész kerületre kisugárzónak jósolják. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az itt épült két nagy irodaház miatt már most megkezdődött a terület felértékelődése. A körülbelül egy kilométer hosszú sétány mentén további húsz-huszonöt új épület megjelenése várható, amelyekben irodák, üzletek és magas színvonalú lakások kapnának helyet. A fejlesztés megvalósítása szakaszosan, befektetői pályázatok révén történik majd. E terület kiemelt beruházása még a Gozsdu-udvar rehabilitációja, valamint a tömbben elhelyezkedő kilenc üres önkormányzati telek hasznosítása. Középső-Erzsébetváros rehabilitációja a fokozatos átépítésre épül. Az itteni fejlesztési hídfőállás területének a fele összefüggően önkormányzati tulajdonban van, ami egységes szemléletű fejlesztésre ad lehetőséget. Az egyik kiemelt tömb az Izabella utca, Jósika utca, Dob utca, Rózsa utca által határolt rész, amelynek épületei száz évnél idősebbek. Itt mindössze két üres telek van. A koncepcióbontást és részleges bontást egyaránt tartalmaz, tekintve, hogy az épületeket csak igen magas költséggel lehet felújítani. A tervezet közel száz korszerű lakás építésével és hatvan megszüntetésével is számol. A parkolási igényeket csak a felszín alatti parkolókkal lehet kielégíteni, mégpedig a Rottenbiller utca 56-60. szám alatti telkeken. Középső-Erzsébetváros másik három akcióterületének peremén számos üres telek található. Eszerint új lakások építését tervezik a Rózsa utcában, a Hutyra utcában, a Dohány utcában és a Rottenbiller utca 32. szám alatt. A foghíjbeépítések serkentően hathatnak a tömbök egészének rehabilitációjára, de ehhez előbb ki kell dolgozni azokat a pénzügyi konstrukciókat, amelyek a tulajdonosokat az épületek felújítására ösztönzik. A térségben számos helyen kínálkozik a tetőtér-beépítés lehetősége. Az új lakásokhoz kötelezően előírt parkolóhelyek pénzbeni megváltásával összeadódnának a parkolóházakhoz szükséges anyagi források - olvasható a koncepcióban. A Külső-Erzsébetváros egy részén hosszú ideje hiányzik a fejlesztési irányelvek kidolgozásához szükséges részletes rendezési terv. Ezt a most elfogadott koncepció szerint befektetőkkel együttműködve, a költségvetésből kell elkészíttetni. A Damjanich utca-Bethlen utca-Dembinszky utca-Rottenbiller utca közé eső térségben a zöldfelület fejlesztésére is van lehetőség. Errefelé az épületállomány vegyes, a lakó- és raktárépületek mellett trolibusztelep is található itt. A BKV tulajdonában lévő ingatlan megvételével az önkormányzat érdekes rehabilitációt vihetne végbe, a csarnokokból ugyanis sokfunkciós kereskedelmi és szabadidőcentrum is kialakítható. Ezzel szemben a Thököly út-Dózsa György út-Verseny utca által határolt térség Erzsébetváros legproblémásabb része. Jóllehet a Százház utca 10-18. szám alatti telekre sikeres befektetői pályázatot írtak ki, a Jobbágy utca-Dózsa György út-Verseny utca alkotta háromszögben található épületekben megszaporodtak az önkényes lakásfoglalók, a házak egy részét életveszélyessé nyilvánították. A koncepció e térségben a zöldfelület növelését irányozza elő, egyes helyeken bontással összehangolva. Sándor Tünde Honfoglalók a Városligetben A Városliget kulturális intézményeit és szórakozóhelyeit tömörítő Liget Köztársaság Egyesület és az Őskultúra Alapítvány honfoglalás kori harci játékokat rendez a hét végén a Városligetben. A kétnapos, élő történelemóraként is felfogható ingyenes eseményt a szervezők családi szórakozásnak szánják, ahol az érdeklődők jurtát építhetnek, íjászatban és kopjavetésben jeleskedhetnek, a vadászmadarak és a pásztorkutyák életével ismerkedhetnek meg. A korabeli szokásokat jól ismerő Őskultúra Alapítvány tagjai naponta kétszer jelmezben vonulnak a Hősök terére és vissza, szablya- és lovasnomád-bemutatót tartanak, a tizenharmadik századi ruhába öltözött harcosok pedig középkori bajvívásra invitálják a nézőket. Az eseményről a zene sem hiányozhat: szombaton a Magyar Tekerőzenekar népzenéjével zárul a program, vasárnap pedig megszólalnak a sámándobok is. A kétnapos rendezvényt vasárnap este hat órakor az Árgyilus és Tündér Ilona című vásári komédia utcaszínházi előadása zárja. A harci játékok szombaton és vasárnap reggel kilenc órától láthatók. L. K.