Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. november

1997-11-19

BUDA­PEST NÉPSZABADSÁG 1997. november 19., szerda Budapest, az elhagyott autók városa Még mindig legalább húszezer kocsironcs várja sorsát Majdnem hatezer rendszám és forgalmi engedély nélküli kocsi­roncsot szállítottak el a budapesti utcákról az idén a Fővárosi Közterület-felügyelet megbízásából. A rozsdás kasztnik zöme azonban továbbra is az utakon maradt: a Levegő Munkacsoport jelentése szerint ma legalább húszezer roncs éktelenkedik a fővá­ros közterületein. A Fővárosi Közterület-fel­ügyelet területi és informatikai osztályának vezetője, Tiszai István érdeklődésünkre el­mondta: az idén arra számíta­nak, hogy legalább harminc százalékkal több bejelentés ér­kezik hozzájuk a roncsokról, mint tavaly. Az elszállított ko­csik száma azonban nem növe­kedett, hiszen a főváros évek óta ugyannyi pénzt különít el a szállítással megbízott cég szá­mára. Az idén nem egészen het­­venmillió forint jut erre a célra. A rendszám és forgalmi enge­dély nélküli kocsikat a pályáza­tot nyert kft. saját, XXIII. kerü­leti telepére szállítja, az Ócsai út 6. alá. Ha valaki utóbb úgy dönt, hogy elvinné a roncsát, ezt minden további nélkül meg­teheti, ha bizonyítani tudja, hogy a kocsi az övé, és hajlandó kifizetni a szállítási és a tárolá­si díjat. Ez az összeg személy­­gépkocsiknál három hónapra mintegy 38 000 forint, a na­gyobb teherautók esetében pe­dig majdnem százezer. Tiszai úgy tudja, hogy - az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben - mostanában egyre gyakoribb, hogy az emberek visszakérik az autójukat. A végképp gazda nélkül maradt kocsikat elárve­rezik, s az ebből beszedett pénzt - a költségek levonása után - átutalják a főváros e célra nyi­tott számlájára. Ritkán, de azért előfordul, hogy valakinek a távollétében - például külföl­di kiküldetése idején - szép las­san lerabolják az utcán veszteg­lő kocsiját, s a jármű emiatt szintén a roncstelepen végzi. Ha az illető utóbb hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy az autó az övé volt, egy igazságügyi szak­értő kiszámolja az elszállítás előtti értékét, és a tulajdonost a fővárosi számláról kártalanít­ják. Az árverésen egyébként ki­zárólag alkatrész-kereskedők és autóbontók vehetnek részt, a telepre vitt autók soha többé nem kerülhetnek vissza a forga­lomba. Tiszai István tapasztalatai szerint a tizenöt éves, annak idején Nyugatról olcsón beho­zott, enyhén szólva lestrapált személygépkocsik mellett egyre több levetett keleti kisbusz (Zuk, Nysa, Barkas) is feltűnik. B. T. AZ ELSZÁLLÍTOTT RONCSKOCSIK SZÁMA 1997-BEN Kerület Autók száma I. 90 II. 386 III. 527 IV. 254 V. 112 VI. 246 VII. 232 Vili. 165 IX. 142 X. 193 XI. 323 XII. 219 XIII. 354 XIV. 567 XV. 447 XVI. 365 XVII. 272 XVIII. 227 XIX. 114 XX. 128 XXI. 173 XXII. 259 XXIII. 76 Arverési tárgy lesz TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Fővárosi díj kerületi rendőröknek Elismerés a józsefvárosi kapitányságnak Még soha nem fordult elő, hogy a Budapestért díjat egy egész szer­vezet kapta volna. Ráadásul nem egy városvédő vagy műemléke­ket istápoló egyesület, hanem hatóság. Hétfőn a Városházán dr. Kökényesi Antal rendőr ezredes, VIII. kerületi kapitány vehette át ezt az elismerést. Az ezredes a kapitányság kol­lektívája nevében vette át a ki­tüntetést. Akár csodálkozhat­nánk is, hogy miért éppen an­nak a kerületnek a rendőreit ré­szesítik elismerésben, amellyel a bűnügyekkel kapcsolatban szokás példálózni. Kökényesi Antal szerint két-három év munkáját ismerte el a kerület képviselő-testülete, amely fel­terjesztette a kapitányságot, a BRFK vezetői, akik ezt támo­gatták és a városatyák, akik odaítélték a díjat. A kapitány meggyőződése, hogy több oka is van a Budapestért díj elnyeré­sének. Például az, hogy olyan vezetői gárda és állomány dol­gozik a Józsefvárosban, amely elismerést vívott ki magának a kerületben is. Olyan szervezeti intézkedéseket hoztak, amelyek kihatnak a közbiztonságra, hi­szen a gyors reagálású, aktív szolgálat, a motoros és a kutyás rendőrök mind a bűnözés elleni szigorú fellépést szolgálják. A kerületben csökkent a bűnözés mértéke, javult a rendőrök eredményessége. Ez persze az önkormányzat és a civil szerve­zetek, például a polgárőrség vagy a kisebbségi önkormány­zatok támogatása nélkül nem történhetett volna meg. Ezek a kapcsolatok is azt bizonyítják, hogy a helyi polgárok bíznak a rendőrökben, akiknek az utóbbi években pozitívan változott a megítélése. A kerület sikere ugyanakkor az is, hogy nemcsak a kollektí­va, hanem a kapitányság egyik munkatársa, Beitler István alezredes, a gazdaságvédelmi alosztály vezetője is megkapta a Budapestért díjat. Mindez per­sze nem jelenti azt, hogy a Jó­zsefvárosban ma már minden rendben van - ismerte el a kapi­tány. A díjak viszont azt jelzik, hogy a józsefvárosi rendőrök jó úton haladnak és figyelnek munkájukra. S. I. A II. kerületben a Römer Flóris utcában és­ a környékén megváltoztatták a forgalmi rendet. Az utca alsó szakaszára csak a BKV 91-es és 191-es autóbuszai hajthatnak be, így a Römer Flóris utca a Buday László ut­cától lefelé zsákutca lett. • A Máriaremetei út külső szakaszát a Hi­degkúti úttól a Szabadság utca felé egyirá­­nyúsították csatornázás okából. Ellenkező irányban a Hideg­kúti út a kerülőút, ahol emiatt több a jármű mint máskor. • A Lajos utcában Zsigmond tér után a Kolosy tér felé veze­tő oldalon csatornáznak. A Margit híd felé vezető útpályán emiatt a 6-os, a 60-as, a 86-os és a 42E jelzésű autóbuszok a Szépvölgyi út felé kerülőutat tesznek. A tér torkolatában az Árpád fejedelem útján a Margit híd felé vezető oldalt ugyan­csak felbontották. • A Bécsi úton a Testvérhegyi út után az Árpád híd felé ve­zető külső sávot egy hosszú szakaszon felbontották, mert gázvezetéket építenek.­­ Filmforgatás miatt szombat este 20.00 óráig megtiltották a parkolást a Dohány utcában az Osvát utca és az Erzsébet körút között, a Barcsay utcában az Erzsébet krt. és az Osvát utca között, valamint az Osvát utcában a Barcsay utca és a Rákóczi út között. Ugyanakkor tilos behajtani az Osvát utcá­ba a Barcsay utcából.­­ Az MTK labdarúgópályájának környékén parkolási tilal­mat rendeltek el ma este kilencig. (Forrás: Fővinform) BKV kontra MÁV Lesz tarifaszövetség? A főváros és vonzáskörzetének közösségi közlekedése előtt csak egyetlen járható út van: az együttműködés. Egyebek között ezt fogalmazták meg annak a kedden, Gyomron rendezett konferenciának a részvevői, akik érdekeltek a Budapesti Közleke­dési Szövetség létrehozásában. MUNKATÁRSUNKTÓL Az eseményen, amelyen Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazga­tója és Aba Botond, a Budapesti Közlekedési Rt. vezérigazgatója egyaránt kifejtette véleményét a BKSZ-ről, kiderült, hogy a szö­vetségbe tömörülő cégek mind fontosnak tartják a tömeg- - pontosabban a közösségi - köz­lekedés ebben az irányban való fejlesztését. Mindez persze nem­csak az utasok, de környezetvé­delem érdekeit is szolgálná. (BKV kontra... folytatás a 27. oldalon) Mi pihen a fenéken? Talán csak Attila koporsóját nem hozták még fel a Duna mé­lyéről. Felszínre hoztak már ka­zánt, darut, drótköteleket és több tucat kerékpárt. Maradtak azért a bőven rejtélyes és veszé­lyes tárgyak. A Szabadság híd pesti hídfőjétől néhány méterre egy német uszály alussza álmát. Régebben azt beszélték: hadi­anyaggal megrakottan. (Rész­letek a 27. oldalon) ­ Metró helyett villamost javasolja egy New York-i szakember Az új metró megépítése miatt 130 százalékkal emelkednek majd a BKV viteldíjai - állítja egy amerikai szakember, aki szerint a metróra fordítandó hatalmas összeget inkább a már meglévő tömegközlekedési hálózat - elsősorban a villa­mospályák­­ felújítására és korszerűsítésére kellene fordí­tani. Nem biztos, hogy a jelenlegi­hez hasonlóan sokan támogat­nák az új metró építését, ha az emberek tudnák, mekkora árat kell érte fizetni - mondta la­punknak Walter Hook, a New York-i Közlekedés- és Fejlesz­téspolitikai Intézet igazgatója. A BKV-tól kapott adatok fel­­használásával végzett számítá­sai szerint még a metró meg­építése nélkül is negyvenkét százalékos áremelés szükséges - az infláción felül -, ha a fővá­ros elvégzi a legszükségesebb fenntartási munkákat és telje­síteni akarja a Világbankkal kötött megállapodásban vállalt ötvenszázalékos költségfedeze­ti arányt. (Ez azt jelenti, hogy a BKV működési költségeinek a felét a társaságnak saját bevé­teleiből kell előteremtenie.) Ha viszont megépül az új metró, 130 százalékos emelésre lesz szükség, ezért a metróra fordí­tandó összeget a jelenlegi rendszer üzemképes állapot­ban tartására és a felújításokra kellene fordítani. Walter Hook szerint a metró megépítését nem indokolják a forgalmi adatok sem, hiszen tervezett nyomvonalán évek óta folyamatosan csökken az utasszám. Arra pedig nem sok esély van, hogy akik autóval járnak, majd metróra szállnak, hiszen az állomások környékén a szükségesnél két nagyság­renddel kevesebb parkolóhely van. Emiatt az autósok túlnyo­mó többsége nem tudna át­­szállni a metróra. Ráadásul a tervekben a felszíni tömegköz­lekedés visszafejlesztése is sze­repel, ez pedig a gépkocsiknak teremt a jelenleginél is na­gyobb teret. A felszíni tömeg­­közlekedés gyorsításával vi­szont összehasonlíthatatlanul olcsóbban lehetne jobb ered­ményt elérni. Hook javaslata szerint a metró nyomvonala fölött köz­lekedő villamosoknak a forga­lomtól elzárt, így akadálymen­tes pályát kellene építeni. A teljes rendszer kiépítéséhez szükség van a 4-es, valamint a 19-es és a 49-es villamos pá­lyájának meghosszabbbítására és néhány új szerelvény beállí­tására, valamint a régiek fel­újítására is. Ez azonban még mindig csak töredéke a metró­építés költségének. A metró vi­szont minden egyéb munkától elvonja a pénzt, így nem jutna erre a régen felújításra szoruló nyomvonalra sem. A megtakarított pénzt első­sorban a már meglévő tömeg­­közlekedési hálózat fenntartá­sára, felújítására kell fordíta­ni,, mert ezen a téren a legna­gyobb a lemaradás. Nemcsak a villamospályák felújítása lenne sürgős, hanem az autóbuszok rendbetétele is, mivel a busz­vonalak igen fontos részei a hálózatnak. Hook szerint a leg­fontosabb feladat a buszok elöregedésének megállítása és kevésbbé környezetszennyező motorok beszerelése, valamint a járművek folyamatos hala­dásának biztosítása. A főbb út­vonalakon a buszok a villamo­sokhoz hasonlóan zárt pályán közlekednének és a jelzőlám­pák helyes beállításával to­vább növelhető előnyük a többi járművel szemben. Hook szerint a fővárosiak ér­deke a közvélemény reális tájé­koztatása és a jelenlegi metró­párti hangulat megváltoztatá­sa. Világossá kell tenni, hogy a metró ára: a viteldíj emelése és a szolgáltatás színvonalának csökkenése. Véleménye szerint a metróról mindenképpen tár­sadalmi vitát kell folytatni, s a végső döntést a fővárosi polgá­roknak kell meghozniuk, lehe­tőleg minél előbb. Most még nem késő leállítani a beruhá­zást, hiszen még a tervek sem készültek el. Az építkezés per­sze bármelyik fázisban leállít­ható, de az idő múlásával egyre nagyobb lesz a veszteség. Idő­ben meg kell gondolni, nehogy úgy járjunk, mint New York, ahol már két kilométernyi alag­utat kifúrtak a 2. avenue alatt, amikor rájöttek: nem éri meg. A. G. Vár: egy emléktábla leleplezésre vár A Budavári Palota E-épületében Demszky Gábor főpolgármester kedden több erdélyi magyar te­lepülés polgármesterét látta ven­dégül. Budapest első embere a főváros kulturális fejlesztéseiről tartott tájékoztatót, helyettesei a privatizációs stratégiával, a szo­ciális ellátás gondjaival ismer­tették meg a vendégeket. A gon­dok között arról nem szólt, hogy a szép környezet hónapokig nem kínál látnivalót az odalátogatók­nak. Hivatalosan ugyanis még nem adták át a Budapesti Törté­neti Múzeum frissen lefedett ba­rokk udvarát. A tervek szerint - mint a főpolgármesteri hivatal közleménye tudatja -, a múze­um „közönségkapcsolatát to­vábbfejlesztő tevékenységeknek ad majd otthont” a 142 millió forint költséggel lefedett és rendbe hozott barokk udvar 392 négyzetméteres területe. Egyelő­re azonban az összes látnivaló néhány szék, asztal, vetítővá­szon... és egy lepellel borított táb­la, amelyen valami olyasmi áll, hogy készült Pest, Buda és Óbu­da egyesítésének 125. évforduló­jának tiszteletére. Talán nem vé­letlen, hogy az első jelentős kiál­lítást is a 125. évfordulóra, 1998 tavaszára tervezik. Addig a kí­váncsiak legfeljebb az üres tér­ben és a biztonsági tetőben gyö­nyörködhetnek, amit egyébként a koronázópárkányra támasz­kodó íves tartókra építettek. K. L. Barokk udvar - üvegtetővel HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE

Next