Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. január

1998-01-02

1998. január 2., péntek Üvegszálak hálózzák be a fővárost ► FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL Az említett részeken 1999-ig az otthonoktól legfeljebb öt­hatszáz méterre biztosan fut majd egy optikai kábel. A beru­házás költségei meghaladják a hárommilliárd forintot, és leg­feljebb hét év alatt megtérül­nek. A rendszeren fogható lesz több mint harminc tévé-, egy mozi- és egy tucat rádiócsator­na, az internetről pedig sokkal gyorsabban érkeznek adatok. A Matáv budai igazgatóságá­nak fejlesztési igazgatóhelyet­tese, Tóth Sándorné szerint idén szinte egész Budán elérik az ideális állapotot: senkinek nem kell fél évnél többet várnia az új vonalra, a kapacitás pedig szinte a végtelenségig bővíthető lesz. A II. és a XII. kerületben nem tervezik ugyan az üvegszá­las kábelek lefektetését, de nincs is rá szükség, mivel ott ugyanakkora területen sokkal kevesebb vonal van, mint egy lakótelepen. A központok pedig már digitálisak. Az I. kerületben, főleg a Vár­ban a vonalak nagy része köz­­intézményeké, ráadásul ide ter­vezik a Nemzeti Információs Adatbankot is. Az optikai háló­zat kiépítésével is ehhez alkal­mazkodtak: csak a Belvárosban olyan sűrű a kábelrendszer, mint itt. A kerület kis méretei ellenére 497 millió forintba ke­rült a teljes hálózat, míg a kö­rülbelül tízszer nagyobb kelen­­föld-budafoki részen összesen is csak 520 milliót fordítanak fejlesztésre. A Várban már most teljes a szolgáltatás, Dél-Budán idén fejeződnek be a munkák. A hálózat kiépítése a III. ke­rületben jelentett a legnagyobb anyagi és technikai gondot, hi­szen Óbuda nagy területű, és csaknem százötvenezren lakják. Két nagy teljesítményű gerinc­vezeték fut erre: a Bécsi út és a Szentendrei út alatt. Az elágazó kisebb szálak a lépcsőházakig mennek, külön kapcsolódási le­hetőségekkel a lakásokhoz. A vezetékrendszert tavaly kezd­ték lefektetni, és idén mind a ti­zenötezer előfizetőnek saját di­gitális vonala lehet. Megszűnik az a hatezer vonal is, amelyet konténerekkel kapcsoltak a rendszerbe. A gerincvezetékek teljesítménye alapján akár két­szer 196 ezer vonalat is kiszol­gálhatnak. Az óbudai fejlesztés összköltsége eléri a két és fél milliárd forintot. Ha a digitális központok és az optikai hálóza­tok is teljessé válnak, a további előrelépésnek semmi akadálya. Az optikai szál kábeltévés műsorterjesztésre is alkalmas. A Népszabadság információi szerint a Matáv nem zárkózik el attól, hogy megjelenjen a média­piacon. Már most huszonöt szá­zalékos részesedése van a ma­gyar RTL-ben, a birtokában le­vő hálózat pedig alkalmas arra, hogy százezrekhez juttasson el tévé- és rádiócsatornákat. A Matávnak a távközlésben monopolhelyzetet biztosító szerződés 2002-ben lejár. Addig azonban kézben tarthatják az adattovábbítási üzlet legna­gyobb részét. Dunai Márton Targoncák és anyagmozgató gépek értékesítésével foglalkozó vállalat budapesti szervizközpontjába TARGONCASZERELŐKET keres. • Pályázati feltételek: szakirányú végzettség, B kategóriás jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány. Előnyt élvez az a pályázó, aki szakmai tapasztalattal és elektrotechnikai ismeretekkel rendelkezik. • Jelentkezés a 169-5617-es vagy a 169-7836/29-es telefonszámon. BUDAPEST 1997 a bevásárlóközpontok éve volt Ahhoz, hogy Budapest megfelel­jen egy XXI. századi nagyváros­sal szemben támasztott elvárá­soknak, 1600 milliárd forintra volna szüksége, ezzel szemben a beruházásokra évről évre nagy­jából negyvenmilliárd jut a költ­ségvetésből. Számos beruházás azért megvalósult a múlt évben. Négyéves felújítási program fejeződött be a Nagykörúton. A Szent István körút rekonstruk­ciójával Budapest egyik leg­szebb útja teljes hosszában meg­újult. Új burkolatot kapott tizenegy fontosabb út, például a Budaörsi út, a Podmaniczky ut­ca. A Lehel utcában és a Nép­színház utcában kicserélték a villamossíneket is. Megkezdő­dött három fontos felüljáró re­konstrukciója, nem kevés közle­kedési nehézséget okozva. A fe­lüljárók október végi átadásakor mindenki megkönnyebbült, pe­dig idén folytatódik a munka mindhárom helyen. Befejeződött viszont a Gubacsi híd felújítása, és megszűnt a korábbi súlykor­látozás. Hozzáláttak a Hungária-gyű­rű teljes kiépítéséhez. Az Árpád híd és a Lágymányosi híd között húzódó út nyújtotta gyors közle­kedési lehetőséget jelentősen le­rontja a Salgótarjáni út és az Ül­lői út közötti rész, a vasút alatt átvezető szűk aluljáróval. A vi­szonylag rövid szakaszon állan­dó a torlódás, rossz az út minő­sége. Tavaly megkezdték az új alagút fúrását, és az ígéretek szerint 2000-re a gyűrű teljes hosszában három-három sávon lehet majd közlekedni. Sikernek könyvelhető el a csa­tornahálózat fejlesztése, tavaly tovább folytatódott a főgyűjtők, a szennyvízkezelők és -átemelők építése, bővítése. Ezzel több, a szolgáltatásból eddig kizárt te­rület csatornázása válik lehető­vé. A két szennyvíztisztító bőví­tésével hamarosan a jelenlegi igencsak szomorú húsz száza­lékról ötven közelébe emelkedik a biológiai tisztításon átesett szennyvíz aránya. Tavaly megkezdődött a fővá­rosi kórházak felszerelése is, a közgyűlés döntése nyomán négymilliárd forintot fordítanak orvosi gépek és műszerek be­szerzésére. Több kórházban zaj­lott kisebb-nagyobb felújítás, és a város vezetői komoly ered­ménynek tekintik, hogy - a szer­vezeti átalakításnak és korsze­rűsítésnek köszönhetően - egy fővárosi egészségügyi intézmény sem került a csőd közelébe. Ront az összképen, hogy a negyven év alatt elmaradt, el­rontott fejlesztések pótlására mai árakon legalább 1600 milli­árd forintra lenne szükség, míg a város költségvetéséből évről év­re nem jut több negyvenmilli­­árdnál. Budapest fejlődéséhez jelen­tősen hozzájárul a magántőke. Ennek leglátványosabb jelei a A tenderre egyetlen cég jelent­kezett, de pénzt ő sem adott vol­na a társaságért. A belváros-lipótvárosi önkor­mányzatnak azonban még a fő­várost is sikerült túlszárnyalnia. Közel százmilliárd forintot érő ingatlanvagyonával kis híján csődbe ment. A háromezer üz­lethelyiségből alig valamivel több mint százat adott el, vi­szont nekikezdett egy hipermo­dern szakrendelő építéséhez. A fővárosi beruházásokról­ elég annyi: ügyészségi vizsgálat fő­ bevásárlóközpontok. Tavaly négy ilyen nagy alapterületű, külföldön malinak nevezett léte­sítményt adtak át: megnyílt az Europark Kispesten, a Cora Tö­rökbálinton, a Duna Ház a Borá­ros téren és a Csepel Plaza. A vá­ros spontán fejlődésének jó pél­dája a Váci út. A lerobbant egy­kori ipartelepekkel szegélyezett út mentén egyre-másra nőnek ki a földből a csillogó üzletek, au­tószalonok, irodaházak. Itt ad­ták át a város eddigi legnagyobb irodaházát is. A. G­­lyik korrupció gyanújával, a­ fő­polgármesteri hivatal beruházá­si és közbeszerzési ügyosztályi­nak hat munkatársa 950 ezret osztott szét egymás között. A botrány azóta is tart. Valaki jól járt a belvárosi ven­­déglőbezáratásokkal is, de az nem a vendég volt, az biztos. Még csak nem is a tisztességes étterem-tulajdonosok nagy se­rege. A keménykezű rendcsiná­lás inkább pantomimnak tűnt, mint valódi drámának. Sz. A. A. Tervszerű káosz VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Fővárosi fiaskók A tavalyi év sem volt unalmas. Volt néhány önkormányzati­vállalkozói fiaskó, amelyen ked­vünkre dühönghettünk, nevet­hettünk, ahogy éppen kedvünk tartotta. Mert persze tavaly sem adták el és nem vették meg, nem építették fel és nem bontották le. De vigasztalódjunk: az idén sem lesz másként. A főpolgármester már az új év köszöntése utáni harmadik na­pon tévedett. Azt mondta, hogy ’97 az új utak éve lesz. Pedig a merényletek esztendeje volt. Több tucatszor robbant bomba, dördült fegyver Budapesten. Vi­lágváros lettünk. A zsarupalotát is átadták. Aztán elektromos zárlat miatt elöntötte a víz. 1997 inkább az utak elleni til­takozás éve is lett: a polgárok havonta akcióztak az MO válto­zatai, az Andor utca szélesítése és általában a nagy forgalom miatt. Az utak mégis épülnek, igaz, innen és onnan kitiltották a nagy teherjárműveket. Még kevesebbre jutottak a budaörsi tizennégyek, akiknek nevéhez hazánk első bevásárlóközpont­ellenes pere fűződik. A bíró sze­rint az önkormányzat nem kö­vetett el olyan hibát, amiért vissza kellett volna vonni az építési engedélyt. Senki sem le­pődött meg, mert vajon miféle vétel szükséges egy 22 ezer négyzetméteres üzletközpont visszabontásának elrendelésé­hez? A Millennium Centernél nem az építési engedéllyel volt a baj, hanem a használatbavételi­vel. Az I. kerületi önkormányzat ugyanis nehezményezte, hogy nincs megfelelő számú vészkijá­rat és hiányosak a felvonók pa­pírjai is. A reklámmal megbízott cég végül háromszor harangozta be a megnyitót, mire egyszer be­­mehettek­el a vásárlók. Még jó, hogy a cég filozófiája szerint va­ló magyaros hangzású nevet si­került találni a létesítménynek. Bár a Pató Pál illőbb lett volna. Az ingatlanügyekhez fűződ­nek a főváros legnagyobb fias­kói. Az Ybl-palotát például két­szer is eladta az önkormányzat, de még egyik vevő sem fizetett. A Vidám Park második pályá­zatát is eredménytelennek nyil­vánították. A Főtáv Rt. privati­zációja sem éppen sikertörténet. Csak minden harmadik bűnöző bukik le ► FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL Budapesten a múlt év novem­beréig ötvenöt embert gyilkoltak meg és harminc személynek kí­sérelték meg kioltani az életét. A befejezett emberölések száma 37 százalékkal nőtt. Csökkent vi­szont (1498-ról 1365-re) a szán­dékos testi sértések száma. Ta­valy tizenegy hónap alatt nyolc emberrablás történt. Budapesten harmincöt bünte­tőeljárás indult kitartottság és csupán hét esetben kerítés cí­mén. Az utóbbi szám azért is fi­gyelemre méltó, mert 1996 első tizenegy hónapjában még 760 (!) kerítéses bűnügyre derült fény. Hatvanhárom erőszakos közö­sülés és tizenöt megrontás vált ismertté. A statisztikából az is kiderül, hogy 1996 azonos időszakához képest jelentősen emelkedett a bombariadók, azaz a közve­széllyel fenyegetések (433-ról 774-re), a számítógépes csalások (57-ről 202-re) és a pénzhamisí­tások (231-ről 312-re) száma. Az 1997 első tizenegy hónap­jában befejezett összes nyomo­zásban 18 653 budapesti lakóhe­lyű bűnelkövetőt regisztráltak. Százezer fővárosi lakosra 989 bűnelkövető jutott, ötvennyolc­cal több, mint korábban. Min­den tizedik budapesti lakóhelyű bűnöző fiatalkorú volt (1583). A nem büntethető, gyermekkorú elkövetők száma tizenegy száza­lékkal (406) emelkedett, 2834 női bűnelkövető vált ismertté. Tavaly novemberig csaknem nyolcvanezer természetes sze­mély (közöttük 25 167 nő) sérel­mére követtek el bűncselek­ményt. A gyermekkorúak sérel­mére 284, a külföldiekére 8343 bűncselekményt követtek el. A legtöbb gyermekkorú sértett Zuglóban (30), a legtöbb külföl­di pedig a Belvárosban (2223) fordult elő. A budapesti nyomozó hatósá­gok a múlt év első tizenegy hó­napjában több mint 130 ezer büntetőeljárást végeztek. A be­fejezett rendőri eljárások har­mada volt eredményes. A leg­eredményesebben a józsefvárosi (58,4 százalék) és a belvárosi (52,2 százalék) rendőrök nyo­moztak. Szerény eredmény szü­letett ugyanakkor az I. kerület­ben (19,4 százalék) és a II. kerü­letben (20,5 százalék). Sereg András NÉPSZABADSAG \. SMARGÓ Lakossági fórum a MOM-ról A XII. kerületi önkormány­zat lakossági fórumot tart ja­nuár tizenkettedikén a pol­gármesteri hivatalban (Bö­szörményi út 23-25.) a MOM és a Sportkórház területének részletes rendezési tervéről (zrt.). A térségbe tervezett hatalmas, százezer négyzet­­méteres bevásárló- és bank­központ felépítésének várha­tóan hatása lesz nemcsak a kerület, hanem a főváros éle­tére is. A fórumon elhangzó észrevételeket a képviselő­­testület figyelembe veszi a részletes rendezési terv elfo­gadásánál. A kerületi lako­sok hétfőtől tekinthetik meg az zrt.-t a hivatal városren­dezési ügyosztályán. (Mun­katársunktól) Bankváltás a II. kerületben Holnaptól nem az OTP Rt., hanem a Raiffeisen Unicbank a II. kerületi önkormányzat számlavezetője. A képviselő­­testületi döntésen alapuló bankváltás miatt kicserélik a korábban postázott helyi adó-, illetve lakástörlesztési csekkeket, mivel azokon még az OTP-s számlaszámok sze­repelnek. Azoknak a II. kerü­leti lakosoknak pedig, akik folyószámláról fizetnek, kö­zölniük kell bankjukkal a megváltozott számlaszámo­kat. Az új számokat a helyi lap közli. (5. T.) * Könyv Újpest alapítójáról Az újpesti önkormányzat va­lószínűleg csak január máso­dik felében adja ki Buda At­tila gróf Károlyi István élete című monográfiáját - írja az Újpest című helyi lap. A kö­tetet tavaly a városalapító születésének 200. évforduló­ja alkalmából szerették vol­na megjelentetni, a nyomdai munkák csúszása miatt ez áthúzódott az idei esztendő­re. A monográfia kiadásának költségeihez az önkormány­zaton kívül több mint há­romszáz magán- és intézmé­nyi megrendelő is hozzájá­rult. (Munkatársunktól) Ünnep a Pilvaxban A Pest-budai Petőfi Egyesü­let ünnepi rendezvényt tart holnap este hat órától Petőfi Sándor születésének 175. év­fordulója alkalmából. Az est résztvevői az 1848-as forra­dalom és szabadságharc ki­robbantásának helyszínén, a Pilvax kávéházban (V., Pil­vax köz 1-3.) emlékeznek a költőre.(Munkatársunktól) Stabil és vándor rendelők A bőr- és nemibeteggondozó elköltözik, a fogászat azon­ban a helyén marad a VII. kerület Csengery utca 25.­­ben. A bőr- és nemibeteg­gondozó a Szövetség utcai urológiai szakrendelés he­lyére költözik, míg az uroló­giát a Péterfy Sándor utcai Kórházba telepítik át. A ren­delőcseréket a terézvárosi és az erzsébetvárosi önkor­mányzat illetékeseinek meg­állapodása tette szükségessé, mivel a VI. kerület a fogásza­ti alapellátást már csak a sa­ját lakosai részére kívánja biztosítani. (S. T.) ^ Az évszázad­­ munka­­lehetősége! Tájékoztató 1998. január 4-én Ilikor. Budapest Vill., Asztalos Sándor u. 9-12. 3. emelet. ^

Next