Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. február
1998-02-02
Márványtábla a győztes bérház falán Egy régi pesti épület, a Teréz körút 40. lett az év társasháza Két társasház is elismerésben részesült az Aranykulcs - Év társasháza pályázaton. A győztes a Teréz körút 40. lett, a zsűri különdíját pedig a gazdagréti Csíki-hegyek utca 1-7. számú ház nyerte. A Teréz körúti társasház közös képviselője emellett átvehette a legjobb közös képviselőnek járó Cerberus díjat is. Az Ybl Miklós Főiskola és a Pro-Fittréning Kft. az idén első alkalommal hirdette meg az országos Aranykulcs-pályázatot, amelyre hatvan társasházi lakóközösség készített pályamunkát. Az értékelésnél a zsűri elsősorban nem a ház külsejét, régi vagy új voltát, modernségét vagy kopottságát, hanem a benne lakók közérzetét és otthonteremtő képességét díjazta. Fontos szempont volt, hogy a lakók segítenek-e egymásnak, vagy csak rákényszerülnek a közös együttélésre. A külső megjelenésnél a tisztaságot, a rendezettséget értékelték, és ezzel a régi, felújítás előtt álló társasházaknak is lehetővé tették, hogy versenybe száljanak. A pályázati anyagot a közös képviselők a lakókkal együtt készítették el: dokumentumokat gyűjtöttek a ház történetéről, építésének körülményeiről, a híres lakókról és az épület eredeti külsejéről. A pályázatoknál fontos szempont volt, hogy milyen a családok közérzete és egymáshoz való viszonyuk. Az év legjobb társasházának járó oklevelet a lakók nevében a Teréz körút 40. számú ház közös képviselője vehette át, az épületre pedig felkerült a győztesnek járó márvány tábla. A táblát Demszky Gábor főpolgármester a ház legidősebb lakójával, az első emeleten élő Stankovics Józsefnével közösen leplezte le. A társasházi pályázatából kiderült, hogy a több mint százéves épületet - 221 másik házzal együtt - 1895-ben rekordidő, tizennégy hónap alatt emelték. Az eredetileg bérháznak épült lakóegyüttes tulajdonosa Kunosy Vilmos és fia volt, akik a ház földszintjét saját kedvtelésükre istállónak használták és versenylovakat tartottak benne. A nemrégen felújított négyemeletes épület közös képviselője, Valkó Gábor a lakók szerint is jól végzi a munkáját. Ő az első házmester, aki elnyerte a legjobb közös képviselőnek járó - egyesek szerint Don Quijote szélmalomharcát ábrázoló Cerberus közös képviselői díjat. Az idén díjazás nélkül maradt pályázati munkák sem vesznek kárba, hiszen készítőik, a közös képviselők megtanulták rajtuk, hogyan kell pályázati anyagot írni és hogyan nyerhetik meg a lakókat ennek a közös célnak. Az általuk összegyűjtött társasházi problémák - például az, hogy a házak gazdálkodása inkább vegetálásnak nevezhető, sok helyütt rossz, mondhatni ellenséges a lakók közti kapcsolat - és a megoldásukra született javaslatok a tavalyi tréningsorozat eredményeként életre hívott közös képviselői klubok témái lesznek. L. K. GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Az Aranykulcsos ház udvara Pályázat a pesti expotelkekre A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) februárban akarja nyílt, nemzetközi közbeszerzési pályázaton értékesíteni a volt pesti expotelkeket, a Boráros tér, a Soroksári út, a Lágymányosi híd és a Duna által határolt területet - tudtuk meg dr. Lassányi Ferenctől, a KVI osztályvezetőjétől. Az eredetileg az expo során hasznosítani kívánt területtel kapcsolatban az volt az elképzelés, hogy ott nem kiállításokat rendeznek, hanem nagybefektetőknek adják el. A világkiállítás lemondásakor már folyt a terület-előkészítés, az eredeti cél viszont megmaradt. A mintegy hathektáros, tizenkét telekből álló rész körülbelül egymilliárd forintos ráfordítást igényelt, ami az előközművesítést, a telek kialakítását, a sétány és a szervizút megépítését foglalja magában. További költséget jelentett - mondta Lassányi Ferenc -, hogy az ingatlanokat körbe kellett keríteni, közlekedési táblákat kellett felszerelni, és folyamatosan pótolni többek között a tűzcsapokat vagy a kandelábereket, amelyeket az őrzés ellenére is ellopkodtak. Eddig a telkekből hármat sikerült eladni, az egyiken áll a Duna-ház, a másikon egy benzinkút, a harmadik pedig még üres. A februári pályázaton a jelentkezőknek jószerével szabad kezet adnak, az épülő létesítményeknek csupán a részletes rendezési tervben foglalt, előtérbe helyezett funkcióknak kell megfelelniük, figyelembe véve - tette hozzá az osztályvezető -, hogy a KVI leginkább konferenciacélokat kielégítő, irodai és lakáscélú hasznosítást látna legszívesebben, és csak másodsorban kereskedelmi létesítményeket. Ezenkívül a területen minden parkolást mélygarázzsal kell megoldani. Lassányi Ferenc elmondta, hogy várhatóan egyetemi kollégium is épülhet az egyik telken, ami a közelben lévő ELTE, a Műszaki Egyetem és a Közgazdaság-tudományi Egyetem épületeit jól kiegészítené. A Dunaparti sétány déli végén a HÉV vonala felett acélszerkezetű gyalogos-felüljáró épül, ami a telkeket és a sétányt köti össze. Ha 2005-ben a HÉV mostani nyomvonala már nem itt húzódna, akkor e felüljárót - könnyen szétszedhető szerkezete miatt - el lehetne bontani. A telkek és a sétány közötti kapcsolatot a Haller utca vonalában aluljáró biztosítaná, amit viszont már nem a KVI építtetne, hanem a befektetők, esetleg az önkormányzat. A KVI által rövidesen jóváhagyandó terv szerint a pályázat első fordulója augusztusig lebonyolítható. Schmidt Gábor Szövetség a Csatornázási Művek árbevételéért Részt kérnek a kerületi önkormányzatok a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. privatizációjából származó bevételéből. A csatornahálózat bővítéséhez ugyanis korábban sok pénzzel járultak hozzá a kerületek, illetve önerős építések révén a polgárok. A csatornázási művek részvényeinek 25 százalékát 17 milliárd forintért adta el a főváros egy francia-német konzorciumnak. A negyedrészt eladott társaság vagyonát azonban azok a csatornaszakaszok is gyarapítják, amelyek a kerületi önkormányzatok és a polgárok pénzén épültek. Ezért a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségének véleménye szerint a bevételből a kerületeknek is jár - mondta érdeklődésünkre Zupkó Gábor, Kispest polgármestere, a szövetség soros elnöke. Mivel azonban nem akarnak hasra ütéssel megállapított követelésekkel előállni, a szövetség szakértői véleményt készíttet a kerületeket illető pénz mértékéről. A fővárossal akkor kezdenek tárgyalásokat, ha a szakértők véleménye elkészül arról, mekkora összeg jár az önkormányzatoknak. A. G. Jogszabály korlátozza a sztrájkolókat Végesek a közszolgáltatók munkabeszüntetési lehetőségei A közelmúltban lezajlott bértárgyalások idején több helyről is felröppent a hír: sikertelen alku esetén a szakszervezet kész sztrájkot hirdetni. A közüzemi cégeknél és az egészségügyieknél már született a kompromisszum bérkérdésben. Néhány napja a villamosenergia-ipari és a bányászszakszervezetek helyeztek kilátásba munkabeszüntetést, majd a budapesti pedagógusok, nem sokkal később pedig a postai alkalmazottak. Az utóbbi években a taxisblokádon és a vasutassztrájkokon kívül nem került sor a várost megbénító akciókra. A közszolgáltatók „kezét” egyébként számos jogszabály köti meg. Erről kérdeztük a budapesti cégeket. Körképünk összeállítása során arra kerestük a választ, hogy mit érzékelnének a budapestiek, ha sztrájkba kezdenének például a mentősök, vagy az áramszolgáltatók, netán a temetkezési intézet dolgozói. Vajon mit érzékelne a közszolgáltatók munkabeszüntetéséből a köz, s meddig mehetnek el cégek a nyomásgyakorlás legkeményebb eszköznek alkalmazása esetén? Vészhelyzetben ugyanis mindenütt meg kell határozni a még elégséges szolgáltatások körét, vagyis a sztrájk kiterjesztésének lehetséges határait. Mindenekelőtt le kell szögeznünk: ma Budapesten egyetlen közszolgálati feladatot végző társaságnál sincs sztrájkhangulat. A bértárgyalások mindenütt eredményesen, kompromisszummal zárultak. A budapesti mentőszolgálat dolgozói sztrájk esetén is kötelesek minden mentési feladatot ellátni - tudtuk meg. - Ez a mentősöknek minden körülmények között kötelességük, s egy komoly sztrájk is legfeljebb abban nyilvánulhatna meg, hogy a halasztható hazaszállítások számát csökkentenék. Más munkabeszüntetés az esetükben már büntetőjogi következményekkel járna, hiszen a mentés alapvető közszolgálat. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. dolgozóinak esetleges munkabeszüntetése során a szemétszállítást és az ártalmatlanítást például közegészségügyi okok miatt nem lehet szüneteltetni. A hóeltakarítást sem lehet felfüggeszteni, hiszen havas időkben már akár egyetlen órányi leállás megbéníthatja a fővárost, civilt és mentőautóst egyaránt. Mindehhez Trovencsáré Ivári, a városüzemeltetési társaság szakszervezeti bizottságának titkára szükségesnek érezte hozzáfűzni: a november végén a munkáltatóval kezdődött bértárgyalások az FKF Rt.-nél is eredményesen zárultak. A testület harminckét igen szavazattal, egy tartózkodással az 1998. évi bérmegállapodást elfogadta. Mindezek ismeretében a szakszervezeti bizottság semmiféle sztrájkmegmozdulást, vagy előkészületet nem tervez és nem is tervezett. Az áramszolgáltatásnál, a távfűtésnél és a gázszolgáltatásnál alapvető szempont az élet- és a vagyonbiztonság. Emiatt egyetlen területen sem képzelhető el, hogy például egy eredménytelen bértárgyalás-sorozat következtében megszűnne a szolgáltatás. Vagyis egy esetleges munkabeszüntetés során ezeknél a cégeknél úgynevezett hétvégi műszakban dolgoznának, ami azt jelenti, hogy lenne ugyan áram, lenne gáz és meleg víz is, de a fogyasztói irodák zárva tartanának. Az üzemzavarokat is elhárítanák, de például a számlákkal kapcsolatos panaszokkal, vagy új szolgáltatások megrendelésével a sztrájk végéig várni kellene. A vízellátásban érintett dolgozók nem sztrájkolhatnak - jelentette ki kategorikusan lapunk kérdésére a Fővárosi Vízművek illetékese. A munkabeszüntetés lehetőségével tehát legfeljebb a bérelszámolók - pontosabban az adminisztratív munkakörben dolgozók élhetnének. Ha a mozdonyvezetőkhöz hasonlóan sztrájkolnának a villamos-, a busz- vagy a metróvezetők, vajon mennyi ideig és mennyien tehetnék ezt meg úgy, hogy ne bénuljon meg vészesen a város? A Budapesti Közlekedési Rt. elnök-vezérigazgatójától kérdésünkre faxon a következő választ kaptuk: „A „Mi lenne ha...?” kérdés megítélésem szerint inkább a science-fiction birodalma. A magyarországi reálszférában egy ilyen kérdés megfogalmazásának nem sok értelme van. Különösen nem egy olyan helyzetben, amikor társaságunknál sikeresen lezajlottak a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások és sztrájkhangulatnak nyoma sincs a BKV Rt.nél. Sztrájkhelyzet esetén egyébként az adott helyzetet figyelembe véve alakítja ki egy kétoldalú ad hoc bizottság a szolgáltatás „még megfelelő mértékét”. A még elégséges szolgáltatás pontos mértékét mindenütt a konkrét sztrájkügyi tárgyalásokon határozzák meg. Ennek ellenére, illetve ezzel párhuzamosan minden szolgáltatót törvényi előírások kötnek. A temetkezési intézet dolgozói is korlátozott mértékben sztrájkolhatnának - tudtuk meg a cégnél -, hiszen a halottszállítás leállítása közegészségügyi, illetve járványügyi következményekkel járhatna. A temetés sem csak kegyeleti szolgáltatás, hanem közegészségügyi előírások miatt minden körülmények között kötelező feladat. Sándor Tünde A Taverna-ügy ismét a bíróságon A Legfelsőbb Bíróság ma tárgyalja az ÁPV Rt. fellebbezési kérelmét, így minden bizonnyal végre döntés születik a csaknem egy évtizede húzódó, Taverna-perként számon tartott ügyben. Az első fokon elutasított kérelemben a privatizációs társaság a Taverna Rt.-vel korábban kötött peren kívüli egyezséget kívánta felbontani. A maratoni történet utolsó fejezetének megint az értékaránytalanság a kulcsszava. Az ÁPV Rt. ismét a peres utat választotta az állam kezéből egykor kicsúszott vagyon visszaszerzése érdekében. A már több száz oldalt kitevő perirat első oldalait 1989-es dátummal iktatták. A Belvárosi Vendéglátó Vállalat ekkor alapította a 330 millió forint alaptőkéjű Taverna Rt.-t, amely - kihasználva az úgynevezett spontán privatizáció adta jogi lehetőségeket - szinte ingyen jutott hozzá az állam vagyonához szállodák, éttermek és egyéb üzlethelyiségek formájában. A máig tartó vita egyik sarkalatos pontja a Taverna Rt. által átvett vagyon értéke, amelyet eredetileg 200 millió forintra, egy másik, ugyanebben az időben készült értékelés szerint pedig több mint hárommilliárd forintra becsültek. Az értékaránytalanság kérdése körül kibontakozó 17 per éveken át húzódott. A verseny állása éppen döntetlen volt - egyet a Taverna, egyet az ÁPV Rt. nyert meg -, amikor úgy tűnt, véget érnek a csaták. A már-már folytatásos rémregénybe illő történetben 1996 januárja fordulópontot jelentett. Az ÁPV Rt. zöld utat adott a Taverna Rt. régi kezdeményezésének és a felek peren kívüli megegyezésre jutottak. Legalábbis minden jel erre utalt. A Taverna a megegyezés értelmében több száz millió forint értékben vagyont adott át a privatizációs szervezetnek, cserébe az ÁPV Rt. elállt a további pereskedéstől. Ám némi lélegzetvételnyi szünetet követően az ÁPV Rt. az egyezség semmissé tételét kezdeményezte a bíróságon. A sokat emlegetett értékaránytalanság mellett ugyanis újabb aggály merült fel az ügyben. Az ÁPV Rt. ezúttal egy, a részvényekkel kapcsolatos törvénysértés jogcímén kezdeményezte a vádemelést. A vagyonkezelő 1997 elején a privatizációs törvény megsértésével vádolta a Taverna Rt.-t. A vagyonkezelő állítása alapján a Taverna a törvény előírásaival ellentétben a kisebbségi részesedést nem ajánlotta fel a részvényeseknek. A vendéglátó cég vezetőjének elmondása alapján azonban ők felajánlották a kérdéses részvényeket, ám a céget alapító magánszemély-tulajdonosok nem éltek a lehetőséggel. Az ÁPV Rt. időt és fáradságot nem kímélve tovább folytatta az állami vagyon visszaszerzését célzó akcióját. Egyik legfőbb érvük az, hogy a peren kívüli megállapodás eredményeként sokkal kisebb összeget kaptak, mint a perekben potenciálisan megnyerhető összeg lett volna. A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította az ÁPV Rt. peren kívüli megállapodás semmissé tételéről szóló kérelmét. A privatizációs szervezet fellebbezést nyújtott be, amelynek jogosságáról a Legfelsőbb Bíróság ma dönt. Deák Péter, az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosa bízik abban, hogy a bíróság jóváhagyja az általuk benyújtott fellebbezési kérelmet. (A Taverna-ügy... folytatás a 27. oldalon) Kié a Vörösmarty tér? Belváros-Lipótváros önkormányzatának egyik képviselője népszavazást javasol a Vörösmarty tér tulajdonjogáról. Ha a kerületé lenne a tér, akkor az összes rendezvényt kitiltanák onnan. Kempf Károly, aki a kerületrész képviselőjeként nap mint nap hallgatja a téren, illetve a környéken élők panaszait a hangos rendezvények miatt. A két önkormányzat többször tárgyalt már a közterületek hasznosításáról, sőt közös társaságot is létrehoztak e célra, de ez sem hozott megoldást. Kempf szerint a téren sokkal több a rendezvény, mint amennyit az átlagpolgár képes elviselni, márpedig a tér a környező házak lakóié is. Az ő érdekeiket azonban senki nem veszi figyelembe. Emiatt aztán kihal a kerület közepe, a legutóbbi szavazáskor már az is felmerült, hogy meg kell szüntetni az egyik szavazókört. A kerület jegyzője, Xantus Judit azonban időt kért a jogi feltételek és lehetőségek tisztázására. A Belügyminisztérium állásfoglalása reményeik szerint a következő napokban megérkezik. Az sem keserítené el a képviselőket, ha a válasz netán elutasító lenne. Ha ugyanis a tulajdonjogról nem dönthetnek a polgárok, arról bizonyosan határozhatnak, hogy szeretnének-e rendezvényeket a téren vagy sem. A népszavazást javasoló Kempf Károly azt reméli, hogy a miniszteri levél támogatja a kezdeményezést és egyúttal választ ad például arra a kérdésre is, hogy ki jogosult a szavazásra. Közterület tulajdonjogáról egyébként még nem szavaztak hazánkban, így a belvárosi kezdeményezés precedensértékűnek számít majd. Sz. A. A.