Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. március
1998-03-02
Ismét visszatér a lakókönyv? A lakó-nyilvántartási könyvek újbóli bevezetését indítványozta a múlt héten Mitus Zsuzsanna, a fővárosi önkormányzat MSZP-frakciójának képviselője. Szerinte az intézkedés fontos lépést jelentene a fővárosi társasházakban lakók biztonságérzete szempontjából, s lehetővé tenné a közös költségek fizetésének figyelemmel kísérését is. Gy. Németh Erzsébet, a városházi MSZP-frakció titkára az indítvánnyal kapcsolatos kérdésünkre elmondta: háromnegyed éve folytatnak konzultációt a kerületek önkormányzataival és a lakosság képviselőivel arról, milyen intézkedésekkel lenne javítható a budapestiek biztonságérzete. Főleg a belső kerületekben számtalan társasházban okoz gondot, hogy az ott lakóknak jelenleg nincs joguk megtudni, ki és milyen jogcímen él a szomszéd lakásban vagy tartózkodik az épületben. Ennek ellenőrzésére lenne megoldás a lakó-nyilvántartási könyvek ismételt bevezetése. A javaslatot a kerületi önkormányzatok többsége támogatja, és a közeljövőben tervezik annak a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztését. Ha a közgyűlés elfogadja az indítványt, akkor a Belügyminisztériumon a sor, hogy kidolgozza a konkrét törvényjavaslatot, különös tekintettel az adatvédelmi törvény és az alkotmány emberi jogokra vonatkozó passzusaira. M. N. T. Szigorúbb belvárosi parkolás A Belváros belső részein mától csak jegykiadó automaták igénybevételével lehet parkolni - tájékoztatta az MTI-t a Főpolgármesteri Hivatal. Az intézkedés a Bárczy István utcát, a Bécsi utcát és az Apáczai Csere János utcát, valamint a Szervita teret érinti majd. Jegyvásárlásra a már forgalomban lévő parkolókártyákat, más néven chipkártyákat is használhatják a megállni szándékozók. További változás, hogy a jegyet váltó autósok is csak két órát tölthetnek a felsorolt utcák kijelölt parkolóiban. • A BKV mától a következő autóbuszvonalakon sűrűbben közlekedteti járműveit: csúcsidőben a 21-es, 21-es gyors, 105-ös, 112-es, napközben a 60-as, 62-es, egész nap a 22-es, 29-es, szombat délelőtt a 66-os, 68-as vonalon. • A VI., Andrássy úton a nem jelzőlámpás csomópontokban holnaptól megtiltják a keresztutcákból a balra kanyarodást. • A VI., Révay utcát lezárják az Operaház és a Dobó utca között holnap 15.45- 16.30 óráig rendezvény miatt. Ezen az útszakaszon 8.00 órától tilos megállni. • Az I., Hunfalvy utcát lezárják ma 7-14 óráig, mert elbontanak egy toronydarut. • Az M1-es és M7-es autópálya budaörsi szakaszán forgalomkorlátozás lesz március 2-án, 3-án, 4-én 22.0-05.00 óráig. A munkálatok ideje alatt a 72-es autóbuszok terelő útvonalon közlekednek. • A Budai alsó rakparton a Zsigmond tér vonalában az észak felé vezető oldalt közműépítés miatt lezárták, a munkaterületnél a váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. (Forrás: Fővinform) Lencse, kenyér, limonádé és halava Vegetáriánus krisnás étkek hajléktalanoknak és nyugdíjasoknak Hare Krisna! Az idehaza még kissé szokatlan köszöntéssel mindinkább megbarátkoznak a fővárosi hajléktalanok és a nyugdíjasok. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a napokban Újpesten nyitotta meg második budapesti ingyenkonyháját. A Krisna-tudatú közösség hivatalosan 1989 óta működik Magyarországon. A mintegy háromszáz papon és szerzetesen kívül 10-12 ezerre tehető azoknak a száma, akik betartják a Krisna-hit meglehetősen szigorú előírásait. A krisnások ugyanis szigorúan tartják magukat a vegetáriánus étrendhez, szexuális életük a gyermeknemzésre korlátozódik, tartózkodnak a kábító- és ajzószerektől, például a kávétól és a teától is. A vallási szervezet erőszakmentességet, önzetlenséget és minden élőlény iránt könyörületet hirdet, s ennek az elvnek megfelelően próbál enyhíteni a társadalom perifériájára szorult, hátrányos helyzetű emberek gondjain. Tanításuk szerint templomaik tíz kilométeres körzetében gondoskodniuk kell az éhezőkről. Az Ételt az életért elnevezésű szegényélelmezési programjuk közel egy évtizede indult. Kezdetben a Vöröskereszttel együttműködve, annak budapesti konyháin napi ötszáz, vidéken pedig hetente négyezer adag meleg ételt osztottak ki. A Krisna-tudatú közösség 1996- ban önálló szociális programba kezdett. A VIII. kerületi Tömő utcában saját ingyenkonyhát nyitottak, ahol naponta ötszáz adag ételt főznek és osztanak ki, s amely azóta is folyamatosan üzemel. A napokban a főpolgármester avatta fel a krisnások második önálló ingyenkonyháját Újpesten, a Munkásotthon utca 10. alatt. Itt a kisegyház napi kétszázötven adag étellel szeretne segíteni a kerületi nyugdíjasokon és hajléktalanokon. A rendszeres konyhai ellátás mellett a Krisna-tudatú közösség alkalmanként utcai akciókat is szervez: az elmúlt években több tízezer tál meleg ételt és száz- meg száztonnányi hideg élelmet adott a rászorulóknak. A vallási előírások a krisnásoknak a hús fogyasztásán kívül tiltják a gomba, a tojás és a hagyma felhasználását is. A Munkásotthon utcai létesítmény megnyitásának napján lencsefőzelék, kenyér, limonádé és halava (darapuding) volt a menü. Danka Krisztina lelkész, a Krisna-egyház szóvivője lapunknak elmondta, hogy más alkalmakkor is hasonló választékra lehet számítani: kiadós egytálétel után édesség, nyers zöldség vagy gyümölcs. Aki változatos és különlegesebb étekre vágyik, az ellátogathat a krisnások elegáns budapesti éttermébe, ahol a tradicionális indiai konyhaművészetből kaphat ízelítőt. A karitatív tevékenységnek nem az a célja, hogy a Krisnatudatú közösség híveket toborozzon - mondja Danka Krisztina. A szóvivő nem tud arról, hogy bárki is Krisna-hitre tért volna az ingyenkonyhák vendégei közül. Igaz, néhány hajléktalan annyira megbarátkozott velük, hogy ingyenmunkát vállalt a somogyvámosi Krisnafarmon folyó építkezésen. Cz. G. Önzetlenséget és könyörületet hirdetnek bánhalmi János felvétele Kinizsi utca, a gyilkosság után „Megölték, 31 évesen!" - olvasható a gyilkosság Kinizsi utcai helyszínén, az üzlet kétszárnyú vasajtajára ragasztott apró papírdarabkán. A bolt ma is zárva, falai üresen konganak. Csak a szomorú „üzenet”, s a mellé aggatott kis virágcsokor emlékeztet a borzalmas halálra. A pincehelyiségbe talán soha nem merészkedik már le senki. A fiatalember, akit a sorozatgyilkos lőtt fejbe, belehalt sérüléseibe, s a környékbeli boltosok emlékezetébe hosszú időre „belopakodott" a titkolt vagy kimondott félelem. S bár a brutális gyilkosság után néhány tulajdonos úgy döntött, hogy bezárja üzletét, a legtöbben mégsem választhatták ezt a megoldást, hiszen akkor - ahogy mondják - tönkremennének. S így - ha félelemben is -, de továbbra is működik a fodrászat, a kisközért vagy éppen az újságos. S a legtöbb üzlet - lévén csak egy bejárata - nem kínál menekülési lehetőséget . - Ha a Duna felől jött volna a gyilkos, valószínűleg hozzám jön be előbb - mondja Mailinger István üzlettulajdonos, aki nem titkolja a sorozatgyilkosság miatti félelmét. A Kinizsi utcán a rakpart felől elindulva valóban az ő műszaki üzlete van közelebb, a tragédia helyszínétől alig egy saroknyira, szintén egy pincehelyiségben. A két szobából álló, alig néhány négyzetméteres üzletet néhány hónapja nyitotta meg Mailinger István, korábban Békásmegyeren volt kereskedése. Felesége és gyermeke naponta várják hazatérését remegő gyomorral. A Kinizsi utca környékén mindenki másképpen éli meg a történteket, s próbál elővigyázatos lenni. Amikor Mailinger Istvánhoz belépek, négy szigorú tekintetű, a legrosszabbra is felkészült férfi áll félkörben a videók és televíziók előtt. Nem tolakodóak, mozdulataikból mégis kitűnik, ők nem vásárlók, aztán kiderül, hogy a környékbeli barátok a gyilkosság óta felváltva az üzletben tartózkodnak. Biztonságérzetet adnak a tulajdonosnak, aki azonban tudja azt is: senkitől sem várhatja el, hogy egész nap rá vigyázzon. Bár van riasztóberendezése is, de mint mondja, az egy őrülttel szemben nem sokat ér. (Kinizsi utca... folytatás a 27. oldalon) A kerületi önkormányzatok még nem tudnak ügyesen alkudozni A fővárosi önkormányzat egyelőre nem támogatja a külterületi zártkertek belterületté sorolását, így Aranyhegy, Ürömhegy, illetve a csepeli város több száz telektulajdonosa jó ideig nem építhet a földjére. A tiltás oka a közműhálózat hiánya. Többek között ezt is tartalmazza a Budapesti Városrendezési Szabályzat legújabb tervezete, amelyet a főépítészi iroda küldött a kerületi önkormányzatoknak. A terv készítői remélik, hogy az önkormányzatok észrevételei több szakmai érvet tartalmaznak majd, mint a korábbi elképzelésekre adott vélemények. Arató György, a Főpolgármesteri Hivatal főépítészi iroda ügyosztályvezető-helyettese szerint hazánkban, és így Budapesten sem működik még jól az alkumechanizmus, amelynek segítségével összehangolhatók lennének a különféle érdekek. A kerületi szándékok az esetek többségében eltéríthetetlenek. A város fejlődésének városépítési kereteit, a rehabilitáció lehetőségeit és az új beruházások helyszínét az általános rendezési terv határozza meg, amelynek két részét - a településszerkezeti és a területfelhasználási tervet - tavaly fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A szabályozási keretterv és a hozzá kapcsolódó építési szabályzat megvitatása még hátravan. Az első tervezetet tavaly novemberben küldték el a fővárosi kerületeknek, a testületek egy része azonban éles hangú határozatban utasította vissza a koncepciót, így például heves ellenállást váltott ki a beépíthető területek fővárosi korlátozása, valamint a zöldfelületi minimumra vonatkozó javaslat. Az előbbi ellen főként a budai, az utóbbi ellen pedig a belső kerületek tiltakoztak. Az összvárosi érdekekre való hivatkozást pedig csaknem mindegyik kerület visszautasította. Több testület érvelt azzal, hogy a szabályozási koncepció nincs összhangban az új építési törvénnyel, amely január elsején lépett hatályba. A főépítészi irodán sorra vették a kifogásokat és a javaslatokat, majd ezek figyelembevételével módosították az inkriminált passzusokat. (A kerületi... folytatás a 27. oldalon) Rongálják a jegyautomatákat A jegyautomatáira évente mintegy ötszáz bejelentés érkezik a BKV Rt.-hez, ezeknek csupán egy százaléka szól arról, hogy a gép nem adott jegyet vagy nem adott vissza pénzt. A fővárosban és az agglomerációba induló HÉV- és buszjáratok mentén 378 jegyautomata van. A BKV Rt. naponta, illetve kétnaponta ellenőrzi a gépeket - tudtuk meg Lucza Mihály szakszolgálat-vezetőtől. Az utasok bejelentései általában azt jelzik, hogy az automatákat megrongálták. A bejelentések csupán egy százalékában panaszkodnak arra, hogy a gép nem adott jegyet vagy elnyelte a visszajáró pénzt. Az automaták általában a rongálások miatt nem működnek - mondta el Luca Mihály. A szakszolgálat vezetője elmondta: a gép által tárolt maximális jegymennyiség és a pénzbefogadó-képessége alapján nagy biztonsággal megállapítható, hogy az utas mennyi pénzt dobott be, vagy dobott-e be egyáltalán. Általában egyébként egy-egy polgár legfeljebb négy jegyet vásárol ily módon. Ezért meglehetősen gyanús Lucza szerint, ha valaki arról panaszkodik, hogy nem tudott több jegyet venni az automatából. Ha nem adja ki a gép a pénzt vagy a jegyet, a pénztárnál, a menetirányítónál, a panaszirodában vagy a metró peronügyeletén lehet ezt bejelenteni, s itt lehet kérni a panaszkönyvet is. A panasz levélben is bejelenthető. Ilyenkor le kell írni, hogy hol van a hibás gép, és mi a száma. A bejelentést harminc napon belül kivizsgálják, és ha jogos, a jegyet levélben elküldik az utasnak. Lucza Mihály hozzátette, hogy a BKV Rt. igyekszik felvenni a harcot a rongálókkal, ezért tíz-tizenkétmillió forintért március végéig az összes automatát felújítják. A szakszolgálat-vezető bízik abban, hogy ezzel a rongálások egy részének elejét lehet majd venni. Egy megrongált automata javítása ugyanis akár kétszázezer forintba is kerülhet. S. G. Dísztábla egy gazdagréti panelház falán A gazdagréti Csikihegyek utca 1-7. számú ház nyerte az Aranykulcs - Az Év Társasháza pályázat panelkülöndíját. A győztesnek járó dísztáblát vasárnap délután leplezte le a ház falán. Raksányi Gellért, a Szomszédok teleregény és az ország tiszteletbeli közös képviselője BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE