Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. március

1998-03-02

1998. március 2., hétfő ­ A Keravill FORRÓ DRÓT ÚJ SZÁMA INFORMÁCIÓ ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Segítség a vállalkozóknak Az iparkamarán is múlik a siker Budapest főpolgármestere nem­rég felvetette: a város az ipar­űzési adó visszatérítésével je­lentős segítséget tudna nyújtani a kezdő vállalkozóknak. Ennek formájáról azonban még nem tudott többet mondani. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál örvendezve hallgatták Demszky Gábor be­jelentését. Szatmáryné Jähl Angéla, a kamara alelnöke el­mondta: remélik, hogy mindez nemcsak abban a pillanatban volt érvényes, amikor elhang­zott. Ugyanakkor megjegyezte: a kedvezmény a vállalkozóknak csak nagyon szűk rétegét érinti, így nem jelent majd áttörést. Komoly változást az adóterhek globális csökkentése hozna, de ez nem a Városháza dolga. Mint megtudtuk, az SZDSZ- es főpolgármester az elképzelé­sét még nem egyeztette a koalí­cióval. Böhm András szabadde­mokrata frakcióvezető egyéb­ként szimpatikusnak találja az ötletet, de úgy gondolja: állás­­foglalás előtt - a kamarát be­vonva - részletes számításokat kell végezni. A szocialistákat meglepte az ötlet - tudtuk meg Bánsági Ta­más frakcióvezető-helyettestől -, de nem zárkóznak el a tárgya­lásoktól. Sőt az idei költségve­tésben a koalíció háromszázmil­lió forintot különített el a vállal­kozók támogatására, amit a Bu­dapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítványon keresztül juttat­nak el rendeltetési helyére. Ed­dig is hasonló nagyságrendű összeget szántak erre a célra, de mindig csak annyit utaltak át, amennyivel a kamara is hozzá­járult a vállalkozók támogatásá­hoz, ezért végül a keretnek csak a hatodát használták fel. A szo­cialisták szerint a vállalkozás­­fejlesztés érdekében - ezt a felté­telt elhagyva - ebben az évben a teljes összeget átutalhatnák az alapítványnak. B. T.-E. N. Kinizsi utca, a gyilkosság után FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL A közelben dolgozó biztonsági őr barátja is benéz hozzá az es­ténkénti zárás előtt, de fogadott őrzésre nem telik a kereskedő­nek. Mint mondja, annyit tehet, hogy korábban zárja be üzletét, ám így kevesebb a vásárlója is. A tragédiát követő három-négy napban a boltba amúgy is alig merészkedett vevő. Ami azon­ban Mailinger Istvánt leginkább elkeseríti, hogy a gyilkosságról csak másnap tudtak meg részle­teket, s azokat sem közvetlenül a rendőröktől. Csak annyit árul­tak el a nyomozók a helyszínen, hogy meglőttek valakit. Pedig - állítja a műszaki kereskedés tu­lajdonosa - a környékbeli bolto­sok joggal várták volna el, hogy tájékoztassák őket. Tudomása szerint az ő utcaszakaszán nem érdeklődtek a rendőrök azóta sem. Fegyvertartásra - mivel ir­tózik is az ilyen eszközöktől - nem gondol Mailinger István. Szerinte az, hogy mindenki pisz­tollyal járkáljon, nem jelenthet megoldást. □ - Van, aki vigyázzon ránk - mondja bizalmatlanul vizsgálgat­­va a nagy bizományival szembeni ruházati bolt eladónője. Nem haj­landó részleteket elárulni. Csak azt ismételgeti: Vigyáznak ránk... Vigyáznak ránk. Ennek ellenére a néhány vásárlón és a két eladón kívül nem látni mást a helyiség­ben. Az egyik szomszédos üzlet­ben súgják meg, hogy a gyilkos­ság óta fegyveres őrt alkalmaz­nak a kis ruhakereskedésben. □ Kedves, középkorú asszony áll egy széles pult mögött. Egymaga dolgozik saját állateledel-keres­­kedésében, s mint mondja, a félel­met a vevők aggódó kérdései táp­lálták belé. A gyilkosság hallatán inkább megdöbbent, mint meg­ijedt. Megdöbbent azon, hogy ilyen kegyetlenkedések egyáltalán megtörténhetnek. De a vásárlói állandóan csak arról kérdezték: nem fél-e. S ebből az örökös fél­tésből mára benne is kialakult a félelem. Az asszonynak egyetlen fegyve­re egy kis hangriasztó szerkezet. Mint mondja, ha lenne annyi ideje, hogy a pult alól elővegye, a ré­misztően hangos vijjogástól az erőszakoskodó biztosan elmene­külne. Csakhogy - teszi hozzá ke­serűen - az efféle eszközök is in­kább csak az alkalmi ügyeskedők és tolvajok ellen jelenthet védel­met. Az asszony fél a fegyverektől. Keserű mosollyal ismeri el, hogy a ravaszt sem merné meghúzni. Saj­nos a férje sem vigyázhat rá egész nap: szükségük van kettejük kere­setére. Marad tehát a „túlélők fé­lelme”, s a remény, hogy velük mégsem történhet meg hasonló eset. K. A. I. A Budapesti Rendőr-főkapitányság fegyverengedély-ügyi osztályán el­mondták: a fegyvertartás szigorú szabályokhoz van kötve, s a sorozatgyil­kossági eset miatt nem nőtt meg a fegyvertartási engedélyt kérelmezők szá­ma. A korábban kiadott engedélyek közül azonban soknak most jár le az érvényessége, ezek megújítása miatt viszont mostanában több engedélyt adnak ki. Az illetékesek szerint ilyen csereidőszakra legközelebb 2001-ben kell számítani. Nyerő fiúk Az Oktogon téri tetők egyiké­re kiváló reklámcég közre­működésével került a mű, amelyet a nyerő fiúk min­denféle hatósági jóváhagyás nélkül, sőt ellenére dobtak fel egy hétvégén a régi, ronda, megszokott, de mégiscsak elegánsabb helyére. Észrevesszük-e egyáltalán, hiszen a város tele van szórva a népszerű nyerő ital kellemes kékjével, harmonikus labdái­val - van-e értelme itt is hir­detni a felkapott márkát? Feltételezzük igen, hiszen az útvonal ünnepélyességéhez méltó grafikát dobtak be: jég­kockák tengerén úsznak az óriás betűk a kívánatos ital felé. Hogyan tovább? Fennma­rad? Bontják? Vagy talán a végén még engedélyezik? A nyerő fiúk mindeneset­re játszhatnak tovább, a ha­tóságok útvesztőiben egérutat és főleg rengeteg időt nyer­nek. T. T. I. BUDAPEST. A kerületi önkormányzatok még nem tudnak ügyesen alkudozni FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL Időközben megérkezett Baja Ferenc környezetvédelmi mi­niszter válaszlevele is, amely szerint a főváros szabályozási tervezetének fogalmai megfe­lelnek a törvényeknek. Érdemes itt megállni egy pil­lanatra, hiszen a régi és az új fogalmak és kifejezések haszná­lata időnként még a szakembe­reket is zavarba ejti. Itt van mindjárt maga az általános ren­dezési terv (ART), amelyet ma­napság Fővárosi Szabályozási Kerettervként (FSZKT) emle­getünk. A Budapesti Városren­dezési Szabályzat (BVSZ) új neve Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) lett. Az előbbi a területfelhasználást és a város szerkezeti rendjét határozza meg, vagyis azt, hogy hol és mi­lyen jellegű épület - intézmény, gyár, lakóház - építhető. A BVKSZ viszont a beépítés mód­ját írja elő, például a párkány­­magasságot vagy éppen a telek és a ház alapterületének ará­nyát. A szintterületi mutató egyébként a tervezet egyik leg­vitatottabb eleme, a fővárosi rendelet alkotói ugyanis ezzel próbálják megakadályozni a város agyonzsúfolását, a város­kép tönkretételét. Kivételek persze mindig akadnak, így a Belvárosban rehabilitációs okokra hivatkozva a teleknek akár száz százalékát is beépít­hetik a beruházók, a budai hegyvidéken viszont legfeljebb 1530 százalékot érhet el ez a bi­zonyos mutató. Az építtetők persze minél nagyobb és minél magasabb házat szeretnének emelni méregdrága telkeikre, ám ez jelentősen rontja a város­képet, így a már emlegetett összvárosi érdekre hivatkozva a rendeletalkotók kerületrészen­ként differenciáltan korlátoz­zák az építési lehetőségeket. Ugyanezt a célt szolgálja a te­leknagyság minimumának meg­határozása, ami szintén a budai kerületekben élőket korlátozza elsősorban. Könnyebbség vi­szont az előző tervezethez ké­pest, hogy nem szabják meg az építési telek szélességét, illetve az épületnek az utcafronttól mért távolságát. A főváros jelenleg nem támo­gatja a külterületi zártkertek belterületbe vonását sem, mivel ezek közműhálózat hiányában nem felelnek meg a nagyvárosi követelményeknek. A III. kerü­let szélén lévő Aranyhegy, Ürömhegy, illetve a csepeli város telek tulajdonosai vélhe­tőleg nem örülnek a hírnek. A szabályozás egyébként nem mindenütt ilyen szigorú, hiszen Budapest háromnegyed részén csupán keretövezeteket határoz meg. Ezeken a területeken leg­feljebb a közművek és az utak nyomvonalát jelölik ki, erre az önkormányzati törvény kötelezi a fővárost. Előbb-utóbb a kerü­leti önkormány­zatoknak is be kell látniuk, hogy valahol meg kell építeni a szenny­víztisztítót, a hul­ladékudvart és az utakat - véli Ara­tó György, a Fő­polgármesteri Hi­vatal főépítészi iroda ügyosztály­vezető-helyettese . A fejlett országok nagyvárosaiban sincs ez másként, legfeljebb ott al­kudozhatnak a település vezetői, hogy mit kérnek a kényelmetlensé­gért cserébe. Ma­­gyarországon azonban még nem működik ez az al­kumechanizmus, az önkormány­zatok többnyire az egyszerűbb megoldást vá­lasztják: tiltakoznak. Ez viszont sem a város, sem a kerület prob­lémáját nem oldja meg, legfel­jebb indulatokat kelt. A rendelettervezet megvita­tására másfél hónapjuk van a képviselő-testületeknek és a különféle szakmai és érdekvé­delmi szervezeteknek. Az észre­vételek feldolgozása is eltart két-három hétig, így a közgyű­lés várhatóan májusban tár­gyalhatja az erre vonatkozó elő­terjesztést. Szalai Anna GYÖNGY KÁLMÁN KARIKATÚRÁJA Felújítják a Hunyadi téri csarnokot Garázs a föld alatt, park és játszótér a piac helyén A terézvárosi önkormányzat a napokban visszafizette a Város­házának a Hunyadi téri vásár­­csarnokra bejegyzett tizenhat­milliós jelzáloghitelt, így ha­tályba léphetett a kerület és a Market Hall Holding között az épület felújítására és hasznosí­tására kötött szerződés. A hol­ding heteken belül hozzákezd Budapest utolsó romos vásár­­csarnokának rekonstrukciójá­hoz, a munka várhatóan jövő karácsonyra fejeződik be - tájé­koztatta lapunkat Borsány György, a VI. kerület polgár­­mestere. A csarnok rekonstrukciójával egyidejűleg a zsibvásár hangu­latú Hunyadi teret is átalakít­ják. A tér alatt többszintes mélygarázst építenek, a piac helyén pedig parkot, illetve őr­zött játszóteret alakítanak ki. Az önkormányzat 130 millió fo­rintért adja át a holdingnak az épület tulajdonjogát, tízszáza­léknyi tulajdonrészt megtartva magának. A beruházó a becslések sze­rint nagyjából másfél milliárdot költ majd a helyi védelem alatt álló csarnok korhű felújítására, illetve a tér átalakítására. Az épületben megépítik az eredeti, Czigler Győző-féle tervekben szereplő, ám soha el nem ké­szült galériát is. B. T. Buszjáratok fogyatékosoknak Az év második felétől egyes útvo­nalakon és időpontokban olyan BKV-buszok is közlekednek majd, amelyek lehetővé teszik a mozgáskorlátozottak utazását - mondta Hegedűs Lajos, a Moz­gáskorlátozottak Egyesületei Or­szágos Szövetségének (MEOSZ) elnöke a szervezet szombati ta­nácskozásán. A MEOSZ és a BKV megállapodása szerint húsz év múlva a járatok nagy részének eleget kell tennie ezeknek a köve­telményeknek - jelentette az MTI. Terjeszkedik a Flaszter MUNKATÁRSUNKTÓL Az elsősorban hajléktalanok ál­tal terjesztett Flaszter nevű, kéthetente megjelenő lap a bu­dapesti sikerek után vidéken is utcai forgalomba kerül. A lap 1996 decemberében jelent meg először három és fél ezer pél­dányban. Az Országos Foglal­koztatási Közalapítvány 1997 júniusa óta segíti anyagilag a lapot. Az újság terjesztőinek a szá­ma tizennégyről négyszázra, példányszáma pedig tizenkét­ezerre emelkedett. A Flaszter célja megalakulásakor elsősor­ban az volt, hogy a nehéz hely­zetben élő embereknek próbál­jon segíteni azzal a pénzzel, amit a terjesztés során keres­nek. Ennek köszönhetően a lap árusítói közül többen megvál­toztathatták életmódjukat, és az utcáról valamelyik hajlékta­lanszállóba vagy albérletbe köl­tözhettek. Arra is van már pél­da, hogy - szociális munkások segítségével - takarékbetét­könyvben gyűjtik így megtaka­rított pénzüket. NÉPSZABADSÁG 27 IMARGÓ A háborús Pest Budapest lángokban címmel kötet jelent meg a főváros második világháborús ostro­máról. Gosztonyi Péter mo­nográfiája a Nyugat-Euró­­pában megjelentek és a túl­élők visszaemlékezései alap­ján készült. A szerző a had­történeti események feldol­gozását végezte el, az ost­romlott város mindennapjait is bemutatva. (Munkatár­sunktól) Takarítási akció Budafokon Az 1848-as forradalom száz­ötvenedik évfordulóját szebb környezetben ünnepelni kí­vánó polgárokat mától va­sárnapig takarítási akcióra várják a XXII. kerületben. A polgármesteri hivatal és a helyi MSZP-frakció közös kezdeményezéséről a város­házán (Városház tér 12.) vagy a 226-6120-as számon tudhatnak meg többet a csatlakozni szándékozók - írja a Városházi Híradó című helyi lap. Álláskereső klub mindenkinek A XIII. kerületi Vízöntő Klubban mától péntekig a si­keres álláskeresés technikái­val és alkalmazási lehetősé­geivel ismerkedhetnek meg a munkát keresők és a jelenle­gi munkahelyükkel elégedet­len alkalmazottak. Az ingye­nes előadásokat naponta dél­előtt kilenc és délután két óra között tartják a Váci út 50. szám alatt. (Munkatár­sunktól ) Hároméves a Civil Rádió Nemzetiségi együttesek, töb­bek között a Vujicsics, a Zurgó, a Söndörgő, valamint a különféle ütős hangszere­ken játszó Makám lép fel március hetedikén, szombat este fél héttől a Civil Rádió harmadik születésnapi bál­ján. Az alapítványi, nonpro­fit közösségi rádió élő, inter­aktív adással is várja az átla­gostól eltérő gondolkozású embereket, a XL. Körösy Jó­zsef utca 17/A szám alatt. I(V. M. P.) Gokartpálya Fedett gokartpályát adtak át tegnap a XIII. kerületben, a Lehel út 25. szám alatt. A Spirál Autó Rt. tulajdonában lévő új létesítmény közleke­désbiztonsági célokat szolgá­ló tanpályaként is használ­ható. (V. M. P.) Véradás A Magyar Hemofília Egyesü­let és a zugligeti Szent Csa­lád Plébánia szervezésében március nyolcadikén, vasár­nap véradás lesz. Az önkén­tes véradókat a XII., Szarvas Gábor út 52. szám alatti plé­bániára várják. (V. M. P.) Megszépült színházbelső Ha kívülről nem is, belülről jelentős változásokon ment keresztül a XVI. kerületi Er­zsébet-ligeti Színház. A több millió forintos felújítás során a belső terek és a burkolatok szépültek meg. A nagykö­zönség március közepétől ve­heti birtokába a Corvin Mű­velődési Ház kezelésébe ke­rült létesítményt. (Munka­társunktól)

Next