Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. március

1998-03-13

Már forog a színpad a Tháliában Korszerű világítást és színháztechnikát kapott a minden ízében megújult teátrum Március 15-én a leukémiás gye­rekek javára rendezett gálamű­sorral nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a frissen felújított, új befogadó színház, a Thália. Csütörtökön a főváros vezetői és a felújítást végző ge­nerálkivitelező cég igazgatója ünnepélyes keretek között ad­ták át a szakma képviselőinek a nyolcszáz négyzetméterrel bő­vült teátrumot. A tizenhárom hónapos rekonstrukció csak­nem kétmilliárd forintba ke­rült. Demszky Gábor főpolgármes­ter, akinek Kreszán Albert, a generálkivitelező Középület­építő Rt. vezetője nyújtotta át a színház jelképes - ám hatalmas - kulcsát, az ünnepségen töb­bek között elmondta: reméli, hogy a Nagymező utcai „pesti Broadway” kialakulása, s így a megújult Thália átadása is te­rületfelértékelő hatással bír majd a Terézvárosban. A főpol­gármester reményei szerint a Nagymező utca, amelyet nem­sokára sétálóutcává alakítanak, vonzó terület lesz majd a galéri­ák, könyvesboltok, kávézók számára. Demszky úgy vélte, ez a folyamat végeredményben a városrész felvirágzásához, a századelőn betöltött szerepének visszaszerzéséhez vezethet. Az éppen nyolcvanöt éves épület gyakorlatilag minden elemében megújult az átépítés során. A színház eredeti tervei nem maradtak fenn, így Siklós Mária tervező vadonatúj teát­rumot álmodhatott a hajdani mulató, mozi, majd színház fa­lai közé. Az avatóünnepségen bemutatott film tanúsága sze­rint az elmúlt bő év alatt az épí­tők rendkívüli munkát végeztek el: a csupasz falakig lebontot­tak mindent, amit nyolc évtized funkció- és stílusváltásai hagy­tak az épületen. Az átépítés egyes fázisaiban hatalmas te­herautók, markológépek is megfordultak a világot jelentő deszkák helyén. A színház alapterülete mint­egy húsz százalékkal megnőtt, a nagyszínház mellett egy stúdió­­színpad is helyet kapott az épü­letben. A nagyterem nézőterén ötszázhúsz nézőnek jut hely, a páholysor és a karzat ülőhelyei lényegesen kényelmesebbek, mint valaha voltak. Az új szín­ház legnagyobb attrakciója azonban az ezredvég követel­ményeinek megfelelő, modern technikai felszerelés. A megnyi­tó ünnepség résztvevői egy lát­ványos show-műsor keretei kö­zött győződhettek meg arról, hogy a hatalmas forgószínpa­don zajló előadást minden igényt kielégítő színpadi beren­dezések, fény- és hangtechnikai eszközök segítik. Mint ismeretes, a Megyeri László direktor igazgatása alatt működő színház elsősorban fesztiválközpontként és befoga­dó teátrumként fog működni: a vidéki és külföldi társulatok mellett havonta nyolc estén az Operaház kamara-előadásai­nak ad majd otthont, miközben itt játszhatnak azok a társula­tok is, amelyeknek anyaszínhá­zát a folytatódó színház­rekonstrukciós program kereté­ben éppen felújítják. A Nagy­mező utcai épület otthont ad jó néhány mozgásszínháznak és modern táncszínháznak. Már­cius 16-án például a Sámán Színház Vita Nuova című pro­dukcióját mutatja be a száztíz néző befogadására alkalmas új stúdióban. A nagyszínpadi elő­adásokat márciusban a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál prog­ramjainak szentelik. N. K. J.-SZ. K. Az új nézőtér TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE * % * t Olajfaló baktérium a veszélyes hulladék ellen Áprilisban kezdődik a főváros egyik legnagyobb környezetszeny­­nyezésének, a XVIII. kerületi pakuratavaknak a felszámolása - jelentették be szerda, késő este egy lakossági fórumon. A kilenc hektáros területet 1999. december végéig kell az olajszármazéktól megtisztítani. Budapesten több mint tíz helyen ártalmatlaníta­nak jelenleg is veszélyes hulladékokat. A lista azonban távolról sem teljes, az elmúlt évtizedek környezeti örökségéről pontos fel­mérések egyelőre nem készültek, az újabbakról pedig sokszor csupán a véletlennek köszönhetően szerez tudomást a hatóság. A pestszentlőrinci kavicsbá­nyákban tárolt pakura az ötve­nes évek elejétől szivárogtatja kéntartalmú anyagait a térség talajába. A fűtésre használt olajszármazék iránti kereslet csökkenése miatt 1993-ban a Tüzép felszámolta a telepet, a volt kavicsbányákban tárolt több ezer tonna pakurát viszont nem vitte magával a cég. A mentesítés így a terület tulaj­donjoga fejében az önkormány­zatra maradt. A hatszázmilliós mentesítés pénzügyi okok miatt csak most indulhat meg. A környezeti károkat sokszor nem könnyű felderíteni. Gyako­ri az is, hogy az azonosított tet­tes, a szennyezés nagysága vagy a károkozó csődje miatt mégis az állam kényszerül vállalni az ártalmatlanítás költségeit. Bár a környezetvédelmi felügyelő­ség folyamatosan ellenőrzi a fő­városi cégeket, egy-egy vállalat átvilágítására - több tízezer társaságról lévén szó - a legjobb esetben is csak évente-kétéven­­te kerül sor. A hatóságot az el­igazodásban leginkább a vállal­kozók évenkénti önkéntes be­vallása segíti, de így nem lehet garantálni az adatok megbízha­tóságát. Határértéket meghala­dó veszélyes hulladék kibocsá­tásért pedig legfeljebb százezer forintos bírság szabható ki. Az ismert szennyezések nagy része a vállalati privatizációk alatt vált ismertté, így derült fény az Óbudai Gázgyárban elő­állított és tárolt gáztisztító mas­szára is. A nehézfémeket, ciánt és arzént tartalmazó több tíz­ezer tonna anyagból azonban az Aquincumi Múzeum területére, a budafoki barlanglakásokba is jutott. Az ártalmatlanítást saját területén belül a gázgyárnak kell elvégeznie, a budafoki mas­sza megsemmisítésére amerikai kormánysegélyből pályázatot írt ki a környezetvédelmi tárca az Egyesült Államokban. Azért esett a választás a távoli ország­ra, mert jelenleg még nincs ha­tásos eljárás e hulladék eltaka­rítására. A nemrégiben kivá­lasztott nyertesnek ,egyébként a csepeli ipartelep mentesítésére is terveket kell kidolgoznia. Becslések szerint csak a budafo­ki munka több mint egymilliárd forintba kerül majd. A múzeum területéről viszont még az idén befejezik a veszélyes iszap el­szállítását. A XXII. kerületben a hajdani Metallochemia telepén akku­mulátorokat bontottak, ennek következtében került jelentős mennyiségű nehézfém a talajba. Most készül a térség részletes rendezési terve, ezután kezdőd­het meg a mentesítés, melynek nyolcszázmilliós költségeit a jogutód Metalloglobus állja majd. A IX. kerületben több helyszínen is folynak a mun­kák, a Soroksári úton galván­­iszap, az Illatos úton higany és szénhidrogén, a Kén utcában nehézfém rongálja a környeze­tet. Kőbányán a Noszlopy úti il­legális hulladéklerakóból fel­szabaduló biogázok veszélyez­tetik a környéket. A gázok létét a közeli telken szalonnát sütő család vette észre, miután nem tudták eloltani a piknik méretű tábortüzet. A szeméttelep fel­számolása a helyhatóságot ter­heli. A csepeli szigetcsúcs egyik kavicsbányáját pedig a csator­názási művek töltötte fel szennyvíziszappal. Az ártal­matlanításra vonatkozó tervek már itt is elkészültek. Folytató­dik a Mal Rt. XXI. kerületi bá­zistelepén található szénhidro­gén-szennyezés felszámolása is. A Kordax egykori bérelt üzemanyagfejtő telepének rendbe tételére viszont nem a károkozó céget, hanem az ÁPV Rt.-t kötelezték. A vállalat ugyanis időközben csődbe ment. A IX-XX. kerület hatá­rán lévő területen több száz köbméternyi talaj és talajvíz szennyeződött el­. Tavaly kiter­melték a földet és elszállították a helyszínről, ezt olajfaló bak­tériumok segítségével tisztítják meg. Az ÁPV-re vár még a XVI­­XVIII. kerületben lévő orosz laktanyák kármentesítése is. A többit pedig majd meglátjuk. V. M. P. Kezdődik a tavaszi fesztivál Bő két hétig tart a ma kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az érdeklődők hatvankét helyszín csaknem kétszáz eseménye kö­zül választhatnak, sőt a Feszti­válklubban jó néhány fellépővel is találkozhatnak. MUNKATÁRSAINKTÓL A tizennyolcadik alkalommal megrendezett Budapesti Tava­szi Fesztivál minden eddiginél színesebb programsorozattal várja az érdeklődőket. Az ün­neplésre ezúttal bőven van ok: az 1981-ben útjára indított fesztivál ezúttal nemcsak a fő­városi idegenforgalmi szezon nyitánya, hanem tisztelgés az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc emléke előtt is. Er­re utal a fesztivál idei fő gondo­lata, az Európa lángjai szlogen. A kéthetes márciusi esemény azért is rendhagyó, mert a szer­vezők már a nyári városegyesí­tési ünnepségek előtt szabadté­ri rendezvények sorával várják a budapesti polgárokat. Más nagyvárosok szokásaihoz híven, idén Budapesten is több lesz a felvonulás, a szabadtéri koncert és egyéb ingyenes rendezvény. Már a kezdet sem mindennapi: ma délben lovashuszárok szín­pompás serege vonul a Várba, ahol hatszáznál is többen vesz­nek részt az eseménysorozat nyitóünnepségén. Jelmezbál ,az utcán A felvonulókat és az érdeklő­dőket sárga kötényes, piros-fe­­hér-zöld sapkás diákok kísérik, akik a fesztivál ideje alatt reg­gel kilenc órától este hétig ajánlják az esemény programja­it, osztják a műsorfüzeteket és a magyar mellett idegen nyelven is segítik az eligazodást. Az or­szág legrangosabb kulturális eseményének számító Budapes­ti Tavaszi Fesztivál nemcsak a művészetek között teremt össz­hangot, hanem kitűnő alkalom arra is, hogy a fővárosiak a hoz­zánk érkező turistákkal együtt ünnepeljenek a több mint hat­van helyszín valamelyikén. Pél­dául a Hősök terén megrende­zett, március 21-i mazsorett­­parádén vagy a Váci utcai jel­mezes felvonuláson, illetve a Vörösmarty téri népzenei és néptánctalálkozón. A tavaszi fesztivált szervező Fesztivál­­központ Kht. budapestieknek szóló ajánlata az a nyolc ingye­nes kamaraest, amelyet a Ma­gyar Rádióval közösen rendez­nek a rádió Márványtermében. A tavaszi fesztivál részletes programjáról a Tourinform-iro­­dákban lehet érdeklődni. A rendezvénysorozat első napján a Budapesti Fesztiválze­nekar koncertje lesz a Zeneaka­démián, ahol Liszt, Prokofjev és Strauss műveit játsszák. Ugyanezen a napon az Opera­házban Kodály Székelyfonóját és Bartók A fából faragott ki­rályfi című balettjét tűzik mű­sorra. Jelentős eseménynek szá­mít Schönberg Guerre-dalok című zeneművének magyaror­szági bemutatója­­ a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadá­sában, Kocsis Zoltán zeneigaz­gató vezényletével. Folytatódik a Harmóniá­ban a Matávval sorozat, a Ma­táv Szimfoni­kus Zenekar koncertsoroza­ta, majd Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 125. évfordulójára készült Decsényi János audiovizuális oratóriuma, az Emlékkönyv. A fesztiválra számos külföldi sztár is érkezik, például a Cseh Filharmonikus Zenekar, Gwyneth Jones operaénekes és Maxim Vengerov hegedűmű­vész, de fellép a Kreml Balett és a Ballett Jazz Art de Paris. Több híresség érkezik a III. Nurejev balettversenyre és a versenygálára is. A vendég: Kaposvár Idén újra megrendezik márci­us 16. és 22. között az operettfesztivált, ahol a Buda­pesti Operettszínház előadásán kívül látható lesz egy-egy egri, debreceni, győri, kaposvári, il­letve pécsi produkció is. A Vendégünk egy város soro­zatban Kaposvár köszönti Bu­dapestet. A kaposváriak jelme­zes felvonulást szerveznek a Váci utcában, népzene- és nép­tánctalálkozót a Vörösmarty té­ren. A Magyar Rádió márvány­­termében pedig a Tinctoris Régizenei Együttes reneszánsz darabokat játszik majd. Az Bu­dapesti Operettszínházban a kaposvári színház Csepreghy Ferenc Sárga csikó című zenés népszínművét adja elő. Kiállítások is nyílnak a fesz­tivál keretében, például a World Press Photo ’97, illetve a Ma­gyar Sajtófotó­­ a Néprajzi Mú­zeumban. Jó néhány múzeum megemlékezik az 1848-49-es szabadságharcról. Például A fé­nyesebb a láncnál a kard című a Hadtörténeti Múzeumban, A szabadságharc hőseinek termé­szettudománya a Természettu­dományi Múzeumban, illetve Petőfi Pest-Budája és Pest-Bu­da Petőfije a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható. Csoportos tárlat A képzőművészeti kínálatot számos galéria és kiállítóterem új tárlata színesíti. A Vigadó Galériában egy szobrász, egy festő és egy grafikus mutatko­zik be március 12-től, a Buda­pest Galéria Kiállítóházában ugyanezen a napon nyílik Ardai Ildikó Menedék című kiállítása. A Kortárs Művészeti Múzeum­ban (Ludwig Múzeum) tizenki­lencedikén nyílik az Antológia elnevezésű csoportos tárlat. A Magyar Kultúra Alapítvány szintén a Várban mutatja be Mosoly határok nélkül című ka­­rikatúraművészeti­ kiállítását. A tizennyolcadik Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében első alkalommal rendezik meg az összes művészeti ösztöndíj-te­rület minifesztiválját. Március 19. és 29. között az Ernst Múze­umban, a Dorottya Galériában és a Lengyel Intézetben mutat­koznak be a Derkovits képző­­művészeti, a Pécsi József fotó­­művészeti és a Kozma Lajos iparművészeti ösztöndíjasok. A Fidesz a szociális lakásokról MUNKATÁRSUNKTÓL Budapesten legalább 250 milli­árd forintnyi elmaradás van az épületek felújításánál, az erre szolgáló fővárosi rehabilitációs alapnak viszont mindössze 23 százalékát használták fel ta­valy. Mindebből az következik, hogy a fővárost vezető koalíció nem foglalkozik a lakáshelyzet­tel - hangzott el tegnap a Fidesz sajtótájékoztatóján. Lakner Zoltán, a Városháza lakásügyi bizottságának alelnö­­ke elmondta, hogy legtöbbet a panelépületekre és a belső vá­rosrészek összeomlás előtt álló bérházaira kellene fordítani. Lakner katasztrófának tartja, hogy a fővárosban nincs szociá­lis bérlakás, illetve az önkor­mányzatok a szükséglakásokat tekintik annak. Ezzel szemben a nyugat-európai gyakorlat sze­rint a szociális lakás normális otthon, csak a rászoruló csalá­dok a piaci lakbér 60-70 száza­lékáért vehetik igénybe. Sasvári Szilárd, a párt or­szággyűlési képviselője szerint az egyik legfontosabb feladat a megfelelő lakáshoz jutás lehe­tőségének megteremtése. Ezért az első lakás megszerzésének támogatására többek között az adóból több év alatt leírható beruházási kedvezményt vezet­nének be és visszaállítanák az áfa-visszaigénylés lehetőségét.

Next