Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. május
1998-05-02
és júniustól idegenforgalmi rendőrség Ne legyen a zsebeseké a világ Budapesten „A Budapestre látogató turisták és vendégek biztonságérzetének javítása, illetve a közbiztonsági feltételek 1997- ben elért szintjének fenntartása és a lehetséges mértékben történő további javítása érdekében” együttműködési megállapodást írt alá Budapest rendőrfőkapitánya az idegenforgalomban érintett szervezetek - az Országos Idegenforgalmi Bizottság, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a fővárosi önkormányzat - illetékes vezetőivel. Az aláírást követő csütörtöki sajtótájékoztatón Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke elmondta, erre a célra hetvenhárommillió forintot biztosítanak a rendvédelmi szerveknek. Ebből a BRFK tízmillió forintot költhet el, de a készenléti rendőrségnek szánt összeg egy részét is Budapesten használják fel. A rendőrség vezetői egyetértenek abban, hogy ez az összeg önmagában kevés az egyre növekvő feladatok ellátására. Annak ellenére, hogy Berta Attila budapesti főkapitány szerint egyre kevesebb a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmény Magyarországon. A főkapitány szerint az országban 1996-ban 17 759 külföldi állampolgár vált sértetté, a múlt évben azonban ez a szám nem érte el a 17 ezret. A főkapitány kimutatása arról tanúskodik, hogy 1996- ban Budapesten 10 522 külföldi polgár lett áldozata bűncselekménynek, míg tavaly alig több mint 8 és fél ezer. Ez csaknem 19 százalékos csökkenést mutat. Ezzel szemben egy másik statisztika szerint két éve nem egészen kétezer európai hagyta el sértettként fővárosunkat, míg tavaly már ez első félévben több mint 2600-an váltak áldozattá. A jelenlegi negyedéves kimutatás is indokolja az idegenforgalomban érintett szervezetek és a rendőrség összefogását. Ez év első három hónapjában 1505, míg tavaly ilyenkor 1329 európai polgár lett bűncselekmény áldozata Budapesten. A legtöbb - 490 - esetben német polgárral szemben követtek el valamilyen bűncselekményt, igaz, kevesebbet, mint tavaly ilyenkor, amikor 605-öt ért valamiféle sérelem. A sértetté válás persze összefügg azzal is, hogy mely országból érkeznek többen Budapestre. Így nem véletlen, hogy a németek után az osztrákok, a románok, a franciák és a jugoszlávok következnek. Számos bűncselekmény azonban nem sorolható az idegenforgalmi bűnözés kategóriájába. Az első negyedévben például két európai személyt gyilkoltak meg. Vélhetően sem a jugoszláv, sem pedig az ukrán áldozat nem Budapest látványosságai miatt érkezett fővárosunkba. Az esetek zömében azonban vagyon elleni bűncselekmények sértettei lesznek a turisták és az üzletemberek. Tavaly az első három hónapban csaknem 15 ezer, míg egy évvel azelőtt alig több mint 13 ezer sértettnek okoztak anyagi kárt az elkövetők. Az áldozatok közül a legtöbben szintén németek és osztrákok. Az ő autóikat lopják el vagy törik fel a leggyakrabban, és lopások, zseblopások áldozataivá is ők válnak a legtöbbször. A külföldieket egyébként a tolvajok és zsebesek veszélyeztetik a leginkább, rablás, közterületi rablás áldozatává csak ritkán válnak a külföldiek. A rendőrök közterületi jelenlétének fokozásában, illetve a külföldiek korrekt tájékoztatásában keresik a megoldást a szakemberek. Mint azt Katona Béla elmondta, nem a nagykövetek panaszos levelei miatt kezdtek el foglalkozni az idegenforgalmi szezon veszélyeivel, hiszen ennek megoldása már évek óta napirenden szerepel. Mindenekelőtt éreztetni kell a külföldiekkel, hogy látogatásuk fontos Magyarországnak és a fővárosnak. Először is tájékoztatni kell őket a lehetséges veszélyforrásokról, azokról a szituációkról, amelyek a sértetté váláshoz vezethetnek. Ha pedig már bajba kerültek, akkor gyors és udvarias rendőri intézkedéssel kell bizonyítani, hogy a hatóság fontosnak tartja védelmüket. Somogyi Zoltán, az ipari és kereskedelmi tárca turizmusért felelős államtitkára szerint az idegenforgalom üzlet, amelyben nem árut adunk el, hanem szolgáltatást. Ezt az üzletet bizalom nélkül nem lehet megkötni. Tehát nem az a fontos, hogy mit mutat a statisztika, hanem az, hogy mit érez a vendég, milyen benyomásokkal távozik hazánkból. Ennek értelmében a főváros vezetői is átfogóbban értékelik a közbiztonság fogalmát. Mint azt Rusznák Imre, a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottságának elnöke elmondta, a biztonságérzetet befolyásolhatja a közterületek tisztasága, a városkép vagy akár a taxi szolgáltatás tisztessége is. E nézeteket ötvözve készült el az együttműködési megállapodás is, amelyben a BRFK vállalta, hogy június elejétől augusztus végéig idegenforgalmi rendőrséget állít szolgálatba. Nemcsak a közterületi jelenlétet fokozzák az idegenforgalmi szempontból frekventált helyeken, hanem tolmácsok is segítik majd a vendégeket. Több rendőrőrsön huszonnégy órás szolgálatot szerveznek, ahol tolmácsok segítik a panaszfelvételt és a rendőrök intézkedéseit. Ugyancsak a BRFK készíti el az ügyintézések gyorsítása érdekében az idegen nyelvű nyomtatványokat, és a veszélyes városrészeket bemutató, figyelemfelhívásra szolgáló, valamint az illetékes rendőri szervek elmés telefonjegyzékét is tartalmazó kiadványokat. Az ország több rendőr-szakközépiskolájának hallgatóit is bevonják a munkába. Újabb - például a Margitszigeten a napokban megnyitott - rendőrőrsökkel és idegenforgalmi alosztályok létrehozásával is megpróbálja a hatóság növelni a turisták biztonságérzetét. Idegenforgalmi szakemberek szerint az ország jó hírnevét visszaszerezni vagy megőrizni csak rendőri intézkedésekkel nem lehet. A turisztikáért felelős szervezeteknek kellene eloszlatniuk azokat a tévhiteket, melyek szerint Magyarországra, illetve Budapestre látogatni veszélyes. A csehek például három és fél millió dollárt, a finnek pedig ötmilliárd forintnak megfelelő összeget költöttek arra, hogy felhívják a világ figyelmét, érdemes országukba látogatni, velünk viszont leginkább a túlszámlázással megkárosított Olsen úr esetével kapcsolatban foglalkozott a világsajtó. S. I. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST Újat építenek a Kvassay híd helyett Budapesten legközelebb a Margit hídon terveznek felújítási munkákat. A csepeli Kvassay híd helyett új épül. Sürgető feladat a Ferihegyi gyorsforgalmi út Határ úti felüljárójának felújítása. A főváros kezelésében kétszáznyolcvanhat híd van, hivatalosan ugyanis minden két méternél nagyobb nyílású létesítmény ide tartozik. Ezek üzemeltetési, fenntartási feladatait a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. látja el. Az újabb hidak - mint a Lágymányosi, a háború után újból felépített Erzsébet és a korábban kiszélesített Árpád - jó állapotban vannak. A közepesnél kissé rosszabb a Szabadság híd állaga - tudtuk meg Rábai László osztályvezetőtől. Jelenleg az Erzsébet és a Szabadság hídon folynak karbantartási munkák. Előbbin két évig tartó korrózióvédelmi munkát végeznek. A Szabadság hídon az alsó szerkezetet javították, a korrózióvédelem júniusban fejeződik be. A következő nagyobb felújítást a Margit hídon tervezik, kezdési időpont még nincs. A csepeli Kvassay hídnak csökkent a teherbírása, a felülvizsgálatok szerint ebben az állapotban már nem lehet gazdaságosan felújítani. Ezért tavaly a főváros új híd építését határozta el, a közbeszerzési eljárásra idén kerülhet sor. A közúti felüljáróknál vegyesebb a kép. A vasbeton létesítmények gyengébb állapotban vannak, mint a Duna-hidak. Idén 1,7 milliárd forint jut fejlesztésre. A tervek között szerepel a Ferihegyi gyorsforgalmi út Határ úti felüljárójának javítása. A jövőben felújítják a csepeli átjárót, a Jászberényi úti, az Ócsai úti, a Leányka utcai, a Baross téri felüljárót és a Kerepesi úti közúti hidat. S. G. Nívódíjat kapott Ferencváros A ferencvárosi önkormányzat tömbrehabilitációs programja első helyezést ért el - a közcélú kategóriában - a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség, a FIABCI nívódíjpályázatán - jelentette be Adriana Litomericka, az ötven tagországot tömörítő, párizsi székhelyű szervezet elnökének képviselője csütörtökön. A közelmúltig Budapest egyik leginkább elhanyagolt részének számított a Ferenc körút—Üllői út-Haller utca-Mester utca által határolt térség. Ezen a területen a IX. kerület, a főváros segítségével, az utóbbi években száz épületet bontott el, huszonöt házat teljesen, tizenötöt pedig részlegesen felújított. A ferencvárosi diákok részére új tanuszoda és tornaterem is létesült ugyanitt. Az önkormányzat a magántőke bevonására ingatlanértékesítő társaságot alapított 1992-ben SEM IX. Rt. néven. A részvénytársaság által értékesített telkeken harmincöt lakóépület, két szálloda, ugyanennyi irodaház, egy parkolóház, valamint egy hangversenyterem épült fel. Az elmúlt években összesen több mint tizenötmilliárd forintot fordítottak rehabilitációra, és e folyamat eredményeként az ingatlanárak a korábbi ötszörösére emelkedtek. Felmérések kimutatták, hogy minden egymillió forint önkormányzati ráfordítás hárommillió forintnyi magánbefektetést vonzott a térségbe. A rehabilitációs terület negyede újult meg eddig, három lakótömb készült el teljesen, további hatban pedig folynak a munkák. A nemzetközi nívódíjpályázaton - melyen először vettek részt magyarok - egy másik fővárosi siker is született: az Orczy téri irodaházprogram saját kategóriájában szintén bejutott a döntőbe. V. M. : Nemrégiben még a főváros egyik legelhanyagoltabb területe volt TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Szombat Szégyen Egy- és kétforintosokkal akarta kifizetni a negyvenöt forintos metrójegyet egy hölgy, de a pénztár asszonya ráförmedt: ez nem pénz! Az ilyen emberekkel nem szabad kötekedni - ajánlja a pszichológia. Jó, mondta a hölgy, de ha az ellenőrök követelik majd a jegyét, elmeséli a történetet, és biztosan tudják majd, kiről van szó. Nem szégyelli magát? — kérdezte az asszony. Furcsának találhatta, de a hölgy nem szégyellte magát, és a föld sem nyílt meg alatta. Ellenben mégiscsak egy- és kétforintosokkal fizetett. Elát akkor szégyellje magát — szólt az asszony, miközben kénköves füst és vihar támadt. Na jó, ez utóbbi már csak asszociáció. B. R A. UTAK ÉS UTASOK • Vasárnap sportverseny miatt a budai alsó rakpartot teljesen lezárják a forgalom elől 8 és 17 óra között. • Nem lehet a Hegyalja útról bekanyarodni a Sánc utcába a Citadella felé. A Gellért-hegyre csak Szirtes útnál lehet felkanyarodni. • A Szépjuhászné utat 7 és 18 óra között lezárják az átmenő forgalom elől. • A Hungária körúton a Salgótarjáni utca csomópontjában mindkét irányban sávlezárás lassítja a haladást. • A XIII., Szabolcs utcát lezárták a Dózsa György út és az Aba utca között. A kórházat egyelőre csak a mentőbejáraton át lehet megközelíteni. • Megkezdődött a hajózási idény a vonaljáraton, a Boráros tér és a Római fürdő között. A felnőtteknek 300 forintba, a gyerekeknek 150 forintba kerül a jegy. Forrás: Fővinform Több papír kell a lakáscseréhez Hatvan ember ellen nyomoznak a visszaélések miatt Megszűnt az a joghézag, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzati lakások bérlőitől csalárd módon elvegyék a lakást - ez volt a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésének egyik döntése, amelynek fontosságát jelzi, hogy ilyen ügyekben hatvan személy ellen folyik nyomozás. Az ülésen a beruházások késedelmes teljesítéséről és elmaradásáról, illetve a fővárosi tulajdonú nyugdíjasházak ingyenes kerületi tulajdonba adásáról koalíciós vita alakult ki. A kerületi önkormányzatok korábban már jelezték: újraszabályozásra van szükség, mivel a bérlő - jogi tájékozatlansága miatt - gyakran köt rá nézve hátrányosabb lakásbérleti szerződést. Ha ugyanis az önkormányzati lakás bérlője olyannal köt csereszerződést, akinek nem önkormányzati a lakása, akkor a szerződést cserelakás biztosítása nélkül is fel lehet mondani. Ilyenkor pedig a bérlő könnyen lakás nélkül maradhat. A szerződés felmondásához a kerületi önkormányzat hozzájárulására is szükség van. A jogszabály-módosítás következtében az önkormányzat jobban meg tud győződni arról, hogy a tulajdonos a cseréhez hozzájárult-e. Ezentúl akkor is megtagadhatja a helyhatóság a hozzájárulást, ha nem csatolják a bérlő nyilatkozatát, amelyből megállapítható: tud a jogkövetkezményekről, vagyis arról, hogy az ominózus bérleti szerződést cserelakás nélkül is fel lehet mondani. Kisebb vita után elfogadták a tavalyi költségvetésről szóló beszámolót. Az ellenzék szerint a költségvetés azért zárt többlettel, mert a tervezett fejlesztések nem valósultak meg teljeskörűen. A zárszámadási vitában Moskovits Péter, a pénzügyi bizottság szocialista elnöke is bírálta a költségvetés végre nem hajtását, hiszen - mint mondta - a fejlesztésre előirányzott pénznek csak a 45,6 százalékát, 22,5 milliárd forintot költöttek el. Folytatás a 39. oldalon i Bíróság dönt az ürömi masszáról? Jogilag nem tartja megalapozottnak az elsőfokú hatóság döntését a Fővárosi Gázművek Rt., de ennek ellenére végrehajtja annak halasztást nem tűrő részeit, például a szennyezett csurgalékvíz eltávolítását az üröm-csókavári kőfejtőből - tudtuk meg Bátyi Bélától, a cég ellátási igazgatójától. Mint ismeretes, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata értelmében a gázműveknek 1999 végéig el kell távolítani az általa lerakott 61 ezer tonna gáztisztító maszszát az érintett területről, az anyagból kioldódott és a karsztvizeket fenyegető cianidtartalmú csurgalékvíz kitermelését pedig haladéktalanul meg kell kezdenie. Bátyi Béla lapunknak elmondta, az elsőfokú hatóság által megszabott határidőket lehetetlen betartani, többek között azért, mert még sehol a világon nincs módszer az 1992-ben veszélyes hulladéknak minősített massza hatékony kezelésére. (A lerakáskor a massza ipari mellékterméknek számított.) A Főgáz Rt. várhatóan csak ez év decemberére fejleszti ki saját ártalmatlanítási technológiáját. A gázművek a Legfelsőbb Ügyészség egy 1996-os óvására hivatkozva a mostani határozat jogosságát is kétségbe vonja, ugyanis olyan jogszabály alapján kötelezték a terület mentesítésére, melynek hatálya már nem vonatkozik rá. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség egy tavalyi döntésével pedig minden, a mostanihoz hasonló elsőfokú határozatot illetékességi és jogszabályi kifogásokra hivatkozva megsemmisített. A Főgáz - mint minden korábbi kötelezés ellen - most is fellebbezést nyújtott be, valószínűleg a bíróság dönt majd arról, hogy kinek kell vállalnia a terület ártalmatlanításának több milliárd forintos költségeit. V. M. P.