Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. május

1998-05-02

38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1­9­9­8. MÁJUS 2., SZOMBAT Késik a pestszentlőrinci piac építése MUNKATÁRSUNKTÓL Pestszentlőrinc első számú beruházásá­nak minősítették az új piac megépítését. Helyét már ki is jelölték a Lőrinci Sport­­csarnok és a rendőrség között. Sőt a kép­viselő-testület elfogadta a kivitelezési terveket is. Idén kellett volna megkez­dődnie az építkezésnek, ám az 1998-as szűkös költségvetésben egy fillért sem különítettek el rá. Mester László polgármester szerint hatszázmillióba kerülne az építkezés, s ezt külső források bevonásával szeret­nék előteremteni. A beruházás azonban kisajátítással kezdődne, a kiszemelt te­rület egy részén, a Balassi utcában ugyanis lakóházak állnak. A polgármes­ter úgy véli, ez is belekerül hetven­­nyolcvanmillióba. Az új piac épülete a múlt század végi, vörös téglaburkolatos vásárcsarnokok stílusát ötvözi a posztmodernnel. Tetején zöld fémlemezborítás, a gerinc mentén üvegablakok. A főbejárat jobb és bal ol­dalán kőburkolatú áruháztömbök éke­lődnek a homlokzatba. A kéthajós csar­nok mögött hat sorban fedett termelői standok láthatók. Felvetődik a kérdés: mi lesz a régi piaccal, ha az új elkészül? Mint megtud­tuk, ez a terület is szerepel a fejlesztési koncepcióban, értékesíteni szeretnék. A tervezett lőrinci piac látványterve MÉSZÁROS LÁSZLÓ RAJZA Ritka a jó raktár Budapesten Kevés a bérbe vehető ipari ingatlan Budapesten, a meglévők nagy része pedig siralmas állapotban, illetve rossz helyen van - állítja ipari ingatla­nokat figyelő hírlevelében a világ egyik legismertebb ingatlanfejlesztő és szolgáltató társasága, a Trammell Crow. A rendszerváltás óta több mint há­romszázezer négyzetméter bérelhető irodaépület és százötvenezer négyzet­­méternyi kereskedelmi létesítmény épült fel Budapesten. Ugyanezen idő alatt - bár számos cég épített raktárt sa­ját használatra - bérbeadásra csak két­ezer-ötszáz négyzetméter alapterületű ingatlant szántak. A Trammel Crow saját piackutatása szerint ennek többszörösé­re, több mint háromszázezer négyzetmé­ternyi ipari raktárépületre lenne igény a fővárosban és környékén. Ennek ellent­mondani látszik, hogy már van négy­százötvenezer négyzetméternyi raktár Budapesten, ám ezek többsége régi és korszerűtlen, így nem elégíti ki a külföl­di cégek igényeit, amelyek ezért saját raktárt építenek. Ez azonban meglehető­sen hosszadalmas tevékenység. Az en­gedélyezés lassú, a telkek tulajdonjoga gyakorta tisztázatlan, a közművek pedig nem léteznek. Budapest közelében per­sze vannak jogtiszta, közművesített, rendezési tervvel ellátott területek is, ám ezek drágák. Az MO-ás, az M1-es és az M7-es út csatlakozási pontjai helyett a cégek inkább az M1-es, illetve az MO-ás autóút mentén keresnek maguknak tel­ket. Az itt felépült jelentős számú raktár­­épület ellenére jelenleg egyetlen bérbe vehető ingatlan sincs a piacon. Aligha bocsátkozik tehát merész jóslásokba a Trammell Crow, ha azt állítja, hogy a raktárépítés divatos fejlesztési tevé­kenység lesz a közeljövőben. Elemzésében a cég hét zónára osztot­ta Budapestet. Az elsősorban telepítési szempontokat figyelembe vevő felosz­tás szerint az ipari ingatlanok többsége az első zónában található, illetve itt a legnagyobb a kereslet. A IX., XI., XXII. kerületet felölelő területen ko­rábban is ipari tevékenységet folytat­tak, ám az elmúlt évek fejlesztései az autópályák közelsége miatt elsősorban kereskedelmi jellegű volt. Ennek kö­vetkeztében meglehetősen megemel­kedtek a telekárak, négyzetméteréért akár tízezer forintot is kérhetnek. Az itt található raktárak bérleti díja havonta hétszázötven forint körül van négyzet­­méterenként, míg az eladási ár har­minchétezer forint. A terület nagy része ma már túl drága ipari-raktározási cé­lokra. A 2. zóna tradicionálisan a ne­hézipar otthona, ám szűkös közúti kap­csolatai és rendezetlen tulajdonviszo­nyai miatt csak meglehetősen nyomott áron értékesíthetőek az ingatlanok. Az M5-ös bevezető szakasza és a Könyves Kálmán körút csatlakozásának kiépítése sokat javított a harmadik zóna esélyein. Érezhetően megnőtt a kereslet a főútvonalak mentén fekvő telkek iránt, ugyanakkor a túlkínálat miatt Kőbányán erősen nyomottak az árak. Az üres tel­kek négyzetméteréért alig 4500 forintot kaphatnak a tulajdonosok, míg a négy­zetméterenkénti havi bérleti, illetve el­adási ár hatszázhatvan, illetve harminc­nyolcezer forint körül van. A negyedik zóna belső területei, így a VI., a VII. és VIII. kerület iránt nem igazán érdeklőd­nek a cégek, Zugló jobban megközelít­hető részei, a Hungária körút és környé­ke már annál kívánatosabb helyszínek. A XVI. kerület iparterületeit kevésbé kedvelik rossz közlekedési adottságai miatt. A raktárak eladási ára viszont eb­ben a zónában a legmagasabb: csaknem negyvenezer forint négyzetméterenként. Az ötödik zóna Budapest másik jelentős fejlődést mutató térsége. Az M3-as au­tópálya, a Váci út, a Szentendrei út és a Bécsi út révén az itt található raktárak jól megközelíthetőek. Az elmúlt évek­ben a terület ipari ingatlanai fokozatosan átalakultak, és sok az új fejlesztés is. Itt található a Budapesti Innovációs Park, amely eleddig a város egyetlen modern, bérbeadásra épült raktártelepe. Az egyre inkább kereskedelmi jellegűvé váló te­rületen az utóbbi időben nagyon meg­drágultak az ipari telkek, jelenleg Buda­pesten itt a legmagasabbak az árak: ti­zennégyezer forintot is elkérnek négy­zetméterenként. A Belvárosban és Buda zöldövezeté­ben az ipari és raktározási tevékenység nem jellemző, a csekély számú ipari in­gatlant javarészt másra használják. A hetedik zóna Budapest közvetlen kör­nyezete, elsősorban a zöldmezős beru­házásoknak kedvez. Az itt található te­rületek értékét elsősorban közlekedési kapcsolatai határozzák meg, sokszor drágábbak, mint a városban. Ez az át­lagárakon nem igazán látszik, mivel azt lenyomják a nagy kiterjedésű városszé­li prérik. E területek előnye az is, hogy az agglomerációs települések többnyire kedvező adózási feltételeket teremte­nek. Szalai Anna y Kikötőpark épül Nagytétényben A Trammel Crow 1993-ban alapította meg magyarországi leányvállalatát. Az első években főként tanácsadással és ingatlanértékeléssel foglalkoztak, tavaly azonban a cég maga is fejlesztésbe fogott. Harbor Park Budapest néven vállalkozási és disztri­búciós központot épít a XXII. kerületben. Az ötvenhektáros területen csaknem két­százezer négyzetméter alapterületen épül, az első hazai parkszerűen kialakított és üzemeltetett ipari, raktározási és logisztikai központ. A 6-os út mentén, az M0-ás körgyűrűtől alig három kilométerre található parknak ipari vágánya és tömegközle­kedési kapcsolata van. A szomszédos területen a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium országos közforgalmú kikötő építését tervezi. A Harbor Park minden szempontból meg akar felelni a modern raktározási feltételeknek. A szoká­sos infrastruktúrán túl a cégek itt intézhetik vámügyeiket, lesz biztonsági szolgálat, és foglalkoznak majd ingatlankezeléssel is. A Harbor Park szakaszosan négy-öt év alatt készül el. Sz. A. A. Bari Janó roma szürreálja Május huszadikáig látható a Roma Parla­mentben Bari Janó, a modern magyar képzőművészet egyik legkülönösebb fi­gurájának kiállítása. A magát szürrealis­­ta-avantgárd művésznek tartó festő a környezetvédelem problémáit, a globális felmelegedést, a levegőszennyezést és az esőerdők pusztulását, valamint a hátrá­nyos helyzetű, elsősorban roma emberek életérzéseit próbálja vászonra vinni. „1955. május 13-án születtem Ka­zincbarcikán” - kezdi önéletrajzát a ro­ma megkülönböztetések minden poklát már fiatalon megjárt Bari Janó. Börtö­nökön, alkalmi próbálkozásokon és mo­­dellálláson keresztül vezetett az útja első komoly kiállításáig, amit nyolc éve ren­deztek a Fekete Lyukban. A sors ezután sem kímélte, 1991-ben ugyanis minden festménye odaveszett egy lakástűzben. Vácott aztán folytatni tudta munkáját, olyannyira, hogy a volt amerikai elnö­köt, Jimmy Cartert ittjártakor az ő képe­ivel ajándékozták meg a város vezetői. Bari Janó személyesen is várja látogató­it a VIII. kerületi Roma Parlamentben, a Tavaszmező utca 6. szám alatt. D. M. Kutyamérgezők a XVII. kerületben Tíznél is több ebet mérgeztek meg a XVII. kerületben egy hónap alatt. A tünetekből valószínűsíthető idegmé­reg két órán belül végez áldozatával, biztosat azonban nem lehet tudni ró­la. A toxikológiai vizsgálat nem állami feladat, ugyanis elvégzésének több tíz­ezer forintos költségét nem vállalják a gazdák. Rossz idők járnak mostanában a XVII. kerületi kutyákra és gazdáikra. Tíz esetben mérgeztek meg négylábút, a tettes ismeretlen. Legutóbb a múlt pén­teken dobtak Rákoskerten egy ház kert­jébe mérget. A városrész nagyrészt ker­tes házakból áll, így nem igazán érthető a mérgező motivációja. Szabó Zoltán, a kerület egyik állatorvosa elmondta: csak az ő pacientúrájában kilenc esetről tud, amikor aggódó gazdák fordultak hozzá kutyájuk életveszélyes állapota miatt. A gyorsan ölő méreg fajtáját, összeté­telét még nem sikerült megismerni, a gazdák ugyanis nem vállalták a több tíz­ezer forintos költséggel járó toxikoló­giai vizsgálatot. Mivel az nem állami feladat, csak tünetekből lehet az anyag összetételére tippelni. Az állatorvos idegméregre gyanakszik, amelyet eledel formájában dobnak át a kerítésen. A mérgező Rákoscsabán kezdte. Módsze­rességére és tervszerűségére jellemző, hogy vonulása során eljutott a XVII. ke­rület Rákoskert részére. Még azt sem le­het pontosan megmondani hány döglött négylábú lehet a számláján, ugyanis 23 állatorvos dolgozik a kerületben. Ha valaki rászánja magát és feljelen­tést tesz a rendőrségen, ott szándékos rongálás címén indítanak eljárást isme­retlen személy ellen - tájékoztatott Sán­ta László, a kerület rendőrkapitánya. Er­re a kerületben eddig csak egy eset volt. Az ámokfutást - szemtanúk szerint - egy középkorú pár követi el. Az indokuk nem sejthető, ugyanis az elhullott álla­tok között nyolc hónapos tacskó és négyéves németjuhász is volt. Bohus Péter Akár a világ végére is! A Malév akciója most azoknak szól, akik májusban mondják ki a boldogító igent, vagy ebben a hónapban ünnepük házassági évfordulójukat. Ha a mézesheteket Önök is a világ más tájain szeretnék eltölteni, vegyék igénybe májusi kedvezményes ajánlatainkat! Európa tizenöt városába, továbbá Kairóba és Larnakába utazhat­nak, jelentős árengedménnyel. A Malév elkíséri Önöket, akár a világ végére is. Berlin, München, Prága, Stuttgart: 26 900 Ft + repülőtéri illeték Brüsszel, Koppenhága, Düsseldorf, Frankfurt, Milánó, London: 29 900 Ft + repülőtéri illeték Barcelona, Kairó, Hamburg, Helsinki. 33 900 Ft Larnaka, Szentpétervár, Stockholm­ + repülőtéri illeték Kérjük, a jegyvásárláskor hozzák magukkal a házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is! Szállunk rendelkezésére Járatainkról további információ :1 06 80 212121 -es zöld számon, a 235 3560-as telefonszámon. .1 www.malev.hu internet-chmen, valamint a budapesti é­s vidéki jegyirodákban, illetve a Malév Partner­ irodákban kapható. *­k

Next