Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. május
1998-05-02
38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT Késik a pestszentlőrinci piac építése MUNKATÁRSUNKTÓL Pestszentlőrinc első számú beruházásának minősítették az új piac megépítését. Helyét már ki is jelölték a Lőrinci Sportcsarnok és a rendőrség között. Sőt a képviselő-testület elfogadta a kivitelezési terveket is. Idén kellett volna megkezdődnie az építkezésnek, ám az 1998-as szűkös költségvetésben egy fillért sem különítettek el rá. Mester László polgármester szerint hatszázmillióba kerülne az építkezés, s ezt külső források bevonásával szeretnék előteremteni. A beruházás azonban kisajátítással kezdődne, a kiszemelt terület egy részén, a Balassi utcában ugyanis lakóházak állnak. A polgármester úgy véli, ez is belekerül hetvennyolcvanmillióba. Az új piac épülete a múlt század végi, vörös téglaburkolatos vásárcsarnokok stílusát ötvözi a posztmodernnel. Tetején zöld fémlemezborítás, a gerinc mentén üvegablakok. A főbejárat jobb és bal oldalán kőburkolatú áruháztömbök ékelődnek a homlokzatba. A kéthajós csarnok mögött hat sorban fedett termelői standok láthatók. Felvetődik a kérdés: mi lesz a régi piaccal, ha az új elkészül? Mint megtudtuk, ez a terület is szerepel a fejlesztési koncepcióban, értékesíteni szeretnék. A tervezett lőrinci piac látványterve MÉSZÁROS LÁSZLÓ RAJZA Ritka a jó raktár Budapesten Kevés a bérbe vehető ipari ingatlan Budapesten, a meglévők nagy része pedig siralmas állapotban, illetve rossz helyen van - állítja ipari ingatlanokat figyelő hírlevelében a világ egyik legismertebb ingatlanfejlesztő és szolgáltató társasága, a Trammell Crow. A rendszerváltás óta több mint háromszázezer négyzetméter bérelhető irodaépület és százötvenezer négyzetméternyi kereskedelmi létesítmény épült fel Budapesten. Ugyanezen idő alatt - bár számos cég épített raktárt saját használatra - bérbeadásra csak kétezer-ötszáz négyzetméter alapterületű ingatlant szántak. A Trammel Crow saját piackutatása szerint ennek többszörösére, több mint háromszázezer négyzetméternyi ipari raktárépületre lenne igény a fővárosban és környékén. Ennek ellentmondani látszik, hogy már van négyszázötvenezer négyzetméternyi raktár Budapesten, ám ezek többsége régi és korszerűtlen, így nem elégíti ki a külföldi cégek igényeit, amelyek ezért saját raktárt építenek. Ez azonban meglehetősen hosszadalmas tevékenység. Az engedélyezés lassú, a telkek tulajdonjoga gyakorta tisztázatlan, a közművek pedig nem léteznek. Budapest közelében persze vannak jogtiszta, közművesített, rendezési tervvel ellátott területek is, ám ezek drágák. Az MO-ás, az M1-es és az M7-es út csatlakozási pontjai helyett a cégek inkább az M1-es, illetve az MO-ás autóút mentén keresnek maguknak telket. Az itt felépült jelentős számú raktárépület ellenére jelenleg egyetlen bérbe vehető ingatlan sincs a piacon. Aligha bocsátkozik tehát merész jóslásokba a Trammell Crow, ha azt állítja, hogy a raktárépítés divatos fejlesztési tevékenység lesz a közeljövőben. Elemzésében a cég hét zónára osztotta Budapestet. Az elsősorban telepítési szempontokat figyelembe vevő felosztás szerint az ipari ingatlanok többsége az első zónában található, illetve itt a legnagyobb a kereslet. A IX., XI., XXII. kerületet felölelő területen korábban is ipari tevékenységet folytattak, ám az elmúlt évek fejlesztései az autópályák közelsége miatt elsősorban kereskedelmi jellegű volt. Ennek következtében meglehetősen megemelkedtek a telekárak, négyzetméteréért akár tízezer forintot is kérhetnek. Az itt található raktárak bérleti díja havonta hétszázötven forint körül van négyzetméterenként, míg az eladási ár harminchétezer forint. A terület nagy része ma már túl drága ipari-raktározási célokra. A 2. zóna tradicionálisan a nehézipar otthona, ám szűkös közúti kapcsolatai és rendezetlen tulajdonviszonyai miatt csak meglehetősen nyomott áron értékesíthetőek az ingatlanok. Az M5-ös bevezető szakasza és a Könyves Kálmán körút csatlakozásának kiépítése sokat javított a harmadik zóna esélyein. Érezhetően megnőtt a kereslet a főútvonalak mentén fekvő telkek iránt, ugyanakkor a túlkínálat miatt Kőbányán erősen nyomottak az árak. Az üres telkek négyzetméteréért alig 4500 forintot kaphatnak a tulajdonosok, míg a négyzetméterenkénti havi bérleti, illetve eladási ár hatszázhatvan, illetve harmincnyolcezer forint körül van. A negyedik zóna belső területei, így a VI., a VII. és VIII. kerület iránt nem igazán érdeklődnek a cégek, Zugló jobban megközelíthető részei, a Hungária körút és környéke már annál kívánatosabb helyszínek. A XVI. kerület iparterületeit kevésbé kedvelik rossz közlekedési adottságai miatt. A raktárak eladási ára viszont ebben a zónában a legmagasabb: csaknem negyvenezer forint négyzetméterenként. Az ötödik zóna Budapest másik jelentős fejlődést mutató térsége. Az M3-as autópálya, a Váci út, a Szentendrei út és a Bécsi út révén az itt található raktárak jól megközelíthetőek. Az elmúlt években a terület ipari ingatlanai fokozatosan átalakultak, és sok az új fejlesztés is. Itt található a Budapesti Innovációs Park, amely eleddig a város egyetlen modern, bérbeadásra épült raktártelepe. Az egyre inkább kereskedelmi jellegűvé váló területen az utóbbi időben nagyon megdrágultak az ipari telkek, jelenleg Budapesten itt a legmagasabbak az árak: tizennégyezer forintot is elkérnek négyzetméterenként. A Belvárosban és Buda zöldövezetében az ipari és raktározási tevékenység nem jellemző, a csekély számú ipari ingatlant javarészt másra használják. A hetedik zóna Budapest közvetlen környezete, elsősorban a zöldmezős beruházásoknak kedvez. Az itt található területek értékét elsősorban közlekedési kapcsolatai határozzák meg, sokszor drágábbak, mint a városban. Ez az átlagárakon nem igazán látszik, mivel azt lenyomják a nagy kiterjedésű városszéli prérik. E területek előnye az is, hogy az agglomerációs települések többnyire kedvező adózási feltételeket teremtenek. Szalai Anna y Kikötőpark épül Nagytétényben A Trammel Crow 1993-ban alapította meg magyarországi leányvállalatát. Az első években főként tanácsadással és ingatlanértékeléssel foglalkoztak, tavaly azonban a cég maga is fejlesztésbe fogott. Harbor Park Budapest néven vállalkozási és disztribúciós központot épít a XXII. kerületben. Az ötvenhektáros területen csaknem kétszázezer négyzetméter alapterületen épül, az első hazai parkszerűen kialakított és üzemeltetett ipari, raktározási és logisztikai központ. A 6-os út mentén, az M0-ás körgyűrűtől alig három kilométerre található parknak ipari vágánya és tömegközlekedési kapcsolata van. A szomszédos területen a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium országos közforgalmú kikötő építését tervezi. A Harbor Park minden szempontból meg akar felelni a modern raktározási feltételeknek. A szokásos infrastruktúrán túl a cégek itt intézhetik vámügyeiket, lesz biztonsági szolgálat, és foglalkoznak majd ingatlankezeléssel is. A Harbor Park szakaszosan négy-öt év alatt készül el. Sz. A. A. Bari Janó roma szürreálja Május huszadikáig látható a Roma Parlamentben Bari Janó, a modern magyar képzőművészet egyik legkülönösebb figurájának kiállítása. A magát szürrealista-avantgárd művésznek tartó festő a környezetvédelem problémáit, a globális felmelegedést, a levegőszennyezést és az esőerdők pusztulását, valamint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma emberek életérzéseit próbálja vászonra vinni. „1955. május 13-án születtem Kazincbarcikán” - kezdi önéletrajzát a roma megkülönböztetések minden poklát már fiatalon megjárt Bari Janó. Börtönökön, alkalmi próbálkozásokon és modellálláson keresztül vezetett az útja első komoly kiállításáig, amit nyolc éve rendeztek a Fekete Lyukban. A sors ezután sem kímélte, 1991-ben ugyanis minden festménye odaveszett egy lakástűzben. Vácott aztán folytatni tudta munkáját, olyannyira, hogy a volt amerikai elnököt, Jimmy Cartert ittjártakor az ő képeivel ajándékozták meg a város vezetői. Bari Janó személyesen is várja látogatóit a VIII. kerületi Roma Parlamentben, a Tavaszmező utca 6. szám alatt. D. M. Kutyamérgezők a XVII. kerületben Tíznél is több ebet mérgeztek meg a XVII. kerületben egy hónap alatt. A tünetekből valószínűsíthető idegméreg két órán belül végez áldozatával, biztosat azonban nem lehet tudni róla. A toxikológiai vizsgálat nem állami feladat, ugyanis elvégzésének több tízezer forintos költségét nem vállalják a gazdák. Rossz idők járnak mostanában a XVII. kerületi kutyákra és gazdáikra. Tíz esetben mérgeztek meg négylábút, a tettes ismeretlen. Legutóbb a múlt pénteken dobtak Rákoskerten egy ház kertjébe mérget. A városrész nagyrészt kertes házakból áll, így nem igazán érthető a mérgező motivációja. Szabó Zoltán, a kerület egyik állatorvosa elmondta: csak az ő pacientúrájában kilenc esetről tud, amikor aggódó gazdák fordultak hozzá kutyájuk életveszélyes állapota miatt. A gyorsan ölő méreg fajtáját, összetételét még nem sikerült megismerni, a gazdák ugyanis nem vállalták a több tízezer forintos költséggel járó toxikológiai vizsgálatot. Mivel az nem állami feladat, csak tünetekből lehet az anyag összetételére tippelni. Az állatorvos idegméregre gyanakszik, amelyet eledel formájában dobnak át a kerítésen. A mérgező Rákoscsabán kezdte. Módszerességére és tervszerűségére jellemző, hogy vonulása során eljutott a XVII. kerület Rákoskert részére. Még azt sem lehet pontosan megmondani hány döglött négylábú lehet a számláján, ugyanis 23 állatorvos dolgozik a kerületben. Ha valaki rászánja magát és feljelentést tesz a rendőrségen, ott szándékos rongálás címén indítanak eljárást ismeretlen személy ellen - tájékoztatott Sánta László, a kerület rendőrkapitánya. Erre a kerületben eddig csak egy eset volt. Az ámokfutást - szemtanúk szerint - egy középkorú pár követi el. Az indokuk nem sejthető, ugyanis az elhullott állatok között nyolc hónapos tacskó és négyéves németjuhász is volt. Bohus Péter Akár a világ végére is! A Malév akciója most azoknak szól, akik májusban mondják ki a boldogító igent, vagy ebben a hónapban ünnepük házassági évfordulójukat. Ha a mézesheteket Önök is a világ más tájain szeretnék eltölteni, vegyék igénybe májusi kedvezményes ajánlatainkat! Európa tizenöt városába, továbbá Kairóba és Larnakába utazhatnak, jelentős árengedménnyel. A Malév elkíséri Önöket, akár a világ végére is. Berlin, München, Prága, Stuttgart: 26 900 Ft + repülőtéri illeték Brüsszel, Koppenhága, Düsseldorf, Frankfurt, Milánó, London: 29 900 Ft + repülőtéri illeték Barcelona, Kairó, Hamburg, Helsinki. 33 900 Ft Larnaka, Szentpétervár, Stockholm + repülőtéri illeték Kérjük, a jegyvásárláskor hozzák magukkal a házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is! Szállunk rendelkezésére Járatainkról további információ :1 06 80 212121 -es zöld számon, a 235 3560-as telefonszámon. .1 www.malev.hu internet-chmen, valamint a budapesti és vidéki jegyirodákban, illetve a Malév Partner irodákban kapható. *k