Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. június
1998-06-02
28 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. JÚNIUS 2., KEDD Budán az I. kerületiek a legbetegebbek Felmérés a városrész lakóinak egészségi állapotáról Az I. kerületi lakosok egészségi állapota a fővárosban csaknem a legroszszabb - derül ki egy közelmúltban végzett felmérés eredményéből. A „beteglistát” a hatodik kerület vezeti. A budaváriak körében leginkább a keringési, valamint a csont- és izomrendszeri megbetegedések fordulnak elő nagy számban. Az I. kerületi önkormányzat népjóléti bizottsága felmérést kezdeményezett azzal a céllal, hogy a tapasztalatok tükrében hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehessék a budaváriak egészségügyi ellátását. A vizsgálat elkészítésével megbízott nemzetközi cég képviselői - miután felmérték a lakók egészségi állapotát, és az eredményeket összehasonlították a II., XI. és XII. kerület adataival - arra a megállapításra jutottak, hogy az I. kerületben lakók a legbetegebb budaiak. A tízezer lakosra jutó kórházi beutaltak száma ráadásul itt a legnagyobb a fővárosban. Sokan a kerület elöregedésével magyarázzák az elszomorító statisztikát, ám kiderült, hogy egyrészt a lakosok kor szerinti megoszlása illeszkedik más kerületekéhez, másrészt a gyerekek körében is sokkal több beteget találtak a vizsgálódás során, mint máshol tapasztalható. Az előbbinél lényegesen elfogadhatóbb magyarázatnak tűnt az az indoklás, miszerint a Várnegyed környékéről azért kerülnek többen kórházba, mert a kerület háziorvosai a fekvőbetegellátást előnyben részesítik az ambuláns kezelési móddal szemben. A felmérés tanúságai szerint a kerületben elsősorban a keringési, a csont- és izomrendszeri betegségek a leggyakoribbak. Ezeket követik az emésztőszervi, valamint az anyagcsere-betegségek (például a diabétesz). Öröm az ürömben, hogy tüdőgyógyászati, illetve onkológiai szempontból viszonylag egészségesnek mondhatók az I. kerületi lakosok. Érdekes tény, hogy a felméréskor, a kérdőív egészségmegőrzésre vonatkozó kérdésére a kerületiek többsége a „kiegyensúlyozott családi légkör” választ húzta alá, amikor egyfajta fontossági sorrendet firtattak. A pénzt csak kevesen emelték ki. A felmérés tapasztalatai a jövő irányába mutatnak. Megismervén a leggyakoribb betegségcsoportokat, a fejlesztési tervek célirányossá válhatnak. Sz. I. XVIII.: tranzitkerület gondokkal, örömökkel Hároméves harc után visszakapták Ferihegyet; az a szóbeszéd, hogy ők a kerékkötői az M0-ás autóút továbbépítésének, hatalmas környezetvédelmi beruházásba fogtak. Ez a három téma csak töredéke a XVIII. kerület mindennapjainak. Alig fejeztük be a csatát Ferihegyért a XVIII. kerülettel, most itt az M0-ás problémája - kezdte a beszélgetést Mester László polgármester. A C variáns elfogadása azt jelentette, hogy az elkerülő sztráda nem jön be a városba. Ám legnagyobb megdöbbenésünkre a kerületnek küldött megállapodás úgynevezett ipartelepi feltáró út építését teszi kötelezővé. Már az elnevezést sem értettük, nemhogy a tartalmát folytatta. Azonnal kapcsolatba léptünk a fővárossal, ahol annyit sikerült megtudnunk, hogy ez egy, az M0-ás körgyűrűvel párhuzamos utat jelentene, amely valahol a kerületünkben épülne meg. A polgármester tovább nyomozott, s ennek eredményeként sok érthetetlen dologgal találkozott. Először is kiderült, hogy igazából nincs gazdája az ötletnek: a fővárosnál senki sem tudta, honnan ered a terv, azaz megalapozatlanul került bele a határozatba. Másodszor: szakmailag teljesen indokolatlan az MO-ás alternatívájaként működő út építése. Logikusan ugyanis két lehetőség van: vagy építenek az MO-áshoz hasonló színvonalú, szigorú környezetvédelmi szabályoknak megfelelő tehermentesítő autópályát, vagy egy gyengébb minőségű, ám funkciójában azonos jellegű utat. Az első verzióra biztosan nem lenne pénz - folytatta a polgármester a másodikba pedig nem egyezhetünk bele. Mi tranzitkerület vagyunk, már most vannak olyan útszakaszok, ahol egész nap kamionok dübörgése keseríti a lakók életét. Nem terhelhetők tovább újabb környezeti ártalommal. Az ügy most ott tart, hogy a főpolgármester egyeztető ülést hívott össze, ahol végre választ kaphatunk a vitás kérdésekre, és megkezdhetjük a tárgyalást. Elmondta még a polgármester, visszautalva beszélgetésünk kezdetére, hogy a Ferihegyért folytatott harcnak nem volt közvetlen anyagi érdekeltsége, hiszen a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság nem fizet helyi adót. Azért örültek mégis „gyermekük” visszakapásának, mert hosszú távú fejlesztési tervekben tudnak így együttgondolkodni: szó lehet út- és szállodaépítésről, amely sok utas szállásgondját oldaná meg, közel a repülőtérhez. Másik közös beruházás a hónapokon belül átadandó új repülésirányító központ, amelynek felszereltsége a jövő századot idézi. Mester megemlítette még a közelmúltban átadott új világszínvonalú kardiológiai és diagnosztikai ultrahang-berendezéseiket, mellyel a helyi szakrendelő gazdagodott, majd így folytatta: Végül szeretném elmondani, hogy hatszázmillió forintos beruházással - amely részben önkormányzati költségvetésből, részben a Környezetvédelmi Alapból származik - hatalmas munkába fogtunk. Az évtizedek óta kerületünkben működő pakuratemetőt számoljuk fel - mondta a polgármester. Egy Európában egyedülálló, Amerikában már honos technológiával tisztítjuk meg a veszélyesen szennyezett földet, s ezzel hatalmas hasznosítható területhez jutunk - hangsúlyozta végül a polgármester. Menich Judit Ami a színeden, az a szádon a0£O NOKIA Nokia mintabolt: 1126 Budapest, Királyhágó tér 8-9. NOKIA Connecting People http:Wwww.nokia.hu Az új Nokia 5110-es az egyetlen mobiltelefon Xpress-onTM színes előlapokkal, amelyeket bármikor kedved szerint cserélgethetsz. Először pattintsd le az egyiket, azután kattintsd fel a másikat! Ha már unod az előlapod, csak néhány mozdulat, és mindjárt más színben hallod a világot. De ne gondold, hogy az új Nokia 5110-es csak a színében pompás! Találsz benne digitális órát és három szórakoztató játékot, amelyek még színesebbé teszik az életedet. Már normál akkumulátorral is akár tizenegy napon át használhatod, a NaviTM gombnak köszönhetően pedig kezelése gyerekjáték. Új Nokia 5110-es. Ami a színeden, az a szádon. _________Cikkünk Nyomán_________ Néha az igazságügyi szakértő is tanácstalan A Népszabadság május 19-i számának Budapest mellékletében egy konkrét bírósági per kapcsán esett szó az igazságügyi szakértők okozta késedelemről, az abból eredő károkról. A Hatéves lakásper a Wekerlén című íráshoz szükséges néhány szót hozzáfűzni a szakértők munkájáról és az igazságszolgáltatáson belüli szerepükről. Ma sajnos nem tekinthető kivételnek, ha egy peres eljárás évekig elhúzódik, és közben több szakértő és bíró eljár a keresetben foglalt követelés körülményei tisztázása érdekében. Az említett írásban adott ügy kapcsán fogalmazódott meg: „...tucatnyi igazságügyi szakértőt rendeltek ki, közülük négyen vállalták el, de csak kettő készített szakvéleményt. Ezek azonban nem feleltek meg. Időközben a bíró személye is változott és úgy tűnik, az idén sem lesz vége a pernek. ” Mindennapi közérzetünk szempontjából elengedhetetlen jelentőségű a jogbiztonság érzése. Demokratikus törvényeink értelmében valós vagy vélt sérelmeinkkel mindenképpen bírósághoz fordulhatunk jogorvoslatért. A törvények értéke azonban abban rejlik, miként valósulnak meg az abban foglaltak. A konkrét ügy ismerete nélkül értelemszerűen legfeljebb arra lehet választ adni, általánosságban mi az igazságügyi szakértők helye és szerepe a peres eljárásokban. A bíróság névjegyzék alapján választ szakértőt. Ez után végzésben értesíti a kiszemelt szakértőt a kirendelésről, az elvégzendő feladatról és nem utolsósorban a teljesítés határidejéről. A bíróságokon fellelhető, jelenleg érvényben lévő szakértői névjegyzék azonban elavult, s a szakértők többsége ezen keresztül nem érhető el. S ha a kijelölő végzés nem jut el a címzetthez, a bíróság újabb szakértőt jelöl ki. Mivel a bíróságok nem ismerhetik az egyes szakértők jogos, vagy esetenként csak ürügyül felhozott akadályoztatását, a gyakorlatban minden további vizsgálat nélkül tudomásul veszik, ha a szakértő „leterheltségére” hivatkozik. Az esetek többségében valós leterheltség áll fenn, de az sem ritka, amikor a szakértőnek „nem éri meg” a szakvélemény elkészítése. Ez utóbbi körülményt nem menti ugyan, de némileg indokolja, hogy e tevékenység nettó óradíja háromszázötven forint körül mozog, ami nem túl csábító. Az ügyek ilyen módon akár hónapokig is céltalanul keringhetnek. Az igazságügyi szakértők 1996-ban megalakult kamarája célul tűzte ki e gondok csökkentését. Ezek a törekvések a mai napig lényegében eredménytelenek maradtak az elégtelen jogi és anyagi lehetőségek, az érintett IM közönye miatt és nem utolsósorban, mert a kamara sem tudta kellően mozgósítani tagságát az ügy érdekében. A hivatkozott cikkben kifogásként merült fel a passzivitáson, az ügy nem vállalásán túlmenően az is, hogy az elkészült szakvélemények sem voltak megfelelőek. A szakértő feladata a törvény értelmében, hogy a hatóság kirendelése alapján a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített véleményével segítse a tényállás megállapítását a szakkérdés eldöntésében. A vélemény elleni kifogás akkor megalapozott, ha szakértő nem válaszolja meg a bíróság által feltett kérdéseket, illetve ha a válaszok szakmailag tévesek. Az a körülmény viszont, ha a felek vagy egyik fél nem fogadja el a szakvéleményt, nem jelent szükségszerűen hibás szakértői teljesítést, hiszen a felek gyakran támadják a számukra kedvezőtlen szakvéleményeket. Az sem biztos, hogy minden esetben van megfelelő válasz a bíróság által feltett kérdésekre. Ebben az esetben azonban a szakértőnek tudnia kell eldönteni, hogy a kérdések - szakértői eszközökkel - miért nem válaszolhatók meg. Jellegzetes példa lehet erre az építőipar területén folyó elszámolási viták egy része, ahol a vitatott épületen vagy más létesítményen a kereset benyújtása után olyan szintű átalakítást hajtanak végre, amely az eredeti állapot megítélését már lehetetlenné teszi. Általános tapasztalat, hogy legtöbbször a felek mulasztása vagy hanyagsága okozza, hogy a szakértői vizsgálat nem, vagy csak részleges eredményt hoz. Az sem vitatható azonban, hogy több esetben előfordul szakértői hiba, tévedés is. Ennek lehetősége viszont csak a szakértővé válás feltételeinek szigorításával, a tevékenység folyamatos, magas szintű felügyeletével lehet csökkenthető. Bányai István igazságügyi szakértő