Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. július
1998-07-11
NÉPSZABADSÁG BUDAPESTVENDÉGVÁRÓ 1998. JÚLIUS 11., SZOMBAT 39 Aranymosás és kővirágokTeri néni főztje fűzfa árnyékában Ajánlat a falusi turizmus kedvelőinek Kakaskukorékolás, friss tojás, tehénfejés, szőlőszüret, hordókészítés, kiadós lovaglás, hamisítatlan gulyással rotyogó bogrács, a fűzfa árnyékában csalogató lóca. Pest megye falusi turizmussal foglalkozó házainál is hasonló kép fogadhatja a látogatót, de egyre kevesebb helyen. Itt inkább a vidéki vendégszeretet, ami várja a turistákat, akik a főváros közelsége miatt általában csak szállást keresnek. Teri néni maga is kész fogalom, Gyömrőn mindenki ismeri: kicsi kötényében, hófehér hajával és szűnni nem akaró mosolyával, apró kezeit tördeli: „Ne rohanjanak, csak arra vártam, hogy felébredjenek! Van forró kávé, tea, kész a rántotta, egyenek!” - választ nem is várva tűnik el a konyha irányába, s perceken belül asztalon a szalonnás rántotta, a házi uborka és a ropogós friss kenyér. Már más szájízzel kezdődik a nap, főleg amikor Tériké tekintete még az utca végén is kísér. A megyében sajnos kevés helyen találkozhatunk a falusi vendéglátás ilyen, hagyományos formájával, ráadásul a meglévőkhöz is nehéz hozzájutni a szervezetlenség miatt. Komoly nyomozásba kezdjen az, aki nyaralóhelyet, falusi portát keres, netán programmal együtt. Zsámbék, Tök, Zebegény és Gyömrő környéke azok a vidékek, ahol már komolyabban elkezdődött ez a fajta turizmus. Itt különleges programokkal is múlatható az idő: Tökön fazekasműhelyben leshetik el az érdeklődők a mesterfogásokat, kosarat fonhatnak, nemezelhetnek. Akinek már nagyon hiányzik a házimunka, népviseletet varrhat és hímezhet, vagy a gazdasszonnyal régi toki ételeket készíthet, ellesheti és hazaviheti az itteni sütés-főzés minden csínját-bínját. Egy jó borkóstoló után igazi toki népdalokat és táncokat rophatnak tanári segédlettel, akikben a hosszú körút után még maradt szusz. Számos helyen gyógynövénytúrákra, erdőjárásra indulhatunk, vagy a szőlőtermesztés, az állattenyésztés szakavatottjaivá válhatunk. Zebegény környékén kilátogathatunk a Ruhatanyán lévő kecskefarmra, lovas kocsin ismerkedhetünk a tájjal, vagy ha kedvünk szottyan, még kerékpárt is kölcsönözhetünk, s vehetjük két keréken nyakunkba az erdős, dombos vidéket. Aki ezek után kedvet érez ahhoz, hogy a vidéket járva, egészséges környezetben töltsön akár csak pár napot is, a következő címeken, illetve telefonszámokon kaphat további felvilágosítást: - Pest Megyei Turisztikai Iroda 06- 1/353-29-56 - Tourinform - Vác 06-27/316-160 -Toki Vendégvárók Köre 06-23/341-147 — Falusi Vendégfogadás- helyfoglalás, Gyömrő 06-29/330-163 — Zebegény környékén Fiesl Károlyt kereshetjük a 06-30/410-002-es telefonszámon. K. J. V. Ócsán a lovaglás szerelmesei találnak kellemes szállást Kancsovszki János felvétele Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ezen a hét végén Kővirág címmel rendeznek ásványbörzét. Találkozhatnak a látogatók kövekkel, ásványokkal, melyek mindig is jelen voltak a paraszti háztartásokban kőeszközök formájában. A látogatók vásárolhatnak, cserélhetnek ásványokat, kagylókat, csigákat, találhatnak szakkönyveket, a gyűjtéshez szükséges felszereléseket. Kiállításon aranyrögök, festett kavicsok láthatók majd, valamint megismerkedhetnek az érdeklődők a dunai aranymosás történetével. Bemutatják az aranymosást hagyományos eszközökkel, a vállalkozó szelleműeknek pedig aranymosóversenyt szerveznek. A talált kincseketmindenki megtarthatja. A gyerekek kipróbálhatják a gyapjúfonást, cserépedényeket díszíthetnek kaviccsal, játékot készíthetnek kőből. Megismerkedhetnek azzal is, hogyan lehet tüzet csiholni kovakő segítségével. Az ínyencek is jól érzik majd magukat, ha megkóstolják a kövön sült ételeket. A belépőjegy felnőtteknek 300, diákoknak és nyugdíjasoknak 100 forintba kerül. A Csali-tó csalogató halai A család is izgulhat a versenyeken A horgászokról a laikusoknak általában szélsőséges véleményük alakul ki. Jobb esetben békés - szinte együgyű - embereknek, rosszabb esetben csendes „őrülteknek” bélyegzik a halvadászok táborát. Hát, ha még tudnák, hogy a horgászok is kedvelik a csalit. Pontosabban: a Csalit. Természetesen nem a gilisztát, legfeljebb a kukoricát ajánlhatjuk emberi fogyasztásra alkalmas csemegeként. Létezik, s némi szünet után ismét működik azonban a Csali-tó, amely valóban újra a Pest megyei és fővárosi horgászok kedvence lett. A víz akár az 50-es, akár az 51-es út irányából megközelíthető a Bugyi községét és Kiskunlacházát összekötő úton. Sok más horgásztóhoz hasonlóan itt is állandó, rendszeres telepítéssel valóságos halparadicsomot varázsoltak az üzemeltetők. Sőt, hogy a Csali minél csábítóbban hasson a családok nem horgász tagjaira, mindenekelőtt - a vízparton máshol unatkozó - fehérnépre, 10 fordulós horgászbajnokságot hirdettek, ami a szezon végén, október 23-án ér véget. Legalább a hónap egy napján izgulhatnak a feleségek férjuram szerencséjéért. A vízben szinte minden hazai halfaj megtalálható, jószerével tehát csak a horgász ügyességén múlik, mekkora zsákmány kerül a szákba. A horgászat szolgáltató jellegének erősödését jelzi, hogy mint annyi más vízen, a Csali-tavon is lehetőség van arra, hogy az egész család több napra megszállhasson egy-egy faházban, vagy a saját sátrában. Sőt: a kényelmesebbek akár egész évre elhelyezhetik a tó partján a lakókocsijukat, még áramot is kapnak hozzá. Kisebb-nagyobb baráti társaságok akár szabadtéri rendezvényeket is tarthatnak a halban gazdag víz partján. A horgászoknak egy lényeges dologra feltétlenül fel kell hívni a figyelmüket: erős felszerelést is vigyenek magukkal, mert a Csali-tavon nem ritkák a rekordlistás példányok. Vereszki János ________Érdemes Megnézni________ Sarlóspusztai tündérkert Pipacs lángol a kaszálón, körülötte gyér erdő olaj- és akácfából. A két pusztalakó fa egymással verseng az illatban, az egyik apró sárga kelyhecskéket nyit, a másik hófehér virágfürtöket. A dús szénafűben lovak legelnek. Az erdők, rétek, lápmaradványok az 1600 hektáros Sarlóspusztához tartoznak, s részei a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Középen áll a hófehér klasszicista stílusban épült 160 éves kastély, az istállók, a nyitott és fedett lovarda. Az egész komplexum van benne úszómedence, foci-, kosárlabda- és teniszpálya is - Sarlóspuszta Lófogadó néven üzemel, s talán a legpatinásabb ilyen jellegű intézmény Pest és Bács-Kiskun megyében (a két megye határán áll). A kastélynak 46 szobája van - kétágyas, zuhanyzós -, s összesen 100 vendég fogadására alkalmas. Az étteremben 80 személynek tudnak teríteni, az udvari fedett lugasban kétszáznak. A konyha jellegzetesen magyar, s mint minden konyhának, a sarlóspusztainak is megvan a specialitása. Sára asszony levese - vegyes zöldség tejfölös habarással, húsgombócokkal -, valamint Sarlós sült kacsa tárkonyos szaftban, körettel. A sarlóspusztai háromcsillagos hotel, szezonban - július-augusztus - egy szoba két személynek 7000 forintba kerül, szezonon kívül 5000 forintba. Az étkezés szezontól független, egy háromfogásos ebéd 1000-1300 forintot kóstál. Az istállókban 42 angol telivér és magyar félvér várja a vendégeket. A kezdőknek oktatót biztosítanak óránként 1400 forintért, a túralovasok 900 forintért sarkantyúzhatják a szebbnél szebb méneket. Azokra is gondoltak, akik nem szállnak nyeregbe. Őket hintón vagy társas szekéren - előbbi 3500 forint/óra három személynek, utóbbi 7500 Ft - viszik körül a természetvédelmi körzetben. Sarlóspuszta jellegzetesen turjános vidék, a mocsár és láperdők utolsó hírmondója (egy Ócsától induló, egykor összefüggő, egységes vonulat része). Itt még fellelni a nagy törzsű magyar nyírt, a fekete tölgyet, a lábas égert és a kihalás fenyegette kosbor- és bangóféléket. A fauna is csak részben maradt meg, de még most is fölöttébb gazdag. Gyakran látni fekete gólyát, nagy pólingot, háromfajta héját, kerecsensólymot - öszszesen száznál több olyan madárfélét tartanak nyilván az ornitológusok, amik nem csupán nálunk, de egész Európában ritkának minősülnek. Sarlóspusztán úgy érzi az ember, hogy a világ végén van, noha Budapesttől 70, Kecskeméttől 50 kilométer a távolság. Mindkét irányból az M5-ös sztrádán vagy az 50-es úton közelíthető meg, Örkényt érintve. Itt kell letérni Tatárszentgyörgy irányába, s a község katolikus templomát elérve Kunpecér felé haladva az út egyenesen odavisz. A lovasfogadó márciustól októberig fogad vendégeket, s aki egyszer megszállt itt, visszajáró vendég lesz. Szezonban jó előre bejelentkezni, helyet foglalni a (06-29) 319-118-as telefonszámon lehet. Matula Gy. Oszkár A múlt századi kastély eredeti szárnya Óriás kórus és ősbemutató Akik egy nyári estén grandiózus, ám mégis könnyen befogadható muzsikára vágynak, látogassanak el vasárnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, ahol egy 150 fős nemzetközi kórus és a Dohnányi zenekar előadja Vangelis 1492 - A Paradicsom meghódítása című művét, és Vukán György I. zongoraversenyét, amelynek ez lesz az ősbemutatója. Ezen a nyáron valóságos zenei tengely alakult ki a Heves megyei kulturális központ, Eger és a főváros között. Az Eger-Budapest Nyári Zenei Fesztivál egész héten folyt műhelymunkával, koncertekkel, külföldi vendégekkel. A fesztivál záróakkordja július 12-én este 8 órakor lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A nagyszabású zenei esemény főszereplője a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar lesz Hollerung Gábor vezényletével. A kellemesnek ígérkező nyárest első műsorszáma Vukán György I. zongoraversenye lesz. Az öttételes darab, amely a szerző szerint a klasszikus zongoraversenyek felépítését követi, itt hallhatjuk először. Vukán György elmondta, hogy a művet eredetileg a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak írta, ezért a nagyzenekarból főleg a vonósok szerepelnek majd. A zongorán természetesen Vukán György játszik. Az est második részében Vangelis világhírű filmzenéjének, az 1492 - A Paradicsom meghódításának oratorikus változatát hallhatjuk. Egy hatalmas, 150 fős kórus csatlakozik a zenekarhoz. Az olasz, lengyel, litván vegyes karokból, illetve az Akadémiai Kórustársaságból és a Budapesti Ifjúsági Kórusból álló kar a fesztivál alatt folyó Vangelis-műhelymunka eredményét mutatja be a Margit-szigeten. A művet Tomsits Rudolf hangszerelte oratorikussá, és trombitán is ő fog játszani. Az esőnap július 13-a este nyolc óra ugyanott. A jegyek 800, 1000, 1200 és 1500 Ft-os árakon a főváros összes jegyirodájában és a helyszínen is kaphatók. M. H. T. Kirándulás Matuska hídján Biatorbágy akkor vált híressé, amikor Matuska Szilveszter 1936-ban levegőbe röpítette viaduktját. A viaduktért is kár volt, de a robbantáskor egy vonat is áthaladt rajta, így tömegkatasztrófát okozott az elborult elméjű fiatalember. Manapság már nem a mozdonyvezetők, hanem a kirándulók vetnek gyanakodó pillantásokat lefelé, ha a viadukton sétálgatnak. Az élelmes amerikaiak biztosan elnevezték volna a helyet Matuska Pointnak vagy valami hasonlónak, hiszen a kirándulóútnak kialakított, restaurált vasúti híd ma már ipari műemlék is. Ráadásul csodálatos kilátás nyílik a környéki dombokra és a budai hegyekre. Matuska nem azt a hidat robbantotta fel, amelyen ma a kiránduló-útvonal visz, hanem a másikat, amely ma már le van zárva. A lezárt rész volt az, amelyen a főváros felé mentek át a vonatok. A lezárás oka az, hogy az önkormányzatnak nem volt elég pénze, csak a másik viadukt felújítására. Vagy babonásak. A biatorbágyi önkormányzat szándékai szerint valóságos kis turistaparadicsom alakul majd ki a viadukt környékén. Ők hivatalosan szólva rekreációs központnak nevezik a már csírájában működő, vendéglátóipari egységekkel, szanatóriummal, sportlehetőségekkel kellemessé varázsolni kívánt területet. Szép, fásított parkot alakítottak ki az út mentén, maga a kiránduló-útvonal pedig Törökbálint felől, azaz a főváros határából a csodálatos Iharos-völgybe vezet. Az utat már birtokba vették a természetjárók, a Futapest Klub pedig évente kétszer rendez itt futóversenyt. Az Iharos-völgyben számos sportpálya várja az érdeklődőket, külföldi követségek focimeccseket rendeznek itt, de volt már rögbiösszecsapás is. Ezekhez járul még a tenisz és a további labdajátékok. A bérlési lehetőségekről a Viadukt Sportegyesület vezetője, Szakadáti László ad információt a (23) 310-036-os számon. Melhoffer Tamás A viadukt ma már nem a vonatoké MTI-FOTÓ