Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. augusztus
1998-08-01
Nyári nagytakarítás A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. a nyári turistaszezonra, a közelgő rendezvényekre és ünnepségekre tekintettel folyamatosan takarítja Budapest forgalmasabb térségeit, a Belvárost, a budai Várat, valamint a főbb útvonalakat és környéküket - tájékoztatta lapunkat Szegedi Péter, az FKF Rt. szóvivője. Nekiláttak a gyalogos-aluljárók, a köztéri díszburkolatok, a hulladékgyűjtő edények és az Alagút csempéinek megtisztításához is. A közterület-fenntartó naponta két műszakban tisztítja meg a várost a kosztól, portól, műszakonként harminc mosógép és tizenöt önfelszedő seprőgép járja a fővárosi utcákat, munkájukat négyszázötven kézi úttisztító is segíti. A hamarosan kezdődő Pepsiszigetet és környezetét az FKF tizennyolc célgépe és négyszázötven utcaseprő próbálja majd tisztán tartani. V. M. P. Óriásdaru és Vakulencsuk MUNKATÁRSUNKTÓL A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tegnap döntött, arról, hogy a több tíztonnányi pakurát tartalmazó Vakulencsuk matróz nevű hajót a Hídépítő Speciál Rt. emeli ki hullámsírjából. A cég óriásdaruval, az Ár- és Belvízvédelmi Készültségi Kht. segítségével próbálja majd felszínre hozni és Csepelre szállítani a roncsot. A munkát legkésőbb október végéig be kell fejezni. A hajó eltávolítása nagyjából tizenötmillió forintba kerül. Mivel a tulajdonosnak nincs ennyi pénze, ezt az összeget a központi környezetvédelmi alap hitelezi meg. A tulajdonos képviselőjétől megtudtuk, ők is hozzájárulnak a költségekhez. A Vakulencsuk partra tételére viszont csak akkor adnak engedélyt, ha a hajótest értékesítéséből származó egymillió forint körüli bevételt ők kapják meg. Úgy gondolják, további anyagi kötelezettség nem terheli őket, mondván, nem a cégük hozta ide a környezetre veszélyes hajót. Illegális kábeltévék Folytatás a 33. oldalról Bár a kormányrendelet száznyolcvan napos türelmi időt ad, az igazgatónő elképzelhetőnek tartja, hogy a kábelszolgáltatók e kötelezettségeknek csak év végére tesznek eleget. Gricserné hozzátette: a késedelem legfőbb oka, hogy a szolgáltatók nem rendelkeznek megfelelő munkatársakkal, szakértőkkel és háttérrel a követelmények teljesítéséhez, ezért előfordul, hogy már a jogszabály értelmezésekor is a HF-hez fordulnak. A hivatal méltányos az engedély nélkül működő kábeltévésekkel. Ha nem nyújtják be a szükséges kérelmet, előbb felszólítja, majd kötelezi a szolgáltatót a pótlásra. Ha erre sem reagálnak, százezer forintos bírság is kiszabható rájuk. Törvénytelenül működő szolgáltatókról csak lakossági panaszokból értesültek. A bejelentés után megvizsgálják, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, és ha nem, akkor kötelezik a pótlásukra. Ha engedély nélkül építette hálózatát, csak fennmaradási engedélyt kaphat, melynek díja a kivitelezési költség öt százaléka. Tavaly illegális szolgáltatóhoz öt esetben vonultak ki, ezek mindegyike a fővárosban működött. Az idén hasonló bejelentést még nem kaptak. Azokat a jogtalanul tevékenykedő cégeket a legkönnyebb feltérképezni, amelyek rossz minőségben továbbítják a jeleket, mert az előfizetők erre a legérzékenyebbek - fűzte hozzá Gricsemé. A HF egyébként minőségi szempontok alapján a főváros csaknem ötszáz kábeltévérendszeréből harminchatot vizsgált meg. Ez mintegy negyedmillió előfizetőt érintett. Az ügyfelek több mint fele a felmérés szerint jó minőségű szolgáltatást (tévéképet) kap, a többieknek be kell érniük közepessel. A vizsgált hálózatüzemeltető cégek megfelelő képminőséget szolgáltatnak, vagyis körülbelül egymillió budapesti élvezheti tűrhetően a csatornákat. Kitűnőre hét kábeltársaság vizsgázott: a Kábeltel XVII. kerületi Pesti úti rendszere, a Radiant Rt. Budafokon, a Zuglói Antenna Közösség, a Hunyadi Lakásfenntartó Szövetkezet, a XII. kerületi Novotron kábeltelevízió, a Sztár TV a VIII. kerületben és a Telesat a IX.-ben. Gricserné hozzátette: a médiatörvény teljes betartásához még hiányzik egy miniszteri rendelet. Ez tenné lehetővé, hogy minőségi szempontok alapján is büntethessék a szolgáltatókat. Bohus Péter NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT 35 Hiányos turistakalauzoló táblák Lemaradt a Világörökség emblémája Elképesztő rendetlenséget okoztak a város egyes részein a tavaly telepített turisztikai információs táblák, az egymást érő közlekedési és egyéb tájékoztató táblák erdejében a gyalogos turistákhoz sokszor körülményesen jut el az információ - mondja a műemlékvédő. A nyilakról hiányzik a Világörökség emblémája és a turisták dolgát megkönnyítő számozás is. Korábban ismertettük az Econo- Consult Kft. tanulmányát, amelyben a Fővárosi Közgyűlés turisztikai bizottságának felkérésére értékeli az információs táblákat, és javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. A felülvizsgálatot az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) felügyelője, Vízy László is elvégezte, aki további észrevételeket tett a táblarendszerrel kapcsolatban. A táblák kihelyezésekor nem kérték az OMVH véleményét. A műemlékvédelmi szakhatóság ezért utólagos írásos állásfoglalásában kijelenti: a műemléki területet nem érintő helyszínekkel kapcsolatban nem tesz észrevételt, valamint a tervekben jelölt és kihelyezett oszlopokat, táblákat műemléki szempontból nem kifogásolja, illetve a területet érintő ideiglenes rendezési tervek elkészültéig elfogadja. A budai Várban lévő Szent György téren viszont nem helyezhető el ilyen tábla. Az OMVH munkatársa jónak tartotta volna, ha a táblarendszert előzetes műemléki véleményezéssel alakítja ki a főváros, így nem fordulhatott volna elő például az, hogy a Budapest egyik legfontosabb látványosságának számító Operaház elé a Nyugati pályaudvar felé kalauzoló tábla kerül. A turisztikai bizottság elnöke, Rusznák Imre nem tud arról, hogy a műemlékvédelem vagy bárki más kifogásolta volna a táblák elhelyezési módját. Egyedül a Szent György térre telepített oszlopokkal volt gond, de ezeket végül eltávolították. Schiffer János alpolgármester tavaly szeptemberi levelében viszont arra figyelmeztetett, hogy a táblák kihelyezése előtt egyeztetni kell a műemlékvédelemmel. Kriszt Györgynek, az OMVH vezető felügyelőjének állásfoglalásában szerepel, hogy a hivatal nem járul hozzá a táblák elhelyezéséhez az olyan, részletes rendezési tervekkel (RRT-kkel) rendelkező területeken — a Várban, a Városligetben és Óbuda több, műemlékileg védett részén —, ahol a turisztikai információs tervet az RRT-be nem illesztették be. Az Andrássy úton, a Váci utcában, a Vörösmarty téren és a Duna-parton viszont már Wild László műemlékes szakember tervei alapján helyeztek el táblákat. A rendezetlenség példájaként említi Vízy László a Batthyány teret, ahol az információs oszlopot egyszerűen a tér közepébe szúrták. Az alumíniumoszlop nemcsak a gyalogosok forgalmát akadályozza, még csak ellentétben például a Deák téren álló, műemléki szempontból is elfogadható kandeláberrel - nem is szép. Vízy László fotóin több olyan tévés utcarészlet szerepel, ahol egymást érik a közlekedési és a buszmegállót jelző táblák, a jelzőlámpák és a turisztikai információs oszlopok. A szakember szerint ezzel éppen a legfontosabb célt, a tájékoztatás leegyszerűsítését nem érték el. A Szentháromság téren például a látványosságok felé mutató nyilak és a buszmegállót jelző tábla is elférne egyetlen oszlopon - mutat rá Vízy, aki fontosnak tartaná azt is, hogy művészettörténész véleményezze a műemlékek környezetében elhelyezett táblákat, illetve a nyilakra kerülő nevezetességeket. Minden értéket ugyanis lehetetlen jelölni, de a legfontosabbakat vétek kihagyni. Mégsem szerepel egyetlen táblán sem a Világörökség emblémája. Pedig - például a Várnegyedben - egyetlen apró jellel lehetne tudatni, hogy az 1987-ben a Világ Kulturális Örökségévé nyilvánított városrészbe lépett a turista. Ugyancsak hiányzik a táblákról a számozás, amely lehetővé tenné, hogy a gyalogos városnézők a számozott nyilak és a város műemléktérképe segítségével egyik nevezetességtől a másikig jussanak. A számozott tábla a számozott műemlék felé kalauzolhatna, így Budapest olyan önálló, tetszés szerint variálható városnéző programot kínálhatna a turistáknak, amellyel kevés város büszkélkedhet. Lukács Katalin A rendezetlenség példája, a Batthyány tér SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE ________Cikkünk Nyomán________ A szeplők eltüntetése Örömmel olvastam Tímár György július 22-i Szeplők a főváros arcán című cikkét. A szerző felhívta a figyelmet öt olyan épületegyüttesre (Belgrád rakpart, Roosevelt tér, Kamara mozi-Continental Szálló-Hungária fürdő a Dohány utcában, New York-palota, valamint Royal Szálló), amelyek évtizedek óta csöndesen pusztulnak Budapest történelmi belvárosában. Magam még legalább egy tucat hasonló budapesti épületet tudnék felsorolni. Ötvenéves lemaradást kell behoznunk. Hosszú évtizedekig a város legszebb épületei valódi tulajdonos nélkül, sorsukra hagyva várták pusztulásukat. Budapest sokat köszönhet Ráday Mihály városvédő mozgalmának: a nyolcvanas években számba vették a végveszélyben lévő épületeket, és a nyilvánosság figyelmét az égető gondokra irányították. Tímár György ezt a munkát folytatta most cikkével. A szerző kérdése az, mit tehet a főváros a felsorolt épületek megmentéséért. Az említett ingatlanok egyike sincs a tulajdonunkban, ezért közvetlenül nem szólhatunk bele a kezelésükbe. Hadd tegyem hozzá, nem is akarnám, hogy az önkormányzaté legyenek. A New Yorkháznak, a mozinak vagy a szállodáknak olyan tulajdonosokra van szükségük, akik képesek tőkét fektetni a rekonstrukcióba. A kerületi polgármesteri hivatalok hiába rendelik el a városképet rontó épületek felújítását, ha a tulajdonosok nem tudják kifizetni a rehabilitáció költségeit. A budapesti önkormányzatok pénze együttesen sem elég az elöregedett negyedek megújításához. A feladatuk az, hogy közvetett eszközökkel lökést adjanak ennek a folyamatnak. Ilyen eszköz például a fővárosi önkormányzat városrehabilitációs és értékvédelmi alapja. Ezeken keresztül évente több százmillió forinttal támogatjuk azokat a tulajdonosokat, akik szívükön viselik épületeik sorsát. Meggyőződésem, hogy Budapest csak akkor válik igazi, modern világvárossá, ha a korszerű infrastrukturális beruházások mellett nem feledkezik el épített örökségéről sem. Az értékes épületek megmentésére három modellt is kidolgoztunk. Sok esetben költségvetési forrásokat használunk fel, mint a Vígszínház, a Thália vagy a Nagyvásárcsarnok esetében. Más esetben a felmerülő költségeket vállalkozók bevonásával fedezzük, ők később hasznosíthatják az épület egy részét. Így kerül sor például a közeljövőben a Műjégpálya csarnokának felújítására. A harmadik lehetőség, hogy magánkézbe adjuk egyes ingatlanjainkat. Ilyenkor a vevőt szerződésben kötelezzük arra, hogy felújítsa az épületet, és erre komoly garanciákat is kérünk. Ez történt például a belvárosi Ybl-palota vagy a Váci úti volt villamosremíz esetében. A cikkben említett Continental Szálló és Hungária fürdő együttesénél is ezt kellett volna tenni, de az épület tulajdonosa, az állam 1989-ben megfeledkezett erről. Félek, hogy az új tulajdonoson már nagyon nehéz lesz számon kérni az elmaradt felújítást. Tímár György Roosevelt téri példája egy kicsit más problémára világít rá. A spenótház mozaiklapjai csakugyan nem méltók a világörökségi területhez. Ahhoz, hogy egy városrész meg tudja őrizni sajátos arculatát, egységes és mindenki által elfogadott szabályokra van szükség. Hatéves munkával idén nyárra készítettük el a főváros általános rendezési tervét, amely az augusztusi közgyűlés elé kerül. Ennek a várostervezési kódexnek legfőbb célja, hogy lakhatóbb várossá tegyük Budapestet, és ösztönözzük a tulajdonosokat, befektetőket saját, városképhez illeszkedő fejlesztéseik megindítására. A rendezési terv - a rehabilitációs támogatásokon kívül — a leghatékonyabb eszköz arra, hogy Budapest szebb köntösbe öltözzön. A legfontosabb, amit egy önkormányzat tehet, az az, hogy olyan környezetet teremt, ami ösztönzi a befektetőket az elöregedett épületek megújítására. Ez történik a ferencvárosi rehabilitációs területen vagy a déli belvárosban. A modell a következő: az önkormányzat infrastrukturális beruházással kezd, hiszen a tőke akkor jön, ha vannak jó utak, csatornák, működő telefonhálózat. Ezután, már részben önerőből, megkezdődik a házak rendbehozatala, a lakások korszerűsítése, majd megjelenik a fizetőképes kereslet, amire viszont rátelepül a szolgáltatóipar és a kereskedelem. Azaz: újjáéled egy évtizedekig tetszhalott városrész. Az említett Belgrád rakpartnak például jó esélye van erre. Az új rendezési terv szerint a Dunát a város főutcájává tesszük, új korzók és parkok szegélyezik majd partját délen egészen a közraktárokig, északon a Vizafogóig. A rendezett környezet a befektetőket is arra készteti majd, hogy igényessé tegyék az ott fekvő épületeket - ahogy ez a megújult déli Váci utcában történt, mely a felújítás után Budapest egyik legértékesebb és legszebb utcájává változott. Meggyőződésem, hogy ha megfelelő feltételeket teremtünk, akkor a felújításra szoruló pesti épületek rátalálnak valódi gazdáikra. Azokra, akik mernek és tudnak gondoskodni Budapest szeplőinek eltüntetéséről. Demszky Gábor főpolgármester Margó Néma XIV. kerületi vonalak A zuglói telefonközpontban csütörtökön keletkezett zavart egy számítógépprogram letöltése okozta - tájékoztatott Nagy Bálint, a Matáv PR-igazgatója. Mint arról tegnap beszámoltunk, a fennakadás negyvenezer előfizetőt érintett. A zuglói központ szoftvercseréje a nyolc budapesti telefonközpont korszerűsítésének egyik állomása volt. A műszaki hibát a központban fél kettőre sikerült megjavítani, ezután a szakemberek az összes XIV. kerületi vonalat megvizsgálták. Ekkor derült ki, hogy néhány száz előfizető továbbra sem tudja használni telefonját. Ezeket a hibákat este fél tízre kijavították. Az elkövetkező két hónapban nem várható további központok felújítása, ezért hasonló hibára sem kell számítani. (B. P. A.) Megújult templom A műszaki átadással befejeződtek az V. kerületi Szent Mihály-templom (Váci utca 47.) helyreállítási munkálatai. A gázfűtőberendezés hibájából márciusban meggyulladt állványzat a felújítás alatt álló templom egyes részeit is súlyosan károsította. A kőszerkezeteket, a vakolatot elektronmikroszkóppal vizsgálták meg, így a templom eredeti, XVI. századi, kékesszürke színét kapta vissza. A helyreállítás hatvanötmillió forintba került, nagyobb részét az V. kerületi önkormányzat, illetve a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. finanszírozta, de adományok is érkeztek a felújításra. (MTI) Új piaci nyitvatartási rend Mától megváltozik a kispesti Gutenberg téri piac nyitvatartási ideje, ezután szombaton reggel hattól délután tizennégy óráig is árusítanak a standokon. Az intézkedés javítja a Wekerle-telep ellátottságát, egyúttal biztosítja, hogy a Kossuth téri piacról elkerült őstermelők is kulturált körülmények között árusíthassanak - indokolta az új rendeletet a kerület sajtóreferense. (M. N. T.) Agár-Eb Csepelen Csepelen, a papírgyári sporttelepen rendezik az agár-Európa-bajnokságot. Az elődöntő futamokra ma délután öt órától kerül sor, a trófeáért pedig vasárnap délután háromkor szállnak harcba a legesélyesebbek. A versenyt a Hungária Agárverseny Klub szervezi, amelyet a Nemzetközi Agárszövetség bízott meg a rangos esemény lebonyolításával. A mezőnyben német, ír, svájci és holland versenyzők is részt vesznek. (5. G.) Rippl-Rónai - tovább A nagy érdeklődés miatt a Magyar Nemzeti Galéria szeptember 20-ig meghoszszabbította Rippl-Rónai József gyűjteményes bemutatóját. Az elmúlt hónapokban körülbelül százezren tekintették meg a Tavaszi Fesztivál eseményeként megnyitott kiállítást. A budapesti tárlat után a festmények a Párizs környéki Nabis Múzeumban mutatkoznak be. A jövő év novemberében pedig a frankfurti közönség is megismerheti a Rippl-Rónai életművet. (MTI) Megújított ellátási szerződés A kőbányai képviselő-testület megújította a Hajléktalanokért Alapítvánnyal korábban kötött ellátási szerződést, és hétszázezer forintos támogatást különített el az alapítvány javára. A testület egyben áldását adta a nonprofit szerv által létrehozott, a X. kerület, Jászberényi út 47. szám alatti átmeneti szálló működtetésére vonatkozó megállapodásra is. (M. N.T.) Virulj! Felújítják a Szabadság téri Virulj! emlékkutat, amelyet 1930-ban állítottak, annak emlékére, hogy gróf Széchenyi Istvánné azon a helyen ültette el a tér első platánfáját. A munka körülbelül négyszázezer forintba kerül, a költségeket a Budapest Galéria és a Nyugodt Jövőért Klub állja. (Cs. L.) Habcement a csövek között A Báthory utca, a Markó utca, a Szende Pál utca és a Hold utca környékén több helyen gázvezeték-rekonstrukció miatt felbontották az aszfaltot a Főgáz Rt. pályázatnyertes kivitelezői. Kicserélik az elöregedett, szivárgásveszélyes vezetékeket. A Báthory utcában elsőként befejeződött felújítás során a régi, korrodálódott csövet - a szűk tér és számos egyéb közművezeték miatt - nem emelték ki a földből, hanem kisebb átmérőjű vezetéket húztak azokba - tudatja a Fővárosi Közmű című lap. Annak érdekében, hogy a két csőfal közötti üregben ne fordulhasson elő szivárgás, új eljárást alkalmaztak: az üreget cementhabbal töltötték fel, amely kiszorítja a levegőt.