Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. szeptember

1998-09-01

NÉPSZABADSÁG BUDA­P Ú1 PEST 1998. SZEPTEMBER 1. A Lánchíd láncszemeit eszi a rozsda A Kvassay után a Margit híd következik­­ Felüljáró-felújítások az ezredfordulóig Budapest 286 hídjából, illetve felüljá­rójából az ezredfordulóig tizenhármat újíttatna fel a Városháza. A legna­gyobb falat a Margit híd rekonstrukci­ója lesz, amely négymilliárd forintba is kerülhet. A szakértők szerint a Lánchíd láncszemeit annyira kikezdte a rozsda, hogy az sem kizárt, hogy első kőhidunkat előbb-utóbb végképp le kell zárni a gépjárműforgalom elől. A főváros 2000-ig szóló tervei között tizenhárom híd, illetve felüljáró felújítása szerepel - tájékoztatta lapunkat Ullrich András, a reménybeli rekonstrukciókat koordináló Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. főosztályvezetője. A hidak kö­zül elsőként - még az idén - a Kvassay úti Duna-híd rekonstrukciójához lát hoz­zá a pályázatot nyert cég. A régi, kétszer egysávos építmény helyett kétszer kétsá­vosat terveztek, amelyen - műszaki tulaj­donságaiból adódóan - nem lesz sem ma­gasság-, sem súlykorlátozás. A várhatóan jövő év végéig tartó építkezés idején nem lesz szükség különösebb forgalomkorlát Miután 1976-ban leszakadt Bécs egyik régi hídja, a Reichsbrücke, Budapest főváros tanácsánál elhatá­rozták, hogy tízévente valamennyi budapesti Duna-hidat tetőtől talpig rendbe hozzák. Úgy is lett: a követ­kező tizenkét évben megújultak hídjaink, a hozzájuk vezető főútvo­nalak, sőt itt-ott még a környékbeli házak sortatarozására is futotta. Az­tán 1988-ban kiderült, hogy újabb nagygenerálra már nem telik. Azóta a magyar fővárosban - a tavaly be­fejezett Szabadság hídi rekonstruk­ció kivételével - igazi, a teljes híd­szerkezetre kiterjedő Duna-híd fel­újítást nem végeztek u­tazásra, hiszen az új szerkezet építése közben a régin zavartalanul hömpölyög­het tovább a forgalom. Fontos része a tervnek a Margit híd fel­újítása is, amelynek tervezési munkáit ta­valy kezdték meg. A híd teljes szerkeze­tét fel kell újítani, sőt alapos forgalom­­technikai változtatásokra is szükség lesz: a szigeti leágazásnál lévő, meglehetősen balesetveszélyes kanyarban ki akarják szélesíteni az útpályát. Emellett bicikli­­sáv is épülne. A remények szerint jövőre kezdődő kivitelezés valószínűleg túlnyú­lik majd az ezredfordulón. Az idén három közúti felüljáró felújítá­sát fejezték be, és még kettőét kezdik el: a Ferihegyi út Fiatál úti felüljárójáét és a Helsinki út csepeli átjárójáét. Ezeket a munkákat jövőre a Jászberényi úti, az Ócsai úti, a Baross téri és a Kerepesi úti, 2000-ben pedig a Hungária körúti és a XI. kerületi, Leányka utcai felüljáró re­konstrukciója követi majd. Ugyancsak az évezred végén újul meg a Ferdinánd híd is, ahol a munkákat szeretnék összehan­golni a Nyugati pályaudvar mögül kinö­vő, gigantikus West End bevásárlóköz­pontéval. Igazából még nem tudni, me­lyik lenne a célirányosabb: felújítani vagy újat építeni. Egyes hírek szerint a West End építtetői - akik állítólag anya­gilag is támogatnák a hídátépítést - szíve­sebben látnának egy új felüljárót, hisz an­nak tervezésekor eleve figyelembe vehet­nék a bevásárlóközpont közlekedési, szállítási igényeit. Ullrich szerint a nagy budapesti felül­járóknak többnyire ugyanaz a bajuk: az akkori építési szabályzatok előírásai nem voltak elég szigorúak. A felüljárókra a ma megszokottnál jóval vékonyabb be­tonréteget hordtak fel, ezért a vasszerke­zetek az elvárhatónál gyorsabban kezdtek korrodálódni. A vasbeton szerkezetek tönkremenetelét a környezeti ártalmak tovább fokozták. A tervben szereplő fe­lüljárók rekonstrukciójának költsége ma­napság kétszázmillió és félmilliárd forint közti összegre tehető. A kétezredik esztendő nagy feladata lenne a Lánchíd felújítása. A műegyetem szakértőinek tíz évvel ezelőtti vizsgálata szerint a lánckamrában lévő láncok kor­róziós vesztesége - azaz keresztmetsze­tük csökkenésének mértéke - már akkor elérte a kilenc százalékot. Kicsit ijesztő, de jó, ha tudjuk: a megengedett veszteség legfeljebb tíz százalék lehet, vagyis alig­ha kétséges, hogy az 1914-ben készült láncok állapotát mihamarabb felül kell vizsgálni. Előbb-utóbb kétségkívül szükség lesz a Lánchíd nyolcvanöt éves elemei­nek cseréjére. A főosztályvezető azon­ban nemigen bízik abban, hogy a re­konstrukciót időben el lehet kezdeni. Már csak azért sem, mert Budapesten az íratlan szabály szerint egyszerre csak egy hídon végezhetnek olyan munkát, amely forgalomkorlátozással jár. Igaz, a láncok cseréje mellett volna még egy megoldás: ha az összes gép­járművet lezavarnák a Lánchídról, va­lamivel tovább bírná. B.T. Tilos lesz a Lánchídra hajtani? SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Az új ÁRT csorbítja az önállóságot Újpest várhatóan az Alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot Minden valószínűség szerint az Alkot­mánybírósághoz fordul Újpest önkor­mányzata a Fővárosi Közgyűlés leg­utóbbi rendkívüli ülésén elfogadott fő­városi szabályozási keretterv (koráb­ban általános rendezési terv - ART) és a hozzá kapcsolódó szabályozások mi­att. Információink szerint a szocialis­ták és a szabaddemokraták által meg­szavazott rendeletet a kerületek több­sége elfogadhatónak tartja. Fenntartá­sa azonban több kerületnek is van. A negyedik kerület polgármestere, Derce Tamás lapunknak kijelentette: a szabályozást több ponton is alkotmány­­sértőnek tartják. Ám ennek részleteiről addig nem kívánt nyilatkozni, amíg az önkormányzat szakemberei minden szempontból át nem vizsgálták a rendelet összefüggéseit. Általános szinten azon­ban mindenképpen kifogásolják, hogy a rendelet „kihúzza a kerületek alól a ta­lajt”, vagyis a vagyongazdálkodásban túlzottan függővé válnak a fővárostól. Újpest polgármestere ígéreteik meg­szegésével is vádolja a város vezetését, főként a szocialistákat, mondván: azt hirdetik, hogy partnernek tekintik a ke­rületeket, miközben el akarják tüntetni azokat. Támadja a szabályozás követke­zetlenségeit. Például, hogy csak elvben korlátozzák a bevásárlóközpontok építé­sét. Hiszen a város szívében, a Nyugati pályaudvarnál mégiscsak engedélyezték egy újabb centrum létesítését, tönkreté­ve ezzel az ottani kiskereskedőket. Más­ról sem szól az új ÁRT, mint a főváros primátusának érvényesítéséről, holott a kerületi önkormányzatok foglalkoznak valójában az úthálózattal, a helybeli ok­tatással, a lakók kiszolgálásával - szö­gezte le Derce Tamás. Véleménye sze­rint az az érv sem áll meg, amit a város vezetése hangoztat, miszerint erősíteni kellene a főváros pozícióját a döntésho­zatalban, mert Budapestnek nemcsak huszonhárom kerületté, hanem egy egy­séges várossá is kell válnia. A polgár­­mester szerint ez képtelenség, amikor olyan óriási infrastrukturális különbsé­gek vannak egyes kerületek között, ami­kor az egyikben még földút van és a kút­ról hordják a vizet, a másikban pedig már mindent rég kiépítettek. Ezért sem tartja tisztességesnek, hogy - felméré­sek szerint - a főváros saját beruházása­inak 95 százalékát a Nagykörúton belül kezdeményezte. Így soha nem lesz a ke­rületekből egységes város - jelentette ki. Csepel önkormányzatának elfogadott részletes rendezési tervével is több pon­ton ellentétes a Fővárosi Közgyűlés kép­viselőinek többsége által megszavazott javaslat. Tóth Mihály polgármester ezért is tette fel a kérdést: kinek van joga ér­demben dönteni a kerület ügyeiben: a fő­városnak vagy inkább a kerületieknek? A XXI. kerületben több elvi kifogást fogal­maztak meg az új AKT-vel kapcsolatban. Az egyik, hogy a főváros - a kompro­misszum ellenére is - véleményük szerint annyi döntésben tartotta fenn vétójogát, amely sérti a kerületek alkotmányos jo­gosítványait. Ide tartozik például az öve­zeti besorolások módosítása. A polgár­­mester értelmezése szerint az építési tör­vény világos a tekintetben, hogy ez a jog nem a fővárosi, hanem az illetékes kerü­leti önkormányzatokat illeti meg. Csepelen legalább négy olyan fejlesz­tési terület van, amelyen mást akar a fő­város és mást a helyi önkormányzat. Ilyen a volt Csepel Művek területe, a Csalitos utcai lakóövezet, a Duna Hol­ding és az új szennyvíztisztító építésére fenntartott északi terület. Kifogásokat fogalmaztak meg a XV. kerületiek is. Ám a csepeliekhez hason­lóan nem döntöttek még arról, milyen formában érvényesítik követeléseiket. Jelenleg náluk sem esett még szó alkot­mánybírósági megkeresésről. A rákos­­palotai vezetésnek három főbb gondja adódott az elfogadott rendeletből. Az el­ső: az M3-as autópálya melletti kárpót­lási területen, amely főként őstermelők tulajdonában van, háromszáz, családi házakból álló lakótelep megépítését ter­vezték. A főváros azonban védőerdő te­lepítését fogadta el erre a részre vonat­kozóan, mert terveik szerint újabb autó­pálya-bevezető szakasz épülne ide. Ambrus József alpolgármester azonban úgy véli: ez soha nem fog megvalósulni, másrészt, nincs aki és nincs miből odate­lepítené azt a rendeletbe foglalt erdőt. Folytatás a 25. oldalon Kedd Rozsda marja Hírlik: veszélyben a Lánchíd, a hatal­mas láncszemeket olyan ütemben falja a rozsda, hogy előbb-utóbb komoly felújí­tásra lesz szükség. Reméljük, a Szabadság híddal semmi baj, a szabadságot semmi sem veszélyez­teti. T. Z. • Befejeződött a 4-es és a 6-os villamos pályájának átépítése is az Október 23-a utcában és az Irinyi József utcában. A villamosok már a teljes vonalon közle­kednek. A 86-os autóbuszok ma reggel­től járnak az eredeti útvonalukon. • A XI., Ménesi utat lezárták a Bartók Béla út és a Mányoki út között útépítés miatt. A lezárás szeptember végéig tart, kerülni a Villányi út felé lehet. • A II. kerületben, a Marczibányi téren az Alvinci út és a Felvinci út között víz­vezetéket építenek. A munkák miatt a Garas utcát a Fillér utcától a tér irányába egyirányúsították. • A Bajcsy-Zsilinszky úton, a Kálmán Imre utcánál gázvezeték-javítás kezdő­dött. A Deák Ferenc tér felé vezető belső sávot felbontották. • A Wesselényi utcában a Hársfa utca után a bal oldali sávot, a Dohány utcában a Síp utca után pedig a jobb oldali sávot lezárták, mert javítják a gázvezetéket. • A VIII. kerületben, a Rákóczi út szer­­vizútján a Vas utca és a Gyulai Pál utca között, valamint a Vas utcában a Rákó­czi út és a Stáhly utca között tilos meg­állni ma éjfélig filmforgatás miatt. • A Diószeghy Sámuel utcában a Kőris utca és a Rozgonyi utca között az útpá­lya közepét felbontották, mert felújítják a csatornát. • A XI. kerületben, a Villányi úton, va­lamint az Alkotás utcában a Hegyalja út­tól a Csörsz utcáig tart a villamospálya felújítása, ezért helyenként csak egy sávban lehet közlekedni. A BAH- csomópontban is minden irányban út­szűkület nehezíti a közlekedést. A 61-es villamosok vonalán a Móricz Zsigmond körtér és a Csörsz utca között járnak vil­lamospótló autóbuszok. • Az M5-ös autópálya fővárosi szaka­sza felett átvezető pétermajori hidat fel­újítás miatt félszélességben lezárták. A váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. Forrás: Fővinform U­TAK ÉS UTASOK Tizenhat és fél ezer elsős az iskolákban Bár sok helyen már tegnap megtartot­ták a tanévnyitó ünnepélyeket és meg­teltek az iskolapadok, hivatalosan a mai nappal kezdődik az 1998/99-es tanév. A fővárosban több mint ezer­kétszáz oktatási intézményben körül­belül háromszázhuszonötezer óvodás, általános és középiskolás ismerkedik ezekben az órákban idei csoportjával, osztályával, az új tanév már ismert vagy változó körülményeivel. Az utóbbi években jelentősen meg­változott a fővárosi oktatás szerkezete, a szülőknek és a tanulóknak egyaránt új fogalmakkal kellett megismerkedni. Mi­közben a gyermeklétszám folyamatosan csökkent (1994-től körülbelül tizenhá­romezerrel), az intézmények száma az elmúlt négy év alatt ötvennel nőtt. Az oktatás minden szintjén továbbra is az önkormányzati fenntartású intézmények a meghatározóak, de egyre több egyhá­zi, alapítványi, magániskola színezi a választékot. Már a legkisebbek számára is több lehetőség van: a félezer önkor­mányzati óvoda mellett például 86 egy­házi, alapítványi vagy egyéb fenntartású óvoda is várja a gyerekeket. Megjelentek a hat és nyolc évfolya­mos iskolák. Az előbbiből negyven, az utóbbiból huszonkettő működik a fővá­rosban. Megszaporodtak az alternatív pedagógiai műhelyek is, például a Wal­dorf-, Montessori-, Rogers-módszerrel működő iskolák. A népesség-nyilvántartás adatai sze­rint idén 16 723 budapesti gyermek kez­di el az iskolai tanulmányait. Ez a szá­mukra félelmes vagy örömteli esemény szüleiknek egyéb szempontból is meg­próbáltatást hoz. Az iskolatáska, a tan­könyvek, a füzetek, az írószerek és a többi szükséges felszerelés ára a legta­karékosabban összeválogatva is több tízezer forintos kiadás. Felsőbb osztály­ba lépve ez az összeg változik, általában új iskolatípust kezdve a legmagasabbak a költségek. Cs. K. É. Példás iskolabővítés Új tornacsarnokot és tantermeket kapott a tegnapi tanévnyitóra Józsefváros sérült gyermekeinek általános iskolája. A Tol­nai Lajos utcai intézményt több mint százmillió forintért bővíttette és korsze­­rűsíttette az önkormányzat. A Tolnai La­jos Utcai Általános Iskola négyszintes új épületszárnya 181 értelmi sérült gyermek tornatermi és tanteremgondjait szünteti meg. Csécsei Béla polgármester lapunk­nak elmondta: évtizedek óta folyamato­san nő a fejlődési rendellenességgel szü­letett gyerekek száma. A VIII. kerületiek a sérült, tragikus sorsú gyerekeknek is emberi körülményeket igyekeznek bizto­sítani. E törekvést példázza a Tolnai utcai új épületrész, amivel egyébként egy or­szágosan elismert gyógypedagógiai mun­kát végző tantestület is gazdagodott. S.T. (A Közoktatás-fejlesztési Alapítvány pályázatát a 25. oldalon ismertetjük)

Next