Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. szeptember
1998-09-01
NÉPSZABADSÁG BUDAP Ú1 PEST 1998. SZEPTEMBER 1. A Lánchíd láncszemeit eszi a rozsda A Kvassay után a Margit híd következik Felüljáró-felújítások az ezredfordulóig Budapest 286 hídjából, illetve felüljárójából az ezredfordulóig tizenhármat újíttatna fel a Városháza. A legnagyobb falat a Margit híd rekonstrukciója lesz, amely négymilliárd forintba is kerülhet. A szakértők szerint a Lánchíd láncszemeit annyira kikezdte a rozsda, hogy az sem kizárt, hogy első kőhidunkat előbb-utóbb végképp le kell zárni a gépjárműforgalom elől. A főváros 2000-ig szóló tervei között tizenhárom híd, illetve felüljáró felújítása szerepel - tájékoztatta lapunkat Ullrich András, a reménybeli rekonstrukciókat koordináló Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. főosztályvezetője. A hidak közül elsőként - még az idén - a Kvassay úti Duna-híd rekonstrukciójához lát hozzá a pályázatot nyert cég. A régi, kétszer egysávos építmény helyett kétszer kétsávosat terveztek, amelyen - műszaki tulajdonságaiból adódóan - nem lesz sem magasság-, sem súlykorlátozás. A várhatóan jövő év végéig tartó építkezés idején nem lesz szükség különösebb forgalomkorlát Miután 1976-ban leszakadt Bécs egyik régi hídja, a Reichsbrücke, Budapest főváros tanácsánál elhatározták, hogy tízévente valamennyi budapesti Duna-hidat tetőtől talpig rendbe hozzák. Úgy is lett: a következő tizenkét évben megújultak hídjaink, a hozzájuk vezető főútvonalak, sőt itt-ott még a környékbeli házak sortatarozására is futotta. Aztán 1988-ban kiderült, hogy újabb nagygenerálra már nem telik. Azóta a magyar fővárosban - a tavaly befejezett Szabadság hídi rekonstrukció kivételével - igazi, a teljes hídszerkezetre kiterjedő Duna-híd felújítást nem végeztek utazásra, hiszen az új szerkezet építése közben a régin zavartalanul hömpölyöghet tovább a forgalom. Fontos része a tervnek a Margit híd felújítása is, amelynek tervezési munkáit tavaly kezdték meg. A híd teljes szerkezetét fel kell újítani, sőt alapos forgalomtechnikai változtatásokra is szükség lesz: a szigeti leágazásnál lévő, meglehetősen balesetveszélyes kanyarban ki akarják szélesíteni az útpályát. Emellett biciklisáv is épülne. A remények szerint jövőre kezdődő kivitelezés valószínűleg túlnyúlik majd az ezredfordulón. Az idén három közúti felüljáró felújítását fejezték be, és még kettőét kezdik el: a Ferihegyi út Fiatál úti felüljárójáét és a Helsinki út csepeli átjárójáét. Ezeket a munkákat jövőre a Jászberényi úti, az Ócsai úti, a Baross téri és a Kerepesi úti, 2000-ben pedig a Hungária körúti és a XI. kerületi, Leányka utcai felüljáró rekonstrukciója követi majd. Ugyancsak az évezred végén újul meg a Ferdinánd híd is, ahol a munkákat szeretnék összehangolni a Nyugati pályaudvar mögül kinövő, gigantikus West End bevásárlóközpontéval. Igazából még nem tudni, melyik lenne a célirányosabb: felújítani vagy újat építeni. Egyes hírek szerint a West End építtetői - akik állítólag anyagilag is támogatnák a hídátépítést - szívesebben látnának egy új felüljárót, hisz annak tervezésekor eleve figyelembe vehetnék a bevásárlóközpont közlekedési, szállítási igényeit. Ullrich szerint a nagy budapesti felüljáróknak többnyire ugyanaz a bajuk: az akkori építési szabályzatok előírásai nem voltak elég szigorúak. A felüljárókra a ma megszokottnál jóval vékonyabb betonréteget hordtak fel, ezért a vasszerkezetek az elvárhatónál gyorsabban kezdtek korrodálódni. A vasbeton szerkezetek tönkremenetelét a környezeti ártalmak tovább fokozták. A tervben szereplő felüljárók rekonstrukciójának költsége manapság kétszázmillió és félmilliárd forint közti összegre tehető. A kétezredik esztendő nagy feladata lenne a Lánchíd felújítása. A műegyetem szakértőinek tíz évvel ezelőtti vizsgálata szerint a lánckamrában lévő láncok korróziós vesztesége - azaz keresztmetszetük csökkenésének mértéke - már akkor elérte a kilenc százalékot. Kicsit ijesztő, de jó, ha tudjuk: a megengedett veszteség legfeljebb tíz százalék lehet, vagyis aligha kétséges, hogy az 1914-ben készült láncok állapotát mihamarabb felül kell vizsgálni. Előbb-utóbb kétségkívül szükség lesz a Lánchíd nyolcvanöt éves elemeinek cseréjére. A főosztályvezető azonban nemigen bízik abban, hogy a rekonstrukciót időben el lehet kezdeni. Már csak azért sem, mert Budapesten az íratlan szabály szerint egyszerre csak egy hídon végezhetnek olyan munkát, amely forgalomkorlátozással jár. Igaz, a láncok cseréje mellett volna még egy megoldás: ha az összes gépjárművet lezavarnák a Lánchídról, valamivel tovább bírná. B.T. Tilos lesz a Lánchídra hajtani? SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Az új ÁRT csorbítja az önállóságot Újpest várhatóan az Alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot Minden valószínűség szerint az Alkotmánybírósághoz fordul Újpest önkormányzata a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi rendkívüli ülésén elfogadott fővárosi szabályozási keretterv (korábban általános rendezési terv - ART) és a hozzá kapcsolódó szabályozások miatt. Információink szerint a szocialisták és a szabaddemokraták által megszavazott rendeletet a kerületek többsége elfogadhatónak tartja. Fenntartása azonban több kerületnek is van. A negyedik kerület polgármestere, Derce Tamás lapunknak kijelentette: a szabályozást több ponton is alkotmánysértőnek tartják. Ám ennek részleteiről addig nem kívánt nyilatkozni, amíg az önkormányzat szakemberei minden szempontból át nem vizsgálták a rendelet összefüggéseit. Általános szinten azonban mindenképpen kifogásolják, hogy a rendelet „kihúzza a kerületek alól a talajt”, vagyis a vagyongazdálkodásban túlzottan függővé válnak a fővárostól. Újpest polgármestere ígéreteik megszegésével is vádolja a város vezetését, főként a szocialistákat, mondván: azt hirdetik, hogy partnernek tekintik a kerületeket, miközben el akarják tüntetni azokat. Támadja a szabályozás következetlenségeit. Például, hogy csak elvben korlátozzák a bevásárlóközpontok építését. Hiszen a város szívében, a Nyugati pályaudvarnál mégiscsak engedélyezték egy újabb centrum létesítését, tönkretéve ezzel az ottani kiskereskedőket. Másról sem szól az új ÁRT, mint a főváros primátusának érvényesítéséről, holott a kerületi önkormányzatok foglalkoznak valójában az úthálózattal, a helybeli oktatással, a lakók kiszolgálásával - szögezte le Derce Tamás. Véleménye szerint az az érv sem áll meg, amit a város vezetése hangoztat, miszerint erősíteni kellene a főváros pozícióját a döntéshozatalban, mert Budapestnek nemcsak huszonhárom kerületté, hanem egy egységes várossá is kell válnia. A polgármester szerint ez képtelenség, amikor olyan óriási infrastrukturális különbségek vannak egyes kerületek között, amikor az egyikben még földút van és a kútról hordják a vizet, a másikban pedig már mindent rég kiépítettek. Ezért sem tartja tisztességesnek, hogy - felmérések szerint - a főváros saját beruházásainak 95 százalékát a Nagykörúton belül kezdeményezte. Így soha nem lesz a kerületekből egységes város - jelentette ki. Csepel önkormányzatának elfogadott részletes rendezési tervével is több ponton ellentétes a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek többsége által megszavazott javaslat. Tóth Mihály polgármester ezért is tette fel a kérdést: kinek van joga érdemben dönteni a kerület ügyeiben: a fővárosnak vagy inkább a kerületieknek? A XXI. kerületben több elvi kifogást fogalmaztak meg az új AKT-vel kapcsolatban. Az egyik, hogy a főváros - a kompromisszum ellenére is - véleményük szerint annyi döntésben tartotta fenn vétójogát, amely sérti a kerületek alkotmányos jogosítványait. Ide tartozik például az övezeti besorolások módosítása. A polgármester értelmezése szerint az építési törvény világos a tekintetben, hogy ez a jog nem a fővárosi, hanem az illetékes kerületi önkormányzatokat illeti meg. Csepelen legalább négy olyan fejlesztési terület van, amelyen mást akar a főváros és mást a helyi önkormányzat. Ilyen a volt Csepel Művek területe, a Csalitos utcai lakóövezet, a Duna Holding és az új szennyvíztisztító építésére fenntartott északi terület. Kifogásokat fogalmaztak meg a XV. kerületiek is. Ám a csepeliekhez hasonlóan nem döntöttek még arról, milyen formában érvényesítik követeléseiket. Jelenleg náluk sem esett még szó alkotmánybírósági megkeresésről. A rákospalotai vezetésnek három főbb gondja adódott az elfogadott rendeletből. Az első: az M3-as autópálya melletti kárpótlási területen, amely főként őstermelők tulajdonában van, háromszáz, családi házakból álló lakótelep megépítését tervezték. A főváros azonban védőerdő telepítését fogadta el erre a részre vonatkozóan, mert terveik szerint újabb autópálya-bevezető szakasz épülne ide. Ambrus József alpolgármester azonban úgy véli: ez soha nem fog megvalósulni, másrészt, nincs aki és nincs miből odatelepítené azt a rendeletbe foglalt erdőt. Folytatás a 25. oldalon Kedd Rozsda marja Hírlik: veszélyben a Lánchíd, a hatalmas láncszemeket olyan ütemben falja a rozsda, hogy előbb-utóbb komoly felújításra lesz szükség. Reméljük, a Szabadság híddal semmi baj, a szabadságot semmi sem veszélyezteti. T. Z. • Befejeződött a 4-es és a 6-os villamos pályájának átépítése is az Október 23-a utcában és az Irinyi József utcában. A villamosok már a teljes vonalon közlekednek. A 86-os autóbuszok ma reggeltől járnak az eredeti útvonalukon. • A XI., Ménesi utat lezárták a Bartók Béla út és a Mányoki út között útépítés miatt. A lezárás szeptember végéig tart, kerülni a Villányi út felé lehet. • A II. kerületben, a Marczibányi téren az Alvinci út és a Felvinci út között vízvezetéket építenek. A munkák miatt a Garas utcát a Fillér utcától a tér irányába egyirányúsították. • A Bajcsy-Zsilinszky úton, a Kálmán Imre utcánál gázvezeték-javítás kezdődött. A Deák Ferenc tér felé vezető belső sávot felbontották. • A Wesselényi utcában a Hársfa utca után a bal oldali sávot, a Dohány utcában a Síp utca után pedig a jobb oldali sávot lezárták, mert javítják a gázvezetéket. • A VIII. kerületben, a Rákóczi út szervizútján a Vas utca és a Gyulai Pál utca között, valamint a Vas utcában a Rákóczi út és a Stáhly utca között tilos megállni ma éjfélig filmforgatás miatt. • A Diószeghy Sámuel utcában a Kőris utca és a Rozgonyi utca között az útpálya közepét felbontották, mert felújítják a csatornát. • A XI. kerületben, a Villányi úton, valamint az Alkotás utcában a Hegyalja úttól a Csörsz utcáig tart a villamospálya felújítása, ezért helyenként csak egy sávban lehet közlekedni. A BAH- csomópontban is minden irányban útszűkület nehezíti a közlekedést. A 61-es villamosok vonalán a Móricz Zsigmond körtér és a Csörsz utca között járnak villamospótló autóbuszok. • Az M5-ös autópálya fővárosi szakasza felett átvezető pétermajori hidat felújítás miatt félszélességben lezárták. A váltakozó irányú áthaladást jelzőlámpa szabályozza. Forrás: Fővinform UTAK ÉS UTASOK Tizenhat és fél ezer elsős az iskolákban Bár sok helyen már tegnap megtartották a tanévnyitó ünnepélyeket és megteltek az iskolapadok, hivatalosan a mai nappal kezdődik az 1998/99-es tanév. A fővárosban több mint ezerkétszáz oktatási intézményben körülbelül háromszázhuszonötezer óvodás, általános és középiskolás ismerkedik ezekben az órákban idei csoportjával, osztályával, az új tanév már ismert vagy változó körülményeivel. Az utóbbi években jelentősen megváltozott a fővárosi oktatás szerkezete, a szülőknek és a tanulóknak egyaránt új fogalmakkal kellett megismerkedni. Miközben a gyermeklétszám folyamatosan csökkent (1994-től körülbelül tizenháromezerrel), az intézmények száma az elmúlt négy év alatt ötvennel nőtt. Az oktatás minden szintjén továbbra is az önkormányzati fenntartású intézmények a meghatározóak, de egyre több egyházi, alapítványi, magániskola színezi a választékot. Már a legkisebbek számára is több lehetőség van: a félezer önkormányzati óvoda mellett például 86 egyházi, alapítványi vagy egyéb fenntartású óvoda is várja a gyerekeket. Megjelentek a hat és nyolc évfolyamos iskolák. Az előbbiből negyven, az utóbbiból huszonkettő működik a fővárosban. Megszaporodtak az alternatív pedagógiai műhelyek is, például a Waldorf-, Montessori-, Rogers-módszerrel működő iskolák. A népesség-nyilvántartás adatai szerint idén 16 723 budapesti gyermek kezdi el az iskolai tanulmányait. Ez a számukra félelmes vagy örömteli esemény szüleiknek egyéb szempontból is megpróbáltatást hoz. Az iskolatáska, a tankönyvek, a füzetek, az írószerek és a többi szükséges felszerelés ára a legtakarékosabban összeválogatva is több tízezer forintos kiadás. Felsőbb osztályba lépve ez az összeg változik, általában új iskolatípust kezdve a legmagasabbak a költségek. Cs. K. É. Példás iskolabővítés Új tornacsarnokot és tantermeket kapott a tegnapi tanévnyitóra Józsefváros sérült gyermekeinek általános iskolája. A Tolnai Lajos utcai intézményt több mint százmillió forintért bővíttette és korszerűsíttette az önkormányzat. A Tolnai Lajos Utcai Általános Iskola négyszintes új épületszárnya 181 értelmi sérült gyermek tornatermi és tanteremgondjait szünteti meg. Csécsei Béla polgármester lapunknak elmondta: évtizedek óta folyamatosan nő a fejlődési rendellenességgel született gyerekek száma. A VIII. kerületiek a sérült, tragikus sorsú gyerekeknek is emberi körülményeket igyekeznek biztosítani. E törekvést példázza a Tolnai utcai új épületrész, amivel egyébként egy országosan elismert gyógypedagógiai munkát végző tantestület is gazdagodott. S.T. (A Közoktatás-fejlesztési Alapítvány pályázatát a 25. oldalon ismertetjük)