Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. november
1998-11-04
38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. NOVEMBER 4., SZERDA Pest-budai érdekességek Színház a szabad ég alatt A szabadtéri színházi játékok első budapesti kísérletei századunk húszas éveire nyúlnak vissza. Az állatkerti tavon 1924-ben mutatta be a Nemzeti Színház társulata Szophoklész Oidipusz király című alkotását, a Margit-szigeten pedig Hasenclever Antigonéja került színre. Négy esztendővel később ugyancsak a Margit-sziget volt szabadtéri előadás színhelye, ekkor Goethe Iphigénia Tauriszban című műve és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének pantomimváltozata szerepelt a műsoron. A Pester Lloyd Új, német nyelvű napilap indult Pesten 1854 nyarán: a Pester Lloyd, a pesti - nagyrészt német ajkú, német származású - nagypolgárok újságja. A lap jóformán megszakítás nélkül jelent meg egészen 1944-ig. (Kilencven esztendeig, illetve tovább tudomásunk szerint azóta is csak egyetlen hazai lap bírta olvasói bizalmát, a Népszava.) Egyrészt úgy tartották számon, mint a banki és ipari tőke lapját, másrészt a kormány félhivatalos sajtóorgánumának is tekintették. Vásárok városa A török háborúk idején olyan rossz volt a közbiztonság, hogy Pesten és Budán nem tartottak vásárokat, amelyek pedig előtte és utána is jelentős szerepet játszottak a két város gazdasági életében. Buda visszavívása után, 1689. január 1- jén aztán a budai tanács közhírré tette, hogy a keddi és a szombati hetivásárokat immár veszély nélkül látogathatja mindenki. 1694-től Pest városa négy vásárra kapott jogot a királytól. A négy szabad vásárt március 19-én, József-napon, június 8-án, Medárd napján, augusztus 29-én, Szent János ünnepén és november 15-én, Szent Lipót napján tartották. Korabeli forrásokból tudhatjuk, hogy 1836-ban a sok-sok teherhajó mellett húszezer áruval megrakott szekér is érkezett Pestre, a József-napi vásárra. Csillagda a várban Amikor 1777-ben Budára költöztették a nagyszombati egyetemet, az intézmény csillagvizsgálója a vár egyik tornyában kapott helyet. Ezt a tudományos műhelyt később áthelyezték a Gellért-hegyre, ahol 1815-ben avatták fel I. Ferenc magyar király és osztrák császár, I. Sándor orosz cár, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében. A valóban korszerű kutatóközpont hosszú ideig szolgált mintául a később épített európai csillagvizsgálók számára. A tudományos kutatásokat előbb csak félbeszakította az 1848-49-es szabadságharc, 1849-ben, Buda ostromában aztán ágyútűz martalékává vált a csillagda. Kiss György Mihály Anno 1838. Utcza szélességű jégdarabok Az év első felének eseménye volt a pesti árvíz. A lapok a tragédia okozta különféle akadályoztatások miatt általában csak két héttel később számoltak be a történtekről. A Hasznos Mulatságok legutolsó, márciusi számában Némethy személyes megpróbáltatásairól közölt beszámolót: „Mi szobáinkból padlásra szoríttattunk. De végtére itt sem volt menekvés a szörnyetegtől, mert az általánosan várogból épített, szegény emberek házaikat szélben döntő. Így voltam én is nőmmel és hat neveletlen gyerekeimmel a padláson. Hallok egy nagy zuhanást hátam mögött a távolban, kitekintek az ablakon, nem látok semmit - hallok ismét más nagyobbat más tájon, a zuhanás nagyobb erejében s a legborzasztóbb volt; most előttem egy sok lakással tömött hosszú háznak melső része leromlása! Az egész lakóság fönt volt, de egy perczben szerencsések voltak a szomszéd padlásra húzódni, egy kis zugba, hol sivás rivás, kezek öszve kúcsolása volt mindegyiknek sorsa, míg csónak seregle érkezhetett. (...) Az egy emeleti cserépsindellel tetőzött házak menykőleütés módjára leomlása, az emberek süvöltése között még rémísztőbb volt nékünk a még életben lévőknek. (...) épen alattam, hol a ház tetején lukat szakaszték, szerencsémre egy dereglébül hallám kiáltani: »ott szabadítsuk meg azon gyermekeket« - ekkor már szivem érzett, örömsírásra gerjedve eregetem-le remegő családocskámat édes annyokkal; magamnak nem volt hely, de mégis atyai szivemből felhevülve minő örömmel értem utánok, hogy szerencsésen vergődnek ki partra, a jobbról balról dűlő házak romjai között! - Rajtam volt a sor magamon segíteni, többi szomszédjaim, rettegvén a ház omlásától, leszáltak s egy nagy eperfa ágai közé vették magokat, itt a hideg lég gémberedtté tévő testeket s ágakon tovább már nem tarthaták magokat, estve későn érkezett meg egy csónak, a kapu elzárva lévén, fákat kelle rontani s a már majd éretlen s érett lehulló gyümölcsöt kellett leszedni a fáról; én magam lévén a padláson, reám kevés ügyelet volt, »inkább egy vesszen el mint 30-40«... A jég pedig és vízhordta fa annyira torlódott a ház tetején kivágott luk alatt, hogy már lehetetlenség volt ott többé kiszálni, nagy sietséggel sietek a háztetőnek másik végén lukat kiszakítni kidugván fejemet - s hála a mindenhatónak! Itt küzd egy csónak híjában a jég széthajtásával, megpillantván ősz fejemet, kiálták: »mentsük meg hát ezt ez öreget«, úgy nyújtottak fel egy csáklyát, köpenyemet felöltve s csimotáimnak kis ennivalóval zsák a nyakamba akasztva, csúsztam le élet halál között a hajóba.” Az év második felének korszakos fontosságú eseménye volt a Lánchíd felépítéséről szóló - az erre a célra alakult, József nádor elnökletével tevékenykedő országos küldöttség és báró Sina György „részvényes társasága” között megköttetett szerződés. A Jelenkor egyebeken kívül ezeket idézte a dokumentumból (november 7.): ölször. Köteleztetik a vállalkozó egy saját vezérlete alatt alkotandó részvényes társasággal Buda s Pest városok közt az országos küldöttség által megállapított két oszlopa, minden czélra és teherre számított, s így a szakadatlan közlekedésre tökéletesen alkalmas lánczhidat, és ugyan az említett küldöttség által kijelölt vonalon W T. Clark által készített rajznak útmutatása szerint tulajdon költségén fölépíteni, s lehető legrövidebb idő alatt a közönség használtára megnyitni... 8 szor. A részvényes társaság a híd megnyitásától számítandó kilenczvenhét évnek lefolyta alatt a hídon kivétel nélkül mindenkitől következő vámot szedhet conventiós ezüst pénzben, három darab ezüst húszast egy forintra, és hatvan darab ezüst húszast egy finom kölni markra számítván: a/ egy gyalog személy — 1 kr., ugyanez, ha vállán vagy hátán terhet visz — 2 kr., egy lovas személy minden teher tekintete nélkül - 4 kr.; b/ egy báránytól, birkától, sertéstől, kecskétől, borjútól s más efféle kisebb barmoktól fizettetik - 2 kr., c/ efféle barmot hajtó vagy vezető személy fizet - 1 kr., egy fejős tehéntől és minden vonó marhától, ha szabadon hajtatik vagy vezettetik a hídon - 3 kr. (...) lőszer. Sem hajó, komp vagy csolnok, sem gőzhajó, sem akármi más névvel nevezendő átjárási eszköz, a két városok határában egyik partról a másikra átszállításul a részvényes társaság nyilvános engedelme nélkül pénzért járni nem engedtetik... 20 szor. Megengedtetik a részvényes társaságnak, hogy tetszése szerint a két város határában és környékiben a lakosok kényelmére s gyönyörűségeire mulatóhajókat, csolnakokat, úgy kisebb gőzhajókat is, a személyeknek egyik partról a másikra átszállíthatása s a két város legközelebb tájaira két utak tehetése végett szabadon tarthasson.” D.Gy. Kos, Zrumeczky, Neuschloss, és az állatok városi otthona Ortodox műemlékesek, akik csak székesegyházban meg kastélyban gondolkodnak, bizonyára rosszallották, hogy az Európa Nostra egyik műemléki díját legutóbb a városligeti ringlispíl kapta. Hova süllyed a műemlékvédelem, ha már egy körhinta is érték? - kérdezhették. Vagy egy elefántház. Pedig az. Érték persze csak akkor, ha kvalitásainál fogva valóban az. Mint például a budapesti Állatkert elefántháza (hivatalos nevén: a vastagbőrűek háza, minthogy a vízilovak is ott laknak), meg az Állatkert egésze, ahol nemcsak az egzotikus meg a hazai állatokat érdemes meglátogatni, hanem a számukra otthonul szolgáló épületeket is. Az Állatkertet két esztendővel ezelőtt nyilvánították műemlékké. joggal. Épületeinek többségét a századelő két kiváló, akkoriban még kezdőnek számító építésze, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Alkotásaikon azonos koncepció vonul végig: a fővárostól távoli Kalotaszeg formavilága bizonyos egzotikusságot ad hozzájuk, de egységes hangulatot és kiérlelt, finom részleteket is. Állatkertjük a kor legszebbjei közé tartozott. Ma már hozzátehetjük: tartozik most is. Ehhez néhány olyan épület is hozzájárul, amelyet nem Kós Károlyék terveztek, hanem az Állatkert akkori főmérnöke, Neuschloss Kornél. Ilyen például az elefántház, a maga nem hazai, hanem valódi keleti egzotikumával. A kert épületei közül ennek a helyreállítása fejeződött be legutóbb. Merthogy az Állatkertben nagy munka folyik évek óta. Műemléki helyreállítás a javából. Szerencsére régen a múlté az egykori hivatalos álláspont, hogy ezekben az épületekben nem lehet állatokat tartani, mert elpusztulnak. Mára már tudják az illetékesek, hogy a hozzáértéssel rehabilitált, felújított állatházak éppúgy megfelelhetnek a mai kor igényeinek, mint a rehabilitált, felújított középkori lakóházak. Műemléki szempontból a felújítások mintaszerűek, bizonyára azok az állattartás szempontjából is. Gondos történeti kutatás előzi meg a kivitelezést, ahol pedig változtatnak - mint a fácánház bővítésénél -, ott mértéktartással, ízléssel folytatják Kós és Zrumeczky gondolatait. Eltüntetik az oda nem illő, csúnya vasbeton szerkezeteket, és Kalotaszeg gazdag koloritjával helyettesítik. A műemlékvédelem általában nem szereti a rekonstrukciókat. Itt azonban ez az egyetlen helyes mód. Az elefántok és a vízilovak említett hajlékánál nem volt szükség újat tervezni, a régit folytatni. Itt azt a gazdag, fantáziadús, sokszínű és ízléses ornamentikát kellett aprólékos kutatással megkeresni, megtalálni és nagy szakértelemmel visszaálmodni, amellyel Neuschloss Kornél elkápráztatta az egykoriakat, és amellyel a maiakat is el fogja kápráztatni. Meg kellett keresni, mert az évtizedek során a festés teljesen tönkrement, eltűnt. Most ismét gyönyörködhetünk a nagy kupola belsejének mulatságos állatrajzaiban, a kis kupola törökös hangulatú ornamentikájában. Kiegészítették, pótolták a Zsolnay-díszeket, a mázas tetőcserepeket, a belső dekorációt. Kár, hogy ez utóbbiak nem mindenütt kifogástalanok. A vízilófejet mintázó elemek nagyra sikeredtek, elütnek az eredetiektől, de ettől még az elefántok és vízilovak hajléka valóságos palotává nemesedett. Sok év után újra. Műemléki cikkben nincs helye a nem műemléki dolgok dicséretének. Itt mégis szólni kell egyről-másról: a fakerítésekről a fémcső helyett, a megnagyobbított állatkifutókról, a kitűnő tájékoztató táblákról, a totemfákról. Arról, hogy a fácánházban az ember nincs elválasztva a madaraktól. Arról tehát, hogy az ízlés meg a korszerű gondolkodás mennyire összhangba hozható a műemlékvédelemmel. Akkor persze, ha az is korszerű. Mint a budapesti Állatkertben. Román András Keleti egzotikum Pesten SOPRONYI GYULA FELVÉTELE A sajt külön nyelv: Chèvre de Bellay, Bleu d’Auvergne, Crottin de Chavignol... Kicsit aggódom is, mert nem igazán beszélek sajtul. Ismereteim csupán a mackósajttól a Tihany camembertig ívelnek, ideértve a trappistát is - bár utólag belegondolva, ez nem is olyan kevés. De nem baj, azért benyitok ebbe a boltba, mert nagyon tetszik nekem. Például az, hogy kecskék vannak a kirakatban. Ami egyébként nem azt jelenti, hogy a tulajdonos előnyben részesítené a kecskesajtokat, inkább csak azért van, mert egy kitömött tehén nem fért volna el. Jó így is, itt a belvárosban, a Gerlóczy utcában. Ez a kiskereskedés a város első speciális sajtboltja. Éppen öt évvel ezelőtt nyílt meg, korábban villanyborotva-javító műhely volt a helyén. A tulajdonos, T. Nagy Tamás mohácsi származású, mellesleg sajtlovag. Mert létezik sajtlovagrend. Több is. Magyar tagjuk nem sok van. A Camembert rendnek például T. Nagy úr az egyetlen hazai lovagja. Bent a boltban a lovag a sajtok hét nagy családjáról mesél. Egy jó szaküzletben mindegyikből lennie kell. Friss lágy-, kecske- és kéksajt, nyers tejből és pasztőrözött tejből érlelt, valamint ömlesztett. Mivel intellektuális műfajról van szó, a választék jellemzi a boltost. S bár nem a mennyiség a fontos, T. Nagy Tamás körülbelül háromszázféle sajtot tart. Van olyan, amelyet csak egyetlen vevő kedvéért. Sokat tanul a vevőktől. Valaki egyszer valahol például evett egy finom sajtot, s nála kereste újra azt az ízt. Ő pedig felkerekedett, elutazott Franciaországba vagy Svájcba és megszerezte. Van olyan sajtja is, amelyiknek tízezerért adja kilóját. Ez a legdrágább. Kóstolgatunk. T. Nagy úr kezében az ívelt végű, villás hegyű sajtkés. Ilyet csak profik használnak. Egy szelet innen, egy szelet onnan. Tessék, kecskesajt faszénbe forgatva, Chévre de Bellay. Ez meg szelídgesztenye levelébe csomagolva, aranyszalaggal átkötve, a Bánon. De hagyjuk a kecskesajtokat. Ez itt a lágy Brie, fehér penészruhában, a Szajna-völgy sajtja. És távoli testvére, a mosott kérgű Munster. Mivel mossák? Sós vízzel. Ó, a Bleu de Gex, a legjobb kékpenészes, ha szabad ajánlanom. Vagy egy másik ebből a fajtából, a Bleu d Auvergne. Ezt már megízlelem, mintha középkori kolostorokban járnék. Végül viszek belőle haza is. Útközben pedig ilyeneket mondogatok: Petite Meule, Livarot, Mimolette... Meg kell tanulnom ezt a nyelvet. Csordás Lajos Parlez vous sart? Reflektorfényben 10 db X J _ j f^Wrn'^km & DUNA INTERSERVICE Kft.m ISO 9002 2 798 COO Ft 1037 Budapest, Zay u. 24. ®: 250-4065, Fax: 388-9175 1134 Budapest, Róbert K. krt. 47. ©: 350-2121, ®/Fax: 350-2122 MITSUBISHI LANCER 1.3 literes, 75 LE-s SOHC motor 6.3 literes átlagfogyasztás 2 db légzsák, övfeszítő, indításgátló állítható magasságú szervokormány 420 literes csomagtér www.feba.hu/mitsubishi MOTORS