Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. november
1998-11-02
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. NOVEMBER 2 ., HÉTFŐ 31 A legtöbb nyugdíjas a Belvárosban él Margó A legkevesebb pénzből a pesti peremkerületekben lakók gazdálkodnak Elöregedőben van a város Budapesten. 1990-ben százhatvanéves és idősebb lakosra nyolcvanegy gyermekkorú jutott, 1997-ben pedig már csak hatvannyolc. A KSH tanulmánya szerint a fővárosban a gazdaságilag aktív népesség aránya negyvenkét százalék, ami 8,2 százalékponttal kevesebb az 1990-es évinél. MUNKATÁRSUNKTÓL Az erősödő foglalkoztatási gondok hatására a város gazdaságilag aktív rétegének jelentős része korengedményes vagy előnyugdíjazás, illetve rokkantsági nyugdíjazás révén válik inaktívvá. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint Budapesten 1998 januárjában 532 ezren részesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A fővárosi lakosságon belüli arányuk huszonkilenc százalék, és ez az adat kismértékű emelkedés az 1990. évihez képest. 1997-hez viszonyítva azonban körülbelül hatezerrel - egy százalékkal - csökkent a budapesti nyugdíjasok száma. Ebben jelentős szerepet játszik a fővárosi népességnek az országosnál kedvezőtlenebb koröszszetétele és a nagyobb halálozási gyakoriság, amely meghaladja az adott évben nyugdíjazottakét. Budapesten a KSH adatai szerint az öregségi nyugdíjasok hányada magasabb, a rokkantsági nyugdíjasoké és az özvegyi ellátásban részesülőké pedig kisebb, mint az ország egészében. A fővárosi nyugdíjasok hatvannyolc százaléka öregségi, huszonhat százaléka rokkantnyugdíjas, hat százalékuk pedig özvegyi és egyéb ellátásban részesül. Kor szerinti összetételükről elmondható, hogy 118 ezer nyugdíjas 59 éves vagy fiatalabb, 269 ezren 60-74 évesek, 108 ezren 75-84 év közöttiek, 35 ezren pedig 85 éven felüliek. Míg 1996-ban a nyugdíjasok 7,9 százaléka volt fiatalabb 55, illetve 60 évesnél, addig 1998-ra arányuk tizenhárom százalékra (68 ezer főre) nőtt. A tavaly nyugdíjba vonuló 9800 öregségi nyugdíjas körülbelül egyötödét a foglalkoztatáspolitikai okokból előnyugdíjazottak alkották: ötven százalékuk beszámított szolgálati ideje 31—40 év között volt, tizenhét százalékuk pedig 10-30 év közötti munkaviszonyt tudott igazolni. Népességszámhoz mért hányaduk az I. és az V. kerületben a legmagasabb, a IV, a XVII., a III. és a XXI. kerületben a legalacsonyabb. Az 1998. januári nyugdíjak átlagosan húsz százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi összeget, márciusban pedig a kifizetett nyugdíjak és járadékok egy főre jutó havi átlaga 31 ezer forint volt. Ez 5800 forinttal haladja meg az 1997. évit. Az öregségi nyugdíjak átlaga a legtöbb (33 ezer forint), a rokkantsági nyugdíj ennél tizenhat, az özvegyi ellátás pedig harminckilenc százalékkal kevesebb. A hosszabb szolgálati idő és a magasabb képzettségi besorolás lehet az oka, hogy a férfiak átlagosan 1,2-szer annyi nyugdíjat kapnak, mint a nők. A fővárosi nyugdíjasok hat százaléka a minimálbérrel egyező vagy annál kevesebb pénzből - mintegy 19 500 forintból - él havonta. Az idősek negyvenegy százaléka 20-30 ezer forint, harmincegy százaléka 30-40 ezer forint közötti nyugdíjat kap. Ennél nagyobb összeget csak a nyugdíjasok huszonkét százalékának folyósítanak. A gazdaságilag aktívak havi nettó átlagkeresetétől (52 300 forinttól) harminchét százalékkal elmarad az öregségi nyugdíjasok havi ellátmánya. Az idősek havi átlagos nyugdíja 28 500 és 35 600 forint között mozog, az átlagnyugdíj a fővárosi átlagot tíz-tizennégy százalékkal meghaladja a XII., a II. és az I. kerületben. A legkisebb összeget a XXIII., a XVII., a XX., a VIIi. és a XVIII. kerületben folyósítják. A XII., a II. és az I. kerület nyugdíjasai közül minden harmadik, illetve negyedik, a másik hat kerület idősei közül ugyanakkor csak minden 8-11 személy részesül negyvenezer forintnál nagyobb összegben. AZ ALAPELLÁTMÁNY HAVI ÁTLAGÖSSZEGE KERÜLETENKÉNT FORINTBAN AZ EZER LAKOSRA JUTÓ NYUGDÍJAS ÉS JÁRADÉKOS KERÜLETENKÉNT A Legfelsőbb Bíróságtól várják a döntést a taxisok MUNKATÁRSUNKTÓL Az Autótaxi Dolgozók Szakszervezete levélben kérte Solt Páltól, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, hogy szülessen végre döntés a Főtaxi Rt. Könyves Kálmán körúti telephelye körül kialakult jogi vitában. A taxisok szerint az ügy 1300 munkatársukat tartja teljes bizonytalanságban, ennyi dolgozójuk munkahelye függ a több éve húzódó vita rendezésétől. A Főtaxi Vállalattól Neményi Béla vállalkozó, 1992-ben öt évre bérbe vette a taxis cég Könyves Kálmán körúti telephelyét, később a szerződést 25 évre módosították. Amikor a Neményi Rt. tönkrement, az általa bérelt terület használati jogát bérbe adta egy másik autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak. Ez a kft. azonban a telephelyet csak rövid ideig használta, így az elmúlt években a gazdátlan épületeket hajléktalanok vették birtokba, a vízcsövek szétfagytak, az ablaküvegek kitörtek, az időközben Főtaxi Rt.-vé alakult cég illetékesei döbbenten látták, hogy egykori telephelyükön milyen állapotok uralkodnak. 1997- től tehát megszervezték a terület őrzését, és még ebben az esztendőben több millió forintért helyreállították a károkat. Az év végén a Főtaxi Rt. célszerűnek látta egy helyre költöztetni az irodákat, az URH- központot, a műhelyeket és az autókölcsönzőt, ezért ismét birtokba vette a Könyves Kálmán körúti ingatlant. Ekkor azonban Neményi Béla birtokvédelmet kért a IX. kerületi önkormányzattól, és a taxisok legnagyobb meglepetésére kapott is. A Főtaxi Rt.-nek már négy kilakoltatási határozatot postáztak, kettőt a IX. kerületi önkormányzattól, kettőt pedig az V kerületitől, ahová a személyfuvarozó vállalat számára érthetetlen módon időközben átkerült az ügy. A legutóbbi kilakoltatást éppen november 3-ára tűzték ki, s bár ezt időközben vissza is vonták, a taxisok változatlanul fenyegetve és bizonytalanságban érzik magukat. Trenka István, az Autótaxi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az 1992-ben kötött bérleti szerződés előnytelen, cége Neményi birtokvédelmének jogosságát vitatja, és a telephelyet viszszakéri. Bár több bírói döntés is született a javukra, a Legfelsőbb Bíróság ezt semmissé nyilvánította, és újratárgyalásra visszaadta az elsőfokú bíróságnak. Trenka szerint fontos lenne, hogy Solt Pál segítségével végre pont kerüljön az ügy végére. T PERSONNEL LEASING Munkaerő-szervezési Kft., a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Csoport tagja 1012 Budapest, Tábor u. 5. Telefon: 214-0162. Fax: 214-0188 nyilvántartásába keres: * titkárnőket angol- és/vagy németnyelv-tudással * könyvelőket * recepciósokat * adatrögzítőket. Érdeklődését várja: Fehér Andrásné, Orosz Krisztina. Az Ördögárok csatorna lett Napi 650 ezer köbméter szennyvíz kerül a vizekbe Tavaly a felszíni vizek határérték feletti szennyezése miatt százötvenötmillió forint bírságot vetett ki a környezetvédelmi hatóság a fővárosban. Az összeg nem tűnik soknak, hiszen naponta hatszázötvenezer köbméter szennyvíz egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben tisztítva kerül a vizekbe. A nagyobb felszíni élővízfolyások állapota nem tragikus, a kisebbek minőségén azonban jócskán lehetne javítani. A Környezetvédelmi Minisztérium mindenesetre szigorításokat tervez az eddigi bírságolási rendszerben. Tavaly az első fokú környezetvédelmi hatóság tizenhat társaságra és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-re (FCSM) vetett ki bírságot az élővizek vagy a csatornába kerülő szennyezett víz miatt. A cégek közül a legnagyobb összeget furcsa módon az FCSM-nek kellett befizetnie, csatornabírság formájában azonban át tudja hárítani ezt a társaság a vizet szennyező cégekre. A többi érintett elsősorban a gépiparban, az élelmiszeriparban és a papíriparban tevékenykedik. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség vízminőség-védelmi csoportjának vezetőjétől, Szász Ildikótól megtudtuk, az utóbbi években stabilizálódott a keletkező szennyvíz mennyisége, naponta körülbelül hatszázötvenezer köbméternyi kerül az élővizekbe vagy a csatornákba. Ebből 492 ezret tisztítatlanul vezetnek a Dunába. A felügyelőség kéthetente vizsgálja a Duna és a ráckevei Duna-ág minőségét, a kisvízfolyásokét pedig havonta ellenőrzi. A szakemberek a vízben található oxigén-, nitrogén-, foszfor-, olaj- és mosószertartalmat, valamint a víz kémhatását vizsgálják. Az adatok alapján megállapítható, hogy a Duna minősége általában a tűrhető és a tó között változik. A folyóba a legnagyobb mennyiségű káros anyag az úgynevezett szabad kifolyókon keresztül érkezik, melyek a szennyvíz- és csapadékcsatornák vizét gyűjtik öszsze. Emellett a hajókról szintén jelentős mennyiségű olaj kerül illegálisan a folyóba. A vízhozamnak és a természetes tisztulásnak köszönhetően azonban a szennyezés nem okoz komolyabb károsodást az élőlényekben, sőt a közvélekedéssel szemben a Duna vízminősége sem romlik érezhetően a fővárosi szakaszon - mondja Tyahán Szabolcs, a felügyelőség biológusa. így nagyobb testű halak, mint például a kecsege, a ponty vagy a harcsa is megélnek a folyóban. Sőt érdekes módon leginkább épp a kifolyók környékét kedvelik, ahol az átlagosnál több táplálékot találnak. A ráckevei Duna-ágnál kissé rosszabb a helyzet, ugyanis a dél-pesti szennyvíztisztító telepről is nagy mennyiségű szennyvíz kerül az állóvízhez hasonló képződménybe. A kisebb vízfolyások, mint például a Hosszúréti-, az Aranyhegyi- vagy a Rákos-patak viszont külsejükben és minőségükben is leginkább csatornára emlékeztetnek. Ebben a befolyó káros anyagok mellett nagy szerepe van annak, hogy egyenes betonmederbe kényszerítették őket, minimálisra csökkentve a természetes öntisztulás lehetőségét. A szakember szerint Budapest legrosszabb állapotú vízfolyása az Ördögárok. A Környezetvédelmi Minisztérium főtanácsosa, Garáné Nagy Katalin szerint a bírságolási rendszer elavult, a fizetendő tételek értéküket vesztették, a szennyező anyagok jelenlegi vizsgálata pedig tág teret hagy a visszaéléseknek. A tárca a mostani rendszer helyett szeretné bevezetni a környezetterhelési díjat, melyet minden a vizet szennyező cégnek fizetnie kellene. Még akkor is, ha az érvényes határértékek alatt bocsát ki ártalmas komponenseket. Megmaradna a környezetvédelmi bírság intézménye is, de csak azokat sújtaná, akik megadott időn belül nem lesznek képesek megfelelő szintre csökkenteni a szenynyező anyagok mennyiségét. A tárca 2000 januárjától tervezi a jogszabály bevezetését. Mucska Péter Pályázat a munkanélküliekért A Fővárosi Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a megváltozott munkaképességű munkanélküliek elhelyezkedési képességeinek fejlesztésére, munkahelyi beilleszkedésük segítésére. Az FMK olyan, bíróság által bejegyzett szervezetek jelentkezését várja, amelyeknek - igazoltan - céljuk a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése, foglalkoztatásuk elősegítése. Benyújtási határidő november huszadika, a cím: FMK ügyfélszolgálati iroda, 1082 Kisfaludy utca 11. Telefon: 303-0720 (BET) Tíz tonna olcsó ruha A Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete jótékony célú ruhavásárt tart szerdától péntekig az V. Arany János utca 31. szám alatt. Az akció alatt olcsó gyermekruházatot, lakástextíliát, valamint női és férfiruhákat kínálnak a rászorulóknak. (Női ruhát 200-500, kabátot pedig szintén ötszáz forintért lehet majd venni.) A szervezők szerda és csütörtök délelőtt tíz és este hat óra, péntek pedig reggel nyolc és délután két óra között várják az érdeklődőket. A ruhavásár bevételét a véradók támogatására fordítja a Vöröskereszt. (V. M. P.) Ipartelep nyílik Soroksáron A Böhm Rondo Recycling Kft. 1995 óta eredményesen dolgozik a környezetbarát szelektív hulladékgyűjtés érdekében, a fővárosban és környékén. November 12- én új ipartelepet avatnak Soroksáron. Fő tevékenységi körük: a hulladékok újrafelhasználása, elsősorban papír-, illetve fóliaanyag visszanyerése. A kerületi önkormányzatokkal együttműködve speciális lakossági gyűjtőkonténereket telepítenek és működtetnek. Az új ipartelep megnyitásával a begyűjtött, újrahasznosítható anyagok fajtánkénti szétválasztására nyílik lehetőség. (Munkatársunktól) Halálos baleset a metrón Halálos baleset történt a budapesti metró Kőbánya-Kispest állomásán az elmúlt pénteken. Az áldozat - eddig tisztázatlan okokból - a végállomásra befutó szerelvény és a peron közé szorult. A helyszínre érkező tűzoltók és mentők a pálya áramtalanítása után kiemelték az ismeretlen személyazonosságú nőt, de már nem tudtak segíteni rajta. (MTI) Harmincöt éves az iskola A pesthidegkúti Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A megemlékezésre november 28-án kerül sor az iskola épületében. A vezetőség kéri és várja mindazoknak a jelentkezését, akik az iskolához fűződő tárgyi emlékeket, képeket tudnának rendelkezésre bocsátani. (Ty. K.) angoltanfolyamok heti 3x3 és 5x4 órában november 9-től (Ö 212 4010 Bp. II., Bimbó út 7. Internet: www.ih.hu International House ANGOLUL TUDNI KELL. J