Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. március

1999-03-27

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST-VENDÉGVÁRÓ 1999. MÁRCIUS 27., SZOMBAT 45 Futapest, hegyi kerékpár Március 27-én, szombaton a hagyo­mányos Hungexpo­­futásra várja az ér­deklődőket a Futa­pest Klub. A hely­szín a Kincsem Park (Albertirsai út 4.), ahol fél tizenegykor indul a tizennégy év alattiak futama, aztán egy órával ké­sőbb az idősebbeké. A rajtszámmal be lehet menni a Budapesti Vásárközpont­ba, az eredményhirdetésre. Nevezési díj: tizennyolc év alatt kétszáz, afölött ötszáz forint. További felvilágosítást a (06-30) 971-9712-es telefonszámon ér­demes kérni. Szintén szombaton rendezik a Tö­rökbálinti Hendikepet, melyre reggel kilenc óráig lehet nevezni a törökbálin­ti Dióskertben. A 4,7 kilométeres távot erdei utakon kell megtenni, s a futókat előző havi időeredményeiknek megfe­lelő sorrendben indítják. Az idő megjavításáért pontok járnak, melyekkel az év végén akár sportcipőt is lehet nyerni. A kétszáz forintos, úgy­nevezett regisztrációs díj egész évre szól. Egyéb információ: (06-23) 336- 320. Az érdi Neptun Természetvédelmi Vízisport Egyesület túrakerékpáros szakosztálya ügyességi, tájékozódási és városismereti kerékpárversenyt hirdet 1999. március 28-ra, reggel nyolc órá­ra. A táv tizenöt kilométer, a szintidő két óra. A rajt Érden, a művelődési ház parkolójában lesz. Nevezni előzetesen háromszáz, diá­koknak és MTSZ-tagoknak százötven, míg a helyszínen négyszáz, illetve két­száz forint ellenében lehet. Hat- és ti­zenkét éves kor között a részvétel in­gyenes. A verseny útvonala rejtvény­­szemen lesz megadva, útközben ellen­őrző pontokat kell megtalálni és kérdé­sekre válaszolni. Vasárnap a Pilisben is lesz lehetőség a kerekezésre, az Óbuda SE ugyanis hegyi kerékpártúrát szervez Szent­­endre-Pap-rét-Visegrád irányban. A nyolcvan kilométer hosszú útvonal mindvégig aszfaltozott úton halad, te­hát a kezdők is megpróbálkozhatnak a teljesítésével. Részvételi díj nincs, a ta­lálkozó reggel kilenckor lesz a Flórián áruház előtt. Ifj. Galambos Péter Barangolás a gödöllői dombvidéken Mozgó turistajelzés - Bagról a Bika-tóhoz, ebéd a vízóraaknában A Magas-Tátrába is a Gödöllői-dombsá­­gon át vezet a (vas)út. Ám míg a Kárpá­tok koronáját évtizedek óta keresztül­­kasul bejárhatták a vándorok, a Gödöllő környéki erdőségekben sok turistaút ki­jelölésével a rendszerváltozásig kellett várni, amikor is megszűnt a kormány vadászterülete. Az utak gazdagodó kí­nálatából elsőként Bagón szállunk le a vonatról és a galgahévízi Bika-tóhoz rándulunk át. A galgahévízi vasúti meg­állóig 17 kilométeres út gyalog 6-7, ke­rékpárral 3 óra alatt kényelmesen meg­tehető. A megállóhelyről kék sáv jelzésen a Jókai utcában ereszkedünk a völgybe, majd a falu főútjára érve vethetünk egy pillantást a több mint 200 éves Nepo­­muki Szent János-szoborra. A mögötte álló volt malomépület arra emlékeztet, hogy egykor vízimalmok sora használ­ta fel a vidék vízenergiáját. Egy felüljá­rón átkelünk az M3-ason, s hamarosan a széles Szent László utcába érünk, amelyen elhagyjuk a falut. A Béke utca után­­ eddig két és fél kilométert gyalo­goltunk­­, a Nagyvölgy elején legjobb lenne csukott szemmel végigmennünk a szeméthalmon, de éppen ekkor kell a legjobban figyelnünk, mert a jelzések cserbenhagynak. A most is száraz Nagyvölgyi-árkon átlépve egy jellegze­tes domb, a Csigahegy nyugati oldalán vesszük be magunkat az erdő­ségbe. A Csigahegyen 120 ki­lovoltos távvezeték is áthalad, ennek köszönhetően alatta nincsen erdő, északi és déli lejtőjén néhány hete még szánkázott és sízett a falu ap­­raja-nagyja. Balra ívelő sze­­kérutunkat azonban balzsa­mos illatú erdeifenyő-ültetvény kíséri. Fél kilométer után megkerüljük a dom­bot, melynek tetején a távvezeték egyik oszlopa - a helybeliek nyelvén „centra” — ostromolja az eget, jobbra pedig lelá­tunk a több kilométer hosszú Nagy­völgybe, ahol a falu legtávolabbi szán­tói zöldülnek együtt a sűrű erdővel. (Zúzmarás téli napokon többszörös visszhangot zeng az öblös völgy.) Utunk kelet felé fordul. A magasfe­szültségű vezetékek a száraz időben nem zizegnek, a húsz méter magas cse­res-tölgyes erdő bejáratát viszont egy dongó őrzi. Félelemoldóként itt végre egy jelzéssel is találkozunk. Azt sugall­ja, hogy lépj be bátran, elvezetlek a Bi­ka-tóhoz! Visszanézve, a Nagyvölgy fölött raga­dozó madarak - talán ölyvek - köröznek és vijjognak párosan, hangjuk betölti a tájat, ide már nem hallatszik fel a falu zaja. (Később kiderül, bármilyen messze is járunk a vasúttól - ez légvonalban a legtávolabbi ponton öt kilométer­­, a mozdonyok kürtjeiét meghalljuk.) De nem lenne ideje belépnünk az igazi ren­getegbe?! Vágjunk bátran neki! Hatszáz méteren át szinte egyenesen kapaszkodunk a tető felé, majd jobbra fordul az út, de ötven méter után ismét keletre tartunk. Azért írom ilyen részle­tesen, mert errefelé nem látni jelzést, és több erdővágás is letéríthet utunkról. Az a különleges terepjáró képességgel meg­áldott sárga Lada pedig, amelyik itt szenderült jobblétre, mégsem igazítat­­hatja el a vándort. Előttünk egy kisebb fenyves hívogat: Erre gyertek! Biztatását egy jelzés erő­síti meg. Négyszáz méterrel később egy szántó sarkához érünk. Mintha utunk legmagasabb, 230 méteres pontján len­nénk. Többször gondolunk majd még erre, de párszor csalatkozni fogunk. A domb gerincén egyébként, mint egy vasúti teherpályaudvaron, egymásba érnek az erdei utak, de a turistajelzés jól navigál. A feltétlen bizalom ilyen­kor bosszulja meg magát! A Vadaskert bejáratánál válik egyértelművé, hogy eltéved­tünk. Visszamegyünk hétszáz métert, oda, ahol a Gödöllői-dombság turistatérképe a kék négyzet jelzést indítja a kék sávról. Ez a Paja-völgy, amelynek jobb oldalán szántó, balján erdő kíséri a szekérutat a Monostor-völgybe. Megbeszéljük, hogy ha követjük a csak a térképen látható jel­zést az úton, akkor másfél kilométer után a Sósi-patak betonhídjához érünk. Ezen átkelve Vácszentlászlóra jutnánk, ahon­nan már a Tápióba futnak a vizek. Indulás előtt hátranézek. Piros jelzést látok az egyik fa oldalán. De ez a jelzés mozog! Most egy másik fán látom. És hangos! Így árulja el magát a fadoktor pár. Csak egy-egy „beteggel” röpülnek távolabb tőlünk, ám már a fák túlsó ol­dalát kopogtatják, többé nem látjuk a fa­kopáncsokat. A Sósi-patak folyásával párhuzamo­san két és fél kilométer után kiszélese­dik a völgy. Felbukkan a Bika-tó, a Galga mente horgászparadicsoma, ahonnan a bakancsos kirándulókat sem nézik ki. A Galgahévízi Általános Falu­szövetkezet víztározója az erdélyi Gyil­kos-tóra emlékeztet. A mederben állva elpusztult fák maradványait azonban most eltakarja a magas vízállás. Tisztes­séges zsákmány rejtőzik a tóban: a hor­gászok ponty, süllő, csuka, harcsa, amur, kárász, keszeg fogásáról számol­nak be. Az egyik túrás pecás elárulja, hogy ha most nem sikerül méretes halat fognia, akkor otthon előveszi a vízóra­aknába rejtett tegnapi zsákmányt a va­sárnapi ebédhez. (Így lehet hasznára for­dítani a magas talajvizet.) Nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy to­vább induljon e kies tájról az ember. Pe­dig még négy kilométernyi az út a gal­gahévízi vasúti megállóhelyig. Elhagy­va a tó gátját, érdemes egy pillantást vet­ni a földvárra, később a szeméttelep gyurgyalagfészkeire, de ekkor már friss vízre vágyik a turista. A faluban artézi víz oltja a szomjunkat egy fűzfa alatt, majd zenélő szökőkút mellé ülhetünk a padokra a községháza előtti parkosított téren. Erről a pontról helyközi autóbusz­­szal is eljuthatunk akár Gödöllőre, akár a fővárosba. S amikor otthon, a friss le­vegőtől kifújt arccal visszaemlékezünk a napra, úgy érezzük, visszavár bennünket ez az Északi-középhelységből az Al­földbe simuló dombvidék. Balázs Gusztáv Látvány és zsákmány A SZERZŐ FELVÉTELE Virágszőnyeg a templom körül Valamennyi településnek léteznek évszá­zados hagyományai, melyeknek legtöbb­jét az idő végérvényesen elmossa. Ami­kor az ember feleszmél, és meg akarja tudni, honnan jött, hol vannak a gyökerei, rendszerint már nincs kitől megkérdeznie. Elsősorban ezt az űrt hivatott betölteni Budaörs tizenegy éve létrehozott helytör­téneti gyűjteménye. Segítségével bepil­lantást nyerhetünk a Habsburg-időkből betelepített német családok hagyomá­nyokban gazdag életébe. E hagyományo­kat nemzedékről nemzedékre vitték to­vább, egészen a második világháborúig. A felújított, egykor svábok által lakott budaörsi parasztházban felidéződik a mindennapi falusi élet ma már feledésbe merült világa. A kiállított tárgyak (búto­rok, ruhák, edények) családi hagyatékok­ból származnak. Egy korabeli parasztház általában három helyiségből állt. Ebből csupán az egyik szobát és a lakókonyhát használták, amely egyben füstöskony­haként is működött. Napközben az egész család a konyhában zsúfolódott össze, mert egyedül itt fűtöttek. Még a népes családokban is tiszteletben tartották a tisz­taszoba, más nevén „parádés szoba” ha­gyományát, ezt kizárólag a vendégeknek tartották fent. Ide helyezték el a legszebb bútorokat, a leggondosabban hímzett térí­tőket és ágyneműket. Mángorlóval vasal­tak, amely forgó fahengerek között pré­selte át az anyagot. Az asszonyok kék szí­nű harisnyát és fekete bársonycipőt visel­tek. Ha a számos alsószoknyából álló ro­kolya sem bizonyult elég terebélyesnek, farpámát, úgynevezett „hánzlit” kötöttek alá. Menyasszonyi koszorújukat viasz­gyöngyökből fűzték és fénylő mázzal vonták be, hogy kiállja az idő próbáját. Űrnapján (pünkösd utáni második csü­törtök) még ma is tartanak körmenetet: kora reggel a templom köré sűrű színes virágszőnyeget szórnak, hogy kilenc óra­kor a hívek ezen lépdelhessenek. A hely­béliek szép ünnepnek tartják, és idén is szeretettel várnak minden érdeklődőt. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjte­mény, Budaörs, Budapesti út 47. Nyitva: Keddtől vasárnapig 14—18 óráig. Köteles Anna BUDAPESTI SZÍNHÁZMŰSOR MÁRCIUS 27-28. SZ: Szombat V.: Vasárnap Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban. V.: Velencei Kalmár (7). Budapesti Kamaraszínház Kisszínpad: SZ-V.: India (7 - bem. ea.). Budapesti Bábszínház: SZ.: Pinokkió (fél 11). Rajkó együttes műsora (8). V.: Marcipán ci­ca (fél 11). Grease (6 - Kertész u. Iskola ea.). Budapest BábszínházJátszó­tér SZ.: A kislány és a medve (fél 3). Budapesti Operettszínház: SZ.: Hotel Menthol (fél 3,7). V.: MASZK Színészkamara Gála (fél 8). Buda Stage: SZ.: Bonbonmatiné (11). Virágot Algernonnak (fél 8). V.: Oravecz György zongoraestje (fél 8). Fiatalok Színháza a Stefánián: SZ.: Hair (7). József Attila Színház: SZ.: Chicago (7). V.: A házasságlevél (7). József Attila Színház Alul­járó: V.: Pillantás a hídról (fél 8). Karinthy Színház: V.: Őrült nők ketrece (fél 3). Katona József Színház: SZ.: Az el­veszett levél (7). V.: Művészet (7). Kamra: SZ.: Tyukodi pajtás (11). Kabaré (2 - Elvágyódás két részben). Portu­gál (7). V.: Ványa bácsi (7 - Nyíregyházi Móricz Zs. Színház ea.). Kolibri Színház: SZ.: Ludas Matyi (3 - Kereplő Színház vj.).V.: Nyílt nap (10). A rút kiskacsa (3). Kolibri Fészek: SZ.: A boldog herceg (fél 11). Kolibri Pince: V.: Kőbéka klub (7). Komédium Színház: SZ.: Végjáték (7). Lézer Színház: SZ.: Mike Oldfield 3D (fél 8). Madách Ka­mara Színház: SZ.: Psota! (7-bem. en.). V.: A pillangók szabadok (fél 3). Élelem bére (8). Merlin Színház: SZ.: Hetvenhét (11,3). V.: Alice Csodaországban (11,3). TÉVÉ-s négyes újra (7). Mikroszkóp Színpad: SZ.: Hopp, te Zsiga! (fél 8). V.: Nyerünk vagy nyerünk! (fél 8). Nemzeti Színház: SZ.: My Fair Lady (fél 3). V.: My Fair Lady (11). Várszínház: SZ.: Szentivánéji álom (7). V.: Az ember tragédiája (7). Operaház: SZ.: Filharmóniai koncert (fél 8). V.: Leonce és Léna (7 - Premier II.). Erkel Színház: SZ.: Háry János (11 - Ifj. VII. 4. béri.). V.: Háry János (11 - Ifj. V. 4. bérl., 6-kor Losonczy 4. bérl.). Radnóti Színház: SZ.: Erdő (7). V.: Rettegés és ínség (7). Stúdió KSzínház: SZ: Hang­festő (11). Körtánc (fél 8). V.: Stop & Con Anima (7). Mindennapi éjek (9). Szkéné Színház: SZ.­V.: Piszkos Fred, a kapitány (7). Térszínház: SZ: Godot-ra várva (7). Thália Színház: SZ: Hegedűs a háztetőn (7 - Miskolci Nemzeti Színház ea.). V.: Két portré. A csodálatos mandarin (7 - Bozsik Yvette társulat ea.). Thália Szín­ház Új Stúdió: V.: A postás mindig kétszer csenget (fél 8). Új Színház: SZ: Cseresznyéskert (7). V.: Ungár Anikó Varázsszínháza (11). Rettenetes szülők (7). Új Színház Stúdiószínpad: V.: Egy örömlány feljegyzései (este 10). Vidám Színpad: SZ: Pénz áll a házhoz (7). V.: Család ellen nincs orvosság (fél 3). Utánunk a viccözön­­(7). Víg­színház: SZ: Popcorn (7 - Pálos béri, 4. ea.). V.: Óz, a csodák csodája (fél 3). Sylvia (fél 8). Vígszínház Házi Szín­pad: V.: Szabadon foglak (7). Pesti Színház: SZ: Kegyelem (7), V.: Pinokkió (11,3). Tavaszi szünet a Börzsönyben Kulcsos házak, rabtemető, bányásztemplom, íjászat Jól lehet eltölteni néhány napot a Bör­zsönyben, különösen, ha valaki Az érin­tetlen természet elnevezésű túrára jelent­kezik az irodában. Vác felől indulva először Nagymarost, majd Szobot, Nagybörzsönyt érdemes felkeresni, innen vezethet utunk Kemen­cére, Diósjenőre és Nógrádra. Nagyma­ros a csodálatos kilátáson kívül is kínál látnivalót, például a római katolikus templomot és a kálváriát. Szobon a Luczenbacher-kastély érdemes a megte­kintésre. Aki meg akar ismerkedni a Bör­zsöny flórájával és faunájával, látogasson el a már mindennap nyitva tartó szobi Börzsöny Múzeumba. Szobról csak egy kis kitérő Márianosztrára, amely legalább olyan híres kegytemplomáról, mint bör­tönéről. A börtön mellett pedig az ország egyetlen látogatható rabtemetője. A kitérő után, Ipolydamásdot, Letkést és Ipolytölgyest elhagyva, Ganádpusztá­­nál lehet letérni Nagybörzsöny felé. A kis községnek négy temploma is van, de a leghíresebb a falu nyugati szélénél álló, XIII. században emelt Szent István-temp­­lom és a nem sokkal későbbi bányász­templom, amelybe az Árpád-korban ide települt német bányászok utódai jártak is­tentiszteletre. Bányászmúzeuma képet ad a már megszűnt munkáról, nevezetessé­geihez tartozik működő vízimalma és a kisvasút is. A következő állomás, Ke­mence, Vámosmikolán át érhető el. Ke­mence egykor Hont vármegye székhelye volt, a megyeháza épülete ma iskola. Ér­dekes helytörténeti gyűjteménye és tájhá­za van, s még láthatóak az Árpád-kori erődtemplom maradványai is. Kemencé­ről út vezet Diósjenőre, de a sárga turista­­jelzésen­­ a legendákban szereplő Kámor érintésével­­ is el lehet jutni oda. A kék jelzésen viszont Drégelyvár romjait lehet megközelíteni, a zöld jelzésen a Magas- Börzsönyben lehet túrázni. Nagybörzsönyben az olcsó szállást kí­náló ifjúsági tábor sem ébredt még fel, csak április közepén nyit, a Rákóczi úton lévő vendégház viszont már felkereshető [telefon: (06-27) 378-025], a József Atti­la utca 7. szám alatt egy kulcsosház is működik, s van egy turistaház a Kisirtás­­pusztán is. Kemencén és környékén még több szálláslehetőség is van. Az ifjúsági táboron kívül olcsón lehet éjszakázni a Nagyvölgyben, a Bence Szállóban [tele­fon: (06-27) 365-180], ahol a szállás napi 600 forint, szintén a Nagyvölgyben talál­ható a Kőrózsa panzió [telefon: (06-27) 365-127]. Feketevölgyben pedig a Vilati Feketevölgy panzió [telefon: (06-27) 365-153] várja a vendégeket, itt négyezer forint a szállás, s a panziónak reggel nyolctól este hétig nyitva tartó étterme is van. Mind a Feketevölgyben, mind pedig Királyházán, a Matthias lovaspanzióban [telefon: (06-27) 365-139] lehetőség nyí­lik lovaglásra, az utóbbiban pedig az íjá­szatot is ki lehet próbálni. Rövidebb börzsönyi túraajánlata is van a váci Tourinform-irodának: a Kis­­maros-Szokolya-Királyrét—Kisinóc út­vonal. Kismarosról gyalog vagy kisvas­­úttal lehet eljutni Királyrétre, onnan pe­dig a kisinóci turistaházhoz, illetve a 739 méteren lévő Magas-Taxra vagy a kicsit távolabb lévő - 864 méter magas - Nagy- Hideg-hegyre, onnan pedig a legmaga­sabb csúcsra, a 938 méteres Csóványos­ra. Innen csodálatos a börzsönyi panorá­ma, szinte egy egész megye nagyságú te­rület látható be. Szokolyán a Szent Györ­gy fogadóban van szálláslehetőség, ezer és négyezer forint közötti áron [telefon: (06-27) 385-083], a Szokolyához tartozó Királyréten a fővárosi önkormányzat üdülőjében [telefon: (06-27) 375-033] 2500-3000 forintért lehet szállást kapni. De kínál szálláslehetőséget a Du­­na-Ipoly Nemzeti Park királyréti oktató­­központja is (telefon: 06-60/315-508), ahol egy éjszakázás 750-1500 forintba kerül. Huszonnégy személyes turista­­szálló van a Magas-Tax turistaházban [telefon: (06-60) 346-150] és ötvenkét személynek tud helyet biztosítani a Nagy-Hideg-hegyen lévő turistaszálló is [telefon: (06-60) 412-854]. A szálláshelyekről, az étkezési és köz­lekedési lehetőségekről, a múzeumok nyitva tartásáról bővebb felvilágosítást ad a váci Tourinform-iroda, amely szál­lást is biztosít, vállal programszervezést, sőt túravezetőt is tud ajánlani. Az iroda Vácon, a Csányi krt. 45. szám alatt talál­ható, telefonszáma: (06-27) 316-160, fax: (06-27) 316-464, B. J. G. Segítséget kér? TOURINFORM-IRODÁK: Budaörs: Tel./fax: (23) 417-518. Gödöllő: Tel.: (28) 415-402, fax: (28) 415-403 Királyi Kastély információs iro­da: tel./fax: (28) 410-124. A kastély köz­ponti száma: (28) 430-864 (hét végén). Szentendre: Tel.: (26) 317-965, fax: 317-966. Vác: Tel.: (27) 316-160, fax: (27) 316- 464. Zsámbék: Tel.: (23) 342-318 Pest megyei Idegenforgalmi Iroda (Bp. V., Steindl I. u.): Tel.: (1) 353-2956. Rendőrség: Szentendre, Dózsa Gy. u. 6., tel.: (26) 310-233. Visegrád, rendőr­őrs, Fő u. 57., tel.: (26) 398-273, a jár­őröket rádiótelefonon a (06-30) 276- 326-os számon is lehet hívni. Vác, Zrí­nyi u. 7., tel.: (27) 314-022. Ráckeve, Kossuth L. u. 22. (24) 385-755, (24) 385-051, illetve a 107-es telefonszámon.

Next