Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. április
1999-04-06
30 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. ÁPRILIS 6., KEDD ________Cikkünk Nyomán________ Van-e ára a korszerűségnek? Tisztelt Olvasó! A március 18-án megjelent Budapest mellékletben olvashattuk azt a cikket, amely arról számolt be, hogy egy külföldön élő magyar származású szakértő a Gellért Szállóban előadást tartott nem szakmai közönség számára a rádiótelefon-bázisállomások lehetséges veszélyeiről. Kötelességemnek tartom, hogy megosszam önökkel azokat az ismereteket, amelyeket a témával kapcsolatos irodalom rendszeres tanulmányozása során szereztem. A cikk több állításával vitatkozni kívánok, és szeretném néhány olyan tényre felhívni a figyelmüket, amelyeket a cikk sajnálatos módon nem érint. Évről évre Londonban rendezik meg a mobiltelefonok, illetve a bázisállomások rádiófrekvenciás elektromágneses terének élettani hatásaival foglalkozó konferenciát. 1997-ben jelent meg angol nyelven a Mobiltelefónia biztonsága című könyv N. Küster és társai szerkesztésében, amely valóban a világ legkorszerűbb laboratóriumaiban végzett munkáról, a legismertebb szaktekintélyek által végzett kutatási eredményekről számol be. A legutóbbi két konferencia és az említett könyv több mint ezer szakirodalmi hivatkozása között egyetlenegy sem említi a cikkben idézett „nemzetközi tekintélyű” magyar származású biofizikus, orvos, mérnök munkásságát, aki elmondása szerint harminc éve kutatja az elektromágneses sugárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az idézett külföldön élő szakember állításai nem felelnek meg a valóságnak. Egyetlen szakfolyóirat vagy hivatkozás, egyetlen szerző neve sem szerepelt ezekben az összeállításokban, amelyek ellenőrizhetőek lennének. Ezekről a gondolatokról csak indulatok nélkül, szakmai érvekkel lehet és kell is vitatkozni. A rádiófrekvenciás elektromágneses terekkel foglalkozó kutatók egybehangzóan állítják, hogy a GSM-bázisállomásoknak semmilyen káros élettani hatásuk nincs. A Népszabadság cikke azt állítja, hogy kevés a közérthető publikáció, a száraz adatok az átlagember számára pedig nem mondanak semmit. Valóban, az abszolút számok önmagukban nem mindenki számára érthetőek, az összehasonlító adatok beszédesebbek. Egy televízióadó, egy URH-rádióadó 4000-5000-szer nagyobb térerősséggel sugároz, mint egy bázisállomás. Valótlan az az állítás is, hogy a bázisállomások teljesítményeire vonatkozó adatok titkosak. Az állomások forgalomtól és hatósugaruktól függően nyolc és negyven watt közötti teljesítménnyel sugároznak csúcsidőben, az éjszakai órákban pedig ennek töredékével, hiszen a forgalom minimális. Ez a teljesítmény nem nagyobb, mint egy izzólámpáé. Még egy összehasonlító adat. A bázisállomások által megengedett elektromágneses terhelés értékére a Magyar Szabvány negyvenötször szigorúbb előírást tartalmaz a nemzetközileg elfogadott értéknél. Az üzembe helyezett állomások terhelése pedig ennek a szigorú adatnak még az egytized részét sem éri el, tehát több mint 450- szer kisebb, mint a más országokban megengedett érték. Minden telepített adó kizárólag hatósági vizsgálat alapján kiadott engedély birtokában működhet. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Németországban és Svédországban a bázisállomások telepítésével kapcsolatosan valamiféle védősávot írnának elő. A nagyvárosokban az állomások hatósugara 300 és 1000 méter között van. Különös lenne, ha ezekben az országokban a mobiltelefonokat csak a városokon kívül, lakatlan területeken lehetne használni. A szerző itt is téved, mert a példa a németországi több ezer watt teljesítményű, helyi URH-rádióadókkal és helyi tévéadókkal kapcsolatos. Finnországban ma minden második embernek van mobiltelefonja - ott, ahol nagyon is vigyáznak az emberek egészségére. Európában kilencvenötmillió mobiltelefon-előfizetőt tartanak nyilván, becslések szerint számuk 2005-re 232 millióra fog növekedni, az egész világon pedig elérheti az egymilliárdot is. Aligha hihető, hogy a robbanásszerű növekedési ütem és a fogyasztók igényeinek folyamatos kielégítése közben a szolgáltatóknak mit sem számítanának az egészségügyi előírások, és csak önös érdekeikkel törődnének. Zárszóként ismét egy idézet, a Népszabadság 1999. március 16-i Computertechnika mellékletéből: fel kell zárkóznunk, „...ha lépést akarunk tartani a fejlett világgal, ha a XXI. század küszöbén nem akarunk skanzenné válni a távközlés világtérképén”. Kérem, Tisztelt Olvasó! Valóban ennyire tanulatlanok vagyunk? Dr. Vajnai Nándor a GSM Association szakértője (A szerző a Westel GSM Rt. menedzsere) Válasz Vannai úr expozéjára . Vannai úr aligha a témával kapcsolatos irodalmat tanulmányozta, mert akkor informálva lenne az elektroszmog biológiai hatásairól. Bőven van irodalom angol, német és orosz nyelven is. Például: Bernardt (1986), Wilson (1990), Pressman (1970), H. L. König (1975, 1992), ezekben a kötetekben megtalálja a „külföldön élő szakember” nevét is. 2. A „külföldön élő szakember” nem műszaki telefonproblémákkal, hanem azok lehetséges biológiai hatásaival foglalkozik. 3. Természetesen sokasodnak az újabb szakismeretek. Ezt Vajnai úrnak is tudnia kellene, így például: Aday (1986), Repacholi (1997) jelentését, amely szerint a besugárzott állatok közül csaknem kétszer annyi pusztult el, mint a nem besugárzottak közül. 4. Egyetlen szakmai konferencia sem bizonyítéka annak, hogy a sugárzásnak nincs biológiai hatása. 5. Sajnos Vajnai úr elfelejtette említeni, hogy mit ért a világ legkorszerűbb laboratóriuma, valamint a legismertebb szaktekintélyek alatt? Kik azok a magyar kutatók, akik állítják, hogy a GSM-bázisállomásoknak semmiféle káros hatásuk nincs? Csak nem azok, akik pénz ellenében be akarták bizonyítani, hogy az egyik cég tévéje „biotévé”? (A fogyasztók megtévesztését tárgyaló per anyaga: Fővárosi Bíróság - 2. 31162/1996.) 6. Megkérném Vajnai urat, hogy mutasson Magyarországon egyetlen felszerelt kutatólaboratóriumot, amely a témával professzionálisan foglalkozik. 7. Ami a felépítési és működtetési engedélyeket, valamint a berendezés műszaki paramétereinek titkosságát illeti, legjobban illusztrálja Dunaharasztiban a Posta Sándor utcai, Budapest V kerületében a Bajcsy-Zsilinszky úti, valamint a XVII. kerületben a Tiszaörs utcai lakók esete, akik ma sem tudják pontosan a környékükön telepített sugárzó adatait, részben mert nem kapták meg, részben pedig más adatot mond az OSSKI és mást a Westel Rt. 8. Ha valaki összehasonlítja egy izzólámpa teljesítményét egy nagyfrekvenciás sugárzóéval, akkor ez a tény megmutatja, milyen kezekben van a téma. 9. Ami a mostani szabványokat illeti, ezeknek nincs biológiai referenciájuk, különben ezek a számok egyformák lennének az egész világon. Azonkívül ezek az értékek a hőhatásra vonatkoznak, az atermikus hatásokat nem érintik. 10. Logikus, hogy a nagy teljesítményű adók többet sugároznak, mint egy bázisállomás, de nincsenek is a háztetőn. 11. A baden-württembergi környezetvédelmi minisztérium 1994-ben körlevélben figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bázisállomásokat óvodákra, iskolákra, lakóházakra vagy azok közvetlen közelébe ne telepítsenek. Az Európai Parlament az elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdéseket ajánlásban szabályozza (C4-0427/98, CNS). 12. Vajnai úr örvendetes becslései szerint a mobiltelefon-használók száma 2005-re Európában 232 millióra fog növekedni, ezért aligha hihető, hogy a robbanásszerű növekedés közben a szolgáltatóknak mit sem számítanak az egészségügyi előírások. Hát igen. Meghajlok e komoly szakmai érvek előtt. Dr. Varga András „külföldön élő szakember” állásbörze '99 TMESmik április 20-21 EKE aula További információ: (1)267-8478 I műm mummmum nmm mmm. hmm t»»»«»$<**> »$*»»* hmm ül llllllS£IíS * *»* * * üli „Mi bíráljuk a terveket” Beszélgetés dr. Thuróczy György sugárbiológussal Szaporodnak a sugárzó antennák című, nemrég megjelent írásunkra nagyon sokan reagáltak. Néhány alapvető kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. Ezeket tettük fel dr. Thuróczy Györgynek, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) osztályvezetőjének. A magyar szabvány tíz mikrowatt/négyzetcentiméter teljesítménysűrűséget engedélyez. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy ez a terhelés hosszú távon nem okoz kóros elváltozást az emberi szervezetben? Egy új bázisállomás beüzemelésekor az OSSKI számára a következő adatokat kell megadni: mekkora teljesítménnyel, hány wattal üzemel majd a berendezés. Ehhez jön az úgynevezett antennanyereség (ennek rövidítése a G), amely azt mutatja meg, hogy mennyire irányított a sugárzás. A harmadik fontos adat a sugárnyaláb függőleges és vízszintes irányú szélessége. Ebből a három értékből (teljesítmény, antennanyereség, nyalábszélesség) kapjuk meg, hogy az adott területen milyen intenzitású lesz az elektromágneses sugárzás, más néven mekkora lesz a teljesítménysűrűség. A nemzetközi szervezetek - beleértve az OSSKI-t is - összes korlátozása és ajánlása a teljesítménysűrűségre vonatkozik. Ez a nyugat-európai szabvány szerint négyszázötven mikrowatt/négyzetcentiméter. Ez az a határérték, amelyet az Európai Unió előír és a WHO a GSM-telefonokra elfogad. A magyar szabvány - a volt kelet-európai és szovjet mintát követve - lényegesen szigorúbb, a megengedett teljesítménysűrűség nálunk tíz mikrowatt/négyzetcentiméter. Negyvenéves kutatás Érdekes, hogy a csernobili tragédiát okozó szovjetek ebben a kérdésben ennyire óvatosak voltak. Milyen kutatásokkal igazolták és bizonyították, hogy ez a megengedett terhelés nem káros az emberi szervezetre? Negyven éve kutatják az elektromágneses sugárzás élettani hatásait szerte a világon, állatkísérletekkel, és epidemiológiai kísérletekkel. (Utóbbi olyan vizsgálat, amikor valamilyen hatásnak kitett embercsoport, például a radarállomásokon dolgozók egészségi állapotát hasonlítják össze egy kontrollcsoporttal.) Az adatokat összegyűjtötték - például a WHO -, és ezek birtokában megállapították, hol van az a szint, amely alatt mért sugárzás nincs káros hatással az emberi szervezetre. Ezt a szintet egy úgynevezett biztonsági faktorral csökkentik, amely öt-tíz százalék között változik — ez a sugárzás frekvenciájától és az adott kutatási eredményektől függ, majd egy második biztonsági faktorral csökkentve, ennek ötödét találták a lakosság egészére biztonságosnak. Ennek alapján születnek az adott országban érvényes határértékek. - Az önök intézetében milyen kísérleteket végeztek? - Például vemhes egereket sugároztunk, és az utódok fejlődésére gyakorolt hatásokat néztük. Háromezer mikrowatt/négyzetcentiméternél, ami a magyar szabvány háromszázszorosa, találtunk olyasmit, ami a tudomány szerint pozitív hatásnak tekintendő. -Ezek szerint a bázisállomások közelében tapasztalt tüneteket: fejfájás, szédülés, fáradékonyság stb. csak beképzelik maguknak az emberek? - Nincs megbízható vizsgálati eredmény arra, hogy ilyen panaszok a bázisállomás sugárzásából erednek. Ugyanakkor a kutatók is felfigyeltek ezekre a kérdésekre, és például Németországban erre vonatkozó kísérletek is történtek. Az derült ki, hogy egyes alvásszakaszokban találtak változásokat, de csak a bázisállomás környékén mérhető intenzitás százszorosánál, körülbelül ötven mikrowatt/négyzetcentiméternél. Önök nem végeznek előzetes méréseket a bázisállomás felállítása előtt. Azt írják: amint üzemkész a bázisállomás, elvégezhetők az ellenőrző mérések. Nem olyan ez, mint halottnak a csók? - A cégektől kapott adatokból meghatározzuk a teljesítménysűrűséget. Ehhez nem kell előzetes méréseket végezni. A három említett adat mellett pontosan meg kell határozniuk, hány antennát akarnak elhelyezni, milyen magasan, valamint helyszínrajzot kell mellékelniük, amelyen feltüntetik, hány gyermekintézmény, kórház van a körzetben. Ha az előzetes számításaink alapján az jön ki, hogy a várható sugárzás meghaladja az engedélyezett értéket, akkor azt javasoljuk: változtassanak a terven, fordítsák el az antennát stb. Ha még ekkor is túllépik, akkor végzünk ellenőrző méréseket. Miért támogatják továbbra is a tervet, ha a szolgáltató már az előzetes számítások alapján túllépte a megengedett értéket? - Mi nem támogatjuk a tervet, hanem bírálatot adunk róla. Minden esetben mérést kérünk, ha a módosítás után is úgy ítéljük meg, hogy ez szükséges. - Ez azt jelenti, hogy végső soron minden szolgáltató szabad utat kap? - Nem kap szabad utat, csak akkor, ha meggyőződünk arról, hogy a telepítés megfelelő. Volt olyan cég, amely a teraszra akarta szerelni a bázisállomást, alig néhány méterre az ablaktól. A helyszínrajzból rögtön kiderül, ha például a szomszéd ház tíz méteren belül található. Igenis lehet előre beavatkozni a folyamatba. Ilyenkor - mint mondtam - javasoljuk, hogy változtassanak a terven, fordítsák el, emeljék fel az antennát. Hiteles műszerek - Az OSSKI nem szakhatóság, pusztán véleményező szerv. Körülbelül hány bázisállomásnál nem kérték ki az önök „véleményét”? Nem tudok pontos adatot mondani. Mi csak arról tudunk, amit a szolgáltatók bejelentenek, és amiről más úton, például a lakosságtól kapunk információkat. Most dolgozzuk ki a bejelentési kötelezettségről szóló rendeletet. Becslésem szerint a bázisállomásaink húsz százalékáról biztosan tudomásunk van. Az ÁNTSZ mint népjóléti szolgálat - felszereltség híján — önöknek ad jogosítványt arra, őrködjenek, hogy senki ne lépje túl az engedélyezett határértéket. Azt gondolnánk, pontos térképük van a működő bázisállomásokról, erre kiderül, hogy a nyolcvan százalékukról nem is tudnak Ezek után hogyan adjon bárki is az önök véleményére? Amiről mi tudunk, kilencvenkilenc százalékában megfelel a szigorú magyar szabványoknak, és a mi eljárásunk Európában példátlanul szigorú. —Az OSSKI-nak állítólag nincs pénze arra, hogy műszereit hitelesítse. Ez nem igaz. Műszereink külföldről származnak, és több, úgynevezett mérőfejjel látjuk el őket. Ugyanakkor az Országos Mérésügyi Hivatal valóban korlátozottan tud ilyen hitelesítéseket végezni. Az egyik szolgáltató egy panaszosnak írott levelében olvastam: „Szeretnénk felhívni a figyelmét arra a tényre, hogy a bázisállomás elsősorban fölfelé, illetve oldalirányban sugároz, ami azt jelenti, hogy ön rosszabbul jár, ha „átüldöz” bennünket a szomszédos tetőre. ” Ezek szerint mégsem annyira ártalmatlan a sugárzás? - A sugárnyaláb oldalirányban jobban, felfelé és lefelé kismértékben terjed szét, ezért előfordulhat, hogy közvetlenül a sugárzó alatt kisebb az intenzitása, mint a szomszéd házban, hiszen arrafelé szélesedik. De itt is olyan értékről beszélhetünk, amely jóval a szabvány alatt marad. Ugyanakkor a sugárzás intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken. Például: ha két méterre állok a sugárzótól egyenes irányban, akkor nyolc, ha négy méterre, akkor ennek negyedrésze a teljesítménysűrűség. Mindent összevetve, a veszélytelen távolság a bázisállomás antennájának vonalában tíz-tizenöt méter, egyéb irányokban három-öt méter. A födém alatt a sugárzási szint századrészét mértük. Ellenőriznek is Gyermekintézmények, kórházak közelében nem ajánlják a telepítést, a cégek pedig nem vesznek tudomást erről. Mennyire vehetjük komolyan ezt az ajánlást? - Sokat gondolkoztunk azon, hogy ez a kitétel bekerüljön-e az ajánlásunkba. Mivel vidéken a legmagasabb épület a kórház és az iskola, a cégek előszeretettel telepítették oda a bázisállomásokat, ám ez nagy tiltakozást váltott ki. A WHO nem tesz kivételt az intézmények között, mert a lakosságra meghatározott határérték mindenkire érvényes. Ez az ajánlás inkább elővigyázatosságból született, semmint szakmai megfontolásból. Szerettük volna, ha a cégek elkerülik a felesleges konfliktusokat. - Ez rendes önöktől. Menjünk tovább. Ha egyszer megkapják a tetőteret a szolgáltatók, akkor annyi újabb sugárzót telepíthetnek, amennyit akarnak és ezzel nyilván nő a sugárzás mértéke. Végeznek ellenőrző méréseket? - Volt már ilyen. A sugárzások összeadódnak, ez tény. Viszont a városokban, ahol ez problémát jelent, csökkentik az egyes antennák teljesítményét. Az antennák sugárzása időben változik, attól függően, hányan beszélnek a hálózaton. Kicsi a valószínűsége, hogy mindegyik maximális teljesítménnyel működik. Most dolgozzuk ki az egészségügyi törvény végrehajtási rendeletét, amelyben javasoljuk, hogy minden újabb sugárzó telepítésekor újabb tervet kell készíteni, és ugyanolyan részletességgel kell feltüntetni az adatokat, mint az első bázisállomásnál. - Ön szerint mihez van joguk a lakóknak? Hogyan lehetne megnyugtatóan rendezni a helyzetet? - Attól függ, hogy szól a ház alapszabálya. Véleményem szerint a szerződésben rögzíteniük kell, hogy belenézhessenek az általunk készített tervbírálatba, hiszen abban már a javasolt változtatásokat, az esetleges kritikus pontokat is láthatják. A szerződésben pontosítják az új sugárzók elhelyezésének feltételeit is. A gond az, hogy adott esetben nem az a ház dönt, amelyik igazán érintett, hiszen másiknak a tetejére rakták fel a bázisállomást. Ezért fontos a tervbírálat, hiszen azon az egész környék szerepel. A mobiltelefónia körüli egészségkárosító hatások mértékéről sok a vita, de a bázisállomások kérdésében a hivatott tudósok - nemzetközi szinten is - egyetértenek. Ugyanakkor - pontosan a lakosság aggodalma miatt - jelenleg is dolgozunk azon a szabályozáson, amellyel elérhetjük, hogy a szolgáltatók az ésszerűen elérhető minimumra csökkentsék a sugárzásokat. Tryápay Katalin Torony a játszótéren (XVII., Tiszaörs utca) Varga andrás felvétele