Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. április

1999-04-06

30 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. ÁPRILIS 6., KEDD ________Cikkünk Nyomán________ Van-e ára a korszerűségnek? Tisztelt Olvasó! A március 18-án megjelent Bu­dapest mellékletben olvashattuk azt a cikket, amely arról számolt be, hogy egy külföldön élő ma­gyar származású szakértő a Gel­­lért Szállóban előadást tartott nem szakmai közönség számára a rá­diótelefon-bázisállomások lehet­séges veszélyeiről. Kötelességemnek tartom, hogy megosszam önökkel azokat az is­mereteket, amelyeket a témával kapcsolatos irodalom rendszeres tanulmányozása során szereztem. A cikk több állításával vitatkozni kívánok, és szeretném néhány olyan tényre felhívni a figyelmü­ket, amelyeket a cikk sajnálatos módon nem érint. Évről évre Londonban rende­zik meg a mobiltelefonok, illetve a bázisállomások rádiófrekven­ciás elektromágneses terének élettani hatásaival foglalkozó konferenciát. 1997-ben jelent meg angol nyelven a Mobiltele­­fónia biztonsága című könyv N. Küster és társai szerkesztésében, amely valóban a világ legkorsze­rűbb laboratóriumaiban végzett munkáról, a legismertebb szakte­kintélyek által végzett kutatási eredményekről számol be. A leg­utóbbi két konferencia és az em­lített könyv több mint ezer szak­­irodalmi hivatkozása között egyetlenegy sem említi a cikkben idézett „nemzetközi tekintélyű” magyar származású biofizikus, orvos, mérnök munkásságát, aki elmondása szerint harminc éve kutatja az elektromágneses su­gárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az idézett külföldön élő szak­ember állításai nem felelnek meg a valóságnak. Egyetlen szakfolyóirat vagy hivatkozás, egyetlen szerző neve sem szere­pelt ezekben az összeállítások­ban, amelyek ellenőrizhetőek lennének. Ezekről a gondolatokról csak indulatok nélkül, szakmai érvek­kel lehet és kell is vitatkozni. A rádiófrekvenciás elektromágne­ses terekkel foglalkozó kutatók egybehangzóan állítják, hogy a GSM-bázisállomásoknak sem­milyen káros élettani hatásuk nincs. A Népszabadság cikke azt állít­ja, hogy kevés a közérthető publi­káció, a száraz adatok az átlagem­ber számára pedig nem mondanak semmit. Valóban, az abszolút szá­mok önmagukban nem mindenki számára érthetőek, az összeha­sonlító adatok beszédesebbek. Egy televízióadó, egy URH-rá­­dióadó 4000-5000-szer nagyobb térerősséggel sugároz, mint egy bázisállomás. Valótlan az az állítás is, hogy a bázisállomások teljesítményeire vonatkozó adatok titkosak. Az ál­lomások forgalomtól és hatósuga­ruktól függően nyolc és negyven watt közötti teljesítménnyel sugá­roznak csúcsidőben, az éjszakai órákban pedig ennek töredékével, hiszen a forgalom minimális. Ez a teljesítmény nem nagyobb, mint egy izzólámpáé. Még egy összehasonlító adat. A bázisállomások által megengedett elektromágneses terhelés értékére a Magyar Szabvány negyvenöt­­ször szigorúbb előírást tartalmaz a nemzetközileg elfogadott érték­nél. Az üzembe helyezett állomá­sok terhelése pedig ennek a szigo­rú adatnak még az egytized részét sem éri el, tehát több mint 450- szer kisebb, mint a más országok­ban megengedett érték. Minden telepített adó kizárólag hatósági vizsgálat alapján kiadott engedély birtokában működhet. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Németországban és Svédországban a bázisállomások telepítésével kapcsolatosan vala­miféle védősávot írnának elő. A nagyvárosokban az állomások ha­tósugara 300 és 1000 méter között van. Különös lenne, ha ezekben az országokban a mobiltelefono­kat csak a városokon kívül, lakat­lan területeken lehetne használni. A szerző itt is téved, mert a példa a németországi több ezer watt tel­jesítményű, helyi URH-rádió­­adókkal és helyi tévéadókkal kap­csolatos. Finnországban ma minden má­sodik embernek van mobiltele­fonja - ott, ahol nagyon is vigyáz­nak az emberek egészségére. Eu­rópában kilencvenötmillió mobil­telefon-előfizetőt tartanak nyil­ván, becslések szerint számuk 2005-re 232 millióra fog növe­kedni, az egész világon pedig el­érheti az egymilliárdot is. Aligha hihető, hogy a robbanásszerű nö­vekedési ütem és a fogyasztók igényeinek folyamatos kielégítése közben a szolgáltatóknak mit sem számítanának az egészségügyi előírások, és csak önös érdekeik­kel törődnének. Zárszóként ismét egy idézet, a Népszabadság 1999. március 16-i Computertechnika mellékletéből: fel kell zárkóznunk, „...ha lépést akarunk tartani a fejlett világgal, ha a XXI. század küszöbén nem akarunk skanzenné válni a táv­közlés világtérképén”. Kérem, Tisztelt Olvasó! Valóban ennyire tanulatlanok vagyunk? Dr. Vajnai Nándor a GSM Association szakértője (A szerző a Westel GSM Rt. menedzsere) Válasz Vannai úr expozéjára­ ­. Vannai úr aligha a témával kapcsolatos irodalmat tanulmányozta, mert akkor informálva lenne az elektroszmog biológiai hatásairól. Bőven van iroda­lom angol, német és orosz nyelven is. Például: Bernardt (1986), Wilson (1990), Pressman (1970), H. L. König (1975, 1992), ezekben a kötetekben megtalálja a „külföldön élő szakember” nevét is. 2. A „külföldön élő szakember” nem műszaki te­lefonproblémákkal, hanem azok lehetséges biológiai hatásaival foglalkozik. 3. Természetesen sokasodnak az újabb szakisme­retek. Ezt Vajnai úrnak is tudnia kellene, így példá­ul: Aday (1986), Repacholi (1997) jelentését, amely szerint a besugárzott állatok közül csaknem kétszer annyi pusztult el, mint a nem besugárzottak közül. 4. Egyetlen szakmai konferencia sem bizonyítéka annak, hogy a sugárzásnak nincs biológiai hatása. 5. Sajnos Vajnai úr elfelejtette említeni, hogy mit ért a világ legkorszerűbb laboratóriuma, valamint a legismertebb szaktekintélyek alatt? Kik azok a ma­gyar kutatók, akik állítják, hogy a GSM-bázisál­lomásoknak semmiféle káros hatásuk nincs? Csak nem azok, akik pénz ellenében be akarták bizonyíta­ni, hogy az egyik cég tévéje „biotévé”? (A fogyasz­tók megtévesztését tárgyaló per anyaga: Fővárosi Bíróság - 2­. 31162/1996.) 6. Megkérném Vajnai urat, hogy mutasson Ma­gyarországon egyetlen felszerelt kutatólaboratóriu­mot, amely a témával professzionálisan foglalkozik. 7. Ami a felépítési és működtetési engedélyeket, valamint a berendezés műszaki paramétereinek tit­kosságát illeti, legjobban illusztrálja Dunaha­rasztiban a Posta Sándor utcai, Budapest V kerületé­ben a Bajcsy-Zsilinszky úti, valamint a XVII. kerü­letben a Tiszaörs utcai lakók esete, akik ma sem tud­ják pontosan a környékükön telepített sugárzó adata­it, részben mert nem kapták meg, részben pedig más adatot mond az OSSKI és mást a Westel Rt. 8. Ha valaki összehasonlítja egy izzólámpa telje­sítményét egy nagyfrekvenciás sugárzóéval, akkor ez a tény megmutatja, milyen kezekben van a téma. 9. Ami a mostani szabványokat illeti, ezeknek nincs biológiai referenciájuk, különben ezek a szá­mok egyformák lennének az egész világon. Azonkí­vül ezek az értékek a hőhatásra vonatkoznak, az atermikus hatásokat nem érintik. 10. Logikus, hogy a nagy teljesítményű adók töb­bet sugároznak, mint egy bázisállomás, de nincsenek is a háztetőn. 11. A baden-württembergi környezetvédelmi mi­nisztérium 1994-ben körlevélben figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bázisállomásokat óvodák­ra, iskolákra, lakóházakra vagy azok közvetlen kö­zelébe ne telepítsenek. Az Európai Parlament az elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdéseket ajánlásban szabályozza (C4-0427/98, CNS). 12. Vajnai úr örvendetes becslései szerint a mo­biltelefon-használók száma 2005-re Európában 232 millióra fog növekedni, ezért aligha hihető, hogy a robbanásszerű növekedés közben a szolgáltatóknak mit sem számítanak az egészségügyi előírások. Hát igen. Meghajlok e komoly szakmai érvek előtt. Dr. Varga András „külföldön élő szakember” állásbörze '99 TMESmik április 20-21 EKE aula További információ: (1)267-8478 I műm mummmum nmm mmm. hmm t»»»«»$<**> »$*»»* hmm ül llllllS£IíS * *»* * * üli „Mi bíráljuk a terveket” Beszélgetés dr. Thuróczy György sugárbiológussal Szaporodnak a sugárzó antennák című, nemrég megjelent írásunk­ra nagyon sokan reagáltak. Né­hány alapvető kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. Ezeket tettük fel dr. Thuróczy Györgynek, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Inté­zet (OSSKI) osztályvezetőjének.­ ­ A magyar szabvány tíz mikrowatt/négyzetcentiméter tel­jesítménysűrűséget engedélyez. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy ez a terhelés hosszú távon nem okoz kóros elváltozást az em­beri szervezetben?­­ Egy új bázisállomás beüze­melésekor az OSSKI számára a következő adatokat kell megadni: mekkora teljesítménnyel, hány wattal üzemel majd a berendezés. Ehhez jön az úgynevezett anten­nanyereség (ennek rövidítése a G), amely azt mutatja meg, hogy mennyire irányított a sugárzás. A harmadik fontos adat a sugárnya­láb függőleges és vízszintes irá­nyú szélessége. Ebből a három ér­tékből (teljesítmény, antennanye­reség, nyalábszélesség) kapjuk meg, hogy az adott területen mi­lyen intenzitású lesz az elektro­mágneses sugárzás, más néven mekkora lesz a teljesítménysűrű­ség. A nemzetközi szervezetek - beleértve az OSSKI-t is - összes korlátozása és ajánlása a teljesít­ménysűrűségre vonatkozik. Ez a nyugat-európai szabvány szerint négyszázötven mikrowatt/négy­zetcentiméter. Ez az a határérték, amelyet az Európai Unió előír és a WHO a GSM-telefonokra elfo­gad. A magyar szabvány - a volt kelet-európai és szovjet mintát követve - lényegesen szigorúbb, a megengedett teljesítménysűrű­ség nálunk tíz mikrowatt/négy­zetcentiméter. Negyvenéves kutatás­ ­ Érdekes, hogy a csernobili tragédiát okozó szovjetek ebben a kérdésben ennyire óvatosak vol­tak. Milyen kutatásokkal igazol­ták és bizonyították, hogy ez a megengedett terhelés nem káros az emberi szervezetre?­­ Negyven éve kutatják az elektromágneses sugárzás élettani hatásait szerte a világon, állatkí­sérletekkel, és epidemiológiai kí­sérletekkel. (Utóbbi olyan vizsgá­lat, amikor valamilyen hatásnak kitett embercsoport, például a ra­darállomásokon dolgozók egész­ségi állapotát hasonlítják össze egy kontrollcsoporttal.) Az adato­kat összegyűjtötték - például a WHO -, és ezek birtokában meg­állapították, hol van az a szint, amely alatt mért sugárzás nincs káros hatással az emberi szerve­zetre. Ezt a szintet egy úgyneve­zett biztonsági faktorral csökken­tik, amely öt-tíz százalék között változik — ez a sugárzás frekven­ciájától és az adott kutatási ered­ményektől függ­­, majd egy má­sodik biztonsági faktorral csök­kentve, ennek ötödét találták a la­kosság egészére biztonságosnak. Ennek alapján születnek az adott országban érvényes határértékek. - Az önök intézetében milyen kísérleteket végeztek? - Például vemhes egereket su­gároztunk, és az utódok fejlődésé­re gyakorolt hatásokat néztük. Háromezer mikrowatt/négy­­zetcentiméternél, ami a magyar szabvány háromszázszorosa, ta­láltunk olyasmit, ami a tudomány szerint pozitív hatásnak tekinten­dő. -Ezek szerint a bázisállomások közelében tapasztalt tüneteket: fejfájás, szédülés, fáradékonyság stb. csak beképzelik maguknak az emberek? - Nincs megbízható vizsgálati eredmény arra, hogy ilyen pana­szok a bázisállomás sugárzásából erednek. Ugyanakkor a kutatók is felfigyeltek ezekre a kérdésekre, és például Németországban erre vonatkozó kísérletek is történtek. Az derült ki, hogy egyes alvássza­kaszokban találtak változásokat, de csak a bázisállomás környékén mérhető intenzitás százszorosá­nál, körülbelül ötven mikro­­watt/négyzetcentiméternél.­­ Önök nem végeznek előzetes méréseket a bázisállomás felállí­tása előtt. Azt írják: amint üzem­kész a bázisállomás, elvégezhetők az ellenőrző mérések. Nem olyan ez, mint halottnak a csók? - A cégektől kapott adatokból meghatározzuk a teljesítménysű­rűséget. Ehhez nem kell előzetes méréseket végezni. A három em­lített adat mellett pontosan meg kell határozniuk, hány antennát akarnak elhelyezni, milyen maga­san, valamint helyszínrajzot kell mellékelniük, amelyen feltünte­tik, hány gyermekintézmény, kór­ház van a körzetben. Ha az előze­tes számításaink alapján az jön ki, hogy a várható sugárzás megha­ladja az engedélyezett értéket, ak­kor azt javasoljuk: változtassanak a terven, fordítsák el az antennát stb. Ha még ekkor is túllépik, ak­kor végzünk ellenőrző méréseket.­­ Miért támogatják továbbra is a tervet, ha a szolgáltató már az előzetes számítások alapján túl­lépte a megengedett értéket? - Mi nem támogatjuk a tervet, hanem bírálatot adunk róla. Min­den esetben mérést kérünk, ha a módosítás után is úgy ítéljük meg, hogy ez szükséges. - Ez azt jelenti, hogy végső so­ron minden szolgáltató szabad utat kap? - Nem kap szabad utat, csak akkor, ha meggyőződünk arról, hogy a telepítés megfelelő. Volt olyan cég, amely a teraszra akarta szerelni a bázisállomást, alig né­hány méterre az ablaktól. A hely­színrajzból rögtön kiderül, ha pél­dául a szomszéd ház tíz méteren belül található. Igenis lehet előre beavatkozni a folyamatba. Ilyen­kor - mint mondtam - javasoljuk, hogy változtassanak a terven, for­dítsák el, emeljék fel az antennát. Hiteles műszerek - Az OSSKI nem szakhatóság, pusztán véleményező szerv. Kö­rülbelül hány bázisállomásnál nem kérték ki az önök „vélemé­nyét”?­­ Nem tudok pontos adatot mondani. Mi csak arról tudunk, amit a szolgáltatók bejelentenek, és amiről más úton, például a la­kosságtól kapunk információkat. Most dolgozzuk ki a bejelentési kötelezettségről szóló rendeletet. Becslésem szerint a bázisállomá­saink húsz százalékáról biztosan tudomásunk van.­­ Az ÁNTSZ mint népjóléti szolgálat - felszereltség híján — önöknek ad jogosítványt arra, őr­ködjenek, hogy senki ne lépje túl az engedélyezett határértéket. Azt gondolnánk, pontos térképük van a működő bázisállomásokról, erre kiderül, hogy a nyolcvan százalé­kukról nem is tudnak Ezek után hogyan adjon bárki is az önök vé­leményére?­­ Amiről mi tudunk, kilencven­kilenc százalékában megfelel a szigorú magyar szabványoknak, és a mi eljárásunk Európában pél­dátlanul szigorú. —Az OSSKI-nak állítólag nincs pénze arra, hogy műszereit hitele­sítse.­­ Ez nem igaz. Műszereink kül­földről származnak, és több, úgy­nevezett mérőfejjel látjuk el őket. Ugyanakkor az Országos Mérés­ügyi Hivatal valóban korlátozot­tan tud ilyen hitelesítéseket vé­gezni.­­ Az egyik szolgáltató egy pa­naszosnak írott levelében olvas­tam: „Szeretnénk felhívni a fi­gyelmét arra a tényre, hogy a bá­zisállomás elsősorban fölfelé, il­letve oldalirányban sugároz, ami azt jelenti, hogy ön rosszabbul jár, ha „átüldöz” bennünket a szom­szédos tetőre. ” Ezek szerint még­sem annyira ártalmatlan a sugár­zás? - A sugárnyaláb oldalirányban jobban, felfelé és lefelé kismér­tékben terjed szét, ezért előfordul­hat, hogy közvetlenül a sugárzó alatt kisebb az intenzitása, mint a szomszéd házban, hiszen arrafelé szélesedik. De itt is olyan értékről beszélhetünk, amely jóval a szab­vány alatt marad. Ugyanakkor a sugárzás intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken. Például: ha két méterre állok a sugárzótól egyenes irányban, akkor nyolc, ha négy méterre, akkor ennek ne­gyedrésze a teljesítménysűrűség. Mindent összevetve, a veszélyte­len távolság a bázisállomás anten­nájának vonalában tíz-tizenöt mé­ter, egyéb irányokban három-öt méter. A födém alatt a sugárzási szint századrészét mértük. Ellenőriznek is­ ­ Gyermekintézmények, kórhá­zak közelében nem ajánlják a tele­pítést, a cégek pedig nem vesznek tudomást erről. Mennyire vehet­jük komolyan ezt az ajánlást? - Sokat gondolkoztunk azon, hogy ez a kitétel bekerüljön-e az ajánlásunkba. Mivel vidéken a legmagasabb épület a kórház és az iskola, a cégek előszeretettel telepítették oda a bázisállomáso­kat, ám ez nagy tiltakozást váltott ki. A WHO nem tesz kivételt az intézmények között, mert a lakos­ságra meghatározott határérték mindenkire érvényes. Ez az aján­lás inkább elővigyázatosságból született, semmint szakmai meg­fontolásból. Szerettük volna, ha a cégek elkerülik a felesleges konf­liktusokat. - Ez rendes önöktől. Menjünk tovább. Ha egyszer megkapják a tetőteret a szolgáltatók, akkor annyi újabb sugárzót telepíthet­nek, amennyit akarnak és ezzel nyilván nő a sugárzás mértéke. Végeznek ellenőrző méréseket? - Volt már ilyen. A sugárzások összeadódnak, ez tény. Viszont a városokban, ahol ez problémát je­lent, csökkentik az egyes anten­nák teljesítményét. Az antennák sugárzása időben változik, attól függően, hányan beszélnek a há­lózaton. Kicsi a valószínűsége, hogy mindegyik maximális telje­sítménnyel működik. Most dol­gozzuk ki az egészségügyi tör­vény végrehajtási rendeletét, amelyben javasoljuk, hogy min­den újabb sugárzó telepítésekor újabb tervet kell készíteni, és ugyanolyan részletességgel kell feltüntetni az adatokat, mint az el­ső bázisállomásnál. - Ön szerint mihez van joguk a lakóknak? Hogyan lehetne meg­nyugtatóan rendezni a helyzetet? - Attól függ, hogy szól a ház alapszabálya. Véleményem sze­rint a szerződésben rögzíteniük kell, hogy belenézhessenek az ál­talunk készített tervbírálatba, hi­szen abban már a javasolt változ­tatásokat, az esetleges kritikus pontokat is láthatják. A szerző­désben pontosítják az új sugárzók elhelyezésének feltételeit is. A gond az, hogy adott esetben nem az a ház dönt, amelyik igazán érintett, hiszen másiknak a tetejé­re rakták fel a bázisállomást. Ezért fontos a tervbírálat, hiszen azon az egész környék szerepel. A mobiltelefónia körüli egészségká­rosító hatások mértékéről sok a vita, de a bázisállomások kérdésé­ben a hivatott tudósok - nemzet­közi szinten is - egyetértenek. Ugyanakkor - pontosan a lakos­ság aggodalma miatt - jelenleg is dolgozunk azon a szabályozáson, amellyel elérhetjük, hogy a szol­gáltatók az ésszerűen elérhető mi­nimumra csökkentsék a sugárzá­sokat. Tryápay Katalin Torony a játszótéren (XVII., Ti­­szaörs utca) Varga andrás felvétele

Next