Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. július
1999-07-01
NÉPSZABADSAG BUDA® PEST 1999. JÚLIUS 1. A strandok vize tiszta, a Dunáé fertőző Tizennégy bányatavat vizsgált az ÁNTSZ, kilenc megfelelő minősítést kapott A főváros környékén kilenc engedélyezett és öt illegális strand működik a bányatavakon, előbbiek közül hat, utóbbiak közül három vizének a minősége megfelelő. A főváros feletti és alatti - Szobtól Tökölig húzódó - Duna-szakasz azonban fürdőzésre alkalmatlan. A fővárosi és a Pest megyei strandok és fürdők vize a vizsgálatok tanúsága szerint jó minőségű, évtizedek óta nem okozott járványt. MUNKATÁRSAINKTÓL Unos-untalan hangoztatják: a Duna fővárosi és Pest megyei szakaszán tilos fürdeni. Másképpen fogalmazva: akármilyen meleg van és akármilyen csekély a víz, csinos kis szalmonella-, fekálkáli- vagy streptococcus-baktériumokat szedhetünk össze, nem beszélve a bőrbajokról. A Duna vize hemzseg a bőrfertőzést és bélrendszeri megbetegedéseket - hányás, hasmenés - eredményező kórokozóktól, kémiai anyagoktól. A fővárosban keletkező szennyvíz jelentős része tisztítatlanul - illetve csak a durva szennyeződések eltávolítása után - ömlik a folyóba. Tomka Júlia, a fővárosi ÁNTSZ főorvosa elmondta: az úgynevezett szabad beömlőknél - ilyen található többek között a Bem rakpartnál, Óbudán vagy az Ördögárok környékén és a sokak által látogatott szakaszoknál - Margit-sziget, Római-part - hetente vesznek vízmintát. A tapasztalatok szerint télen-nyáron gyakorlatilag egyformán szennyezett a folyó. Pest megye térképét csaknem száz kisebb-nagyobb tó tarkítja. Ezeknek a tavaknak a többsége még ma is működő bányató, ennek ellenére a főváros közelsége miatt kedvelt fürdőzőhely is. Az ÁNTSZ szakemberei ezért gyakran ellenőrzik a vízminőséget. Legutóbb tizennégy Pest megyei bányató vizét vizsgálták meg. Nemcsak az engedéllyel működő strandokat, hanem a nagy népszerűségnek örvendő illegális fürdőzőhelyeket is ellenőrizték. A kilenc, engedéllyel működő strand közül hatnak a vízminősége bizonyult kifogástalannak. Háromnál - többek között az Omszk-tónál - ha nem is fürdőzésre alkalmatlan a víz, de kisebb-nagyobb határérték-túllépések már most megfigyelhetőek. A nem engedéllyel működő strandok közül csak három felelt meg az elvárásoknak. Azokon a tavakon, ahol engedéllyel rendelkező működtető nincs, és a víz minősége nem elfogadható, ott a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjét figyelmeztetik, hogy helyezzék ki a fürdési tilalmat jelző táblát. A szakemberek szerint az, hogy már most több tó vize nem teljesen tiszta, azért veszélyes, mert az igazi fürdőzési szezon még csak most kezdődik. A budapesti strandok vízminőségét rendkívül sűrűn ellenőrzik. Az ÁNTSZ mellett maga a strandokat üzemeltető cég, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. is legalább ezer vizsgálatot végeztet egy évben saját laboratóriumában. Az általános tapasztalat az, hogy a száz fővárosi medence vizével nincs baj: a sűrű ellenőrzésnek köszönhetően évtizedek óta nem volt uszodavíz terjesztette járvány. Az rt. vízminőség-vizsgáló laboratóriumának vezetője, dr. Jánosssy László elmondta, hogy a kémiai komponensek vizsgálatakor a vizekben lévő szabad és kötött klórtartalom ellenőrzésére is hangsúlyt fektetnek. Ez kényes kérdés, hiszen ha a medencék vizében kevés a klór, akkor nem fejt ki elégséges hatást a baktériumok ellen, ha viszont sok, akkor zavarja a fürdőzőket. A gyógymedencék vizét természetesen nem lehet klórozni. Azoknál a Pest megyei fürdőknél, ahol már a korszerű vízforgató rendszert alkalmazzák, a vízminőség a csúcsszezonban is megfelelő. Az elavult töltőürítő rendszer azonban nem minden esetben képes hosszú távon biztosítani a megfelelő vízminőséget. A fővárosi strandokon évek óta nem fordult elő fertőzés GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Budapest plusz agglomeráció: metropolistérség Az európai nagyvárosi hálózat központi szerepét töltheti be Budapest és az agglomeráció, hangsúlyozza a területfejlesztési koncepció, amelyet tegnapi ülésén fogadott el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. A Régió 8 Szakértői Munkacsoport által készített tanulmány legfontosabb eleme, hogy a fővárosnak és a környező településeknek együttműködő térségként kell fejlődniük. Egyelőre azonban számos különbség nehezíti ezt. Az infrastruktúra, a lakók képzettsége, a kulturális lehetőségek terén az agglomeráció sokkal rosszabb helyzetben van, mint Budapest, ráadásul számos feszültség mutatkozik a térségben. Környezetvédelmi gondokat okoz, hogy a tehetősebb rétegek a zöldövezetbe költöznek a Belvárosból, és ugyanez a folyamat terheli meg a közutakat, illetve kiderülnek a tömegközlekedés hiányosságai is. A térszerkezet egyenlőtlenségei miatt zavarok vannak az önkormányzatok finanszírozásában és az ellátásban is. Mindezek együtt a gazdasági-kulturális központ lehetőségét hordozó térség vonzerejének csökkenését is jelenthetik. A koncepció ezért három fogalom köré csoportosítja a következő évek fejlesztéseit: a kapu-, a hídszerepkör és a metropolistérség építése. A „kapuvárossá” váláshoz a logisztikai alkalmasságot, pályaudvarok, kikötők, repülőterek, logisztikai központok, csatlakozások rendszerét kell összefogni. E csomópontokat koncessziós formában, külföldi tőke bevonásával és állami programcsomag összeállításával lehet kialakítani. Tőkevonzó erőt kell kifejteni, de ehhez a piac irányította folyamatok helyett az infrastruktúra és a telephelyfejlesztések (ipari park, vállalkozói övezet) önkormányzati irányítása szükség. A hídszerep lényege, hogy a budapesti térség az észak-déli és kelet-nyugati közlekedési folyosók súlypontjába kerüljön. Az autópálya-hálózat gyors fejlesztése, a nagy sebességű vasút nyomvonalának lefektetése, a dunai kikötők kapacitásának bővítése és a Ferihegyi repülőtér megközelíthetőségének javítása elengedhetetlen mindehhez. Metropolis térségnek hívja a koncepció a főváros és az agglomeráció kialakuló egységét, amely gazdasági, kulturális funkciókat egyesít, és ahol elviselhetőek a szociális egyenlőtlenségek. Az életminőség javítását szolgálják majd az „intelligens terek”, vagyis az olyan hálózatok, amelyek széles körű és könynyen elérhető közszolgáltatást nyújtanak. A szolidaritás fogalma a lemaradó, szegényebb területek (pl. Pest megye délkeleti része) felzárkóztatását, vagyis oktatást és foglalkoztatási programokat jelent. A térszerkezet átalakítása átgondolt módszereket kíván. A gazdasági fejlesztéseket a jól megközelíthető helyekre kell koncentrálni. Lakóházakat, telkeket csak ott szabad építeni, ahol a tömegközlekedés is jó. A közlekedés természetesen kiemelt szerepet kap, hiszen elodázhatatlan olyan hálózat kialakítása, amely kapcsolatokat biztosít a közlekedési eszközök között, sőt a gépkocsiforgalmat is csökkenti (P+R parkolók). A szép tervekhez persze pénz is kell. A BAFT úgy látja, hogy az agglomerációnak EU-pénzek kedvező elosztásáért kell lobbyznia, ha az európai csatlakozást segítő beruházásait meg akarja valósítani. M. H. T. Dr. Jánossy László emlékeztetett a Lukács fürdőbeli tiltakozásra. Mint lapunk is beszámolt róla: a fürdő törzsközönsége - a víz minőségét féltve - nemrégiben harcba szállt a modern szűrő-forgató berendezés felszerelése ellen, amelyet egyébként jogszabály ír elő. A laborvezető leszögezte, hogy a Lukács fürdő vizét - jellegéből adódóan - nem károsítja a szűrés és a forgatás. Hozzátette: a medencéit tápláló Török-forrás valamilyen oknál fogva szennyezett, ezért hosszú ideje eleve klórozni kell. A törzsközönség aggodalma tehát alaptalan. Csütörtök Kórusmű „ Optimista, összetartozásunkat kifejező kórusmű” (idézet Tímár Béla polgármestertől) komponálására írt ki pályázatot Kispest képviselő-testülete. A javaslat szükségességét azzal indokolják, hogy a helyi rendezvényeken hiányérzetük támad a résztvevőknek, mert a kerületnek nincs lokálpatriotizmust erősítő nótája. A három-négy perces műnek ünnepélyes hangvételű, lelkesítő, s könynyen megtanulható dalnak kell lennie. Nem kell hozzá más, csak egy rövid dallam, néhány lelkes sor és egy kis Pest. V. M. P. • A Ferdinánd hidat felújítási munkák miatt zárták le. A kerülőút a Dózsa György út, illetve a Teréz körút. A forgalomkorlátozás miatt a 76-os trolibuszok helyett autóbuszok járnak a Lehel tér és a Jászai Mari tér között. • Budán az Alkotás utcában és a Krisztina körúton továbbra is sávlezárások nehezítik a közlekedést. Az Alkotás utcában a BAH-csomópont és a Nagyenyed utca között csak irányonként egy sáv járható. A kereszteződésekben kikapcsolták a jelzőlámpákat. A BAH-csomópontban és a Nagyenyed utcánál szükség esetén rendőrök irányítják a forgalmat. A különböző ideiglenes sávkialakítások miatt fokozott figyelemmel vezessenek! • A Bimbó úton az Aranka utca és az Ady Endre utca felső szakasza között az útpálya közepén javítják a csatornát, útszűkület nehezíti a haladást. • A Szépvölgyi úton a Zöld lomb utca torkolatánál - a kanyar után - felbontották a lefelé vezető sávot. Irányonként váltakozva haladhat át a forgalom. • A Kőbányai úton felbontották a városközpont felé vezető oldalt a Könyves Kálmán körút és az Orczy tér között egy szakaszon. A munkaterületnél irányonként csak egy sávot járható. • A Csepeli HÉV nem közlekedik július 12-ig pályafelújítás miatt. Autóbuszok szállítják az utasokat a Boráros tér és a Szent Imre tér között. Forrás: Fővinform, Útinform Ferencváros cáfolja a vádakat A kulturális pénzek igazságosabb elosztására lenne szükség - hangzott el a városházi Fidesz-MDF-MKDSZ- frakció tegnapi tájékoztatóján. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy IX. kerületi ingatlanügy kapcsán. Ferencváros polgármestere cáfol. Tirts Tamás frakcióvezető szerint ha július végéig a főváros és a XIV kerület nem ad határozott választ a Nemzeti Színházról a kormánynak, el kell gondolkodni egy új helyszínről. A fővárosi kulturális pénzek igazságosabb elosztását követelte Soltész Miklós, a kulturális bizottság tagja. Kifogásolta, hogy miközben a megpályázható egymilliárd forintnak csak a tizedét ítélte oda a Városháza, aránytalanul nagy támogatást nyújtott az - egyébként hasznos - 56-os és a Politikatörténeti Alapítványnak. Soltész ezt klientúra-építésnek, a városvezető MSZP-SZDSZ koalíció embereinek átmentésének minősítette. Tirts Tamás a midibuszok forgalomból való kivonása kapcsán nem zárta ki, hogy annak idején valakinek érdekében állhatott, hogy a fővárosnak eladják a buszokat, de fontosnak tartotta, hogy a környezetbarát járművek vásárlása folytatódjon. A frakció pénzügyi visszaélést sejt egy ferencvárosi ingatlanügy mögött. Mint elhangzott, egy építési cég tíz telket kapott az önkormányzattól, hogy ott lakásokat építsen, ám ez nem történt meg. A dologból per lett, végül a kerület peren kívül megegyezett a céggel, és fizetett még tizenötmillió forintot. A frakció szerint a IX. kerületet csaknem ötvenmillió forintos kár érte. Kifogásolták, hogy amíg a ferencvárosi pénzügyi bizottság két hónapig nem ülésezett, Gegesy Ferenc polgármestert felhatalmazták, hogy egyezzen ki a céggel. A fővárosi Fidesz- MDF-MKDSZ-frakció úgy véli: a polgármester nem a kerület érdekében járt el. Ferencváros szabaddemokrata polgármestere, Gegesy Ferenc állítja, a frakció felvetései nem felelnek meg a valóságnak. A városrésznek még 1992-ben a 43. számú állami építőipari vállalat adta át a területet, ennek tulajdonjogát hosszas viták után 1995-ben jegyezte be a földhivatal. Ezután kötött szerződést a kerület a DOM IX. Kft.-vel, hogy négy, és nem tíz telken építsen lakásokat. A cég összesen 1700 négyzetméternyi lakással fizetett volna, a telkek tulajdonjoga pedig csak a házak elkészülte után került volna át a DOM IX.-hez. Közben az egykori építőipari vállalat felszámolója keresetet indított a telkek tulajdonjogával kapcsolatban a Belügyminisztérium ellen. (A BM ítélte meg másodfokon a tulajdonjogot Ferencvárosnak.) A földhivatal a per miatt felfüggesztette a bejegyzést, így le kellett állítani az építkezést. A kerület a bíróságtól kérte, hogy mondja ki a szerződés ellehetetlenülését. A cég hetvenmillió forint kártérítést kért, végül is peren kívül tizenötmillió forintban kiegyeztek. Ferencváros a telkeket egy kivételével már visszakapta, az utolsót a kártérítés után adja vissza a cég. Gegesy nem érti, hogy milyen ötvenmilliós kárról beszél a Fidesz, hiszen a kerület önhibáján kívül kényszerült a szerződés felbontására. A polgármester érdekesnek találja, hogy a tulajdonosi bizottság ülésén az ellenzék is elfogadta, hogy akár tizenhétmilliót is fizessenek az építő cégnek, a végső döntésnél azonban már a kisebb összeget, a tizenötmilliót is ellenezte a Fidesz. S. G.-V. M. P. Csúszik az útfelújítások második üteme Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem indul mától nagyszabású második útfelújítási hullám. A főváros által az év elején elfogadott ütemtervben szerepelt egyebek mellett a Könyves Kálmán körút szélesítése, de mivel még tart a nemzetközi tender, amelyen az építőt kiválasztják, idén várhatóan még nem kezdenek bele a munkálatokba - tájékoztatta lapunkat a Városháza közlekedési ügyosztálya. Az Alkotás utcában és környékén lakók viszont fellélegezhetnek: július hatodikától már jár az 56-os, két napra rá pedig a 61-es villamos is. Az útjavítás augusztus végén fejeződik be, a Városháza ígérete szerint nem zárják majd le teljesen az Alkotás utcát. A Kőbányai úton - a Kálvária tér és a Könyves Kálmán körút között - folyik a vízcsőfektetés, a kockaköveket majd augusztustól cserélik aszfaltburkolatra. Felújítás alatt áll a Határ úti felüljáró, a Kvassay és a Ferdinánd híd is. Hozzájuk csatlakozik a Baross téri felüljáró, amelyet augusztusban majd időszakosan lezárnak és renoválnak. A csepeli átjárónál idén csak az alépítményt cserélik ki. A Jászberényi út felüljáró rendbehozatala is késik az ütemtervhez képest: a munkagépek itt csak késő ősszel dübörögnek fel. Mától indult volna a Méta utcai felüljáró építése is, ám még hátravan a közbeszerzési eljárás lefolytatása. S. G.