Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. szeptember

1999-09-01

NÉPSZABADSÁG BUDA­­­PEST 1999. SZEPTEMBER 1. Rosszul használt szigeteink Budapest adósa az általa szennyezett Dunának - Kevés a kikötésre alkalmas hely A fővárosi Duna-szakaszon található több kisebb-nagyobb sziget és maga a folyópart Budapest egyik legfontosabb értéke­­ lehetne, ha megfelelően kezel­nék, használnák. Maga a Duna azonban a hatvannégy kilométeres fővárosi part­szakaszon alig néhány helyen érhető el, a szigetek pedig - néhány kivétellel - nem elsősorban a nagy többség pihené­sét szolgálják. A Duna több mint földrajzi név - állít­ja Nagy Béla építész, a Mű-Hely Rt. ve­zérigazgatója, aki a társszerzőként - több koncepciót kidolgozott a partok és a szigetek jobb kihasználására. A Duna különböző országokat, kultúrákat össze­kötő kapocs, összetett és változatos, de sérülékeny ökológiai egység, energia- és nyersanyagforrás, ivóvízbázis, vízi út. Budapest - vagyis az egykor három önálló város - szintén a Dunának kö­szönheti fejlődését. Közismert, hogy a folyó menti települések fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a szárazföldieké, így volt ez Pest, Buda és Óbuda esetében is, csakhogy az egyesítés után a formá­lódó nagyvárosban egyre csökkent a fo­lyó szerepe. Mára oda jutottunk, hogy bárki álmából felébresztve elmondja a Budapest és a Duna kapcsolatáról szóló közhelyeket, miközben a fővárosi pol­gárok többségének kapcsolata mindösz­­sze annyi a folyóval, hogy néha átkel egy hídon. Bármennyire hozzátartozik is a Duna Budapesthez, ha egyik napról a másikra eltűnne a víz, semmilyen változást nem okozna a város életében. (Legfeljebb könnyebb lenne átkelni Pestről Budára, és értékes telkeket lehetne parcellázni az egykori mederben.) Eközben viszont a fővárosi Duna-part a Világörökség listá­ján szereplő kulturális érték, a jobb szál­lodák többsége a parton áll, és a turisták kiszolgálására szakosodott vállalkozá­sok is a parton sűrűsödnek össze. Az ellentmondás egyik magyarázata le­het, hogy a fővárosi polgárnak nincs kap­csolata a folyóval, alig néhány helyen kö­zelítheti meg a vizet. (A néhány napot itt töltő turistának elég a látvány is.) A kiépí­tett rakpartok jobbára meredekek, csak néhány lépcső enged a vízhez, a budai ol­dalon pedig az alsó rakpart választja el az embereket a folyótól. A nem kiépített partszakaszok, néhány kivételtől eltekint­ve, a város felől megközelíthetetlen vagy a legkevésbé sem vonzó helyen feksze­nek. A hatvannégy kilométeres partszaka­szon alig néhány kikötésre alkalmas he­lyet lehet találni, pedig a vízi turizmusban is komoly lehetőségek rejlenek. A folyóban fekvő szigeteknek a partok­nál is sokkal nagyobb a vonzerejük. Olyan egyedülálló környezetet jelentenek a maguk sajátos mikroklímájával, amit egy nagyvárosban máshol nem lehet meg­találni. Ugyanakkor a szigetek terhelhető­sége meglehetősen korlátozott. Ha szá­mottevő vonzereje miatt túlhasználódik, túlterhelődik, felborul az egyensúlya, vagy csak egyszerűen elveszti vonzerejét. A szigeteknek különlegességük miatt mindig közcélokat kell szolgálniuk, nem sajátíthatja ki azokat semmilyen csoport — vallja Nagy Béla. Ennek ellenére még a Margit-szigeten is sok a bekerített, a nagyközönség elől elzárt terület, a Nép­szigeten pedig egy kívülálló jószerével megközelíteni sem képes a Dunát. Egyetért ezzel Koszorú Lajos építész is, de hozzáteszi, hogy egyes szigetek egyes részeinek laza beépítése nem len­ne kárára sem a környezetnek, sem a közérdeknek. Ilyen például a Csepel­­sziget északkeleti csücskének viszony­lag laza, hektáronként hatvan-nyolcvan lakásos beépítése. Ez kiegészítené a Kis- Duna túlsó partjára álmodott Új-Ferenc­­várost. Ennek feltétele azonban a ma vasúti, raktározási célra használt terület rendezése. A Molnár-sziget megmarad­na a pihenés, a rekreáció szolgálatában. A Kis-Duna soroksári partján pedig a Római-parthoz hasonló sétány kialakítá­sa jelentősen növelné a környék értékét. A tervekben egyébként éppen ilyen, zöldövezeti fejlesztés szerepel. Ehhez azonban elengedhetetlen a ráckevei Du­na-ág megtisztítása, felélesztése. A szigetek nagy szerencséje, hogy ke­vés a híd - mondja Koszorú Lajos. A ne­héz megközelítés akadályozza hasznosí­tásukat, ez pedig egyfajta védelmet biz­tosít. E tendencia megtartását az építész kívánatosnak tartja. Óvatos fejlesztésről - például a szigetek között a helyi for­galmat biztosító kis hidak építéséről — azonban nem kellene lemondani, de alapvetőnek tartja, hogy a szigetek első­sorban a pihenést, kikapcsolódást szol­gálják, a jelenlegi zöldfelület és a még élő, zöld Duna-partok szigorú megőrzé­se mellett. Budapest úgyis nagyon sok­kal adósa az általa agyonszennyezett Dunának, ideje elkezdeni a törlesztést, Írásunk a Népsziget rendezési tervéről a 25. oldalon A. G. A város tulajdonképpen csak a Margit-szigetet tudta szorosan magához kötni fejér gábor felvétele Nyolc kisebb-nagyobb földdarab a folyón A Szentendrei-sziget területe ötvennyolc négyzetkilométer. Déli csücske szigorúan védett, hiszen onnan nyerik Budapest ivóvízbázisának jelentős részét. Az északi részeken lakó- és nyaralóépületek vegyesen találhatók. A Palotai-sziget az újpesti parthoz közel, attól csak magas vízállás esetén keskeny, erősen eliszapolódott mellékággal el­választott földdarab. Az 1930-as évek vége óta területe 8,3 hektárról negyvenre nőtt. A Népsziget - Újpesti- vagy Szúnyog-sziget - két kilométer hosszú, ötven hektár felszínű. Felső végét 1858-ban a parthoz kötötték, az így nyert öbölben rendezték be a fővárosi Duna-sza­­kasz legnagyobb téli kikötőjét és hajójavító műhelyét. A külső dunai oldal homokos partjain üdülők, vízisport-telepek állnak. Az elhanyagoltságot okozó rendezetlen tulajdonviszonyokban most készül rendet vágni a XIII. kerületi önkormányzat. Az Óbudai­­ Hajógyári - sziget 2,5 kilométer hosszú, 108 hektár felületű. Déli része munkahely, irodákkal, magánkór­házzal, boltokkal, a középső részén kellemes park található néhány vízisport-teleppel, északi oldala pedig egyedülálló ter­mészeti érték. Az ott álló erdőben egy felmérés során 121-fé­­le, köztük 101 védett gerinces állatfajt számoltak össze. A Margitsziget három híján száz hektár felületű, 2,5 kilo­méter hosszú. Pest és Buda belvárosának egyetlen komolyabb, a fővárosnak pedig talán legkedveltebb parkja. A Háros-sziget a fővárosi Duna-szakasz legdélibb szigete. A budafoki Duna-ágban fekszik, egy földnyakkal a parthoz csatolták. Három kilométer hosszú, 105 hektár területű. Sűrű ártéri erdő borítja változatos élővilággal. Természetvédelmi terület. A Csepel-sziget a maga 257 négyzetkilométeres területével a magyarországi Duna-szakasz legnagyobb szigete. A Molnár-sziget a ráckevei Duna-ágban fekvő, száz hektár területű földdarab. A Soroksártól a szigetet elválasztó folyóág feltöltődött, elkeskenyedett. Jobbára gyümölcsösök borítják, partján üdülők, vízisport-telepek, strandok és horgászhelyek találhatók. Fővárosi támogatás Pesterzsébetnek Pesterzsébet súlyos társadalmi, szociá­lis gondokkal küzd, amelyekkel nem tud egyedül megbirkózni, ezért összefo­gásra van szükség a XX. kerület és a fő­város között - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester, miután tegnap részt vett két, városházi támogatással felújított pesterzsébeti középiskola év­nyitóján. A főváros több száz millió fo­rintos beruházásokat tervez idén a kerü­letben - tette hozzá -, köztük a Méta ut­cai felüljáró megépítését, a Gubacsi híd és a csepeli átjáró felújítását. Segítséget kap a kerület a Szent Erzsébet-templom freskóinak rendbetételéhez, valamint a ráckevei Duna-ág melletti csónakházak felújításához is. A városrészben minden harmadik ut­ca földút, ezért Szabados Ákos polgár­­mester főként útépítéshez kérte a Vá­rosháza segítségét. A fővárostól idén több mint harmincmillió forintot remél­het a kerület, ebből a pénzből négy utca kap szilárd burkolatot. A XX. kerület sokáig a főváros mostohagyermekének számított - fogalmazott a polgármester, aki szorgalmazta, hogy Pesterzsébet más kerületekkel azonos városházi el­bírálás alá essen. S. G. Lezuhant egy férfi az Árpád-kilátóról Nem veszélyesek a főváros környéki erdők hasonló építményei Lezuhant egy húsz év körüli fiatalem­ber tegnapra virradó éjjel a II. kerü­leti Árpád-kilátóról, és súlyosan megsérült. A rendőrség tájékoztatása szerint a fiatalember bódult állapot­ban volt, a környéken hígítós üvege­ket találtak. A mentőket keddre virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után riasztották az Ár­pád-kilátónál történt balesethez. A 376 méter magas Látó-hegyen álló építmény­ről egy húsz-huszonöt év közötti fiatal­ember zuhant le, akit súlyos váll- és ge­rincsérülésekkel szállítottak a Honvéd Kórházba. Tegnap délre a fiatalember magához tért. A rendőrség nem talált bűncselekményre utaló jeleket - tudtuk meg a BRFK ügyeletesétől. A fiatal férfi valószínűleg bódult állapotban volt a baleset megtörténtekor. Erre utalnak a környéken eldobált hígítós üvegek, vala­mint a szerencsétlenül járt fiatalember szervesoldószer-szagú lehelete, illetve összefüggéstelen beszéde. Az eset kapcsán felmerül a kérdés: biztonságosak-e az erdei kilátók? Bakon Gábor, a Pilisi Parkerdő Részvénytársa­ság budapesti erdészetvezetője szerint lezárnák őket a kirándulók elől, ha élet­­veszélyesek lennének. Erre azonban egyik erdei kilátó esetében sem került sor: bár az építmények kisebb-nagyobb felújításra szorulnának, rendeltetésszerű használatuk nem okozhat balesetet - szö­gezte le Bakon Gábor. Az Árpád-kilátó­ban azonban sokan felmásznak a tető­­szerkezetre, amelybe két évvel ezelőtt belecsapott a villám, és helyreállítására máig nem sikerült pénzt szerezni. A Budai-hegység többi kilátója is használható. Nem annyira állapotuk, mint inkább a rendezetlen tulajdonvi­szonyok miatt mondhatók elhanyagolt­nak. A területileg illetékes önkormány­zatoknak nincs pénzük a felújításra, a vállalkozók pedig érthető módon nem tolonganak az általában nehezen, séta­­utakon megközelíthető, éjszaka sem őr­zött építményekért. A legpatinásabb kilátó, a János-hegyi Erzsébet hasznosítására például számos ötlettel - köztük diszkóval, mozival - is előálltak már, de a szigorú táj - és környe­zetvédelmi előírások keresztülhúzták a számításokat. Az Erzsébet-kilátó teljes megújulásához körülbelül százmillió fo­rintra volna szükség, a Városháza azon­ban egyelőre csak ötvenmilliót tud költe­ni erre a célra. A számtalan sikertelen próbálkozás ellenére mégis abban re­ménykedik a tulajdonos főváros, hogy a felújítás után lesz olyan vállalkozó, aki fantáziát lát a Schulek Frigyes tervezte kőtoronyban. L. K. Szerda Elszigetelünk Akkor sziget a sziget, ha megközelíthetet­len (lásd Robinson). Leglényegéhez tar­tozik érintetlensége és lakatlansága. Puszta megjelenése is a gondosan körí­tett várat juttatja eszünkbe, ahová nem juthat be az ellen (mi). De ha valamely város közelében épít zátonyokat a folyó, hát nem magának építi. Előbb vagy utóbb kézközelünkbe kerülnek. S akkor aztán nyakukon a száraz lábunk. Elszigeteltük. U. Z. ÚJPEST. Első tanévnyitója lesz szombaton a IV. kerületi Szent János Katolikus Általános Iskolának az Újpest-Kertvárosi Plébánián (IV. Rákó­czi tér 4.) délután fél négykor. A taninté­zet a helyi önkormányzattól kapott se­gítséget azzal, hogy a volt Tanoda téri ál­talános iskola épületét átadták neki. A IV. kerületben várakozással tekintenek a Karinthy Frigyes Általános Iskolában ez évtől induló két tannyelvű oktatás elé is. Egyelőre kísérleti jelleggel, de egyes készségtárgyakat angolul tanítanak majd az iskolában. KŐBÁNYA. Változatos szolgáltatá­sokkal várják a kőbányai bölcsődék a kisgyermekes családokat. A Gépmadár utcai bölcsődében bébihotelt, a Szent László tériben házi gyermekgondozó szolgálatot lehet igénybe venni. Több kerületi bölcsődében is működik játszó­csoport. (Részletek a 27. oldalon.) PESTSZENTLŐRINC. Szeptem­bertől beindul a sokat vitatott Etalon­sport-program a volt Benedek Elek Ál­talános Iskolában, a képviselő-testület ugyanis nem találta igazoltnak az állam­­polgári jogok országos biztosának kifo­gásait. Szerintük semmilyen érdeksérel­met nem okoz a program bevezetése az iskola azon tanulóinak, akik nem akar­nak benne részt venni. • A Déli pályaudvar átépítése miatt a BKV Rt. október 9-ig ideiglenes jára­tokkal és a 49-es villamos gyakoribb in­dításával segíti a Kelenföldre igyekvő, illetve az ott leszálló utasok közlekedé­sét. A 80-as villamos az Etele tér és a Szent János Kórház között percenként közlekedik. A 206-os busz a pályaudvar lezárása idején munkanapokon jár az Etele tér és a 6-os villamos Móricz Zsig­­mond körtéri végállomása között. Csúcsidőszakban 5 percenként, napköz­ben 10 percenként indulnak, és a menet­idejük 8 perc. A 103-as vonalán csuklós autóbuszok közlekednek. • A szentendrei HÉV vonalán a szerel­vények ismét végig járnak. A hét végén és a munkaszüneti napokon érvényes me­netrendet azonban megváltoztatták, erről az állomásokon tájékozódhatnak. • A Baross utcában és a Kőbányai úton a Kálvária tér és a Könyves Kálmán körút között út- és járdaépítés miatt út­szűkületekre számítsanak. Előfordul­hat, hogy rövid időszakra a teljes útpá­lyát lezárják, ezért hétköznapokon zsú­foltságra és gyakori torlódásra kell fel­készülniük. Tanácsos más útvonalat vá­lasztani. • Kőbányán a Liget utcát a Hölgy utca és a Halom utca között csatornafelújítás miatt lezárták. A Füzér utcai keresztező­désen nem lehet áthajtani, ezért a 32-es, a 32 gyors és a 62-es autóbuszok terelő­­úton közlekednek. • A XIV. kerületben a Telepes utcában a Lőcsei utca és a Fűrész utca között fel­újítják a csatornát. A munkák miatt a Te­lepes utca a Fűrész utca felé egyirányú, a Gervay utcát a Fűrész utca és a Rákospatak utca között lezárták. • Szentendrén a Lajos-forrás felé veze­tő Szentlászlói úton csatornaépítés miatt félpályás útszűkületen kell áthajtani. • Pomázon, a Dobogókőre vezető út hídjavítás miatt egy sávra szűkül le. • Budakalász déli részén a Budai út for­galmát útépítés miatt elterelik. A kerülő­­utat jelzőtáblák mutatják. • A dunai kompok 6-20-ig, Vácnál pe­dig 21 óráig óránként járnak. Adony és Lórév között mától egy órával hamarabb leáll a komp. Forrás: Fővinform, Utinform

Next