Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. szeptember
1999-09-01
26 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. SZEPTEMBER 1., SZERDA Javult az adós kórházak helyzete Meghosszabbították az önkormányzati biztosok mandátumát A határidős feladatok oroszlánrészét teljesítették A budapesti kórházakat felügyelő önkormányzati biztosok mandátuma augusztusban lejárt, de mindhármukét meghosszabbították. A Szent István és a Szent János Kórház biztosát arról kérdeztük, hol tartanak most, mennyit sikerült megvalósítaniuk a válságból kisegítő intézkedési tervből. Az önkormányzati biztosok „kikérik maguknak” a sajtóban elterjedt csődbiztos megnevezést: az általuk felügyelt kórházak meglehetősen rossz helyzetben voltak - és vannak ugyan, de sem a beszállítók, sem a közüzemi cégek nem fordultak bírósághoz a csődeljárás megindításáért. Hosszú távon ugyanis nem ez az érdekük - hangsúlyozza Fodor Gyula, a Szent István Kórház biztosa. Ő egyébként - mint mondja - kezdetben kimondottan rossz pozícióban tárgyalt a szállítókkal, hitelezőkkel. Erős túlzással piaci alkura emlékeztettek a megbeszélések. A közüzemi cégek közül a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt.-nek tartoztunk a legtöbbel, mintegy nyolcvanmillió forinttal. A Szent István Kórháznak már nincs lejárt határidejű tartozása, pénzügyi helyzete stabil, az intézkedési terv nyolcvan-kilencven százalékban teljesült, állítja Fodor. Olyan engedélyezési és számonkérési rendszert alakítottak ki, mely biztosítja, hogy a kiutalások ne haladják meg a bevételeket, vagyis ne ismétlődjék meg az eladósodás. Ami persze nem jelenti azt, hogy már minden rendbe jött az intézmény háza táján. A többféle hitel (OEP-konszolidációs, energiaracionalizálási, informatikafejlesztési) mellett a fővárosi önkormányzat által átutalt kétszáznegyvenmillió forintot és kamatait is vissza kell fizetniük 2002-ig. A helyzetet bonyolítja, hogy megváltozott a finanszírozási rendszer. Amikor az intézkedési terv készült, erre senki sem számított, és arra sem gondoltak, hogy a változtatás havi nyolc-tízmillió forint bevételkiesést okoz majd a kórháznak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hatvanmillió forintot utalt ki a Szent István Kórház részére, úgymond tévedésből, egy kormányrendelet félreértelmezése miatt. Most visszakövetelik ezt az összeget. Az önkormányzati biztos állítja: 1995-ben komoly előleget vontak le a kórháztól - tb-, nyugdíjjárulék és bérrel kapcsolatos adók címén -, melyet az OEP akkor rögvest az adóhivatalba utalt. Ez az összeg visszajárna az intézménynek, ám ezzel eddig senki nem számolt el. A hatvanmillió forintot egyébként bérfejlesztésre, pontosabban személyi ösztönzésre költötték volna. A Szent János Kórháznak nyolc-tíz százalékos bevételkiesést jelent az OEP által tévedésből átutalt csaknem kilencvenmillió forint visszafizetése. E kötelezettség nélkül július végéig kétszáznyolcvanmillióra csökkentettük volna tartozásunkat - magyarázza Kató Gábor önkormányzati biztos. A kórház 1999. évi lejárt határidejű tartozása 436 millió forint volt, ez mára 368 millióra csökkent. A cél: a következő évet terhelő tartozásokból minden elemet — tizenharmadik havi bértartozást, fejlesztési hitelt stb. — visszafizetni az év végéig. Egyedül a szállítói elmaradás maradhat: 160 millió forintról 125 millióra kell csökkenteniük. Ha ezt a tervet sikerül teljesíteniük, jövőre havi harmincmillió forint maradna a kórház törlesztenivalója, ami elfogadható szintet jelentene számukra. Kató Gábor szintén a szállítói és közüzemi tartozásokat ítéli a legveszélyesebbeknek. A Szent János Kórház mintegy nyolcvanmillióval tartozott a Fővárosi Elektromos Műveknek, húszmillióval a Hungaropharma Rt.-nek, és sorolhatnánk. Egyik első feladatként rendezni kellett a kötelezettségvállalások és ellenjegyzések rendszerét, vagyis azt, ki mit írhat alá a kórházban. - Az aláírásom nélkül egy guriga vécépapírt sem vehetnek — mondja Kató, de rögvest hozzáteszi: még ma is csupán a rendszer egyik oldalát látom át. Az osztályok bevételeit pontosan meg tudja mondani, de a kiadásokkal a mai napig nincs tisztában. Ezért a mindenkori havi bevételt a különböző kiadásokra - bérek, gyógyszer, élelem - osztották el, megszabva a maximális keretet, és ehhez felelősöket rendeltek. Leszögezi: a válságot kezelni nem könnyű, de nem is lehetetlen. Az lesz az igazi feladat, hogy a válságból kilábalt kórház szinten tudja tartani magát a versenyhelyzetben, a konkurens Kútvölgyi közelében. A határidőre teljesítendő feladatok oroszlánrészét mindkét kórházban teljesítették. Összevontak osztályokat, átköltöztettek, illetve megszüntettek telephelyeket. A Szent István intézkedési tervének egyik következő pontja a csepeli kórház traumatológiájának átköltöztetése a felújított Merényi kórház épületébe a Gyáli útra. Költözik a Kun utcai égéssebészet is, a kórház kettes számú épületében kap helyet. A Szent János Kórház intézkedési terve nyolcvannyolc pontból áll. A tervezett létszámleépítés - két részletben - már megtörtént: a második ütemben negyvenkét orvost és ápolót bocsátottak el. További harmincöt-negyven ember elküldését tervezik. Következik - többek között - a hidegkúti pszichiátriai intézet átköltöztetése a János kórház területén lévő (volt) tüdőgondozóba, ehhez azonban az egészségügyi miniszter beleegyezése szükséges. 2000 szeptemberéig vissza kell fizetniük kétszáznegyvenmillió forintot, utána kezdhetik a kamatok törlesztését. Tyápay Katalin Az államháztartási törvény értelmében százmilliós nagyságrendű, lejárt határidejű tartozás esetén önkormányzati, illetve kincstári biztost kell kinevezni az adósságot görgető intézmény élére. Feladatuk a jóváhagyott intézkedési terv végrehajtásának felügyelése, valamint a kiutalt hitel és kamatainak időbeni visszafizetése. A Szent János Kórház önkormányzati biztosa Kató Gábor közgazdász. Korábban gépészmérnökként a vízgazdálkodásban dolgozott. Jelenleg a CitiFund pénzügyi és vezetési tanácsadó kft. ügyvezető igazgatója, egyben résztulajdonosa. Eddig öt vidéki kórház önkormányzati biztosa volt. A Szent István Kórházat Fodor Gyula közgazdász-könyvvizsgáló felügyeli. Korábban a Bács-Kiskun Megyei Tanácsnál dolgozott mint költségvetési főelőadó, később a Pénzügyminisztérium tanácsosa, majd a Malév számviteli osztályvezetője volt. A fővárosi önkormányzat látókörébe az adósságmenedzseléssel is foglalkozó Perfekt Rt. közvetítésével került. A János Kórház madártávlatból velledits Éva felvétele Megszűnt a kísérleti iskola Alapítványi intézmény nyílik a Hernád utcában Alapítványi szakközépiskola költözik a hétfőn megszüntetett erzsébetvárosi Hernád utcai kísérleti iskola épületébe. A kísérleti tantervvel működött tanintézmény megszüntetéséről rendkívüli ülésén döntött a VII. kerületi képviselő-testület. Az iskolabezárást ellenző jobboldali pártok nem vettek részt a szavazáson. Az iskolaszék elnöke kártérítési igényt nyújt be a bíróságra. A VII. kerület önkormányzatának képviselő-testülete már júniusban határozott a Hernád utca 46. alatt működő kísérleti iskola augusztus végi megszüntetéséről. A határozatot azonban törvénysértőnek találta a fővárosi közigazgatási hivatal, például azért, mert a kerület már akkor határozott az iskola sorsáról, amikor annak fenntartói jogát még át sem vette a fővárostól. Emellett az Oktatási Minisztérium szakvéleményére hivatkozva a kísérlet megszakítása, a gyerekekre hámló többletterhek várható súlya, illetve az elmaradt érdekegyeztetések miatt találta aggályosnak a döntést a hivatal. A rendkívüli ülésre készült előterjesztés szerint - mint azt Szabó Zoltán polgármester elmondta - júniusban csupán szándéknyilatkozatot hoztak az iskola tervezett megszüntetéséről. A hajdani határozatban kifogásolt formai törvénysértés mellett azonban pótolták a tartalmi hiányosságokat. Szabó hangsúlyozta: a szükséges egyeztetéseket elvégezték, minden véleménynyilvánításra jogosulttól véleményt kértek, a gyerekek megfelelő elhelyezésére minden elvárható lépést megtettek. A nyáron a 216 tanulóból 155-en más kerületi iskolába, 29-en pedig másik kerületibe iratkoztak át. A jogutód Hernád utca 42. szám alatti iskolába így 37-en kerülnek át automatikusan. A Fidesz és az FKGP erzsébetvárosi képviselői egyaránt az iskola megszüntetése ellen emeltek szót. Tiltakozásul a szavazáson meg sem jelentek, csak az MSZP és az SZDSZ képviselői voksoltak. Varsányi Jenő, az iskolaszék és a szülői munkaközösség elnöke a döntés alkotmányellenességére figyelmeztetett, s arra, hogy a szülők nevében bírósághoz fordul kártérítési igénnyel. Varsányi szerint ha a bíróság jóváhagyja kártérítési igényüket, az egyet jelent a döntés alkotmányellenességének kimondásával is. S.T. Idősek az idősekért Mind gyakoribb az életjáradék, de az otthonokra is nagy szükség van A tíz éve alakult Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének vezetőjével, Radnai Sándornéval beszélgettünk az idősek szociális helyzetéről. Az egyesület célja az idősek jogainak érvényre juttatása, érdekeik védelme, képviselete. „ Törekvéseink egyike mozgalmasabb kulturális életet teremteni a szociális és nyugdíjasotthonokban. Jobb lesz a kedvük, ha van dolguk, programjuk” — hangsúlyozza az elnök. Idős korára gyakran egyedül marad az ember. A fiatalok elfoglaltak, legtöbbjük nem tud időt szakítani a nagymama vagy nagypapa ápolására. A generációs különbségek ritkán áthidalhatók, ezért magányossá válnak, még ha családban élnek is. Ekkor van szükség az őket istápoló szervezetek segítségére. A pénz szerepe sajnos itt sem elhanyagolható: 1 millió 800 ezertől hárommillió forintig terjed a megváltási ár a nyugdíjasotthonokban. Az összegtől függően változik a kényelem, az ellátottság, a lakás mérete, sőt a kilátás is. A szociális otthonokba viszont akár ingyenes bejutás is lehetséges az önkormányzat elbírálása alapján. Az idősotthonra viszont sokszor várnia kell a kispénzű nyugdíjasnak, mert nem tudja befizetni a megváltási árat. Bármelyiket is választja, mindkét esetben szükséges a nyugdíj nyolcvan százalékának átutalása. Az életjáradékok megjelenésével észrevehetően kevesebben jelentkeznek az otthonokba. A szolgáltatás lényege, hogy a hajlott korú változatlan körülmények között, nagyobb jövedelem mellett élhet otthonában. Élete befejeztével lakása a szerződő társaság tulajdona lesz. Régebbi lehetőség az eltartási szerződés, amely mára divatjamúlttá vált. Hazánkban egyre többen szorulnak intézményes elhelyezésre, főként a magyar társadalom fokozatos elöregedése miatt. A fővárosban működő harminchat otthonban összesen 4373 időskorút látnak el. Radnai Sándorné szerint az idősvédelem még nem jár kitaposott ösvényen, mert nincs olyan múltja, mint például a gyermekvédelemnek. Budapest legmodernebb gondozó- és szolgáltatóközpontja a VII. kerületi Akácos Udvar. Erzsébetváros 1975-ben hozta létre időseket segítő szociális intézményét. Kezdeményezésükkel az otthonápolást szeretnék meghonosítani külföldi minta alapján. Akkor húsz, napjainkra több mint kétezer idős beteg, rokkant és magányos kerületi állampolgárt segítenek négy gondozási központ, hét idősek klubja, két nyugdíjasház és egy átmeneti gondozóház jóvoltából. A klubok szociális étkezést, házi segítséget és betegápolást, szociális és jogtanácsadó szolgáltatásokat nyújtanak. A kötelező alapellátás mellett a gondoskodást igénylők szórakoztatásáról sem feledkeztek meg. A „mediterrán udvarban” délutáni teájukat fogyasztva a szabadtéri színpad előadásait élvezhetik a nyugdíjasok. Emellett kerámiakészítés, festés, közös ünneplések, zenés-táncos mulatságok, éneklések és egyéb rendezvények színesítik napjaikat. Akik eljuthatnak ide, talán kedvezően nyilatkozhatnak helyzetükről. De kevesen vannak a magyarországi arányokhoz képest. És bármennyire színesek is a különböző programok, csak ideiglenesen feledtetik a magányt. Ám talán így is megéri. Földházi Teréz-Kiss Andrea Nyári slágerek az Opel Maxabonál! Most vásároljon Corsát, vagy Astra Classic-ot! A szivárvány minden színében, parádés árakon! Ráadásul az autót azonnal elviheti, s élvezheti ahogy a RÁDIÓMAGNÓBÓL tombol a zene, amit a Maxabo MOST...? A részletekről érdeklődjön személyesen! Iliso vohrt Szalon, Szerviz, Lakatos-és fényezőüzem, Alkatrészáruház IVfaXCSUU III. Óbuda, Bécsi út 254. Tel.: 250-7371, 250-7385, 250-7373 Fax:367-3590 1