Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. február
2000-02-01
Iszapbirkózás: lesz-e pénz a kotrásra? Kormánydöntés a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rendbetételéről Tizenkét éve nem jutott pénz a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág kotrására. A helyenként két méter vastagságú iszapréteg miatt a környék állat- és növényvilága is veszélyben van. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág rehabilitációjára. A vízügyi igazgatóság szakemberei reménykednek, az ígéretek után most talán pénzt is kapnak. Hozzávetőleg hétmilliárd forintra volna szükség a Ráckevei (Soroksári) Dunaág környezeti rendjének teljes helyreállításához - állapította meg egy PHARE-támogatással készült tanulmány. A múlt keddi kormánydöntés szerint hamarosan lesz pénz a Duna-ág kotrására, ám információink szerint a szükségesnél jóval kevesebb, öt éven keresztül évi ötszázmillió forintot költenének erre a feladatra. A KHVM vízgazdálkodási főosztályának helyettes vezetője, Holló Gyula azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre a pontos összeget még nem lehet tudni, és csak a jövő évi költségvetés terhére kezdhetik el a munkát. Véleménye szerint a kormánydöntés kellő garanciát jelent arra, hogy 2001-ben valóban elkezdődhessen a Duna-ág rendbetétele. A Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Koppány György elmondta, hogy bár ők a felelősek a Duna-ágért, egyelőre nem értesítették hivatalukat arról, hogy pénzt kapnának a kotrásra. Az igazgatóhelyettes reménykedik, hogy az ígéretek után végre anyagi segítséget is kapnak. A szaktárcánál már korábban is belátták, hogy halaszthatatlan a Duna-ág rehabilitációja, így például 1996-ban is foglalkozott a kormány a Ráckevei (Soroksári) Duna ügyével. A helyreállítás szakmai érveit akkor is elfogadták, de pénzt nem szavaztak meg a munkákra. Koppány György úgy gondolja, hogy bár a PHARE-támogatással elkészült tanulmány szerint több mint hétmilliárd forint kellene a teljes rehabilitációhoz, a legkritikusabb helyeken körülbelül két és fél milliárd forintból már helyre lehetne állítani a környezeti rendet. Az igazgatóhelyettes emlékeztetőül elmondta, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágat az 1873-ban befejezett térségi Duna-szakasz szabályozása után zárták le. Később, egyidejűleg az 1956- os jeges árvízzel, kezdődött az eliszaposodása. Az iszapréteg kialakulásában nagy szerepe volt a dél-pesti szennyvíztisztító telepnek is, hiszen korábban rengeteg szerves anyag került onnan a ráckevei Dunába. Emellett az a több tízezer horgász is hozzájárult az iszaposodáshoz, akik az évek alatt tetemes mennyiségű haletető anyagot dobáltak a vízbe. Az iszaposodást azonban leginkább az okozza, hogy a Kvassay-zsilipen keresztül a Nagy-Dunából érkező víz évente negyven-ötvenezer köbméter lebegtetett hordalékot rak le, elsősorban a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán. Egy korábbi felmérés szerint a szigethalmi híd feletti húsz kilométeres szakaszon körülbelül egy-másfél méter vastag iszapréteget kellene eltávolítani. A munka költségét jelentősen növelné az is, hogy a kikotort iszapot el kell szállítani. A szakember szerint a kotrás azért válik egyre sürgetőbbé, mert bizonyos időjárási körülmények között - nagy melegben, magas páratartalomnál - a víz minősége jelentősen romolhat, és ez akár tömeges halpusztuláshoz is vezethet. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy a Duna-ág partjain több száz nyaraló épült, és a pihenni vágyókat zavarja a büdös, fürdőzésre már alig-alig alkalmas víz. Prém András Ha lesz pénz, elmúlik a veszély a növény- és állatvilág feje fölül is szabó Bernadett felvétele Ismét napirenden az ingatlanadó Budapesti Önkormányzati Szövetséget javasolnak Újból felvetődött az egységes ingatlanadó bevezetésének lehetősége a fővárost vezető koalícióban. Az adót a lakásokra 2003-ig biztosan nem terjesztenék ki. Budapesti Önkormányzati Szövetség néven a főváros egységes, összvárosi érdekeket megjelenítő önkormányzati érdekvédelmi szervezet megalakítását javasolja. A főpolgármester elnökletével Budapesti Önkormányzatok Szövetsége néven új érdekegyeztető szervezet létrehívását kezdeményezi a fővárost irányító MSZP-SZDSZ koalíció - jelentette be tegnap közös sajtótájékoztatón a két frakcióvezető. Bőhm András (SZDSZ) a lépést azzal indokolta, hogy a városvezetőség belátta, kell egy fórum, ahol a kerületi polgármesterek és a főpolgármester megismerhetik egymás véleményét, s megkísérelhetnek közös állásfoglalásokat megfogalmazni. A havonkénti megbeszéléseken a várost érintő összes kérdés napirendre kerülhetne. Lényeges véleményeltérések esetén a főpolgármester visszavonhatná, átdolgoztathatná a vitatott dokumentumot. A szövetség emellett érdekvédelmi szervezetként véleményezne minden olyan intézkedést és jogszabálytervezetet, amelyre az önkormányzati törvény feljogosítja. (Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Tarlós István ennek az egyeztetési fórumnak látja a legtöbb értelmét, de szerinte ez sem oldhatja fel az önkormányzati törvény ellentmondásait, amelyeket csak a jogszabály módosításával lehet megszüntetni. Megdöbbent, hogy a sajtótól kell egy ilyen elképzelésről értesülnöm - mondta Derce Tamás, Újpest polgármestere. Hangsúlyozta: elképesztő, hogy érdekvédelmi szövetséget akarnak alakítani arra az egyeztetésre, amely a főpolgármesternek eddig is törvényi alapfeladata lett volna.) A szocialisták szerint a budapesti önkormányzatok többsége támogatni fogja a főváros forrásmegosztási javaslatát vagy annak elemeit - mondta Ajkay Zoltán, az MSZP-frakció vezetője. A kerületek a tavalyihoz képest 4,5 milliárddal kapnak többet, s júniusban, amikor átvizsgálják az adatok helyességét, egy hárommilliárd forintos keretből egyenlítik ki az év közben jelentkező eltéréseket. A koalíción belül sem alakult ki még egységes álláspont arról, hogy a közbiztonsági, illetve szolidaritási alapok hétszázmilliós keretét osszák-e szét az önkormányzatok között. Nincs egyetértés abban sem, miből pótolják a főváros költségvetésében várható négymilliárd forintos hiányt. Két megoldás képzelhető el: az intézményi költségvetési megszorítások és a fejlesztések visszafogása. Ám ha egy beruházástól ma elvonják a pénzt, szinte biztos, hogy belátható időn belül nem valósul meg - jelentette ki a szabaddemokrata frakcióvezető. Épp ezért a költségvetéssel egyidejűleg gondolkodnak az egységes ingatlanadó bevezetésén. Ez 2003-ig nem vonatkozna a lakásokra. Németh Éva A főpolgármesteri kabinet a szociális intézményekben egységesen tizenöt százalékos térítésidíj-emelést javasol. Az emelés vonatkozna a hajléktalanok átmeneti szállóira is. Az egészségügyi gyermekotthonok térítési díja, ha a közgyűlés elfogadja, 12,5 százalékkal emelkedne. Kedd Üzlet Bevásárlóközpontot álmodtak egyesek a budaörsi repülőtér helyére. A szakemberek szerint ugyan reptérként is virágozhatna, ha kicsit odafigyelnének rá, sőt tán még befektető is akadna, de a tulajdonviszonyok kissé zavarosak. Olyanynyira, hogy jelenleg nincs egy szervezet sem, amely egy esetleges adásvételi szerződést aláírhatna. Jó pénzért majd én eladom. G. A. A. I. KERÜLET. Sport- és szabadidőcentrumot alapított a kerületi önkormányzat. A Kolozsvári Tamás utcai központot a városrész egyesületei ingyen használhatják, kispályás focibajnokságot és diákversenyeket is rendeznek ott. Az önkormányzat szeretné igazi kerületi civil sportcentrummá fejleszteni a létesítményt. PESTSZENTLŐRINC: A XVIII. kerületi Sallai utcán áthaladó teherautó-forgalom sérti az ott lakók egészséges környezethez való jogát - állapította meg Gönczöl Katalin ombudsman egy most lezárult vizsgálat nyomán. Egyben azt is megállapította, hogy a kerület vezetése folyamatosan erőfeszítéseket tesz a probléma megoldása érdekében, de végleges megoldást csak az M0-ás körgyűrű délpesti szakaszának megépítése hozhat. UTAK ÉS UTASOK • Budán, a Sasadi úton útszűkület lassítja a haladást. Több helyen is felbontották a felfelé vezető oldalt. • A XII., Németvölgyi úton gázvezetéket javítanak a Stromfeld Aurél útnál. A Farkasréti temető irányába vezető sávot lezárták. • A Harmat utcában az Ihász utca és az Előd utca között csak a fél útpálya járható. • A XIII., Pannónia utca és a Victor Hugo utca kereszteződésénél útszűkület van közműjavítás miatt. • A XIV. Gvadányi utcát lezárták a Kalocsai utca és a Bonyhádi út között, mert csatornát építenek. A lezárt útszakaszt a Cinkotai úton lehet elkerülni. Forrás: Fővinform Sok gondot okoznak a kiköltözők Budapest lakosságszáma százhúszezerrel csökkent az elmúlt hat évben. Szerepet játszott ebben a szuburbanizáció is: sokan költöznek ki a városból az agglomerációba. A folyamat azonban mind a város, mind pedig a célba vett települések többsége számára káros - állítja a szociológus. Az 1993. január elsejei kétmilliós lélekszámhoz képest egy éve már csak 1,8 millióan laktak Budapesten. Részben a természetes fogyás, részben pedig a szuburbanizáció miatt - magyarázza az adatokat Tosics Iván szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője. A város migrációs egyenlege - azaz az el- és a beköltözők aránya - 1992-ig pozitív volt, 1993- ban azonban negatívba fordult. Azóta évente tíz-tizenkétezerrel többen költöznek el, mint ahányan a fővárost választják új lakóhelyül. Ugyanez az adat Pest megyét illetően már a nyolcvanas évek végétől kezdve negatív. A városból kiköltözőket két fő típusba sorolja a szakember. Az egyik, akik képtelenek fizetni a rezsijüket. Az általuk választott - általában a fővárostól délre, délkeletre fekvő - településeken olcsó az ingatlan, így a különbözetből egy ideig jut megélhetésre. A pénz fogytával viszont sorban állnak szociális segélyért, amivel még nehezebb helyzetbe hozzák az amúgy is hátrányban lévő településeket. A másik csoport a tehetőseké, ők szinte kizárólag a jó környezeti adottságú nyugati-északnyugati településeket választják. Többségük továbbra is Budapestre jár dolgozni, gyerekeik a városban tanulnak, adót azonban lakóhelyükön fizetnek. A jómódú beköltözőkre nem kell költeni, településeik gyorsan, szinte robbanásszerűen fejlődnek. Konfliktusok azonban gyakran adódnak, elsősorban az újak és az őslakosok között, hiszen életmódjuk, elvárásaik eltérőek. Legrosszabbul Budapest jár a tehetősebbek elköltözésével. Egyrészt többségük autóval jár naponta vissza, ami fokozza a közlekedési gondokat. Másrészt lakosokat veszít a minden település számára leginkább kívánatos rétegből. Ez felgyorsítja a belső kerületek lepusztulását, hiszen azok mennek el, akik a legtöbbet tehetnének egy ház, városrész megmentéséért. A célba vett települések pedig növelik belterületüket, hogy helyet adhassanak a beköltözni vágyóknak. Megváltozik a településszerkezet, megszakad a fővárost körülvevő zöld gyűrű. Ráadásul a szuburbanizáció erősíti a társadalmi elkülönülést, hiszen a tehetősek a szegényebbektől jól elkülönülve, egymás társaságában építkeznek, ami növeli a települések anyagi lehetőségei közötti különbséget. A folyamat minden nyugati országban és Amerikában is lejátszódott. Budapesten és környékén még nem öltött katasztrofális méreteket, külföldön azonban sok helyen már a munkahelyek is kiköltöznek a városból, teljes negyedeket téve lakatlanná. A szuburbanizáció ugyan elkerülhetetlen, de a városnak fékeznie kell valahogy. Például úgy, hogy kívánatos lakóhely maradjon a tehetősebb polgároknak is. Ehhez Tosics Iván - és a most formálódó városfejlesztési koncepció - szerint a közterületek és lakóépületek felújításának támogatása mellett új lakások építését kell felfuttatni olyan területeken, amelyek nincsenek túlságosan messze a központtól, jó adottságúak, tömegközlekedésük, infrastruktúrájuk megfelelő. A városnak persze nem elsősorban lakásokat kell építenie, hanem közművesítéssel, területrendezéssel és övezeti átsorolással megteremteni annak feltételeit. Húsz év alatt százezer új lakás kellene ahhoz, hogy a város lélekszámának csökkenése ne gyorsuljon. A szuburbanizáció féken tartásához a város határain kívül is akad tennivaló. A kérdés csak az, hogy képes-e összefogni Budapest és a homlokegyenest eltérő érdekű agglomeráció. Elsősorban pozitív eszközökkel, támogatásokkal kell elérni, hogy a jelentősebb fejlődés tömegközlekedéssel és infrastruktúrával jó ellátott területekre koncentrálódjon. Ha mindezek ellenére folytatódna a szétszórt területi fejlődés, a leendő agglomerációs rendezési tervvel lehet korlátozni a belterületek kiterjesztését. A. G. BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE (ezer fő) 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 14,8 28,1 21,1 18,7 16,5 11,8 7,1 3,3 -11 -8,6 -11,2 -8,0 -12,3 BUDAPEST MIGRÁCIÓS EGYENLEGE PEST MEGYÉVEL SZEMBEN (fő) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 -1521 nincs adat -5107 -7 977 -12 596 -12 247 -10 579 -13 000 -13 700 Forrás: KSH