Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. március
2000-03-31
Fiatal házasok támogatása Az új típusú állami lakástámogatási rendszer bevezetése ellenére érdemes a kerületi támogatási formákat fenntartani - döntött az angyalföldi képviselő-testület. A képviselők azért néhány ponton módosították a fiatal házasok lakásvásárlásához nyújtott kerületi támogatásról szóló rendeletet. Négy éve fogadta el a fiatal házasok támogatásáról szóló rendeletet a testület. Azóta az önkormányzat nagyjából kétezer fiatal párt támogatott, összesen ötszázmillió forinttal. A tapasztalatokról szóló beszámoló kiemeli: az átlagosan 350 ezer forintos, tízéves kamatmentes kölcsön jelentős segítséget nyújtott a fiataloknak. Néhány ponton azért módosították a képviselők az eredeti rendeletet. Így például a támogatási igények elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik részt vesznek az önkormányzat „Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért” rendszerében. (Jelenleg tizennégy fiatal vesz részt az előtakarékossági programban.) A mostani módosítás értelmében, az eddigiekkel ellentétben ezután annak is megítélhető a támogatás, aki más helyi támogatásban is részesül. A képviselők döntöttek arról is, hogy ha a fiatal párnak az általuk vállalt, de meg nem született gyerek után a szociálpolitikai támogatást vissza kell fizetnie, és ez veszélyezteti megélhetésüket, az önkormányzat tízéves, kamatmentes kölcsönt nyújt a visszafizetendő rész akár teljes összegére is. A testület döntött arról is, hogy szobabérlők házat építenek a kerületben, ennek konkrét feltételeit június végéig dolgozzák ki. A. G. Egészségvilág Az Egészségvilág Egyesület tagjai - pedagógusok, orvosok, mentálhigiénés szakemberek, táplálkozási tanácsadók - már hét éve igyekeznek a tíz-tizennyolc évesek figyelmét felhívni az egészség fontosságára, a szenvedély- és egyéb betegségek elkerülésére. Az általuk kidolgozott iskolai egészségnevelési programot az Egészségügyi és az Oktatási Minisztérium is akkreditálta. Az önismeret, az önértékelés és a felelősségteljes döntéshozatal pilléreire épülő hatnapos tanfolyam elvégzése a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók esetében továbbképzésnek számít. A végzők tanúsítványt, segédanyagot és tanári kézikönyvet kapnak. A program során konfliktuskezelő kommunikációt tanulnak a leendő iskolai oktatók. Nagy súlyt helyeznek a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás elleni agitációra, az AIDS megelőzésére. Elsajátítják az egészséges táplálkozás alapjait. Mindezt csoportmunkában, játékosan, a résztvevők aktív közreműködésével. Az iskolai egészségnevelési programon csaknem tízezren vettek részt 1993 óta. Budapesten két és fél ezren végezték el a tanfolyamot. Kulin Eszter, az egyesület elnöke szerint azokban az iskolákban, amelyekben már kipróbálták a tanfolyam hatékonyságát, a gyerekek életvitele, szokásrendje jó irányban változott. Sz. E. ÉVFORDULÓK Gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő Budapesten hunyt el 1822. március 31-én. Zürichben avatták orvosdoktorrá, 1890-ben hazatért, azonban itthon nem praktizálhatott, ezért jótékonysági egyesületek létrehozásában vállalt szerepet. 1897-ben végül mégis elfogadták a diplomáját. Életregényét Kertész Erzsébet írta meg Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye címmel. Reményi Károly gépész- és villamosmérnök Pesterzsébeten született 1934- ben ezen a napon. Kutatási területe az energetika, a gyenge minőségű szenek tüzeléstechnikája volt. Remellay Gusztáv író, jogász Pesten 1866-ban ezen a napon hunyt el. Görgey seregénél ezredes-hadbíró volt, amiért 15 évi várfogságra ítélték, 6 évig Kufsteinben raboskodott, 1856-ban kegyelmet kapott. A gyermekirodalom kifejlesztésén munkálkodott, szerkesztette az Ifjúság Lapja című folyóiratot. Számos történeti munkát is írt (Hunyadi János 1857, Kertész és félhold — 1862). Gerlóczy Gyula jogász 1836-ban Pesten született ezen a napon. (Bátyja volt Gerlóczy Károly, Budapest híres, egyesítéskori alpolgármestere.) A pesti egyetem nemzetgazdaságtan-tanáraként működött. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK 29 Őrök vigyázzák a műteremlakásokat Egyszerre veszítették el a munkahelyüket és az otthonukat a Kelenhegyi úti képzőművészek „A mi lakásunk, az, amelyik mindjárt kidől” - mutat ujjongva egy kisgyerek a Kelenhegyi úti romokra, de anyja hamar elcsitítja. Nem csoda: ők, az Almásy család tagjai jártak tán a legrosszabbul. A megroggyant épületszárny földszintjén laktak. Sorolják, mi maradt benn, de a családfő legyint: minek sorolni, annyink maradt, amennyit rajtunk látni. A Ferihegyi úti polgári védelmi szálláson, az ideiglenes menedéken tegnap sokan ébredtek kilátástalan reggelre. Ők, akik a Kelenhegyi út-Mányoki utca sarkán álló művészházban laktak. Abban, amely - még tisztázatlan okok miatt - kedd éjjel annyira megrogygyant,hogy néhány lakását le is kell bontani. Bankos Franciska például csak a gyógyszereit és az igazolványát tudta kimenteni, mivel szerda este háromórányi várakozás után sem engedték be őket. - Milliós értékek maradtak bent, Mattioni Eszter festőművész munkái. Vele dolgoztam harminc évig, a lakásban őriztem hatalmas tablóit. Most a biztonságiak vigyáznak rájuk, de nem mondják meg, mikor tudunk ismét bejutni a házba. - Nem érvényesül a munkához való jogunk— fogalmaz Orosz Balázs, aki nyolcvanéves édesapjával, az egykori avantgárd festővel, Orosz Gellérttel lakott a házban. - Fogalmam sincs, hol fogunk most dolgozni, ráadásul értékes képeim, szobraim maradtak benn. Ígértek szükséglakást - sóhajt -, és végül is dolgozni mindenhol lehet... Kénytelen leszek nekiállni, mert a megélhetéshez pályázatokon kell indulni, és azoknak lejár a határidejük. - Egyszerre vesztettem el a lakásomat és a munkahelyemet - fakad ki egy festő, aki nem szeretné, ha leírnánk a nevét. Ő olyan megrendelést kapott, amelynél nem néznek el egyetlen nap csúszást sem. A Ferihegyi úti bázis lakói nem tudják, mikor költözhetnek vissza (a sértetlen oldal lakóinak ezt ígérték), mikor kapnak szükséglakást, és hiányolják a tájékoztatást. Azok sorsa sem biztosabb, akik barátoknál, rokonoknál kaptak szállást. Abban reménykedhetnek, hogy ha megszilárdul a szabálytalanul kiásott gödörbe öntött beton, visszajuthatnak lakásukba. Közben azért raktárt keresnek, hogy biztonságban tudhassák alkotásaikat. M. H. T.-R A. Látványnak is elszomorító a romos művészház fotó: gárdi balázs Az esetleges tervezési hibákért a tervezőnek egyetemleges felelőssége van - mondta Finta József, a Magyar Építész Kamara alelnöke. A magukra adó cégek általános felelősségbiztosítást kötnek, a komolyabb épületeket pedig külön is biztosítják, mivel a generáltervező felel akkor is, ha alvállalkozó követi el a hibát. Bizonyos szerkezetekért elvileg mindvégig felel a tervező, a gyorsabban fáradó elemek megadott élettartama után azonban már nem terhelheti felelősség. Budapest ismét A Pallas Nagy Lexikona szerint 1895-ben 663 kávéház és kávémérés működött Budapesten. A kávéházkultúrát az elmúlt évtizedekben a presszókultúra váltotta fel, mára azonban a sajátos hangulatú preszszók is eltűntek. Egyfelől a Nyugat divatos gyorsétkezdéi, kissé fellengzős nevű pubjai próbálják helyettesíteni ezeket, másfelől az ismét egyre divatosabb kávézók, kávéházak. A kordokumentumok többsége az írók, művészek, városi bohémok találkozási pontjaként jelöli meg a korabeli kávéházakat, valójában a polgárság valamennyi rétege megtalálhatta ott a maga helyét. Az aranykor a századfordulóra esett, ekkor kétszázötven ilyen jellegű vendéglátóhely várta a fővárosiakat. Kell a találkahely Mára a vendéglátásból élők ismét felfedezték, hogy az embereknek szükségük van csendes találkahelyekre, ahol viszonylag szerény fogyasztás mellett módjuk nyílik a beszélgetésre, ahol szusszanásnyi időre kiszakadhatnak a városi nyüzsgésből. Budapesten ma több mint hatezer vendéglátóhely van, ezek tizede - legalábbis nevében - kávézó vagy kávéház. Eleinte a nosztalgia hívta életre ezeket, később talán a divat, manapság kezdenek helyükre kerülni a régi-új intézmények. A Budapesti Negyed 1996-ban Budapest, a kávéváros címmel jelent meg. A tudományos igényű összeállítás szerkesztője, Zeke Gyula író, kávéháztörténész akkoriban mondta: „Lehet, hogy sokan igénylik az agresszív háttérzenét, a zajos játékgépeket, de az is biztos, hogy ez sokakat elriaszt. Bár az egykori kávéházak tárgyi emlékei jórészt elpusztultak, megsemmisültek, a Magyar Kávéház Alapítvány belsőépítészeti dokumentációkkal, a történeti kutatómunka ma is hasznosítható eredményeivel és számtalan jó tanáccsal tudja segíteni azokat a vállalkozókat, akik szeretnének az egykori kávéházakhoz hasonlókat létrehozni ma.” Rászolgálnak a nevükre A kávéházkultúra feltámasztására és életben tartására szerveződött, szociológusokat, irodalomtörténészeket és vendéglátós szakembereket tömörítő, négy éve működő Magyar Kávéház Alapít kávéváros fesz I ványelnöke, Saly Noémi azt mondja: a fővárosban ma már tucatnyi olyan hely létezik, amelyet valóban kávéháznak lehet nevezni. Véleménye szerint a kávézás előbb-utóbb ismét kulturális szokássá válik, ugyanis az emberek több szabadidővel rendelkeznek, mint korábban, az állandóan időzavarral küzdő menedzserrétegnek pedig pontosan ezek a helyek kínálnak kikapcsolódást. Olyan üzletemberek is akadnak, akik a kávézókban bonyolítják le tárgyalásaikat. - A cél nem az, hogy visszahozzuk a múltat, hanem az, hogy megteremtsük a XXI. századi kávéházakat - fogalmaz Saly Noémi. - S ha ez sikerül, akkor ezek a helyek ismét lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy beszélgessenek, egymás arcába nézzenek egy olyan világban, amely egyre inkább elszemélytelenedik. Felveszik a harcot az elmagányosodással, ismét közös teret nyitnak a kapcsolatoknak. A két hónapja újra működő Centrál kávéház a múlt szellemét idéző hely. Ajkay Lajos cégvezető szerint az eredeti formájában helyreállított Centrált ugyanúgy látogatják fiatalok, mint idősebbek. Igazi törzsvendégei még nincsenek, az esetenként betérő írók, költők, filozófusok egyelőre ismerkednek a környezettel. Az üzemeltetők könyvbemutatókkal is igyekeznek felpezsdíteni a kulturális életet, olykor szerkesztőségi megbeszéléseket is tartanak ott. Munkaeszköz a türelem Akadnak olyan baráti társaságok, melyek hosszabb időre befészkelik magukat az asztalok közé, és akik leginkább otthonosan érzik magukat, kártyázással ütik el az időt. Ajkay szerint a hely legfontosabb munkaeszköze egyelőre a türelem. Reméli, a régi-új Centrálra előbb-utóbb ismét jellemző lesz az a szellemi pezsgés, amelyet annak idején a híres törzsvendégek garantáltak: Mikszáth Kálmán, Szomory Dezső, Krúdy Gyula, Osvát Ernő, Heltai Jenő és Molnár Ferenc... Néhány éve nemigen bíztak abban, hogy Budapest ismét kávéváros lesz. Ma azonban már ismét körvonalazódik a kávéházkultúra, és talán eljön az az idő, amikor a kávézók, kávéházak ismét a szellemi pezsgés fontos területeivé válnak. T. Z. -B .T. B. Veszélyelhárítás, bontás, kiköltöztetés Józsefvárosban két éve omlott le az a téglakerítés, amely egy nő halálát okozta. Azóta hasonló tragédia nem történt, igaz, a kerület több tízmillió forintot költ életveszély-elhárításra évente. Tavaly 347 jogerős, életveszély-elhárításra kötelező határozat született, hét épületnél az önkormányzat végeztette el a munkát, a költséget behajtják a tulajdonosokon. Tavaly kilenc, idén már öt családot kellett közvetlen életveszély miatt kiköltöztetni, zömmel a környező házigomba miatt. Tavaly négy épületet ítéltek bontásra, idén ötöt. Újpesten sok elöregedett épület van, de közvetlen életveszélyről egyikük esetében sem lehet beszélni - tudtuk meg Németh Arankától, a IV. kerület építési hatóságának vezetőjétől. Akadnak olyan házak is, amelyekre korábban megadták a bontási engedélyt, ám pénz híján a tényleges munkákat nem végezték el. Ha felépülnek Káposztásmegyeren az új szociális bérlakások, a bontásokat meg lehet kezdeni, a bentlakókat az új otthonokba költöztetik. Az irodavezető szerint a házak statikailag túlméretezettek, ezért nem kell életveszélytől tartani. A közelmúltban egyébként egy magánház plafonja szakadt le, emberi sérülés szerencsére nem történt. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Államvasutak Részvénytársaság nyilvános pályázat útján értékesíti az alábbi ingatlanjait: 1. Budapest XIV., Körvasút sor 29973/182. hrsz. beépítetlen terület 10 505 m2 2. Budapest XIV., Körvasút sor 29972. hrsz. beépítetlen terület 7 882 m2 3. Budapest XIV., Körvasút sor 29841. hrsz. kivett épület 14 140 m2 A jelenlegi bérlőnek elővásárlási joga van. A MÁV az 1—3. pontokban felsorolt ingatlanokat külön-külön értékesíti. Az ingatlanok vezeték- és útátjárási szolgalmi jogterheléssel értékesíthetők, melyek három vasúti vágány által közbezártan csak korlátozott forgalomra alkalmasak. 4. Budapest X., Szállás utca 7. 38367/4. hrsz. beépített terület 1 860 m2 Osztatlan közös tulajdon. A tulajdonostársnak az ingatlanra elővásárlási joga van. A terület szolgalmi jog alapításával közelíthető meg. 5. Győr, Cirkeli utca 5202/1. hrsz. beépítetlen terület 1 872 m2 A bérlőnek a területre elővásárlási joga van. A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 28. (péntek) 10 óráig. A pályázatok benyújtásának helye: MÁV Rt. Budapesti Területi Igazgatóság ingatlangazdálkodási osztálya, 1087 Budapest, Kerepesi út 3. 464. szoba. A pályázati feltételek átvétele: a 460-as szobában. A kiíró a pályázatot 2000. április 28-án 13 órakor bírálja el, az eredményről a pályázókat írásban értesíti. A 10 M Ft-nál nagyobb vételi ajánlatok esetében a pályázatokhoz csatolni kell a számlavezető bank lehívható összegről szóló garanciavállalási nyilatkozatát. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a kiírást akár egészben, akár egyes ingatlanok esetében eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat lebonyolításáról, a részvétel feltételeiről és az értékesítendő ingatlanokról további felvilágosítást ad: dr. Borsa Gyula osztályvezető, telefon: 333-0573