Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. március

2000-03-31

Fiatal házasok támogatása Az új típusú állami lakástámogatási rendszer bevezetése ellenére érdemes a kerületi támogatási formákat fenntartani - döntött az angyalföldi képviselő-testü­let. A képviselők azért néhány ponton módosították a fiatal házasok lakásvá­sárlásához nyújtott kerületi támogatás­ról szóló rendeletet. Négy éve fogadta el a fiatal házasok támogatásáról szóló rendeletet a testület. Azóta az önkormányzat nagyjából két­ezer fiatal párt támogatott, összesen öt­­százmillió forinttal. A tapasztalatokról szóló beszámoló kiemeli: az átlagosan 350 ezer forintos, tízéves kamatmentes kölcsön jelentős segítséget nyújtott a fiataloknak. Néhány ponton azért módosították a képviselők az eredeti rendeletet. Így pél­dául a támogatási igények elbírálásánál előnyben részesülnek azok, akik részt vesznek az önkormányzat „Lakásért életjáradék - lakás előtakarékosságért” rendszerében. (Jelenleg tizennégy fiatal vesz részt az előtakarékossági program­ban.) A mostani módosítás értelmében, az eddigiekkel ellentétben ezután annak is megítélhető a támogatás, aki más he­lyi támogatásban is részesül. A képviselők döntöttek arról is, hogy ha a fiatal párnak az általuk vállalt, de meg nem született gyerek után a szociál­politikai támogatást vissza kell fizetnie, és ez veszélyezteti megélhetésüket, az önkormányzat tízéves, kamatmentes kölcsönt nyújt a visszafizetendő rész akár teljes összegére is. A testület dön­tött arról is, hogy szobabérlők házat épí­tenek a kerületben, ennek konkrét fel­tételeit június végéig dolgozzák ki. A. G. Egészségvilág Az Egészségvilág Egyesület tagjai - pe­dagógusok, orvosok, mentálhigiénés szakemberek, táplálkozási tanácsadók - már hét éve igyekeznek a tíz-tizennyolc évesek figyelmét felhívni az egészség fontosságára, a szenvedély- és egyéb be­tegségek elkerülésére. Az általuk kidolgozott iskolai egész­ségnevelési programot az Egészségügyi és az Oktatási Minisztérium is akkredi­tálta. Az önismeret, az önértékelés és a felelősségteljes döntéshozatal pilléreire épülő hatnapos tanfolyam elvégzése a pedagógusok és az egészségügyi szak­dolgozók esetében továbbképzésnek számít. A végzők tanúsítványt, segéd­anyagot és tanári kézikönyvet kapnak. A program során konfliktuskezelő kommunikációt tanulnak a leendő isko­lai oktatók. Nagy súlyt helyeznek a do­hányzás, az alkohol- és drogfogyasztás elleni agitációra, az AIDS megelőzésé­re. Elsajátítják az egészséges táplálko­zás alapjait. Mindezt csoportmunkában, játékosan, a résztvevők aktív közremű­ködésével. Az iskolai egészségnevelési programon csaknem tízezren vettek részt 1993 óta. Budapesten két és fél ez­ren végezték el a tanfolyamot. Kulin Eszter, az egyesület elnöke szerint azok­ban az iskolákban, amelyekben már ki­próbálták a tanfolyam hatékonyságát, a gyerekek életvitele, szokásrendje jó irányban változott. Sz. E. ÉVFORDULÓK Gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő Budapesten hunyt el 1822. már­cius 31-én. Zürichben avatták orvosdok­torrá, 1890-ben hazatért, azonban itthon nem praktizálhatott, ezért jótékonysági egyesületek létrehozásában vállalt szere­pet. 1897-ben végül mégis elfogadták a diplomáját. Életregényét Kertész Erzsé­bet írta meg Vilma doktorasszony Az el­ső magyar orvosnő életregénye címmel. Reményi Károly gépész- és villamos­mérnök Pesterzsébeten született 1934- ben ezen a napon. Kutatási területe az energetika, a gyenge minőségű szenek tü­zeléstechnikája volt. Remellay Gusztáv író, jogász Pesten 1866-ban ezen a napon hunyt el. Görgey seregénél ezredes-hadbíró volt, amiért 15 évi várfogságra ítélték, 6 évig Kufstein­ben raboskodott, 1856-ban kegyelmet ka­pott. A gyermekirodalom kifejlesztésén munkálkodott, szerkesztette az Ifjúság Lapja című folyóiratot. Számos történeti munkát is írt (Hunyadi János­­ 1857, Kertész és félhold — 1862). Gerlóczy Gyula jogász 1836-ban Pesten született ezen a napon. (Bátyja volt Ger­lóczy Károly, Budapest híres, egyesítés­kori alpolgármestere.) A pesti egyetem nemzetgazdaságtan-tanáraként működött. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK 29 Őrök vigyázzák a műteremlakásokat Egyszerre veszítették el a munkahelyüket és az otthonukat a Kelenhegyi úti képzőművészek „A mi lakásunk, az, amelyik mindjárt kidől” - mutat ujjongva egy kisgyerek a Kelenhegyi úti romokra, de anyja hamar elcsitítja. Nem csoda: ők, az Almásy család tagjai jártak tán a legrosszabbul. A megroggyant épületszárny földszint­jén laktak. Sorolják, mi maradt benn, de a családfő legyint: minek sorolni, annyink maradt, amennyit rajtunk látni. A Ferihegyi úti polgári védelmi szál­láson, az ideiglenes menedéken tegnap sokan ébredtek kilátástalan reggelre. Ők, akik a Kelenhegyi út-Mányoki utca sarkán álló művészházban laktak. Ab­ban, amely - még tisztázatlan okok miatt - kedd éjjel annyira megrogy­­gyant,hogy néhány lakását le is kell bon­tani. Bankos Franciska például csak a gyógyszereit és az igazolványát tudta ki­menteni, mivel szerda este háromórányi várakozás után sem engedték be őket. - Milliós értékek maradtak bent, Mattioni Eszter festőművész munkái. Ve­le dolgoztam harminc évig, a lakásban őriztem hatalmas tablóit. Most a bizton­ságiak vigyáznak rájuk, de nem mondják meg, mikor tudunk ismét bejutni a házba. - Nem érvényesül a munkához való jo­gunk— fogalmaz Orosz Balázs, aki nyolc­vanéves édesapjával, az egykori avant­gárd festővel, Orosz Gellérttel lakott a házban. - Fogalmam sincs, hol fogunk most dolgozni, ráadásul értékes képeim, szobraim maradtak benn. Ígértek szükség­­lakást - sóhajt -, és végül is dolgozni min­denhol lehet... Kénytelen leszek nekiállni, mert a megélhetéshez pályázatokon kell indulni, és azoknak lejár a határidejük. - Egyszerre vesztettem el a lakásomat és a munkahelyemet - fakad ki egy festő, aki nem szeretné, ha leírnánk a nevét. Ő olyan megrendelést kapott, amelynél nem néznek el egyetlen nap csúszást sem. A Ferihegyi úti bázis lakói nem tudják, mikor költözhetnek vissza (a sértetlen ol­dal lakóinak ezt ígérték), mikor kapnak szükséglakást, és hiányolják a tájékozta­tást. Azok sorsa sem biztosabb, akik ba­rátoknál, rokonoknál kaptak szállást. Ab­ban reménykedhetnek, hogy ha megszi­lárdul a szabálytalanul kiásott gödörbe öntött beton, visszajuthatnak lakásukba. Közben azért raktárt keresnek, hogy biz­tonságban tudhassák alkotásaikat. M. H. T.-R A. Látványnak is elszomorító a romos művészház fotó: gárdi balázs Az esetleges tervezési hibákért a tervezőnek egyetemleges felelőssége van - mondta Finta József, a Magyar Építész Kamara alelnöke. A magukra adó cégek általános felelősségbiztosítást kötnek, a komolyabb épületeket pedig külön is biztosítják, mivel a generáltervező felel akkor is, ha alvállalkozó követi el a hi­bát. Bizonyos szerkezetekért elvileg mindvégig felel a tervező, a gyorsabban fá­radó elemek megadott élettartama után azonban már nem terhelheti felelősség. Budapest ismét A Pallas Nagy Lexikona szerint 1895-ben 663 kávéház és kávémérés működött Bu­dapesten. A kávéházkultúrát az elmúlt év­tizedekben a presszókultúra váltotta fel, mára azonban a sajátos hangulatú presz­­szók is eltűntek. Egyfelől a Nyugat diva­tos gyorsétkezdéi, kissé fellengzős nevű pubjai próbálják helyettesíteni ezeket, másfelől az ismét egyre divatosabb kávé­zók, kávéházak. A kordokumentumok többsége az írók, művészek, városi bohémok találko­zási pontjaként jelöli meg a korabeli ká­véházakat, valójában a polgárság vala­mennyi rétege megtalálhatta ott a maga helyét. Az aranykor a századfordulóra esett, ekkor kétszázötven ilyen jellegű vendéglátóhely várta a fővárosiakat. Kell a találkahely Mára a vendéglátásból élők ismét fel­fedezték, hogy az embereknek szükségük van csendes találkahelyekre, ahol vi­szonylag szerény fogyasztás mellett módjuk nyílik a beszélgetésre, ahol szusszanásnyi időre kiszakadhatnak a vá­rosi nyüzsgésből. Budapesten ma több mint hatezer vendéglátóhely van, ezek ti­zede - legalábbis nevében - kávézó vagy kávéház. Eleinte a nosztalgia hívta életre ezeket, később talán a divat, manapság kezdenek helyükre kerülni a régi-új in­tézmények. A Budapesti Negyed 1996-ban Buda­pest, a kávé­város címmel jelent meg. A tudományos igényű összeállítás szerkesz­tője, Zeke Gyula író, kávéháztörténész ak­koriban mondta: „Lehet, hogy sokan igénylik az agresszív háttérzenét, a zajos játékgépeket, de az is biztos, hogy ez so­kakat elriaszt. Bár az egykori kávéházak tárgyi emlékei jórészt elpusztultak, meg­semmisültek, a Magyar Kávéház Alapít­vány belsőépítészeti dokumentációkkal, a történeti kutatómunka ma is hasznosítha­tó eredményeivel és számtalan jó tanác­­csal tudja segíteni azokat a vállalkozókat, akik szeretnének az egykori kávéházak­hoz hasonlókat létrehozni ma.” Rászolgálnak a nevükre A kávéházkultúra feltámasztására és életben tartására szerveződött, szocioló­gusokat, irodalomtörténészeket és ven­déglátós szakembereket tömörítő, négy éve működő Magyar Kávéház Alapít­ kávéváros fesz I­ vány­elnöke, Saly Noémi azt mondja: a fővárosban ma már tucatnyi olyan hely létezik, amelyet valóban kávéháznak le­het nevezni. Véleménye szerint a kávézás előbb-utóbb ismét kulturális szokássá vá­lik, ugyanis az emberek több szabadidő­vel rendelkeznek, mint korábban, az ál­landóan időzavarral küzdő menedzserré­tegnek pedig pontosan ezek a helyek kí­nálnak kikapcsolódást. Olyan üzletembe­rek is akadnak, akik a kávézókban bo­nyolítják le tárgyalásaikat. - A cél nem az, hogy visszahozzuk a múltat, hanem az, hogy megteremtsük a XXI. századi kávéházakat - fogalmaz Saly Noémi. - S ha ez sikerül, akkor ezek a helyek ismét lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy beszélgessenek, egymás arcába nézzenek egy olyan vi­lágban, amely egyre inkább elszemélyte­lenedik. Felveszik a harcot az elmagá­nyosodással, ismét közös teret nyitnak a kapcsolatoknak. A két hónapja újra működő Centrál kávéház a múlt szellemét idéző hely. Ajkay Lajos cégvezető szerint az eredeti formájában helyreállított Centrált ugyan­úgy látogatják fiatalok, mint idősebbek. Igazi törzsvendégei még nincsenek, az esetenként betérő írók, költők, filozófu­sok egyelőre ismerkednek a környezet­tel. Az üzemeltetők könyvbemutatókkal is igyekeznek felpezsdíteni a kulturális életet, olykor szerkesztőségi megbeszé­léseket is tartanak ott. Munkaeszköz a türelem Akadnak olyan baráti társaságok, melyek hosszabb időre befészkelik ma­gukat az asztalok közé, és akik legin­kább otthonosan érzik magukat, kártyá­zással ütik el az időt. Ajkay szerint a hely legfontosabb munkaeszköze egy­előre a türelem. Reméli, a régi-új Cent­­rálra előbb-utóbb ismét jellemző lesz az a szellemi pezsgés, amelyet annak ide­jén a híres törzsvendégek garantáltak: Mikszáth Kálmán, Szomory Dezső, Krúdy Gyula, Osvát Ernő, Heltai Jenő és Molnár Ferenc... Néhány éve nemigen bíztak abban, hogy Budapest ismét kávéváros lesz. Ma azonban már ismét körvonalazódik a kávéházkultúra, és talán eljön az az idő, amikor a kávézók, kávéházak ismét a szellemi pezsgés fontos területeivé válnak. T. Z. -B .T. B. Veszélyelhárítás, bontás, kiköltöztetés Józsefvárosban két éve omlott le az a tég­lakerítés, amely egy nő halálát okozta. Azóta hasonló tragédia nem történt, igaz, a kerület több tízmillió forintot költ élet­veszély-elhárításra évente. Tavaly 347 jogerős, életveszély-elhárításra kötelező határozat született, hét épületnél az önkor­mányzat végeztette el a munkát, a költsé­get behajtják a tulajdonosokon. Tavaly ki­lenc, idén már öt családot kellett közvet­len életveszély miatt kiköltöztetni, zöm­mel a környező házigomba miatt. Tavaly négy épületet ítéltek bontásra, idén ötöt. Újpesten sok elöregedett épület van, de közvetlen életveszélyről egyikük ese­tében sem lehet beszélni - tudtuk meg Németh Arankától, a IV. kerület építési hatóságának vezetőjétől. Akadnak olyan házak is, amelyekre korábban megadták a bontási engedélyt, ám pénz híján a tényleges munkákat nem végezték el. Ha felépülnek Káposztásmegyeren az új szociális bérlakások, a bontásokat meg lehet kezdeni, a bentlakókat az új ottho­nokba költöztetik. Az irodavezető szerint a házak statikailag túlméretezettek, ezért nem kell életveszélytől tartani. A közel­múltban egyébként egy magánház pla­fonja szakadt le, emberi sérülés szeren­csére nem történt. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Államvasutak Részvénytársaság nyilvános pályázat útján értékesíti az alábbi ingatlanjait: 1. Budapest XIV., Körvasút sor 29973/182. hrsz. beépítetlen terület 10 505 m2 2. Budapest XIV., Körvasút sor 29972. hrsz. beépítetlen terület 7 882 m2 3. Budapest XIV., Körvasút sor 29841. hrsz. kivett épület 14 140 m2 A jelenlegi bérlőnek elővásárlási joga van. A MÁV az 1—3. pontokban felsorolt ingatlanokat külön-külön értékesíti. Az ingatlanok vezeték- és útátjárási szolgalmi jogterheléssel értékesíthetők, melyek három vasúti vágány által közbezártan csak korlátozott forgalomra alkalmasak. 4. Budapest X., Szállás utca 7. 38367/4. hrsz. beépített terület 1 860 m2 Osztatlan közös tulajdon. A tulajdonostársnak az ingatlanra elővásárlási joga van. A terület szolgalmi jog alapításával közelíthető meg. 5. Győr, Cirkeli utca 5202/1. hrsz. beépítetlen terület 1 872 m2 A bérlőnek a területre elővásárlási joga van. A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 28. (péntek) 10 óráig. A pályázatok benyújtásának helye: MÁV Rt. Budapesti Területi Igazgatóság ingatlangazdálkodási osztálya, 1087 Budapest, Kerepesi út 3. 464. szoba. A pályázati feltételek átvétele: a 460-as szobában. A kiíró a pályázatot 2000. április 28-án 13 órakor bírálja el, az eredményről a pályázókat írásban értesíti. A 10 M Ft-nál nagyobb vételi ajánlatok esetében a pályázatokhoz csatolni kell a számlavezető bank lehívható összegről szóló garanciavállalási nyilatkozatát. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a kiírást akár egészben, akár egyes ingatlanok esetében eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázat lebonyolításáról, a részvétel feltételeiről és az értékesítendő ingatlanokról további felvilágosítást ad: dr. Borsa Gyula osztályvezető, telefon: 333-0573

Next