Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. május

2000-05-19

_Cikkünk Nyomán. Ma már nem kell kardlap Adva van egy fickó, aki 1844-ben, február 28-án született. Apja orvos, Kossuth híve és szociális elkötelezett­ségből a hajógyár és a kékfestő - zöm­mel tüdőbeteg - munkásait gyógyítja­­ ingyen. Gyermeke felettébb ügyes kezű, így lesz aranyműves, ékszerész. Előbb Né­metországban, azután Svájcban, végül Párizsban tanul, dolgozik. Ahogy ab­ban az időben szokás, vonzódik a forra­dalmi eszmékhez. Lassalle híve, aztán Proudhoné, s nagy lelkesen részt vesz a III. Napóleont megbuktatni akaró el­lenállásban. Féltucatnyi nyelven be­szél, tehát féltucatnyi nagy újságba ír vitriolos vitacikkeket és briliáns utcai szónoklatokat tart. S amikor 1871-ben Párizs lakossága a porosz támadás kel­lős közepén megdönti a népszerűtlen kormányzatot, őt, a Magyarországról jött vándort - az egyetlen külföldit - beválasztják a legfőbb hatalmi és köz­­igazgatási intézménybe. Aztán a mun­ka- és kereskedelemügyi bizottság élé­re kerül. Ma azt mondanánk: a nép aka­ratából miniszter lett. A párizsi Kom­­mün minisztere. Annyi Nobel-díjasunk után azért il­lik elmondani: mégiscsak ez a fiatalem­ber volt az első magyar külföldön, aki másoktól kiválasztva felkerült egy vi­lágtörténelmi listára. S akit úgy ismer­tek meg Londontól Berlinen és Barce­lonán át Rómáig (értsd: Garibaldi), mint aki az emberi haladás izzó lelkű elkötelezettje. Magyarországra visszatérve, monda­ni sem kell, lecsukják. Igaz, azonnal nagynevű személyek emelnek szót az érdekében: Helfy Ignác, Kossuth legen­dás titkára, dr. Füzesséry Zoltán függet­len országgyűlési képviselő, s váratla­nul Jókai Mór. Aki egyenesen I. Ferenc Józsefhez ír, számon kérve a királytól az általa ígért liberalizmust és toleran­ciát. „Társunk nem egy ember. Ő az ember!” - írja róla a rajongó Tóth Béla, aki később „Szájról szájra” címmel összegyűjti „a magyarság szállóigéit”. Művéért igazán hálás lehet mindenki, akinek fontos az anyanyelv, az egyete­mes műveltség. Ne folytassuk. Talán ennyiből is ki­derül, hogy nagyszerű személyiségről szólunk. Budapesten, ahol született, most azt javasolta valaki az óbudai közgyűlés­ben, hogy tüntessék el utcanevét. A törökök, amikor bevonultak Budá­ra, barbár dühükben kardlappal össze­zúzták a Vár gyönyörűséges Anjou-kori szoborábrázolásait. Kis írásunk szereplőjét Frankel Leó­nak hívták. B. I. G. ­ A zsebtolvajok többségét ismerik Újabban kevesebb esettel találkoznak a rendőrök Hatásos volt a zsebtolvajokra vadá­szó nyomozók létszámának emelése, valamint a kizárólag ezeket az ügye­ket vizsgáló egység felállítása. Buda­pesten tavaly, az előző évhez képest több mint huszonegy százalékkal ke­vesebb volt a zseblopás. A szakembe­rek szerint az eredmény mögött ked­vező tendencia is felfedezhető. Pedig a zsebesek aligha tértek jó útra. Budapesten a zsebtolvajok a kará­csonyi nagy bevásárlások idején és a nyári idegenforgalmi szezonban a leg­aktívabbak. A sértettek jelentős része gyanútlan, óvatlan külföldi állampol­gár, de a számok tanúsága szerint - alighanem a megelőző tájékoztatás eredményeként - kevesebb a sértett tu­rista is. A rendőrség szigorára a zsebe­sek is reagáltak. Köreikben egyre keve­sebb új arc látható. Palotás István őr­nagy, a BRFK zseblopási alosztályának vezetője szerint azonban Budapesten évente, rendszeresen vagy alkalomsze­rűen legalább nyolcszáz zsebes fordul meg. Minden ötödik román állampol­gár, többnyire Bukarest, Ploiesti és Iasi környékéről utaznak Budapestre. A magyarok körében, apáról, fiúra száll a mesterség és egész családok szakosod­tak a „nyúlásra”, a román nemzetiségű zsebesek szervezettebben tanulják ki a mesterséget. Informális csatornákon a rendőrség arról is értesült, hogy Romá­niában valóságos iskolákban fejlesztik a zsebesek tudását már-már művészi fokra. A vendégművészek száma egyébként a tavaszi és nyári hónapok­ban húszról huszonöt-harminc száza­lékra is emelkedhet. A hazai zsebesek sem teljesen tűntek el. Sokan, éppen az ő bűncselekmé­nyeikre szakosodott egység tevékeny­sége miatt, jól megérdemelt szabadság­­vesztésüket töltik. Mivel folyamatosan szabadulnak, és a börtönben sem tanul­tak új szakmát, ismét a nyúlásokból igyekeznek megélni. Néhányan más bűncselekményekkel is próbálkoznak, megint mások pedig új módszereket dolgoztak ki. Hetente legalább két alkalommal for­dul elő, hogy fiatal fiúk bérházi liftben, főleg bevásárlásból hazaérkező idős asszonyok cekkerének tetejéről nyúlják le a pénztárcát. A lift előtt tanácstalanul várakozó fiúk rendszerint ott lakó is­merősükről kérnek felvilágosítást­­ az áldozattól. A feljelentésekből más új módszer megjelenésére is következtetnek a nyo­mozók. Az I. kerületi hidak környékén figyelték meg a buszmegállókban meg­álló Ladából kiszálló férfit, aki sietősen pénzt akar vállatni a buszra várakozó utasokkal, hogy a manőver közepette valóságos bűvésztrükkel könnyítsen pénztárcájukon. A nyomozók keresnek egy negyven év körüli férfit is, aki előszeretettel vic­celődik a járókelőkkel. Barátkozva át­öleli, olykor fel is emeli kiszemelt áldo­zatait, akik amolyan kedves, ártalmat­lan bolondnak tartják, egészen addig, amíg észre nem veszik bukszájuk hiá­nyát. Szervezett bűnözők azok a lányok, akik a Nyugati és Keleti pályaudvar restijében szemelik ki, többnyire italo­zó vagy részeg áldozatukat. Két hete le­bukott az a csoport, amelynek tagjai - mint később kiderült - valamilyen ká­bulatot okozó port kevertek áldozatuk italába. Nem kizárt, hogy az ilyen nyú­lást rablásnak minősíti majd a bíróság. Különösen veszélyes helyek a fővá­rosi gyorsbüfék. A belvárosban és a Hungária körúton az M3-as autópálya feljárója közelében például egy vissza­térő csoport rendszeresen lopja ki az ér­tékeket a székek, asztalok alá tett tás­kákból, a fogasra akasztott dzsekikből és a sorban állók zsebéből. Palotás őrnagy szerint az egyébként nem túl kedvező három-négy százalé­kos felderítési arány némileg ellent mond eredményességüknek. A bűncse­lekmények száma azonban jelentősen csökkent. Tavaly, május 8-ig 2049 zseblopás miatt tettek feljelentést. Idén eddig csak 1675 személyt károsítottak meg a zsebesek. S. I. A FŐVÁROSBAN ELKÖVETETT ZSEBLOPÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Hónap 1999 Külföldi 2000. Külföldi sértett V. 12-ig sértett Január 416 46 352 47 Február 438 61 437 37 Március 481 72 419 36 Április 581 133 435 75 Május 612 162--Június 476 108--Július 578 151--Augusztus 557 193-­ -Szeptember 554 148--Október 487 94--November 419 49--December 553 61--Forrás: BRFK zseblopási alosztály NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁJUS 19., PÉNTEK 33 Erzsébet-liget: romlás és fejlődés Szívfájdító látvány a régi szauna és a felújításra váró volt szovjet katonai lakótelep Rendezett park, tekintélyes gesztenyefák, árnyas sétautak, madárdal üdíti fel az ar­ra járót a mátyásföldi Erzsébet-ligetben. Néhány épület, köztük a Külkereskedelmi Főiskola tömbje, több lakóház és a felújí­tott Erzsébet-ligeti Színház kiválik a zöld háttérből. A park Bökényföldi út—Újszász utca felőli részén azonban számos romos épület, rozsdásodó vas pavilonváz, elha­nyagolt, kopár raktár éktelenkedik. MUNKATÁRSUNKTÓL A mátyásföldi, valamikori polgári nyara­lótelepet évtizedekig szovjet tiszti lakóte­lepnek használták. Valóságos kis telepü­lés volt ez, város a városban, hiszen az itt élők számára nemcsak lakásról, hanem ABC-ről, orvosi rendelőről, könyvtárról és klubról, sportolási lehetőségről is a ke­rítésen belül gondoskodtak. A kivonulás után megüresedett épületek jelentős ré­szét már felújították, de jó néhány kiegé­szítő, szolgáltatóépület, fürdő, raktár, ga­rázs, barakk leromlott állapotú, üresen áll. Az Erzsébet-ligeti ingatlanvagyon helyzetéről, az eddig még nem hasznosí­tott épületek sorsáról dr. Horváth Pétertiétől, a XVI. kerület vagyonhaszno­sítási iroda vezetőjétől érdeklődtünk. Az önkormányzat már hét éve elkészí­tette Erzsébet-liget rendezési tervét, amely meghatározza a terület funkcióját, beépíthetőségét. A leírtak egy része meg is valósult - tudtuk meg a rögtönzött be­járás során az irodavezetőtől. Az alap­­koncepció szerint kulturális, sport- és szabadidős tevékenységre alkalmas terü­letről van szó. A lakóházakat már felújí­tották, pályázati úton már több száz lakás talált gazdára az eltelt években. A Hunyadvár utcai bejárattól balra ta­lálható az (önkormányzat tulajdonában álló) orvosi rendelő, ahol a háziorvosok mellett bőrgyógyászat, tüdőgondozó és gyógyszertár működik. Továbbmenve a sétányon a színház épülete látható, amely az önkormányzaté, a vele szorosan egy­beépült, lepusztult, rossz állapotban lévő kávéház viszont magántulajdon. A szín­ház épületének felújítását megkezdte az önkormányzat: a bejárat, az előtér, a nagyterem és az öltöző már rendben van. A Corvin Művelődési Ház munkatársai szervezik itt is a gyermek- és felnőttpro­gramokat, koncerteket, összejöveteleket. Bár a rekonstrukció teljes tervdokumen­tációja rendelkezésre áll, a többi épület­rész felújítására egyelőre nincs költség­­vetési keret. A majdani könyvtár, a kávé­zó és a többi közösségi helyiség lezárva, a további állagromlás elől konzerválva várja jobb sorsát. A teniszklub, az atlétikai és a labdarú­gópálya az önkormányzat tulajdonában van, a Mátyásföldi Teniszklub bérli és tartja rendben. Mögöttük, a Bökény­földi út-Újszász utca közötti terület lehangoló látványt nyújt. Rozsdásodó vasszerkezet maradt az élelmiszerboltból, körülötte jó néhány omladozó, lerobbant épület. Eze­ket bontásra ítélték - mutatja dr. Horváth Péterné­k, egyelőre azonban romeltakarí­tásra sincs pénze az önkormányzatnak. A telekrész leginkább olyan befektetőre vár, aki fantáziát lát benne. Az irodaveze­tő reméli, hogy a jövő évi költségvetésből legalább a terület rendbehozatalára sike­rül majd pénzt elkülöníteniük. A nyári hőségben szívfájdító látvány a régi szauna, a strandfürdő két medencéje, az omladozó kabinsor, hiszen jelenleg egyetlen uszoda vagy strand sincs (az EMG strandja régen megszűnt, a cinko­­tait is bezárták) a kerületben. A külső me­dencék első pillantásra rendbe hozhatók, ennek lehetősége a kerület vezetőinek fantáziáját is megmozgatta: uszodát, sportklubot álmodnak ide. Egy fedett uszoda alapkövét már le is tették. A lakta­nya egyéb épületei, több raktárépület, egy nagy kémény bontásra vár. Amit le­hetett, ideiglenesen, bérleti szerződéssel addig is használatba adták tárolónak, ga­rázsnak. Felújításra szorult a telep közműháló­zata, ezt az önkormányzat részben elvé­geztette. Az ingatlanok hasznosítása attól függ, jelentkezik-e olyan vállalkozó, aki a rendezési tervnek megfelelő célra ven­né igénybe, illetve, hogy lesz-e az önkor­mányzatnak saját anyagi fedezete mind­erre. Az itt található volt tiszti étkezde hasznosítására például már többször kiír­tak pályázatot, eddig sikertelenül. Körsétánk konszolidáltabb területre vezet vissza: az Újszász és a Diósy utca között szépen felújított lakóépületek: la­kások, garzonok, nyugdíjasházak. Sze­rencsés hasznosítás volt a Külkereske­delmi Főiskola ideköltöztetése is. Nem­csak a főiskola fér el a régi kadétiskola helyén, hanem a diákszálló, a menza és egy sportcsarnoknak becézett tornate­rem is helyet kapott itt. Bár maga a liget közpark, az önkormányzat tartja fenn, de a főiskola is közreműködik a parkte­rület gondozásában. Visszaérve a bejárathoz feltűnik, hogy a bent látott cégeket, intézményeket nem­igen jelöli, reklámozza semmi, a kerítést sem borítják a sok helyütt megszokott táblák, reklámok. A rendezési terv ugyanis nemcsak a volt laktanya vaskerí­tésének fennmaradását kötötte ki, hanem azt is, hogy egyetlen reklámhordozónak sem szabad eltakarnia a szabad belátást a parkba. Remélhetőleg a környékbeliek így is megszokják, megismerik az Erzsé­bet-ligetben már működő létesítménye­ket, és ez a korlátozás sem lesz akadálya további vállalkozók jelentkezésének. A strand átépítése egyelőre álom Régen itt szovjet katonatisztek laktak FOTÓK: SZABÓ BERNADETT Nyolcvanéves a Pajtás gyártója Industria-nagydíjat kapott a mérőlaboratórium A Gamma, azon kevés hazai nagyvál­lalat egyike, amelyik patinás márka­nevének megőrzése mellett eredeti telephelyén, eredeti tevékenységét végzi - megalakításának nyolc évti­zedes évfordulóját ünnepli most. A Gamma Műszaki Rt. még mindig magyar tulajdonban van. Az 1920-ban bejegyzett Gamma Rt. már alapításakor is polgári és honvédel­mi eszközök, köztük különféle optikai, finommechanikai és ipari műszerek gyártója volt. Itt készült például a híres Juhász-féle lőelemképző, a Duflex fényképezőgép. Majd a második világ­háború után az igen népszerű Pajtás fényképezőgép is. A cég a hidegháború éveiben az optikai eszközökről átállt a nukleáris mérőműszerek gyártására. S napjainkban, követve a haditechnika egyre veszélyesebb újításait, a Gamma gyártja a világ egyik legkorszerűbb nukleáris sugárzásmérő műszerét. A fő megrendelők mégsem az anyagi gon­dokkal küszködő fegyveres testületek, hanem elsősorban a környezetvédelmi, ipari méréseket végző intézmények és cégek, itthon, külföldön egyaránt. Kős Miklós, a Gamma Rt. elnöke sze­rint az Európai Unióhoz történő csatla­kozás szigorú környezetvédelmi határ­értékek betartására kötelezi az érdekelt országok vállalatait, ezért ő a mérőmű­szerek további konjunktúrájára számít. Mint megtudtuk, a Gamma Rt. nem kis kockázatot vállalt azzal, hogy egy szűk termékkörön, a nukleáris mérőműsze­rek csoportján belül jelentős saját fej­lesztésbe kezdett. Épületeladásokkal is növelt árbevételének negyven százalé­kát költötte erre, s jelenlegi műszercsa­ládja külföldi szakírók szerint is a világ A Gamma a nyolcvanas években még kétezer főt foglalkoztatott. Je­lenleg utódvállalataival együtt ti­zedannyi embernek ad munkát. Egykor egymilliárd forint feletti éves árbevétele is csökkent oly mér­tékben. A tavalyi évet 400 millió fo­rintos forgalommal zárta. Csak ki­sebb. A Gamma az eladott Fehérvá­ri úti épületsor mögötti csarnokokba húzódott vissza. Ezért logóját a sor­ban következő épületre kellett ki­tűznie. Azonban ez már nem négy, hímem csak egyemeletes. Így a már­kanevet takarják a szomszédos park fáinak lombjai — de a felirat még mindig formahű, élvonalába tartozik. A piacot azonban tovább kell bővíteni. A Gammának volt egy folyamatszabá­lyozási mérőműszereket gyártó üzletága is, amelyet 1965-ben hoztak létre. Ezt az üzletágat két évvel ezelőtt hazai szakmai befektetőknek eladták. Ma, Gamma Analcont Kft. néven, ez a társaság is a közös márkanév aktív hordozójává vált. A most nyíló Industria szakvásáron pél­dául nagydíjat kapott mérőlaboratóriumi szolgáltatásáért. Ügyvezető igazgatója, Szilassy László szerint a legnagyobb ki­hívást azoknak a piaci réseknek a megta­lálása jelenti, ahol a cég a multik mellett is sikereket érhet el. Ilyen például a nagyvállalatok által hatékonyan nem gyártható egyedi és kis sorozatú termé­kek előállítása. Vagy a műszaki szolgál­tatások területe. A díjazott áramlásmérő laboratóriumban például kalibrálási és hitelesítési tevékenységet végez a kft. Pálóczi Antal

Next