Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. május
2000-05-02
Önálló felügyeletet akarnak Tizenegy polgármester támogatja, kettő ellenzi Kovács Attila fideszes városházi képviselő javaslatát, amellyel módosítaná a főváros közterület-felügyeletről szóló tavalyi rendeletét. A XVII. kerületi polgármester jelezte, hogy a helyi testület jóváhagyása nélkül nem értékelheti az indítványt. Kovács Attila - a Terézvárost vezető Farkas György kezdeményezésére - lényegében azt akarja elérni, hogy a kerületek maguk dönthessék el, szeretnének-e saját felügyeletet vagy sem. A törvény szerint a kerületeknek jogukban áll önálló felügyeleteket alakítani, tehát szakíthatnak a Városháza által irányított, és a városrészekben alközpontokat működtető Fővárosi Közterületfelügyelettel. A jogi lehetőséggel élve több önkormányzat mozgolódni kezdett, a VI. kerületben tavaly év végén létrehozta saját szervezetét, amelyet azonban a Városháza nem sokkal később kelt rendelete gyakorlatilag törvényen kívül helyezett. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis kikötötte: hozzájárulása nélkül szó sem lehet az önállósodásról. Terézvárosban viszont úgy foglaltak állást, hogy a rendelet nem mondhat ellent a törvénynek, és azóta is működtetik a felügyeletüket. Az általuk kezdeményezett és a VII., a VIII., a XL, a XII., a XVIII., a XIX., a XX., a XX., a XXII. és a XXIII. kerületi polgármester elképzelésének megfelelő indítvány szerint a kerületek jogait úgy érvényesítenék, hogy a főváros érdekei is érvényesülhessenek. A javaslatot nem támogató újpesti polgármester, Derce Tamás leszögezte: a kerületeknek nem a főváros akaratából, hanem alanyi jogon lehetnek közterületei, tehát felügyeletei is. B.T. Millennium a Városligetben Millenniumi kiállítás címmel a Nemzeti Örökség Program díjnyertes alkotásaiból mutat be válogatást makettek, tervrajzok és színes fénykép-dokumentációk segítségével a városligeti Millenniumi Szalonban vasárnap megnyílt tárlat — jelentette az MTI. A tavaly márciusban meghirdetett program pénzügyi kerete mintegy másfél milliárd forint volt, ehhez a pályázók legkevesebb ugyanennyit teremtettek elő céljaik megvalósítására. A program bebizonyította, hogy nem kiüresedett jelkép Szent István kultusza, erőteljes az ezeréves magyar kereszténység és az ország nagy alakjainak tisztelete. A Magyar Örökség Program célja az épített és régészeti kulturális örökség kutatása, megóvása, fenntartása és restaurálása, az e területeken elért eredmények felmutatása, új kiadványok készítése, valamint zenei és színházi művek létrehozása volt. A kiállításon a kategóriák közül az épített örökség, a kastélyok, a kertek, a régészet, a köztéri műalkotások és a lerombolt szobrok programjainak díjnyertes pályázatairól látható összeállítás. A tárlat május 17-ig, naponta 10-től 18 óráig ingyenesen tekinthető meg a városligeti kiállítóhelyen. Felújítják a réveket Legkésőbb az év végéig fel kell újítani a főváros két dunai révátkelőhelyét - a Soroksár és Csepel között járó kompot, a Megyer és Békásmegyer között ingázó hajót. A munkálatok nem zavarják majd a vízi közlekedést. Az úgynevezett köteles komp, a kishajó és a hozzájuk kapcsolódó műszaki berendezések sürgős beavatkozásra szorulnak - tudtuk meg Kalló Istvántól, a BKV Rt. Hajózási Szolgáltató Kft.jének vezetőjétől. A fővárosi önkormányzat a csaknem tizenegymillió forintba kerülő felújítási költség 70 százalékát a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatán szeretné elnyerni. A munkálatok során aló tonnás kompot kiemelik a vízből, kezelik a korrodált részeket, kicserélik a fenéklemezeket és a kötelet, felújítják a műszaki berendezéseket. Ez azért is fontos, mert a Gubacsi hídnál gyakran bedugul az út, s ilyenkor a szigetre igyekvők igénybe vehetik a kompot is. A BKV tervezi a kikötő és a parti létesítmények, köztük a révház rekonstrukcióját is. E. N. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁJUS 2., KEDD Budapesti rendőrünnep Kevesebb a bűncselekmény, több a támogatás Az elmúlt év megalapozta, hogy ez az esztendő előremutató és fejlődő legyen a rendőrség számára - mondta Kökényesi Antal dandártábornok, budapesti rendőrfőkapitány a Városligetben az immár 9. alkalommal megtartott rendőrség napi ünnepség megnyitóján vasárnap - tudósított az MTI. A rendőrfőkapitány szólt arról, hogy az elmúlt évben csökkent a betöréses lopások és az életellenes bűncselekmények száma. A rendőrség sikereiben a kormányprogramon és a különböző jogalkotási segítségeken kívül nagy szerepe van az állampolgárok egyre növekvő támogatásának - tette hozzá. Kökényesi Antal a megnyitót követően kiosztotta az „Év Budapesti Rendőre” kitüntető címeket. A közönséget látványos programok, köztük az ORFK terrorelhárító egységeinek, a BRFK közrendvédelmi alosztályának kutyás és lovas, valamint a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság különleges mentési csoportjának bemutatói szórakoztatják. A nap során lesz mazsorett, ejtőernyős, aerobic- és önvédelmi bemutató, s az érdeklődők megtekinthetik a Szent György Lovagrend hagyományőrző tagozatának korhű viseletben rendezett felvonulását is. Az év rendőrei Budapesten: Kleisz Ervin főhadnagy, a BRFK nyomozó főosztályának nyomozója. Bak István főtörzszászlós, a VIII. kerületi rendőrkapitányság körzeti megbízottja. Lestyán Magdolna alezredes, a BRFK igazgatásrendészeti főosztálya alosztályvezetője. Vidra Imre alezredes, a BRFK vizsgálati főosztály gazdaságvédelmi osztályvezetője. Bemutató Kántor utódaival FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Dísztárcsa a Trabanton? A Közlekedési Múzeum mögötti parkolóban tegnap délelőtt A szocializmus gyöngyszemei címmel egy letűnt kor letűnt szocialista autóinak seregszemléjére gyűltek össze a büszke tulajok és az irigykedő érdeklődők. Egyre több, leginkább garázsban őrzött matuzsálemi korúnak számító járgány pöfékelte be a Városliget egy kis darabját tegnap délelőtt. Szakavatott sustorgás, hangos rácsodálkozás hagyta el a nép ajkát. — Apu, te miért nem teszel ilyen dísztárcsát a Trabantodra? - szögezi szülőjének a kérdést egy négyévesforma fiúcska egy lila bőrrel bevont Trabant bűvöletében, amelynek motorháztetőjén egy fekete párduc nyújtózott, hirdetve a járgány fenségét. - Mennyit megy a kicsike? - érdeklődik egy pocakos bajuszos a citromsárga, majd negyvenéves Trabi felől. - Vidáman veszi a 80-at - válaszol a copfos tulaj, miközben négykézlábra ereszkedve aprólékos műgonddal, tisztítószerrel törölgeti a karosszériát. - Csak az a gond, hogy leginkább a garázsban áll, mert ellopnák róla a jelet. Egy 60-as években gyártott Wartburg gazdája peckesen sétál kocsija körül. - Muszáj volt ezt csinálni? - formed rá a mellé tolató öreg Moszkvics még öregebb sofőrjére, aki túl közel parkolt. Egy idő után előkerülnek a sörösüvegek is. Közben a hangszóróból mozgalmi dalok — The best of communism - recsegnek és régi táncdalok. Karonülő gyermektől kezdve az aggastyánig sokakat megmozgat a találkozó. Apuka három kisfiával, fiatal srácok reprezentációs célokra tartogatott, szoláriumbarnított, térdnadrágos barátnőjükkel, férjek és szenvedélyükben osztozó háziaszszonyok járnak le-föl a veterán négy- és kétkerekűek között. Bepörög egy karcsú Trabi. Rózsaszín kasznija köré pillanatok alatt kisebb tömeg verődik. Aztán méltóságteljesen bevonul egy fekete és egy fehér Csajka, persze a számukra fenntartott helyen állítják le a motort. Tekintélyt és kíváncsi arcokat parancsolnak maguk köré már a termetükkel is. - Maga az fél liter benzin, ha rálépsz a pedáljára - kezdi ecsetelni a monstrum legfőbb jellemzőit szakavatott ismerősöm, Muczán Gábor, aki a rendezvényt lebonyolító Trabant-Wartburg Klub elnöke. Persze amikor gyártották, mit számított fél liter. A szocialista idők rendőrautóit hiába várjuk, lemondták a randevút. E programpont híján elkezdődik a szakmai zsűri munkája. Oklevelet kap ugyanis a legidősebb, a legdrágább, a leglepattantabb, a legeredetibb autó, de osztanak ki díjat a téeszelnök kedvenc limuzinja kategóriában is. Sz. E. Vásár az arborétumban Hatodszor nyitotta meg kapuit a Budai Arborétum a nagyközönség előtt. A Dísznövény 2000 című szakkiállítás és vásár háromnapos hét végi rendezvényeire 50 ezer látogatót vártak. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán a szakmai tanácskozások mellett a hallgatók legsikeresebb pályamunkáiból rendezett kiállítást, az arborétum múltját és építését fölidéző tárlókat és a száz évvel ezelőtt írt szakmai cikkek válogatását is meg lehetett tekinteni. A legnagyobb sikert természetesen a dísznövények aratták, hiszen itt a termelőktől — többen a Kertészeti Egyetemen végeztek, s lettek kutatók, termesztők, szaporítók - olcsóbban lehetett a válogatott minőségű óriás muskátlikból, futópetúniákból válogatni, de a paradicsomfák is megérték a pénzüket. Az idei divat egyébként a futó- és a csüngővirág, amelyek sokféleségét jelzi, hogy akár trópusi, közép-amerikai fán élő változatukat is be lehet szerezni. Ezek állítólag - kellő párásítás mellett - a fővárosi lakásokban is jól érzik magukat, halvány ezüstös színű bolyhokkal, kócokkal lazíthatják a szekrénysorok szögeit és vonalait. Vigyázni kell egyébként az újdonságokkal - tanácsolja dr. Schmidt Gábor, a dísznövény-termesztési és dendrológiai tanszék vezetője, a kiállítás fő szervezője -, mert amelyik növény mögött még nincs két-három éves hazai szezon, arról biztosan a termesztő sem tudja megmondani, milyen igényeket támaszt a nevelőjével szemben. Egy ritka példány pedig sokba kerül, s előfordulhat, hogy annyi időt sem bír ki a szakszerűtlen kezelés miatt, mint a vágott virág. Az ilyen buktatókat elkerülendő, s a már több éve meglévő virágok, díszfák, szőlők további eredményes neveléséhez szakmai tanácsot, s persze táp- és permetezőszereket, kisgépeket és milliókat érő kiskerti traktorokat, szakkönyveket is lehetett kapni a kiállításon, nem beszélve a kiegészítőkről, a csobogókról, amforákról, kerti padokról, öntözőberendezésekről. Magyarországon 1,5 millió kiskert van, ahol az emberek hobbiból kertészkednek. Az egyetemen is - az amatőr kertészekhez hasonlóan - úgy gondolják, nagyon fontos munkát végeznek ők, még ha csak hobbinak tekintik is a munkájukat. Hiszen amellett, hogy az eredmény szemet gyönyörködtető látvány, a természettel való folyamatos kapcsolat hasznára van embernek, növénynek, falunak, városnak egyaránt. A. J. Csüngővirágok, hibiszkuszok, pálmák a kiállításon fotó: Jakubovics zsuzsa Sörben a hazugság Sokat megért, tapasztalt pestiek szerint a hőség ellen nem nyújt védelmet sem az ásványvíz, sem a kóla, sem másmilyen üdítő. A kánikulát egyes-egyedül úgy lehet átvészelni - mondják mutatóujjukat felemelve -, ha az ember kiül egy kerthelyiségbe, árnyékba húzódik, és sörözik. Persze kulturáltan, mértéket megtartva. A budapestiek e jogos igényét, úgy tűnt, a multinacionális nagyvállalatok, bevásárlóközpontok is megszívlelték. Szombaton arról adhattunk hírt egy sajtóközlemény alapján: majális lesz a Westend tetején, május elsején a tetőkertben négyszáz négyzetméteres sörsátor nyílik, békebeli sörárakkal. Ez ám a piszok jó reklám. Felderült az emberek arca, boldogság költözött a budapestiek szívébe, éjjel a Westend tetején, emlékszel kicsikém, a Váci úti fákon pedig galambok ültek a verebekhez. A sörsátor a felfokozott várakozás ellenére nem nyílt meg. A Westend illetékesei a kérdőre vonást nemigen értették, arra hivatkoztak, hogy nem dőlt össze a világ attól hogy a hírben egy kicsit füllentettek, hiszen csak sátor nem volt, sör viszont akadt dögivel. Különben is, direkt jó, hogy nem volt sátor, az alatt csak megfő az ember feje ebben a melegben. A békebeli árak pedig annyiban kerültek szóba, hogy a sörhöz mélyen a beszerzési ár alatt jutottak hozzá. (Aki kiment a helyszínre, láthatta, hogy ez nekünk poharanként százötven forintot jelent.) Az illetékes szerint egyébként iszonyúan jó a hangulat a tetőkertben, szép tömeg gyűlt össze. Már mitől ne lenne jó a hangulatuk? Nagy hírverést csapva odacsődítik őket, olcsó sört és enyhet adó sátrat ígérve, azután egyikből sem lesz semmi. Mi máson röhöghet az ember igazán jót, ha nem saját magán. Az is kérdés persze, ha valaki tudja, hogy ilyen „nyomott” áron vehet csak italt, a Westendet választ- ja-e. A sör mellett az is világos, mi- jért gyűlt össze mindennek ellenére szép tömeg. Mert ha már felmászik a tetőre, egyhamar nem jön le onnan. Inkább lenyeli a békát, és a tűző napon a drága sört. Az ötlet mindenesetre ügyes, csak tisztességtelen. S. G. Népünnep a kerületekben A régi május elsejék és hagyományos falusi búcsúk hangulatát egyesítette a mátyásföldi majális. Több ezer ember látogatott el az üde Erzsébet-ligeti parkba, hogy a virágzó gesztenyefák alatt szórakozást, vásárfiát találjon. A délelőtt inkább a gyerekeké volt. Az Aranyszamár Meseszínház bábjai Ali bohóc, Lala és Kamilla, a nagy tárcsás gyermekszínjátszók és a lengyel Slowiki Pacsirta Gyermekkórus műsorát láthatták. Közben készült az ebéd, a bográcsok mellett Szabó Lajos Mátyás polgármester és Asztalos Lajos, illetve Kovács Raymund alpolgármester szorgoskodott. Az arra járók pedig eldönthették, melyikük főztjének színe, illata az igazi. A kerület közétkeztetését végző Plásztán Kft. a 200-250 adag ingyen osztott étel hozzávalóival járult hozzá az ünnephez. Volt itt minden, ami egy családi majálishoz kell. Körhinta, pónilovaglás, kirakodóvásár. Pecsenye, lángos és ingyen zsíros kenyér is akadt, persze hozzá sok-sok sör, ami ilyenkor dukál is a járkálástól, gyerekcipeléstől lankadt felnőtteknek. Délután népzene, táncház, majd este utcabál fejezte be a nagyszabású, mégis családias rendezvényt. Pesterzsébet szintén kitett magáért május elsején. Reggel tizenegy órától Simorjay Emese és a Pink Ananász együttes adott gyermekműsort a Csili udvarán, de aki akarta, befesthette az arcát, s napszervagy sakkversenyen indulhatott, pónilovagolhatott, vagy megtekinthette az ír, a break és a hip-hop táncbemutatókat. A pártok helyi szervezetei ezúttal fakanál és bogrács mellett mérhették össze az erejüket, gulyást főzve a szakácsverseny és az utána rendezett borbemutató és -kóstoló vendége volt Perlaki Jenő, a XX. kerület egykori polgármestere, országgyűlési képviselő, és Szolnoki Andrea, főpolgármester-helyettes is. A pesterzsébeti programokat este hat és kilenc óra között bordalfesztivál és a Budakalászi Tamburazenekar estje zárta. Cs. K. É. 29