Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. május

2000-05-13

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. MÁJUS 13., SZOMBAT 43 Erős hármast kapott a Főtáv A panelházak ötödében a jövedelem fele rezsire kell Közvélemény-kutatást végeztetett kora tavasszal a Főtáv. A társaságnál mindenekelőtt arra voltak kíván­csiak, hogy fogyasztóik mennyire is­merik a távhőtörvény rájuk is vonat­kozó passzusait, főként a hőmennyi­ségmérésre való áttérés tennivalóit. A kérdezőbiztosok a Főtáv tevékeny­ségének megítélését és a fogyasztók anyagi helyzetét, gazdasági kilátásait is vizsgálták. MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Részvénytársaság megbízásából felmé­rést készítő M. A. S. T. Közvélemény­kutató Kft.-nek adott válaszokból kide­rül: az 1005 megkérdezettnek valamivel több mint a fele tudja, hogy a távhőszol­gáltatásról szóló törvény szerint az áta­lánydíj helyett a hőmennyiség mérése alapján kell majd elszámolni a fogyasz­tást. A kötelező átállásról tudó válaszadók csaknem kétharmada azzal is tisztában van, hogy ezt több lépcsőben kell végre­hajtani. Ugyanakkor az átállás befejezé­sének határideje már az ő körükben is csak negyvennégy százalékban volt is­mert, azaz az összes megkérdezett közül mindössze tizenöt százaléknyian tudták, hogy az áttérést 2003-ig kell befejezni. A mérés alapegységéről a megkérde­zettek többségének vagy nincs informá­ciójuk, vagy tévesek az adataik. Meg­kérdezték azt is, hogy szerintük kit ter­hel a mérés feltételeinek kialakítása ak­kor, ha azok nincsenek meg. A válasz­adóknak megint csak majd fele adott jó választ: a hőmennyiségmérés feltételei­nek kialakítása a Főtáv Rt. dolga. Ugyanakkor a megkérdezetteknek szin­tén csaknem a fele tudta, hogy a fo­gyasztói közösség megállapodásától függ, együttesen vagy külön-külön fi­zetnek. A megkérdezettek kétharmada elége­dett lakása fűtési időszak alatti hőmér­sékletével. A tavalyi felmérés értékeihez képest némileg csökkent a hőmérsékle­tet megfelelőnek tartók aránya, s mini­mális mértékben nőtt azoké, akik túl hi­degnek, illetve túl melegnek érzik. A vá­laszadók valamivel több mint fele átla­gosnak tartja háza egy légköbméterre számított hőfogyasztását. Arra a felvetésre, hogy részt venne-e a ház fűtési hálózatának korszerűsítésé­ben, ha lakásonként legfeljebb ötven­ezer forintba kerülne, a válaszadók kö­zül nagyjából ugyanannyian (huszon­nyolc, illetve huszonhét százalék) vála­szolták, hogy biztosan nem, illetve hogy valószínűleg igen. Ha a korszerű­sítéshez kedvező hitelt kapnának, má­sok a számok: a korszerűsítésre így már harmincegy százaléknyian hajlanának, míg a stabil nemmel válaszolók aránya huszonkét százalékra csökkent. A har­minc-ötvenezer forint közti önrészt el­sősorban a negyven alattiak és a nettó negyvenegyezer forintnál többet kere­sők vállalnák. A kedvező feltételekkel kapható kölcsön lehetősége a már emlí­tett csoportok mellett elsősorban a két vagy három aktív keresőjű családokat vonzotta leginkább. A válaszadók a szolgáltatót ötfokú skálán értékelték. Az eredményt a ko­rábbi adatokkal összevetve megállapít­ható, hogy a cégről kialakult kép évek óta változatlan. 1996-ban 3,3, 1997-ben 3,4, tavaly 3,3, az idén pedig ugyancsak 3,3 pontot kapott a Főtáv. Az interjúalanyok majd kétharmada úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt évben romlott családja anyagi helyzete. Esze­rint az utóbbi évek javuló tendenciája megfordult, a válaszadók kedvezőtle­nebbül ítélik meg anyagi helyzetüket, mint egy éve. Sorsukat különösen az egyszobás lakások tulajdonosai és az egyszemélyes háztartásokban élők érzik nehéznek, valamint ott, ahol a családfő hatvanévesnél idősebb. A felkeresett háztartások ötödében a jövedelem legalább fele a rezsire megy el. Az idei eredményeket a korábbi ada­tokkal összevetve úgy tűnik, hogy az el­múlt évek javuló tendenciája megfor­dult, a megkérdezettek ismét növekvő tehernek érzik a rezsit. Úgy érzik, hogy a fűtés díja is egyre többet visz el a kere­setükből mind a fűtési, mind pedig az azon kívüli időszakban. Ugyanakkor so­kan úgy gondolják, hogy a mérés szerin­ti elszámolás bevezetésével csökkenni fognak a távhőszolgáltatásra fordított ki­adásaik. FŰTÉSI IDŐSZAKBAN MILYEN AZ ÖNÖK LAKÁSÁNAK HŐMÉRSÉKLETE? (százalékban) 1996* 1997* 1999* 2000 * Az MC/DPK felmérése alapján NÉPSZABADSÁG-grafika A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS DÍJÁNAK ARÁNYA A HÁZTARTÁS JÖVEDELMÉBEN (százalékban) 19%* 1997* 1999* 2000 □ 10% alatti a 10-19% * 20-29% *30-39% ESD 40-49% ES min. 50% H nem tudja * Az MC/DPK felmérése alapján NÉPSZABADSÁG-grafika 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 SZÍNHÁZMŰSOR SZ: Szombat, V: Vasárnap Bábszínház: SZ: Pinocchio (3). Rajtó Együttes mű­sora (8). V: Hamupipőke (fél 11). A három testvér és a jeti (fél 6, fél 8). Bábszínház Játszó­tér: SZ: Párnamesék (fél 11). Bárka: SZ: Lila ákác (7). V: Tótferi (7). Bárka Stúdió: V: Menjünk világgá! (11). Buda Stage: SZ: Rögtön (6, 9). V: „És Rómeó és Júlia..." (fél 8). Budapesti Kamaraszínház a Tivoli­ban: SZ: Honderű (7). V: Rigócsőr király (fél 12). Bűvölet (7). Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdió: SZ: Cymbeline (7). V: Anyánk napja (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: SZ: Hun­cut a lány (fél 3, fél 8). V: Sóska, sült krumpli (fél 8). Nagycirkusz: SZ-V: Mindenki cirkusza (SZ: 10, 3, 7, V: 10, 3). Holdvilág Kamaraszínház: SZ: Rucgerson (fél 3). Játékszín: SZ: Rejtélyes viszo­nyok (7). V: Édes bosszú (7). József Attila: SZ: A három testőr (7). V: A három testőr (3). József At­tila Színház Aluljáró: V: A csodálatos mandarin­ügy (fél 8). Karinthy: SZ: Arzén és levendula (7). V: Bástyasétány 77 (fél 8). Katona: SZ: Az elveszett levél (7). V: Hóhérok hava (7). Kamra: SZ: Portugál (7). V: Karikajáték (7). Kolibri Fészek: SZ: A komé­diás disznó (fél 11). V: Jeremiás, a hóember (fél 11). Kolibri Pince: SZ: Patália (7). Kolibri Színház: SZ: Békafalvy Réka (3). V: Doktor Dolittle cirkusza (10). Lézerszínház: SZ: Missa Luba 3D (fél 8). Ma­dách: SZ: Nyomorultak (fél 3). Nem ér a nevem (fél 7, Kongresszusi Központ). V: Nyomorultak (3, 7). Madách Stúdió: V: Kék róka (fél 8). Madách Tolnay Szalon: SZ: Muzsikusportrék 4. St. Martin (4). Színházi séta (fél 6). Madách Kamara: SZ: Apácák (7). V: Élelem bére (8). Mikroszkóp: Zsebrepacsi (fél 8). V: Keretez nekünk? (fél 4). Vigyázz, NATO, jön a magyar! (fél 8). Merlin: SZ-V: Don’t Call Me Vernow from the Right Size (7). Merlin Kamarate­rem: SZ: Legszebb mesék i-ll. (3, fél 8). MU Szín­ház: V: Dance on screen (8). Nemzeti: SZ: István, a király (7). V: István, a király (11,3). Várszínház: SZ: A hattyú (7). V: Az Úr katonái (11). A család játékai (7). Refektórium: SZ: Kutya-idők (fél 8). Operaház: SZ: A trubadúr (7). V: Cosí fan tutte (11). A kéksza­kállú herceg vára. A csodálatos mandarin (7). Er­­ kel: V: Aida (5). Radnóti: SZ-V: Mirandolina (7). Thália: SZ: A combok csókja (7). V: A combok csókja (3). Thália Új Stúdió: V: Nyíregyházi Móricz Zs. Színház ea. (7). Új Színház: SZ: Jubileum (7). V: Ingyenélők (7). Új Színház Stúdiószínpad: SZ: A kor négyszögesítése (7). V: A Kádár házaspár (4). Vidám Színpad: SZ: Szomorú vasárnap (7). V: Édes mostoha (fél 11). Paprikás csirke (7). Vidám Színpad Kis Színház: V: Tigris Lili (fél 8). Vígszín­ház: SZ: A Karamazov testvérek (7). V: Sok hűhó semmiért (7). Sylvia (8). Vígszínház Házi Színpad: Egy nő (7). Pesti Színház: SZ: A mi kis városunk (7). V: Gyalog galopp (7). Itt is pilóta, ott is pilóta Kétszeres Guinness-rekorder a Malévnál Veres Zoltán, a Malév pilótája azon kevesek közé tartozik, akiknek gyakorlatilag ugyanaz a munkájuk és a kedvenc hob­bijuk. A motoros műrepülés persze nem egyszerűen hobbi a kapitány számára - igaz, néha nem bánná, ha csak az lenne, és nem igényelné egy jól felké­szült menedzser kvalitásait és munkabírását. Valóban nem le­het könnyű klub, edző és egyéb háttér nélkül világszín­vonalon versenyezni. Néhány éve Veres Zoltán azzal állított fel Guinness­­rekordot, hogy kis, mindössze hatszáz kilogrammos műrepü­lőgépével előbb két Albat­rosszal és egy MiG- 29-essel, majd egy Boeing 737-essel re­pült kötelékben. Nem is akár­hol, pontosan itt, a főváros fe­lett. Aki nem érti, mitől rekord ez, próbálja elképzelni, egy hatmázsás repülőgéppel mi­lyen nehéz lehet megtalálni az összhangot (és a közös sebes­séget) a híres vadászrepülővel vagy az óriási utasszállító gép­pel. Még akkor sem egyszerű dolog ez, ha az ember a mun­kaidejében éppen egy Boeing 737-es monstrumot vezet. Persze történt egy s más, míg Veres Zoltánból a három legjobb hazai motoros műre­pülő egyike lett, s Guinness­­rekordokat állíthatott fel. Nyíregyházától Kanadán át vezetett az útja, amíg megálla­podott a jó öreg Ferihegyen. Vidéken először gyakorlati re­pülést oktatott a helyi főisko­lán, aztán Észak-Amerikában Veres Zoltán a kapitányi ülésben különböző gépekkel légi taxi­zott. Érdekes munka volt, de nem akart ott megöregedni. Amikor elkapta a honvágy, hazajött. A kilencvenes évek eleje óta dolgo­zik a Ferihegyi repülőtéren, először ki­sebb cégek pilótájaként, navigációs osztályuk vezetőjeként, néhány éve pe­dig a Malév alkalmazásában. Időpontot egyeztetni is bonyodalmas vele: szinte naponta fuvaroz több száz utast Buda­pestről Európa és a világ nagyvárosai­ba, s vissza. Közben időnként hazahoz egy-egy érmet valamelyik vi­lágversenyről vagy nagyobb bemutatóról. Holott egyesü­lete, edzője, menedzsere nincs, örül, ha a felkészülés során a benzinpénzt elő tudja teremteni. E sport ugyanis felettébb drága - igaz, az így kapott élmények szinte min­den pénzt megérnek ha hi­hetünk avatott művelőinek. A válogatott (Besenyei Péter, Szász Alajos, Veres Zoltán) ma nagyjából egyenlő a ha­zai műrepülősport krémjével, utánpótlást meg senki sem nevel. Legjobbjaink viszont ki­tesznek magukért. Egyéniben és csapatban egyaránt gyak­ran állnak fel a dobogóra. Nyaranta egyikük sem unat­kozik, így a Malév kapitánya sem, hiszen rengeteg a bemu­tató. Előfordul - meséli Veres Zoltán -, hogy a kisrepülővel megy be dolgozni Ferihegyre, ahol aztán átül a nagyra. Mint mondja, az átállás nem jelent gondot ilyenkor, egyáltalán nem hasonlít egymásra a két vezetési feladat. Szerencsére nagy utat sem kell megtennie, hiszen mindig a budaörsi re­pülőtéren gyakorol, készül a bemutatókra, légi úton Feri­hegy onnan csak egy ugrás (autóval nagyobb feladat). A budaörsi hangárban áll mostani repülője, egy Szuhoj- 26-os is, amelynek azonban hamarosan lejár a bérleti szer­­fotó: tóth béla­ződése, így nézhet új gép után. Nem könnyű feladat megfele­lőt és elfogadható árat találni, megeshet, hogy mire sikerrel jár, a fél világot be kell utaznia. Habár ez neki aligha lesz szokatlan, egyébként is ezt teszi hétről hétre. Ifj. Galambos Péter Lesze-rel-tünk! Lesze-rel-tünk! Ötszáz budapesti fiatal fejezte be most a sorkatonai szolgálatot Éppen felharsan a Himnusz, mire túl­esünk a beléptetésen a Budaörsi úton, és egy februárban avatott (kopasz) kis­­katona a tornateremhez kísér minket. Leszerelnek a tavaly augusztus óta szol­gáló öregek a Budapesti Őrezredből a Petőfi laktanyában. Alkalmi társunknak ez nem sokat mond, ő még százhetven napig itt marad. Ráadásul nem aludt egész éjjel, hanem őrködött, míg az öre­gek dajdajoztak.­ ­ Olyan nagy ünneplés persze nem volt, parancsba kaptuk, hogy kuss le­gyen — teszi hozzá egy félmosollyal.­­ Mondták, akit rajtakapnak, hogy részeg, azt küldik a hűvösre, a fogdajegyeket meg is írták már. Persze nem küldtek oda senkit, szép is lett volna öt órával a leszerelés előtt. A kiskatonák alakzatban állnak, fe­szes vigyázzban, velük szemben a tisz­tek, szintén feszes vigyázzban, a bor­dásfalak mentén a civilek, egyenes de­rékkal. A harminckettes budapesti őr­ezred (az, amelyikről elnevezték a Harminckettesek terét, az 1741 óta mű­ködő nagy múltú csapat) büszkén ki­húzza magát, és próbálja mederbe te­relni gondolatait. Szép a Himnusz, süt a nap, lágy szel­lő fúj­dogál. A tisztek átrendeződnek a beszédekhez: előléptetni, megdicsérni, figyelmeztetni és kiadni az utolsó utasí­tásokat. Először Szabó szakaszvezetőt szólítják, majd a többieket, lépjenek elő és vegyék át a váll-lapot, ami nekik jár. - Parancs, hazámat szolgálom - fo­gadják a kiskatonák a hírt, hogy mos­tantól őrmesterek. (Nem biztos, hogy ezt mondják, mert beszédtechnikai ki­képzést hallhatóan nem kaptak.) Csak négy-öt lesz őrmester, de ez is elég jó. Még két mezei honvédet is kivezényel­nek a többiek elé, hogy az őrködésben nyújtott kimagasló teljesítményükért di­cséretben részesítsék őket. Ez azonban nem valami különleges státus, a honvé­dek sem lelkesedik halálra magukat. De hát nem is ez a lényeg. Alig bírják visszafojtani a fékezhetetlen nevethet­­néket, amely az utolsó itt ébredés után kerítette hatalmába őket. Meg kábák is a tegnapi tivornyától. Mármint relatíve: az igazi részegség alighanem csak ez­után jön. Amikor már a vonaton üldö­gélnek, dől a sör, és ugrálnak, hogy lesze-rel-tünk, lesze-rel-tünk... Persze az még kicsit távol van. Egy­előre a tábori lelkész beszél. - Jézus Krisztus szerint meg kell ta­gadnunk magunkat, hogy az üdvöt elér­jük, honvédek - mondja áhítattal. - Nem azt sugalmazom, hogy örömüknek gátat szabjanak, csak éppen azt javas­lom, ezt tartsák szem előtt. Az első sorokban kihúzzák magukat a leszerelők, az ötödikben már zsebre dugják a kezüket, a tizedikben egy va­­karódzást is megengednek maguknak, a hátsó traktusban pedig még finom lök­dösődés is támad. A lelkész mindezt nem látja, folytatja tovább. — Maguk már nyilván készülnek rá, hogy létrehozzák a társadalom legki­sebb sejtjét, a családot - közli búcsú­zóul, aztán feloszlatják az utolsó sora­­kozót. Megy mindenki, hogy átöltöz­hessen (bármilyen színbe, csak a zöld nem játszik), és leadhassa a mundért. Aztán megindulnak, vissza a civil világba. A budapesti honvédségi ob­jektumokat őrizze ezentúl a következő nemzedék. D. M. A Budapesti Őrezrednél kétszázötvenen szereltek le csütörtökön. Május 16- án ennél valamivel több ember vonul be, hiszen olyankor még többekről ki­derül, hogy egészségi okból alkalmatlanok, vagy más, például családi körül­ményeik miatt nem tudják elkezdeni szolgálatukat. Az újoncok egyébként évről évre kevesebben vannak, ráadásul egyre többen szerelnek le idő előtt különféle pszichés gondok miatt. Minden tizenötödik katona a kilenc hónap letöltése előtt hagyja el a laktanyát. Többek között azért, mert a sorozásnál nem mindig pontos a pszichológiai, orvosi szűrés, így alkalmatlanok is be­vonulnak. Kilenc hónapja 588 fővárosi hadkötelest hívtak be katonának. Kö­zülük nyolcvanan szereltek le idő előtt, 72-en egészségügyi problémák, né­gyen tanulmányaik miatt. További négy ember hagyhatta ott a sereget, mert ő volt a családfenntartó, így most a kilenc hónapja bevonult fővárosi katonák közül már csak 508-an várták a leszerelés napját. Közülük 160-an a tizenhat budapesti katonai alakulatnál szolgáltak. (Sz. E.) Visszaadják a mundért FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR

Next