Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. június

2000-06-02

Fizetőparkolás: eltérő kerületi logikák A fővárosban működő parkolási tár­sulásokhoz csatlakozott kerületek el­térően rendelkeztek, hogy kinek ad­nak ingyenes parkolási lehetőséget saját fizetőzónájukban. Van, ahol a kerület összes lakosát megilleti ez a jogosítvány, de akad, ahol csak a parkolási övezetben élőket. A feltéte­lek és a kedvezményezettek köre ke­rületenként eltérő. MUNKATÁRSAINKTÓL Budapesten a II., az V, a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XIII. kerület egyes ré­szein fizetni kell a parkolásért. A fővá­ros 1993-as rendelete a kedvezmények­kel kapcsolatos egyes kérdésekben sza­bad kezet adott a kerületeknek, így for­dulhatott elő, hogy az önkormányzatok eltérően szabályozzák egyebek mellett azt: csak a fizetőzónában élők, vagy pedig a kerület minden lakója kaphat ingyenes jegyet. Természetesen első­sorban azoknak a városrészeknek a la­kói sérelmezik a parkolással kapcso­latos helyi döntéseket, amelyekben csak a fizetőzónában élőket illeti meg kedvezmény. Ilyen például a II. kerület, ahol csak az állandó lakcímű gépkocsi-tulaj­donosoknak nem kell fizetniük a par­kolásért. Ettől eltérően szabályozták a kedvezményezettek körét az V, a VI. és a IX. kerületben, ahol minden helyi lakosnak biztosították az ingyenessé­get. A Belvárosban, ahol elsőként és fokozatosan kiterjesztve vezették be a fizetőparkolást, már a kezdetektől min­den kerületi autótulajdonos megkapta az említett lehetőséget. Ez így volt már a parkolóautomaták felállítása előtt is, s ez a rendszer maradt meg. A terézvárosi önkormányzat szintén úgy döntött, hogy nemcsak a fizetőöve­zetben élők, hanem minden VI. kerüle­ti állandó lakhelyű autótulajdonos élhet az ingyenes parkolás lehetőségével - tudtuk meg Bolvári Máriától, az önkor­mányzat szóvivőjétől. Hozzátette: az egyetlen feltétel, hogy az igénylő idő­ben befizesse súlyadóját a kerületi adó­csoportnak. A IX. kerület a terézvárosi­hoz hasonlóan alkotta meg rendeletét. Ferencváros állandó lakosai tehát díjta­lanul használhatják a fizetőzóna parko­lóhelyeit. A XIII. kerületben csak a fizetőöve­zet állandó lakosai kaphatnak ingyenje­gyet, s feltétel az is, hogy helyben fi­zessék a gépjárműsúlyadót. Érsek Fe­renc, az önkormányzat üzemeltetési csoportvezetője elmondta: ha mind a százhúszezer lakos részesülne a ked­vezményben, parkolóhely nélkül ma­radnának a fizetőzónában élők. Sok be­vásárlóközpont jogszabályi kötelezett­sége ellenére sem vagy csak részben biztosít területén ingyenes parkolást, ami az ott élőket hátrányosan érinti. A csoportvezető elmondta, hogy az alsó rakparti parkolók gyakran szinte telje­sen üresek, holott használatuk ingye­nes, és területileg is közel vannak a fi­zetőzónához. Angyalföld-Új­lipótváros ezekre te­kintettel a fizetőövezetben élőket pró­bálja segíteni. Intézményi - ötven szá­zalékos - kedvezményt azok kaphat­nak, akiknek a körzeten belül saját egy­ségük van, s a fővárosban fizetnek súlyadót. Méltányossági elbírálás alap­ján a kerületi egészségügyi szolgálattal szerződött háziorvosok is kedvezmé­nyezettek lehetnek. Erzsébetváros is a szigorúbb szabá­lyozás mellett döntött: ingyenes vára­kozási engedélyt csak a fizetős övezet­ben lakók kaphatnak. A kártya feltétele az állandó kerületi lakás és a saját tulaj­donú gépkocsi, valamint az, hogy a ké­relmező súlyadója a kerület nyilvántar­tásában szerepeljen, és ne legyen hátra­léka - tájékoztatott Hajmási Zsuzsa kommunikációs titkár. A kijelölt öve­zetben bejelentett székhellyel és gép­kocsival rendelkező intézmények, cé­gek és egyéb szervezetek fél áron jut­hatnak várakozási engedélyhez, felté­ve, ha autójuk ugyancsak a kerület súlyadó-nyilvántartásában szerepel, természetesen hátralékmentesen. A VII. kerület rendelete így a fővárosival van összhangban. Józsefvárosban alig különböznek az engedély kiadásának feltételei a VII. kerületitől. Ingyenes engedélyre csak a fizetős övezetben élők számíthatnak, ha ott állandó bejelentett lakcímük van, és autójuk súlyadóját is befizették - hangsúlyozta Kása Antal sajtóreferens. Intézményi kártyát az övezeti székhe­lyű, telephelyű vagy fiókhelyű társasá­gok kaphatnak, negyvenötezer vagy hetvenötezer forintért. Az ár attól függ, hogy kiemelt vagy normál díjszabású utcában lakik a kérelmező intézmény. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2­000. JÚNIUS 2., PÉNTEK Küzdelem egy kisfiú füléért Roland kissé meg van zavarodva. Már­cius közepe óta kamerás emberek jönnek­­mennek az életében, és arról kérdezgetik: hogy is volt azokkal a pitbullokkal? Arra talán már maga sem emlékszik, mit érzett, amikor sokkosan, roncsolt koponyával, letépett füllel behozták a gyermeksebé­szetre. Ahol műtétek bonyolult sorozatát végezték azért, hogy újra ép kisfiú lehes­sen. Méghozzá testileg-lelkileg ép. Ami meglehet, komoly harc lesz. Mikor ezek a sorok megjelennek, Ro­land már túlesett a harmadik nagy műté­ten, és még két-három, valóban embert próbáló hét előtt áll. A kilencéves kisfiút március közepén hozták be a Szent János Kórház gyermeksebészeti osztályára Er­csiből. Iskolából hazafelé menet megdo­bált két pitbullt, a kutyák kiszabadulva megtámadták. Idén a korábbiakhoz ké­pest is riasztóan sok hasonló baleset tör­tént, amikortájt Roland az osztályra ke­rült, legalább három ilyen esetet gyógyí­tottak ott. Győri Sándor főorvos azt mondja, szembetűnő, hogy a kutyák szin­te kizárólag a fejet marják meg, Rolandot is szabályszerűen megskalpolták. Szeren­cse a szerencsétlenségben, hogy a men­tők megtalálták a földön fekvő húsdara­bot, a fülét. A kisfiú az elmúlt hónapokban termé­szetellenes, groteszk pozícióban élte hét­köznapjait. Az utolsó műtéttel a bal karját a koponyájához, egészen pontosan a fül­csonkjához rögzítették. Itt az osztályon mindenki bízik abban, hogy a gyerek si­mán átvészeli ezt az időszakot, hiszen az ízületei nem merevek, nála még szó nincs meszesedésről. Roland láthatóan fél, és ezt — tudatta­lanul — igyekszik lépten-nyomon leplez­ni. Megszokta ugyan, hogy kérdezgetik, tűri is emberesen, nem hagyja, hogy kike­rüljön a középpontból. Ugyanakkor lát­hatóan megzavarta a nagy nyilvánosság, az, hogy vidéki kisfiúból valóságos hőssé avanzsált. — Mutassam a sebemet? — kérdi, de a válasz nem érdekli, a következő pillanat­ban már kiabál, követel, mackóval dobál, kisszékkel fenyegetőzik. Aztán könyö­rög: - Ne menj el! Győri főorvos huszonöt éve gyermek­­gyógyász, egyben plasztikai sebész. A Szent János Kórház gyermekosztálya az országban az egyetlen olyan kórházi részleg, ahol ezt a két szakmát együtt is gyakorolhatja. Több hónapja küzd egyet­len, tulajdonképpen jelentéktelen test­részért, mely nélkül Roland akár teljes ér­tékű életet is élhetne, hiszen a hallása nem sérült. - Miután behozták, első dolgunk volt, hogy kimossuk és ellássuk a sebeit - fog­lalja össze az elmúlt hónapok eseményeit a főorvos. - A karjáról hiányzó bőrt a combjáról pótoltuk. Ezután következett az első, kissé morbidnak ható beavatko­zás: az épen maradt fülporcot a hasfalába ültettük. Ennek jóval egyszerűbb az oka, mint gondolnánk, a porcot ugyanis ezzel pusztán megőriztük. Fagyasztva legfel­jebb hat órán át lehet eltartani. A hasfal­nak azonban nagyon jó a vérellátása, így a végső beültetésig épen marad a testrész. Roland sebei két hét alatt begyógyul­tak, hazament, majd egy hónap múlva, talpig ünneplőben újra megjelent. A fülét ekkor félig kivezették a hasfalból, és a kézfejére helyezték, így újabb hetekre a karját az oldalához varrták. A kézfejnek ugyan rosszabb a vérellátása, mint a has­falnak, de még nem érkezett el az ideje annak, hogy a fül az eredeti helyére ke­rüljön. - Számtalan variáció létezik arra, hogy megmentsünk egy testrészt - magyarázza Győri doktor -, ám ez inkább csak azt mutatja, hogy nincs százszázalékosan tö­kéletes megoldás. Roland esetében kissé beszűkültek a lehetőségek, hasonló ese­tekben úgynevezett szövetexpandert ülte­tünk a bőr alá, mellyel kinyújtjuk. Itt ezt nem mertük kockáztatni, annyira sérült, heges volt a fejbőr. De az is igaz, mivel megmaradt a saját testrész, nagyobb esé­lye van a teljes életre. Hasonló esetekben ugyanis hiába próbálkoztunk szilikonnal, kilökődik, nem tűri el a szervezet. Nem­sokára műtünk egy hétéves kislányt, akit öt évvel ezelőtt harapott meg hasonló he­lyen egy kutya. Neki a bordájából „fara­gunk” fülporcot, a sajátja sajnos nem ma­radt ép. De a megmintázott soha nem lesz ugyanolyan, mint az eredeti. Roland éppen egy játéknyulat vág az egyik látogató fejéhez. - Már ne jöjjön hozzám senki! - kia­bálja, majd fél kézzel kiszabadítja magát az ágyából. Győri doktor retteg, a fiú annyira eleven, hogy még feltépi a varra­tokat, és akkor lőttek a másnapi műtétnek. Ez lesz az utolsó lépés. Rolandnak addig kell füléhez varrt kézzel élnie kórházi hétköznapjait, amíg a fül erei be nem épülnek a vérellátásba. Két-három hét múlva eldől, befogadja-e a szervezet a szerencsétlenül száműzött da­rabot. A fiúnak mindent szépen elmagya­ráztak. Győri doktor azt mondja, négy­­szemközt egészen más, mint a látogatók előtt. Együttműködő, figyel, sőt a kötö­zést is elsajátította. Talán sejti: az élet már nem is olyan egyszerű. Amit elvesztett egyszer, azt na­gyon nehéz pótolni. Gyápay Katalin Roland csütörtöki műtétje — mint lapzártakor megtudtuk — jól sikerült. Roland valóságos hőssé avanzsált Adományt adományoznak Ingyenlevel a hipermarketből Létminimum alatt élni annyit tesz, hogy havonta mindössze 21 -22 ezer forint jut rezsire, élelmiszerre, esetleg ruhára. Ezt beosztani­­ művészet. Mivel egyre többen kényszerülnek rá, hogy ekkora összegből fedezzék kiadásaikat, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAET) budapesti szervezetére is mind több feladat hárul. A XV. kerületi Neptun utcában műkö­dik a Létminimum Alatt Élők Társaságá­nak budapesti szervezete, amely a kerüle­ti Fidesszel osztozik az épületen és a hoz­zá tartozó garázson. A bejárati lépcső mellett kiürült festékesdoboz árválkodik. - Ebbe dobjuk a csikkeket, hamutartó­ra nem telik - magyarázkodik az udvaron ücsörgő férfi. Szűk, sötét labirintushoz hasonló fo­lyosón keresztül vezet az út a budapesti szervezet elnökéhez, Boros Vincéhez, akit mindenki csak Vince bácsinak ne­vez. Irodája egyben raktárként is szolgál, az egyik fotelon kartondoboznyi fehér köpeny. Konyhán dolgozóknak, nővérek­nek adják majd. - Kér egy kávét? Szendvicset? Leg­alább egy teát fogadjon el! - kedveske­dik, majd leültet egy régimódi, fiókos író­asztal mögé. - Ezt most kaptuk ajándékba - mutat büszkén egy monitorra - igaz, számító­gép még nincs hozzá. A valaha magyartanárként dolgozó Vince bácsi a hőskorról kezd mesélni. A nyolc évvel ezelőtti éhségsztrájkról, és ezzel párhuzamosan a LAET szervező­désről, az egyesület szép magyarsággal megfogalmazott alapszabályáról, a létmi­nimum alatt élők érdekképviseletéről, a karitatív munkáról.­­ Az első időkben az infláció ellen lép­tünk fel, és azt akartuk elérni, hogy töröl­jék el az áfát. Később már azon dolgoz­tunk, hogy javítsuk a munkafeltételeket, munkalehetőségeket. Most az egyre sú­lyosabb munkanélküliséggel, az infláció alakulásával, a köztartozásokkal és karita­tív munkával foglalkozunk. Az energia­­szolgáltatókkal és az önkormányzatokkal karöltve igyekszünk megakadályozni, hogy az emberek még mélyebbre süllyed­jenek. A rendelet értelmében, akinek hát­raléka van, nem kap kompenzációt. A Há­lózat Alapítvány pedig éppen azokat segí­ti, akiknek közüzemi tartozásuk van. Az épület berendezését és az általuk szétosztott adományokat a szervezet is ajándékba kapja szociálisan érzékeny magánszemélyektől, különféle intézmé­nyektől. Az egyesületnek sokan ajándékoznak olyan használt, de használható tárgyakat, amelyek másoknak még jól jöhetnek. Az adományokra nagy szükségük is van, hi­szen napról napra többen képtelenek arra, hogy legalább a legszükségesebbet előte­remtsék. A LAET-ban évente száztonná­nyi ruha gyűlik össze az adományozók­tól, így a Neptun utcában mindennap tur­kálhatnak a rászorulók.­­ Nem kérdezzük meg, valóban szük­sége van-e az illetőnek arra a kismama­nadrágra vagy dzsekire, vagy más egyéb­re, amit kiválasztott magának. Megbí­zunk az emberekben. A raktárban idősebb hölgy veszi át a szót. - Vadonatúj kertésznadrágok is vannak terhes anyukáknak - simítja végig a kite­rített farmert. - Nem akar felpróbálni va­lamit? Itt van egy szép piros blézer. Ve­gye csak fel. Nem kell szégyellni, hogy innen választ ruhát. Nem is az a gond, hogy szégyelljük-e vagy sem. Inkább azon gondolkodik el az ember, vajon ki az, aki ilyen régimódi ka­bátkában hajlandó járni. És milyen lehet, amit erre cserél? Szegény ember vízzel főz - mondják. Ők az egyik nagyáruház esténként meg­maradt élelmiszereit már két-három éve megkapják, hogy abból oszthassanak élelmet. Más áruházakkal nem sikerült megegyezniük, de megoldani is bajos volna a sok élelmiszer szállítását. Még így is százhúsz hajléktalannak adnak ebé­det októbertől márciusig. - Van olyan olimpikonunk - nem fo­gom megnevezni -, aki rendszeresen kér tőlünk segítséget, viszont ő is segít ne­künk, amiben tud - mondja az elnök. Déltájban Vince bácsi megkérdezi a szakácsnőtől, mi lesz a menü, majd elé­gedetten mosolyog a gombapörkölt és a húsleves hallatán. Aztán még egy utolsó kísérletet tesz, hátha ott maradok ebédre. Sztanyó Emese 33 Több spanyol és izraeli turistát várnak Budapestre A spanyol fővárosban nyitotta meg ti­zenhetedik külföldi képviseletét az országmarketingért felelős Magyar Tu­rizmus (MT) Rt. A külképviselet meg­nyitásától azt várják, hogy a hazánkba látogató spanyol turisták száma a jelen­legi évi nyolcvan-kilencvenezerről né­hány év alatt százötvenezerre nő. Az idei­ év első negyedéves adatai alapján azonban úgy látszik: ebben az évben ezt még nem sikerül elérni. A Budapestre látogató spanyol turisták száma ugyanis a tavalyi év hasonló időszakához viszo­nyítva negyvennégy százalékkal csök­kent. A statisztikák szerint a Magyaror­szágra utazó spanyolok kilencvenkét százaléka repülővel érkezik és kilenc­vennyolc százalékuk szállodában lakik. Az utazók első számú célpontja Buda­pest, ahol az építészeti emlékek, a gaszt­ronómia, a borkultúra, a kulturális ha­gyományok és a művészeti programok iránt érdeklődnek. A spanyol turisták körében egyre népszerűbbek a városlá­togató körutak. Az MT Rt. madridi kép­viselete azt szeretné elérni, hogy a Bu­dapestet körutazás során útba ejtők a magyar fővárosban tartózkodjanak a leghosszabb ideig. Az MT Rt. május 31-én Tel-Avivban is külképviseletet nyitott. Az irodától azt várják, hogy munkája hatására tovább nő a Budapesten már érezhetően meg­élénkült izraeli érdeklődés. Az idei első negyedévben öt százalékkal több izraeli turista érkezett a magyar fővárosba. L. K. A Fővárosi Gázművek Rt. A Fővárosi Gázművek Rt. tájékoztatja tisztelt fogyasztóit, hogy 2000. május hónapra a mérési eredmények alapján az alábbi elszámolástechnikai adatok kerültek meghatározásra a főváros területére: — a szolgáltatott földgáz átlagos fűtőértéke 33,96 MJ/m3, — a tengerszint feletti magasságokhoz tartozó barometrikus nyomásértékek és nyomáskorrekciós tényezők értékei: Tengerszint feletti átlagos kerület Havi átlagos barometrikus Nyomás­korrekciós magasság nyomásérték tényező IV., V, VI., VII., VIII., 100 m IX., X., XIII., xrv.. XV., XVIII., XIX., XX.. 999,5 hPa 1,0111 XXI., XXIII. 200 m I., III., XI., XVI., XVII., XXII. 987,0 hPa 0,9988 300 m II., XII. 975,5 hPa 0,9874

Next