Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. június

2000-06-30

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. JÚNIUS 30., PÉNTEK 29 Eklektikus kerekasztal A ruszinok állták a faxokat, a szlovákok szaladtak a postára Nemzetiségek kerekasztala alakult a fővárosban, mely nem csupán helyi ügyekben, hanem a nagypolitikában is hallatni szeretné a hangját. A szer­vezet semmiképp nem akar az orszá­gos önkormányzatok riválisa lenni, bár hogy pontosan milyen szerepet szán magának, azzal néha az alapítók sincsenek tisztában. Történt, hogy májusban a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos állásfoglalás és egy kérdőív érkezett a budapesti ruszi­nok önkormányzatához. Forgatta a doku­mentumot Csépányi-Bárdos Józsefné el­nök, forgatta erősen, aztán átszaladt a szlovák önkormányzathoz. Attól kezdve a szlovákok elnökével, Hollósy Tiborné­­val ketten nézték a papí­rokat, hogy legyen-e ke­rületi nemzetiségi önkor­mányzat vagy ne, mit kell tenni a fővárosban, mi­lyen a jó érdekképviselet és így tovább. Az asszonyok gondol­kodtak. Aztán eszükbe jutott, hogy az ukránoknak ugyanitt van az irodájuk, meg kellene kérdezni őket is. Mire kiderült, hogy az ukránok aznap nincsenek bent, az ötlet már járta a maga útját, nőtt, mint a varázsbab, végül pedig elhatároztatott, hogy legjobb lenne kö­zösen megvitatni ezeket a kérdéseket. Nem sokkal később a főváros kilenc nemzetiségi önkormányzata közül hét szép csendben megalakította a nemzeti­ségi kerekasztalt, a találkozón ráadásul a Budapesten külön kisebbségi önkor­mányzattal nem rendelkező cigányok és örmények is képviseltették magukat. - Egyelőre formálódóban van a szer­vezet, megbízott ügyvezető elnökkel működünk, a végleges vezetőséget talán már napokon belül sikerül megválaszta­nunk - mondja Csépányi-Bárdos Józsefné, a fővárosi ruszinok önkor­mányzatának elnöke. - Amint erre sor kerül, kidolgozzuk működési tervünket és megkezdődhet végre az érdemi tevé­kenység. A kerekasztalnak meglehetősen ek­lektikus elképzelései vannak erről a bi­zonyos érdemi működésről. A szervezet a közös érdekérvényesítés mellett sze­retné elérni, hogy a fővárosban legyen kifejezetten a nemzetiségeknek rende­zett fesztivál, lépéseket tervez a kisebb­ségekkel kapcsolatos kiadványok áfa­kulcsának csökkentése, illetve eltörlése érdekében, képviselői pedig ezentúl ta­nácskozási joggal vennének részt a vá­lasztási törvény, valamint a kisebbségi törvény mó­dosításait tárgyaló össze­jöveteleken. Ez utóbbi tervükkel a fővárosi kere­teket elhagyva immár or­szágos fórumokon kíván­nak megszólalni a buda­pesti nemzetiségek. Kissé furcsa talán mindezek után hallani, hogy eseten­ként még a kerekasztalt alakító önkormányzatok sem látják pontosan saját működésük értelmét.­­ Érdekérvényesítésünk eddig is a legmesszebbmenőkig biztosítva volt Budapesten, a dolgok jól működtek, a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tiszt­viselőktől csak kértünk valamit, már in­tézkedtek - mondja Bajtainé Mayer Éva, a fővárosi német önkormányzat el­nöke. - A második összejövetelen vi­szont megdöbbenve tapasztaltam, hogy már kész a pecsét, a kerekasztal egyszer csak megalakult. A szervezet céljainak pontos tisztázá­sáig a németek - minden támogatásuk mellett - egyelőre csak megfigyelőként szeretnének részt venni munkájában. Bajtainé fenntartásait azonban nem oszt­ják a többiek, akik szerint a kerekasztal szerepe különösen a zökkenőmentes kommunikáció és az információáramlás szempontjából lehet fontos. — Sajnos a nemzetiségek országos képviselőinek megkérdezése mellett Budapestet a törvényhozók mindig kire­kesztették a véleményezési folyamatból. - világítja meg más oldalról a kerekasz­tal létjogosultságát Hollósy Tiborné, a szlovákok fővárosi elnöke. — Természe­tesen nem akarunk rivalizálni az orszá­gos nemzetiségi önkormányzatokkal, mivel viszont nem alájuk tartozunk, sze­retnénk, ha minket is megkérdeznének a velünk kapcsolatos jogszabályok megal­kotása előtt. A Fővárosi Nemzetiségek Kerekasz­talának megalakulását melegen üdvö­zölte a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. A szervezet ettől függetlenül még keresi helyét, és főleg működésé­nek formáit, egyelőre több az elképze­lés, mint a konkrétum a jövővel kap­csolatban.­­ A kerekasztal most amolyan fórum­ként funkcionál, nincs bejegyezve sehol, viszont kétségkívül létezik - mondja Rusz Boriszlav, a budapesti szerbek elnö­ke. - Tevékenységünk jogi feltételeinek kidolgozása még várat magára, de sze­rintem nem kell elkapkodni semmit. A folyamatosan formálódó szervezet kiadásait pillanatnyilag a szlovákok és a ruszinok közösen fedezik. A postakölt­séget például az előbbiek állták, a kerekasztal magalakulását hírül adó faxokat az utóbbiak küldték meg a la­poknak. A szerveződés dísztelen pecsét­je pontosan kilencezer forintba került, ám alapítói már azt tervezik, ha dolgaik jól alakulnak, nemsokára a civil szerve­zetekhez hasonlóan pályázatok útján va­lósítanák meg terveiket. F. Zs. Tevékenységünk jogi feltételeinek kidolgozása még várat magára, de szerintem nem kell elkapkodni semmit. A fekete ember szezonja Ne hajbókoljá’, mit hajbókolsz! - kur­jant bele a fekete ember a villamos me­leg csendjébe. Az ablakon túlról úgy nézhetünk ki, mint egy sárga közlekedő edényben utazó trópusi halraj. Színesek vagyunk és nedvesek, közöttünk egyedül a feke­te ember van feketében. A bőre is feke­te, mint aki most jött föl a bányából egy különösen hosszú műszak után. Ő veszi észre a megállóban a Fedél nélkül című lapok kötegeivel táncoló hajléktalant. Akinek mozdulata, ha két sasszé között behajolna egy-egy kocsiablakon, egy lakás szolgálatkészségére emlékeztet leginkább: biccentés, mély meghajlás, az orra bukás bekövetkezte előtt épp csak egy pillanattal hátrafelé egy ke­cses fordulat. Tánctanárok tán örömüket lelnék a produkcióban, a közönség azonban kö­zömbös, a maga bajaival van elfoglal­va. Ez nem a fedél nélküliek ideje. Ká­nikulában nemcsak a fedél, hanem a leglengébb ruházat is szükségtelennek látszik. Legalábbis ilyenkor hallgat a lelkiismeret. Talán másként lesz télen. A fekete embernek mégis szólnia kell. Szózatát előbb a hajléktalanhoz, majd a villamos népéhez intézi. - Hajbókol! Itt hajbókol! A múltkor meg, amikor magammal vittem dolgoz­ni, meglógott. Pedig nem is mentünk messze, csak ide a hegyre, egy építke­zéshez. Bólogat a fekete emberrel szemben ülő nett, szikár öregúr, hát igen, dühítő ez, de mit tehetünk. A fekete ember er­re előrelendíti a karját. - Rohad a karom, rohad az egész tes­tem, látja? Mégis dolgozom. Ajjaj. Nagyon is látjuk, hogy tele van friss, meg varas sebekkel a fekete em­ber. - Nekik fizetnek, engem le sem szá­zalékosak, én dolgozom. Muszáj is, meg dolgoznék amúgy is. Mert ez a nép, ez a magyar, ilyen. Dolgozik, el­tart mindenkit, befogad mindenkit, ilyen hülye nép nincs még egy, mint a mienk. Tátogunk. A melegtől, a sebek látvá­nyától. Kevés a levegőnk is. Tán ezért nem válaszol senki. Ezért a fekete em­ber megkérdi: - Igazam van? Most azt kéne válaszolnunk, a békes­ség kedvéért legalább, hogy igen, mi hülye nép vagyunk. De csak bámuljuk a saját, meztelen karunkat — istennek hála, folt sincs rajta­­, nem bocsátko­zunk vitába. Majd télen, akkor majd elmondjuk, mit gondolunk fedélről, Fedél nélkül­­ről, és e témáról általában. Mert most strandszezon van, a hajléktalanoknak meg télen lesz szezonjuk, s mi már csak ahhoz tartjuk magunkat, hogy minden­nek megvan a maga ideje. K. Zs. A Krúdy utca sarkán fotó: Kováts zsolt Vezetékcsere tájékoztatás nélkül? Hetek óta csak ásnak és fúrnak a Tátra utca és a Balzac utca környékén MUNKATÁRSUNKTÓL A közműfelújításokkal kapcsolatos tá­jékoztatás hiányát kifogásolja egy újlipótvárosi olvasónk, Virág Miklós. Mint írja, a Balzac utca és a Tátra utca környékén hetekkel ezelőtt felásták a járda és az úttest felét, és a hatalmas gé­pek még mindig ásnak, bontanak. Se­hol egy tájékoztató, hogy mindezt miért és meddig csinálják, hogy mi a célja, majdani előnye a lármás, koszt és port árasztó munkának. A lakók egymás közt cserélnek ismeretlen eredetű infor­mációkat. Beszélnek a távfűtési hálózat felújításáról, csatornajavításról, új víz­vezeték lefektetéséről, kábelcseréről. Nem lenne egyszerűbb értelmes tájé­koztatókat kiragasztani, hogy a lakók megismerjék a helyzetet, alkalmazkod­ni tudjanak a körülményekhez, vagy ne adj’ Isten, még véleményt is alkothassa­nak arról, hogy mindez az ő érdekükben történik, a leggazdaságosabb módon, jól szervezetten? - kérdezi olvasónk. Távhővezeték épül - tájékoztatott Ju­hász Csaba, a XIII. kerület építési osz­tályának csoportvezetője. A jelenleg a Balzac utca és a Tátra utca sarkánál zaj­ló munka része annak az ötéves prog­ramnak, melynek során a Főtáv kicse­rélteti a teljes újlipótvárosi hálózatot. Erre egyrészt a vezetékek elavulása, másrészt az egész fűtési rendszer kor­szerűsítése miatt van szükség. A felújí­tás után minden házhoz egyenként jut el a fűtés és a meleg víz, így ha valahol esetleg üzemzavar keletkezik, a javítás idejére nem kell egész háztömbökben szüneteltetni a szolgáltatást, elég csu­pán az adott épületben. A távfűtő veze­tékeknél pedig különösen fontos a hőveszteség minimálisra csökkentése, hiszen forró víz kering a csövekben. A korszerűbb vezetékkel így a szolgálta­tás minősége is javul. Az utak felbontására egyébként több lépcsőben ad engedélyt a polgármesteri hivatal illetékes osztálya. Először a be­ruházó kér hozzájárulást az építéshez, majd ezt kiegészítve a részletes tervek­kel - így például az érintett terület új útvonaltervével - a kivitelező kéri az útfelbontási engedélyt. Angyalföld egyik specialitása, hogy a közműcégek év elején közzéteszik tervezett munkáikat a kerületi újság­ban - ebben egyébként éppen a Főtáv volt az első -, a kivitelező pedig a kö­zös képviselőkön keresztül köteles tá­jékoztatni az érintett környékbelieket a munka kezdetéről és várható befejezé­séről. Ennek ellenére előfordulhat, hogy esetleg nem mindenkihez jut el az információ. Most mindenesetre megnyugtatjuk a környéken élőket, sokáig már nem kell tűrniük az építkezést, mert ott július vé­gén befejezik a munkát. Hét végén vármegyefesztivál Több ezer érdeklődőt várnak a szervezők a hét végi Ezredvégi vármegyefesztivál­ra a Pest Megyei Önkormányzat épületé­nek udvarába (V. kerület, Városház utca 7.). A kétezer szereplőt felvonultató programot ma 17 órakor Krizsovenszky Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke nyit­ja meg, majd Nagy Júlia, a rendező Pest Megyei Közművelődési Információs Központ igazgatója, a fesztivál háziasz­­szonya köszönti a közönséget. Ezután ezüstgyűrűket adnak át a megyében dol­gozó népművelőknek. A megnyitót a Gödöllői Szimfonikus Zenekar műsora zárja. Este fél 8-kor Simorka Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílik kiál­lítás. A fesztivál ideje alatt további tárla­tok láthatók Pest megye amatőr művé­szeinek munkáiból. A szombat a folklór jegyében telik majd el. Délelőtt 10 órakor vonulnak be a fellépő csoportok a vármegyeháza udva­rába. A tájegységi bemutatókon népi tán­cokat láthat a közönség. Délután egykor kezdődik a Kultúrával a Nyugat kapujá­ban című nemzeti fesztivál térségi bemu­tatója. . Délután 5-kor a díszteremben mutatják be Adventtől a bagi búcsúig címmel a bagi asszonyok templomi viseletét, Nagy Jenőné azonos című könyve alapján a Bagi Nyugdíjas Klub tagjainak közremű­ködésével. Este nyolckor Szomszédolás Pest me­gyében címmel kezdődik a gálaműsor. Színpadra lép a Kartali és a hévízgyörki asszonykórus, a Gödöllő Táncegyüttes, a Forrás Néptánc Együttes - Százhalom­batta, a Kéve - Ráckeve, a Tápiómente - Nagykáta, Opanke - Pomáz, Csata tánc­­együttes - Isaszeg, a Hagyományőrző Népi Együttes - Veresegyház, Báló Lipót Hagyományőrző Együttes - Csömör, Muharay Elemér Népi Együttes - Bag, Benedek Krisztina - Gödöllő. A zene­karok: Fix-stim, Mente, Dűvő. A Belvárosi Faluban lesz fonó, kézmű­ves-bemutató, kézműves-foglalkozás, a vásárosok udvarában falusi ízek kóstoló­ja, népi és iparművészeti kirakodóvásár. A vásártéri színpadon este 7-kor a 40 ta­gú huszárkórus énekel. Vasárnap a vármegyeszínpadon 10 órá­tól százhalombattai, fóti, bagi, inárcsi és vecsési bábosok, színjátszók előadásait tekintheti meg a közönség. A kézművesek és a vásárosok udvarában folytatódnak a szombati bemutatók, a falusi ízek kóstoló­ja, a népi és iparművészeti kirakodóvásár. A vásártéri színpadon a sóskúti és a dányi ifjúsági zenekar, a Jeszenszky-jazzbalett váci csoportja, a monori mazsorettcso­­port, a pilisvörösvári mazsorett és ifjúsági fúvószenekar, az érdi Frutti Jazzbalett és Holiday SE szerepelnek. A programok a ma esti hangverseny és a szombat esti gálaműsor kivételével — ezek bevételét árvízkárosultak javára ajánlják fel - díjtalanul látogathatók. B. A. G. A hévízgyörki asszonykórus tagjai FOTÓ: BALÁZS GUSZTÁV HIRDETÉS Számos üzlet, számtalan akció WESTEND CITY CENTER A Peugeot biztosítja Önt! Egy évig nem kell cascót fizetnie, ha most vásárol részletre Peugeot Boxert vagy Expertet! Már 2 év futamidőre, legfeljebb 65% kezdőbefizetéstől. A biztosítás kulcsa most az Ön kezében van! PEUGEOT^ 1134 Budapest Dózsa Gy. út 61. Tel.: 452-0390 Tel./fax: 350-6204* PEUGEOT

Next