Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. június

2000-06-09

­ Folytatódik az újpesti rágalmazási per A II—III. Kerületi Bíróság május 26-án kelt végzésében megszüntette a büntető­­eljárást Kiss Sándor újpesti szocialista frakcióvezető ellen, akit Derce Tamás IV. kerületi polgármester jelentett fel nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelen­tős érdeksérelmet okozó rágalmazás vét­ségének alapos gyanúja miatt - minder­ről az érintett tájékoztatta lapunkat. Kiss elmondta: a lapunknak adott interjújá­ban, illetve a Nap-keltében tett kijelenté­sei miatt perelte őt be a polgármester. A frakcióvezető utalt arra, hogy a fel­jelentő szerint alaptalan volt egyebek mellett az a kijelentése, hogy a helyi ká­beltelevíziós hálózat eladásakor a vételár a képviselő-testület által eredetileg szen­­tesítettnél végül százmillió forinttal ke­vesebb volt. Idézve az elsőfokú bírósági indoklást, Kiss elmondta: megállapításai politikai tényeket tartalmaztak, a cikk pedig összességében sem foglalt magá­ban gyalázkodó, a feljelentő személyére sértő kifejezéseket. Derce Tamás reagálásában rámutatott: egy eljárásnak akkor van vége, ha az jog­erős ítélettel lezárult - ez esetben azon­ban erről szó sincs, hiszen a végzés ellen fellebbeztek. A polgármester számára nem kétséges a majdani másodfokú dön­tés, hiszen szerinte a bíróság egy sor eljá­rásjogi hibát követett el: tárgyalás és bi­zonyítási eljárás nélkül hozott végzést, ami lényegében burkolt ítélet. Nem volt tekintettel az elsőfokú bírói döntés arra a kifogására sem, miszerint Kiss Sándor állításával - tudniillik, hogy Derce Ta­más a kábeltelevíziós szerződést vissza­­dátumozta - burkoltan közokirat-hamisí­tással vádolta meg a polgármestert. Der­ce úgy gondolja: Kiss Sándornak, mi­előtt a végzésről nyilatkozott volna, „ala­posan el kellett volna mélyednie a polgá­ri perrendtartás rejtelmeiben”. K. A. I. NÉPSZABADSÁG BUDA­ ÚJ­PEST 2000. JÚNIUS 9., PÉNTEK Eladják a Récsei garázst és a villamosremízt Legújabb informatikai rendszerét is árulja a BKV­­ Év végéig százötvennel csökkentik a dolgozói létszámot Idén eladja a műemléki védettség alatt álló Récsei autóbuszgarázst, jö­vőre pedig a századfordulón épült zuglói villamoskocsiszínt a BKV Rt. Mindkét ingatlan iránt már a meghir­detés előtt sok befektető érdeklődik. Hamarosan megválik a cég a TVaffi­­com Hírközlési Kft.-jétől, és fontol­gatja a nemrégiben négymilliárd fo­rintért kiépített informatikai rend­szer értékesítését is. A BKV létszáma év végéig százötvennel csökken. Hamarosan költözik a harmincas évek elején épült Récsei buszgarázs, a Budapesti Közlekedési (BKV) Rt. ugyanis bezárja a telephelyet és eladja a 3,2 hektár alapterületen fekvő ingatlant — tudtuk meg Menyhért Lászlótól, a BKV igazgatási és humánügyi vezér­igazgató-helyettesétől. A társaság nyílt értékesítési pályáza­ton várja majd a befektetőket és árajánla­tukat, amely nem lehet kevesebb nyolc­­százmillió forintnál. Legalább ennyit kell ígérnie - és majd fizetnie is - annak, aki hozzá akar jutni az ingatlanhoz, ame­lyen a csarnok mint ipari műemlék, vé­dettség alatt áll. Ez kissé nehezítheti ugyan az értékesítést, illetve az épület to­vábbi hasznosítását, de sikertelenségtől nem tart a tulajdonos, hiszen a Récsei iránt már most, hetekkel a meghirdetés előtt nagy a befektetői érdeklődés. A te­lephely teljes kiürítése még legalább másfél hónapig tart, és csak ezután jöhet­nek a vevők. A társaság ettől az üzleti ak­ciótól még idén bevételt remél. A zuglói kocsiszín eladásából jövőre lehet pénz, bár a befektetők már most is élénken érdeklődnek a valamivel több mint egyhektáros terület iránt. A BKV azonban addig nem akar a telephelytől megválni, amíg a Kőbánya felől az Örs vezér terére futó 13-as és a Nagy Lajos király útjáról érkező 62-es villamos vá­gányait össze nem kötik. Elképzelések szerint ezt a régóta dédelgetett tervet már jövőre megvalósíthatják. Egy Örs vezér terei beruházás során ugyanis a meglévő gyalogos-aluljáróhoz olyan ki­járatot építenek, amely a felszínen elbír­ja a villamosforgalmat. Ekkor már nem lesz szükség a zuglói - a Bosnyák téren található - kocsiszínre, így eladhatja a közlekedési társaság. A kocsiszín funk­cióváltására előbb-utóbb sort kellett ke­ríteni, hiszen a kerület új építészeti sza­bályozási terve korszerű, tetszetős vá­rosközpont kialakítását tartja célszerű­nek, és ebbe a remíz képe sehogyan sem illeszkedik - tudtuk meg a kerületi ön­­kormányzatnál. A BKV a kisebb ingatlanok értékesí­téséből idén egymilliárd forinthoz jut, ám a bevétel növelésére néhány akciós tervet is készített. Ezek egyike a Récsei eladása is, ám az abból származó bevé­tel csak töredéke annak, amelyet a tár­saság saját hírközlési cégének, a több milliárd forintot érő Trafficom Kft.-nek az eladásától vár. És még ennél is lénye­gesen több pénz reményében fontolgat­ja a cég az alig két hónappal ezelőtt üzembe helyezett TransIT informatikai rendszer eladását. Nem mintha erre a Közép-Európában is egyedülállóan kor­szerűnek számító hálózatra nem volna szüksége a cégnek - több mint két évig telepítették, és összesen négymilliárd forintba került -, de az eladásától remélt több milliárd forint legalább ennyire fontos a BKV-nak. A fővárosi tömeg­­közlekedés és a társaság működése szempontjából hasznos elemekről azon­ban nem mondanak le, a rendszer új tu­lajdonosától bérlőként vennék igénybe a szolgáltatást. Német H. Erzsébet Egy-két hónapon belül eltűnnek a buszok a hetvenéves, műemléki védettségre javasolt épületből fotó: szabó Bernadett Ganz is járhatott e lépcsőkön Reformkorból származó csigalépcsőt avattak tegnap az Öntödei Múzeumban. A gyönyörű szerkezet egykor a Ganz ta­nonciskolájában állt, amelyet 1996-ban lebontottak. Az iskola épületei a legré­gebbi Ganz-házak közé tartoztak, a XIX. század első feléből származtak. Ráday Mihály be is mutatta őket városvédő mű­sorában megőrzendőkként, mégis sza­nálták őket. Talán a lépcső is eltűnt vol­na, ha a városvédők nem eléggé éberek, így azonban az Elektrotechnikai Múze­umba került, amely továbbadta az Öntö­dei Múzeumnak. Ott külön sarokban állí­tották fel, és építettek hozzá galériát is, melynek korlátját régi öntöttvas korlátok díszes elemeiből alakították ki. Ezeket a Kandeláber Rt., a Patina Kft. és a kupi Ferro öntöde gyártotta újra. Bontáskor a lépcső tizenhat foka eltört, ezeket is pó­tolni kellett. A lépcső felavatása alkal­mából újra látható Az öntöttvas az építé­szetben című kiállítás is. Cs. L. Az öntöttvas szerkezet új helyén, az Öntödei Múzeumban fotó: Kovács bence Az Istvánmezei út—Szabó József ut­ca—Cházár András utca-Thököly út között működő buszgarázs 1930 no­vemberében épült Mihailich Győző és Hültl Dezső tervei alapján. Előbb Szent Domonkos, majd Szent Imre nevét viselte, 1948-ban pedig a Bu­dapest ostromában meghalt kalauz, Récsei Ernő tiszteletére Récsei üzemegység lett. Az építmény száz méter hosszú, hetvenkét méter szé­les, több mint tíz és fél méter magas. Különlegessége, hogy főtartóinak belső térbe nyúló részét alul és felül üveggel borították: a tervezők, sza­kítva a korabeli építészeti dogmá­val, a belső szerkezet bemutatása helyett fénysávokkal tagolták a te­tőt. E hatalmas, egységes tér kiala­kítását a kivételesen nagy fesztávol­ságú szerkezeti megoldás tette lehe­tővé. A falakat óriási üvegfelületek és kevés, világosra vakolt építészeti elem tagolja. Az utcai homlokzat pilléreit Szabó Rezső Antal és Bory Jenő (közlekedési dolgozót és utast formázó) szobrai díszítik. A műem­lékvédelmi hivatal felvette az épít­ményt a védettségre javasolt épüle­teket, létesítményeket, városrészle­teket tartalmazó listájára . (B. T.) Leépítéselbocsátás nélkül A Récsei garázs megszűnése miatt csaknem ezer BKV-dolgozót, többségükben jár­művezetőket kell a város különböző pontjain működő üzemegységekben elhelyezni. Senkit nem tesznek utcára, hiszen sofőrökből mindig hiány van, csaknem hetvenen mégis­­ végkielégítéssel — távoznak a cégtől. Sokan közülük vidékről jártak be dol­gozni, a Keleti pályaudvaron szálltak le, ahonnan gyalog is csak néhány percnyire van a régi garázs. Most azonban Óbudára vagy Cinkotára kellene átmenniük, és ezt nem vállalják. Azok, akik legalább huszonöt évet töltöttek a cégnél, végkielégítésként leg­feljebb tizenhat havi bérre számíthatnak. A tizenhét év vagy annál kevesebb munka­­viszonnyal rendelkezők pedig a törvény szerinti félévi bért kaphatják felmondáskor. Bár a cég nem szívesen válik meg a járművezetőktől, az önkéntes távozások miatt egyszerűbben és fájdalommentesebben lehet a létszámleépítést is végrehajtani. Vág Péternétől, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének el­nökétől megtudtuk, a társaságnak az év végéig százötvennel kell csökkentenie lét­számát. A háromlépcsősre tervezett szűkítést azonban elsősorban korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazással hajtják végre. Kevés érdeklő a gödör iránt Információink szerint a várakozásokhoz képest eddig csekély volt az érdeklődés az Erzsébet téri pályázati dokumentumok iránt - a június 17-ei határidő előtt tíznél kevesebben vásárolták meg azokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tender eredményessége veszélybe kerül. Jordán Péter, az Erzsébet téri beruházási iroda vezetője úgy vélekedett, hogy várhatóan lesz nyertese a kultuszminisztérium által április közepén kiírt pályázatnak. A bírá­lóbizottság még nem döntötte el, hogyan választják ki a legjobbnak ítélt tervet: tit­kos szavazással vagy pontozással, esetleg más módon. Annyi biztos, hogy a tender beadásának határideje július 17., az ered­ményhirdetésé augusztus 11. A kormány és a fővárosi önkormány­zat márciusi megállapodása alapján a be­ruházásnak 2002. április 15-ig kellene befejeződnie. Azt is rögzítették a szerző­désben, hogy a buszpályaudvart az átadás előtt fél évvel kell kiköltöztetni, ami 2001 őszét jelenti, e szerint jövő év márciusá­ban kezdődhetne el a beruházás. E. N. ­ Tápiószentmárton: Attila palotája ________________MTI-JELENTÉS________________ Felépítik Attila hun király egykori palotá­jának mását Tápiószentmártonban - kö­zölte Tóth János, a Pest megyei település polgármestere. Kocsi János vállalkozó, a Kincsem Lovaspark tulajdonosa kétszáz­­millió forintos költséggel hozná létre a fából készülő palotát, amelynek terveit és makettjét Domonkos László készítette el. Priszkosz rétor, bizánci követ útleírásban megörökítette Attila udvarában tett láto­gatását. A műből arra lehet következtetni, hogy Attila fapalotája a mai Tápiószent­márton közelében állt. Az előkerült lele­tek arra mutat, hogy e vidéken előkelősé­gek éltek, s ott állhatott Attila udvara. Sőt az sem kizárt, hogy e környék rejti sírját is — vélekedett a polgármester. A vár két­száznegyven négyzetméter alapterületű lesz, tizennyolc méteres toronnyal. A fa palotában egyebek mellett konferencia- és színházterem kap helyet. A polgármes­ter elmondta: befektetőket keresnek, akik részt vállalnának a beruházásban. A mun­kálatok még az idén megkezdődhetnek. Lapszél Újpest Két új hulladékudvart nyit ma a Főváro­si Közterület-fenntartó (FKF) Rt. és az önkormányzat a IV. kerületben, az Ugró Gyula utca 1-3. alatt, a másik a Zichy Mihály utca és az Istvántelki út sarkán. Az FKF Rt. városszerte működő zöldud­varainak száma ezennel tízre nőtt. Mátyásföld Ma délután két órától a XVI. kerület polgármestere, Szabó Lajos Mátyás és a helyi rendőrkapitányság vezetőhelyette­se, Horváth György a Bökényföldi út Zsemlékes utca felőli részén várja kötet­len beszélgetésre a kerület lakóit. Pestszentlőrinc Szétvált a XVIII. kerületi képviselő-tes­tület többségét alkotó MSZP-SZDSZ- frakció, az SZDSZ két képviselője külön csoportot alakított. Ez nem veszélyezteti a koalíciót - mondták e lehetőséget arra használják, hogy markánsabban képviseljék az SZDSZ álláspontját.

Next