Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. augusztus
2000-08-01
24 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD Világjáró muzsikusok ekhós szekéren Rögtönzött ír kocsmazene a visegrádi országúton Meleg van, lihegtük csuklónkat a szélbe tartva Visegrád-Szentgyörgypuszta aljában, amikor szembe jött a karaván. Négy ekhós szekér, lovak, pánik, kecskék, libák, tyúkok, madzagok, rongyok. A szekerek zörögtek, a rossz fazékba ültetett árvácskák sárgája az egyik póni hátán kornyadozó két gyerek haja színéhez volt hasonlatos, egy libegő ponyva két sarka közé feszített spárgán ruhák száradtak. Cigánykaraván - szóltunk lenyűgözve, de rögtön tudtuk, hogy az nem lehet. Hollandiában, Franciaországban, Itáliában lehetne, nálunk másképp van. Amerre ez a karaván ment, kapták elő kamerájukat, fényképezőgépüket a turisták mind, berregtettek, kattogtattak, követték a truppot le, egészen a Duna partjára. Amikor a szekerek népe alkalmi karámot kerített a lovak közé, s a félkörbe állított szekerek háta mögött asztalt terített, hogy ebédelni kezdjen, jött egy turistabusz. Utasai előőrsbe küldték idegenvezetőjüket, aki udvariasan megérdeklődte, filmezhetnek-e az emberek. A szekeresek nem voltak barátságtalanok, de azt mondták, nem. Mi meg bólogattunk, hogy tényleg, milyen civilizálatlan viselkedés ez, belebámulni valakinek a tányérjába, amiből épp a túrót eszi, filmezni a szabad tűz fölött lógó, feketére égett teáskannáját, amiből a forró vizet töltögeti. Miközben belebámultunk a tányérjukba, amiből a túrót ették - vajon ők maguk csinálják, kecsketejből? - és járt a szemünk körbekörbe, mintha kis zöld akárkik ereszkedtek volna közénk egy másik galaktikából. Ilyen idétlen tud lenni az ember, ha rendszeresen ágyban alszik. A turistákat udvariasan elhessegették - akik különben udvariatlanul és elszántan újra visszajöttek—, mi maradhattunk, s az ismerkedésre, barátkozásra való őszinte szándék diadalát ülhettük volna, ha kicsit jobban tudunk angolul. Minekutána sokadszor is megállapíthattuk, hogy nincs mese, nyelveket tudni kell. Ha nem mi megyünk, jönnek hozzánk. Az emberhez most már bármikor odaléphet a börgözdallói buszmegállóban egy viking, hogy a pusztatemplom iránt érdeklődjék. Szégyenletes angol tudásunkkal is sikerült azonban kiderítenünk, hogy a Hiponette Társulatot van szerencsénk megbámulni. Vándormuzsikusokból áll a társaság. A finn Violet Hiponettes tubán játszik és énekel, s marionettbábokat mozgat könnyű csuklóval a nagyérdemű örömére. A francia Francoise Grimaud hegedül, Lucie Galibous Kanadából a harmonikával bánik jól, a portugál Taika Hiponettes énekel és harmonikán játszik, Arno Azinallagre pedig szicíliai zsonglőr, csak neki most épp Franciaországban akadt elintéznivalója. A muzsikusoké egy külön világ, mosolyogtak némi jól érzékelhető szánalommal rajtunk, amikor az iránt érdeklődtünk, hogyan sikerült összetalálkozniuk, amikor a világ legkülönbözőbb tájairól indultak. Jöttek, mentek, egyszer csak egy helyen voltak, mondták. S hogy jól megvoltak, együtt is maradtak. Szekereiket maguk készítették - Violet a nagyobb hihetőség kedvéért még a két tenyerét is elénk tárta, hogy ezzel, nincs járják a világot. Egy-egy téren, vendéglő közelében, vásáron megállnak, muzsikálnak, s amit kapnak érte, abból élnek. Hogy abból meg lehet-e élni, azt már nem kérdeztük, ámbár láttuk, hogy a társulat tagjai nem küzdenek túlsúllyal, vékonyak, mint a szíj. És vélhetően éppoly erősek is. El nem tudtuk ugyanis képzelni, amint egy nyári vihar után a köhécselő, ázott trupp a tb-kártyáját keresgéli a tapolcai orvosi rendelőben. Tapolcát különben nem véletlenül emlegetjük: annak közelében kapott téli szállást a Hiponette társulat októbertől februárig egy üres házban. Mert a magyarok nagyon rendesek, barátságosak, lehet rájuk számítani, mondta Violet. Szeretik Magyarországot, bólogatott mindannyiuk nevében Taika Hiponettes. A gyerekek is? — kérdeztük erre, mert kiskorúból négyet is láttunk a szekerek közül. Most még igen, ez van, ezt kell szeretniük, legyintett a felnőtt társaság, majd akkor lesz baj, ha tizennégy-tizenöt évesek lesznek. A bajok olyankor szoktak kezdődni. Iskoláikat különben úgy végzik, hogy utánuk küldik a tananyagot, s hazamennek vizsgázni. Haza, hová? Erre már nem kaptunk választ. Nyári vízpartokon azonban ilyen kérdések felett nem időz el az ember sokáig. Különösen, ha a vándormuzsikusok előhozzák zeneszerszámaikat, s olyan ír kocsmazenét rögtönöznek a réten, hogy a visszaóvakodott turisták is szélesen mosolyognak. Jót írtunk róluk, szólt utánunk Taika Hiponettes, és mi hogyan is tehetnénk mást. Pláne hogy visszapillantva még láttuk, amint Francoise egy cigányprímás eleganciájával lenget utánunk egy magyarosan a vonóba húzott magyar bankót. K. Zs. A Hiponette Társulat rögtönzött bemutatója fotó: Kováts zsolt Budapest vendége: Dagadu Kati Azt mondja magáról az Afrikából jött Dagadu Kati, hogy ő szerencsés ember, mert azzal keres pénzt, amit szeret csinálni. Most Berlinbe megy egy hétre gyöngyöt fűzni. A budapesti afrikai népművészeti kiállításra, amely a héten zárt Budapesten, eljött Berlinből egy hölgy, megnézte a nyakláncait, és meghívta egy hétre, hogy a gyöngyeiből, amelyeket Maliból, Beninből, Elefántcsontpartról vásárolt, meg amit Dagadu Kati hozott Ghánából, nyakláncokat fűzzön. - Én abból élek, hogy az ízlésemet valaki értékeli - jelenti ki magabiztosan. Tudatlanságomat szégyellve kérdem, hogy ez akkor egy művészet? De amikor mutatja, miket csinált, már nem várok választ. Igen, a nyakláncba fűzött üveggyöngyöknek, kagylóknak, csontoknak, achátoknak - nem tudok rá jobb szót - művészi a dallamuk. Az tudható a történelemkönyvekből, hogy a korai európai utazók üveggyöngyöket vittek a nyugat-afrikai partokra, és aranyra cserélték a bennszülöttekkel. Az ilyesmin fel is háborodhat az ember. Dagadu Kati jó sokat összegyűjtött ezekből az üveggyöngyökből, és én csak most tudtam meg, hogy a legszebbek közülük évszázadokkal ezelőtt, a muranói üveghutákban készültek. Egy fekete mag köré nyomták ki egymással ölelkező színekben az üvegpasztát, és feldarabolták. De a csehek, a hollandok meg az angolok is csináltak színpompás üveggyöngyöket. Az igazat megvallva, nem csodálom, hogy ezekért a tekergő színű, szemkápráztató ékszerekért cserébe készséggel odaadták az unalmas sárga aranyat. Dagadó Kati, amikor Miskolcon végzett olajmérnök férjével megérkezett Accrába, már értett a zsinórok csomózásához, a „makraméhoz”, mert a gépi forgácsolás mellett, amelyre a szakmunkásképzőben oktatták, és amelyben a diósgyőri gépgyárban gyakorlatot szerzett, már idehaza elsajátította. Afrikában azután megtanulta a gyöngyök jelrendszerét. Amikor a gyerekei megszülettek, anyósa kék gyöngyszemet hozott, és azt kívánta, hogy a csecsemő csípőjére kösse. A kismamák a sikeres szülés után fehér gyöngyöt kötnek a nyakukra, más és más színű gyöngyökkel jelölik meg az ikreket. A férfivá avatás során minden stádiumban különböző színű gyöngyöt fűznek fel. Abból, hogy ki milyen karkötőt visel, tudni lehet, melyik törzsből való és mi a rangja. Vagy abból, hogy milyen nyakláncot hord. Nem egyforma szemekből fűzött kalárist, hanem olyan füzért, amelynek minden szeme más. A gyöngy kincs, a törzsfőnököt - a királyt - beiktatásakor gyöngyökkel ajándékozzák meg. Más gyöngysort köt csuklójára az uralkodó, mással övezi nyakát hitvese, és mást visel a törzs varázslója. Mindegyik gyöngyszem egy hangjegy, és mindegyik füzérnek más a melódiája. Mitől értékes egy gyöngy? - érdeklődöm. A gyöngy értékét színe és kora határozza meg, különösen pedig az, hogy mit adtak érte. Egy gyöngysorért egy aranyrögöt? Lehet. Az arany amúgy sem bizonyult annyira értékállónak. Talán majd a gyöngy. K. Gy. J. FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT PIllÉAZATI FELHÍVÁS INGATLAN-€RT€KB€CSIŐK KIVÁLASZTÁSRRA 1. A pályázat kiírója: Postabank és Takarékpénztár Rt. Budapesti Régió. 2. Választott eljárás: Nyílt, egyfordulós pályázat. 3. A pályázat célja: Azon természetes személyek vagy gazdasági társaságok kiválasztása, akik a pályázat tárgya szerinti értékbecslési tevékenység végzésére alkalmasak. 4. A pályázat tárgya: A lakossági hitelezés során fedezetként elfogadható ingatlanok értékbecslésének végzése a piaci érték meghatározásával az alábbiak szerint: • piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés termőföldnek nem minősülő ingatlanok esetében [25/1997. (Vili. I.) PM rendelet], • piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés termőföldnek minősülő ingatlanok esetében [54/1997. (Vili. I.) FM rendelet]. Az értékbecslésnek minden esetben tartalmaznia kell az alkalmazott módszer bemutatását, valamint az értékbecslést készítő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az értékbecslés tartalmáért és a megállapított értékért felelősséget vállal 5. Pályázók köre: A pályázaton részt vevők az alábbi feltételeknek megfelelők lehetnek • természetes személy esetén: 1. felsőfokú műszaki, jogi, közgazdasági vagy agrárvégzettséggel rendelkezzen, és 2. rendelkezzen ingatlan-szakterületen igazságügyi szakértői igazolvánnyal és/vagy egyetemi képzés keretében nyert ingatlanértékelői, ingatlangazdálkodói ingatlan-szakértői végzettséggel és/vagy legalább középfokú értékbecslői képesítéssel, és 3. rendelkezzen legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, és 4. vállalja, hogy a bankkal megkötendő együttműködési megállapodásban meghatározott díjnál magasabbat nem számít fel. • gazdasági társaság esetén: 1. az értékbecslést végző alkalmazottak rendelkezzenek felsőfokú műszaki, jogi, közgazdasági vagy agrárvégzettséggel, és 2. az értékbecslést végző alkalmazottak rendelkezzenek ingatlan-szakterületen igazságügyi szakértői igazolvánnyal és/vagy egyetemi képzés keretében nyert ingatlanértékelői, ingatlangazdálkodói ingatlan-szakértői végzettséggel és/vagy legalább középfokú ingatlanértékbecslői képesítéssel, és 3. az értékbecslést végző alkalmazottak rendelkezzenek legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, és 4. vállalja, hogy a bankkal megkötendő együttműködési megállapodásban meghatározott díjnál magasabbat nem számít fel. 6. A pályázati anyag munkavégzés nyelve: magyar. 7. A pályázat benyújtásának helye: Postabank és Takarékpénztár Rt. Budapesti Régió Titkárság, 1098 Budapest, Lónyai u. 38. 8. A pályázat benyújtásának határideje: a pályázat megjelenésétől számított 30 nap. 9. Pályázat tartalma: A fentiekben elvárt feltételek dokumentumainak, az értékbecslés alkalmazott módszereinek bemutatása, tömör szakmai tevékenység és referencia-értékbecslések bemutatása, az értékbecslés elkészítésének vállalási idejének közlése, a pályázó működési körzetének meghatározása, a vállalási díj bemutatása, nemleges köztartozásokra vonatkozó igazolások benyújtása egybekötve, két példányban. 10. Az eredmény közlése: a pályázati határidőt követő 15 naptári napon belül, írásban. 11. Egyéb: az ajánlatkérő fenntartja a jogot arra, hogy a pályázók közül bárkit indoklás nélkül elutasítson. Postabank és Takarékpénztár Rt. Budapesti Régió