Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. szeptember
2000-09-22
Megbukott egy korrupt közteres Letartóztattak egy korrupt közterületfelügyelőt, V. Miklóst. Feljelentés alapján, kedden fogták el a ferencvárosi rendőrök, miközben zsebre büntette az autósokat. A felügyelet igazgatója, Varsányi Péter lapunknak elmondta: miután a delikvenst előállították a IX. kerületi kapitányságon, és átvizsgálták ruházatát, csaknem száznegyvenezer forint, tíz dollár és harminc márka került elő zsebeiből. Ezután őrizetbe vették, a rendőrség hivatalos személy által folytatólagosan, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúja miatt megindította ellene az eljárást, Varsányi pedig felfüggesztette állásából. A Fővárosi Közterület-felügyelet májusi igazgatóváltása óta ez már a kilencedik eset, hogy korrupció alapos gyanújával vizsgálatot kezdtek a szervezet munkatársai ellen. Hat közteres ügye már bírósági szakaszba ért, kettőét az ügyészség vizsgálja, keddi a kilencedik eset. Varsányi közölte: addig folytatja a belső tisztogatást, amíg a szervezetnél minimálisra nem csökken a korrumpálhatóság lehetősége; ez a figyelmeztetetés a felügyelet vezető beosztású munkatársainak is szól. (A felügyeletnél egyébként nettó ötvenezer forint az átlagfizetés.) B.T. Búcsú a közigazgatástól MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) idén 6917 egyéni vállalkozói igazolványt adott ki, 4860-at módosított és 5392 vállalkozást szüntetett meg. Közlekedési irodája 5796 taxiengedélyt jegyzett be és 730-at vett vissza. 8686 taxisvállalkozást és 532 legálisan működő utazási irodát tart nyilván. Az első fél évben 145 idegenvezetőt, és 65 kereskedelmi szálláshelyet vett nyilvántartásba, emellett 761 vendéglátó egységet sorolt kategóriába. A BKIK idén 1350 ellenőrzést végzett a legkülönbözőbb területeken — olvasható a szervezet korszakzáró kommünikéjében, amelyben a közigazgatásban végzett munkát összegzik. Mint ismeretes, a közigazgatási feladatokat november elsején elveszik a kamarától. A BKIK október 15-ig fogadja azokat az ügyiratokat, amelyeket még el tud intézni. Ezután egy bő hétig még lehetőség lesz az ügyiratok beadására, de a határozatot már nem ott hozzák meg. A kamara elnöke, Koji László sajtótájékoztatóján közölte: a közigazgatási feladatok átadása után, önköltségi alapon tovább működtetik a vállalkozások alapítását segítő tanácsadó szolgálatot. Hozzátette: szerinte a közigazgatási feladatokat elvétele politikai döntés volt, szakmailag nem indokolt. Állatliert MUNKATÁRSUNKTÓL Interneten rendez árverést az állatkert és az eeebid.com Inc nevű cég. Az adakozó kedvűek jelképesen örökbe fogadhatják valamelyik állatot. Az így befolyó pénzt a hamarosan megnyíló Pálmaházban elhelyezendő trópusi kifutó kialakítására fordítják. A www.eeebid.hu címen lehet licitálni. Az állatkert egyébként nyolc évvel ezelőtt azért hozta létre alapítványát, hogy az intézményen és lakóin segítsen. Az állatok örökbefogadása is ennek egyik formája, az elmúlt nyolc év alatt majd ötezer állat talált nevelőszülőre. A www.eeebid.hu címen sportrelikviák is a jelképes kalapácsa alá kerülnek. Licitálni lehet többek között Kovács Ágnes dedikált úszósapkájára, Supola Zoltán tornász oklevelére és érmére, Kokó bokszkesztyűjére, a vízilabda-válogatott tagjainak aláírásával ellátott labdára. Az élsportolók és szövetségek által felajánlott tárgyakért befolyt összeget részben a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére, részben pedig az állatkert támogatására fordítják. A tapírlicit tízezer forintról indul NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK 31 Rendezik a Népszigetet Sportolásra, pihenésre szánják - Gyalogutak a Duna-parti sétány és a Zsilip utca között A Népsziget pihenő-rekreációs terület - mondja ki az a szabályozási terv, amelyet a napokban fogadtak el az angyalföldi képviselők. A kitűzött cél érdekében azonban számos tennivaló van, közművesíteni kell a területet és rendezni a meglehetősen kusza tulajdonviszonyokat. Ezzel azonban megoldódni látszik a fővárosi Duna-szakasz egyik legkisebb, de pihenésre, sportolásra igencsak alkalmas szigetének sorsa. Elfogadta a Népsziget szabályozási tervét a XIII. kerületi képviselő-testület. A tervtől a szigetnek a jelenleginél jóval szélesebb körű használhatóságát várják. A Népsziget legfőbb gondja ugyanis a kusza tulajdonviszonyokból eredő rendezetlenség. Az egész sziget két nagy telekből áll. Az egyik a sziget és a szemközti újpesti oldal között fekvő téli kikötő adottságait kihasználva - a Ganz hajójavítója, a másikon rengeteg kis üdülő épült. Ezeket bekerítették a tulajdonosok, pedig az egész osztatlan közös tulajdon. Így bármilyen építkezéshez az összes tulajdonostárs beleegyezése szükséges, amelyeket lehetetlen megszerezni, mert sok egykori vállalati üdülő gazdája megszűnt. Ilyen helyzetben senki nem áldozott pénzt felújításra, környezetrendezésre. Szintén akadályozza a fejlődést a közművek hiánya, valamint az ipari terület túlzott helyfoglalása. A hajójavító ugyanis a szükségesnél jóval nagyobb területen helyezkedik el, sok a kihasználatlanság miatt leromlott épület. A szabályozási terv szerint elsőként a tulajdonviszonyokban kell rendet vágni. Az osztatlan közös tulajdonként nyilvántartott csaknem tizenhét hektáros üdülőterületet a tulajdoni hányadok alapján önálló telkekké alakítják, és kijelölik a közterületeket. Ennek célja, hogy azok a látogatók is megközelíthessék a Dunát, akiknek nincs nyaralójuk. Jelenleg ugyanis a lekerített üdülők miatt a Duna gyakorlatilag el van vágva a sziget egyetlen útjától, a Zsilip utcától. A csatornahálózat kiépítéséig semmilyen engedélyhez kötött építési tevékenység nem folytatható, az ipari terület leromlott épületeire pedig felújítási vagy bontási kötelezettséget ír elő az önkormányzat. Az új szabályok szerint az ipari területen, tulajdonosváltás esetén a jelenlegitől eltérő tevékenységre és beépítésre nem adnak engedélyt. A jelenleg a MÁV iparivízmű-bázisát védő erdőt meg kell őrizni jelenlegi formájában, és amikor nincs szükség a vízbázisra, a kerítéseket elbontva átadni a nagyközönségnek. A terv szerint a Duna-parton sétányt alakítanak ki, amelyet gyalogutak kötnek majd össze a sziget közepén húzódó Zsilip utcával. A jelenlegi ipari területen hosszú távon vízisport-telepek, pihenő-szórakoztató létesítmények, kempingek létesíthetők, sok zöldfelülettel. A szabályozási terv végső célja, hogy a sziget a jövőben pihenésre, kikapcsolódásra, sportolásra alkalmas terület legyen, a jelenleginél sokkal több látogató javára. Ez a törekvés egybecseng azzal a tavalyi kormányrendelettel, amely alapján a teljes Népsziget hullámtérnek minősül, így csak közösségi, vízi sport és sporthorgászati építmények létesíthetők rajta. A funkció kialakítását tovább erősíti, hogy az ipar kitelepítésével javul a kikötő vizének minősége, csökken a Zsilip utca járműforgalma. A gépkocsiforgalom korlátozása egyébként amúgy is alapvető célja a szabályozási tervnek. A. G. Van mit szépíteni a környezeten fotó: szabó Bernadett A Szentendreitől a Palotain át a Molnár-szigetig A fővárosi Duna-szakaszon összesen nyolc sziget található, bár ezek egy részét már korábban összekötötték a parttal. Funkciójuk meglehetősen változatos, az ipari célra használt részektől a szigorúan védett területekig minden megtalálható rajtuk. A szakemberek megegyeznek abban, hogy - talán a Margit-sziget kivételével - a város nem használja ki megfelelően adottságaikat. Kevesen veszik igénybe kikapcsolódásra, pihenésre, sportolásra, persze a lehetőségek is meglehetősen korlátozottak a hidak hiánya, a nehéz megközelíthetőség miatt, bár ez védelmet is biztosít. A Szentendrei-sziget déli csücske szigorúan védett, mert onnan nyerik Budapest ivóvizének jelentős részét. Az északi részen lakó- és nyaralóépületek állnak. Területe 58 négyzetkilométer. A Palotai-sziget az újpesti parthoz közel fekszik. A parttól csak magas vízállásnál választja el a Duna erősen eliszaposodott mellékága. Területe az 1930-as évek óta 8,3-ről 40 hektárra nőtt. A Népsziget - Újpesti- vagy Szúnyog-sziget - felső végét 1858-ban összekötötték a szárazfölddel, az így kialakult öbölben pedig a fővárosi Duna-szakasz legnagyobb téli kikötőjét és hajójavító műhelyét rendezték be. A külső, nagy-dunai oldalon üdülők, vízisport-telepek állnak. Területe 50 hektár. Az Óbudai- (Hajógyári-) sziget déli része munkahely, irodákkal, bemutatótermekkel. Középső része kellemes park néhány vízisport-teleppel, északi vége pedig egyedülálló természeti érték. Az ottani ártéri erdőben egy felmérés során 121-féle, köztük 101 védett gerinces fajt számoltak össze. A sziget területe 108 hektár. A Margit-sziget Budapest belvárosának egyetlen komolyabb, kedvelt parkja. Területe 97 hektár. A Háros-sziget a fővárosi Duna-szakasz legdélebbi szigete. A budafoki ágban fekszik egy földnyakkal a parthoz kötve. Természetvédelmi terület, sűrű ártéri erdő borítja változatos élővilággal. Területe 105 hektár. A Csepel-sziget a hazai Duna-szakasz legnagyobb szigete. Területe 257 négyzetkilométer. A Molnár-sziget a ráckevei Duna-ágban Soroksár és Csepel között fekszik. Jobbára gyümölcsösök borítják, partján üdülők, sporttelepek, horgászhelyek találhatók. Területe 100 hektár. Otthonra lelt a kórusiskola Egy hónapja festenek, mázolnak, cipekednek a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola pedagógusai a szülők segítségével. Noha közben megkezdődött a tanítás erejükből arra is telik, hogy örülni tudjanak új, immár véglegesnek remélt otthonuknak. Az épületben kábelkötegek, malterosládák, létrák állják el a belépő útját, a folyosókon a legkülönbözőbb iskolabútorok és -felszerelések halmát kell kerülgetni. A fúrás-faragás, pakolás jellegzetes zajával azonban már versenyre kelt a zene is: a gyakorlótermekben folyik a délutáni oktatás. A Vár oldalában álló, tekintélyes, hagyományos múltú iskolaépületbe (ahol korábban a Schulek Frigyes építőipari szakközépiskola műhelyei voltak) a nyár közepén költözött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola. Június végén lejárt kispesti bérleti szerződése, így nem tudták megvárni a költözéssel a felújítás-átalakítás befejezését. A tanévkezdésig rendelkezésre álló szűkös idő legfeljebb tisztasági festésre lett volna elég, de a tizenkét évfolyamos művészeti iskola igényeinek megfelelően burkolni, szigetelni, új termeket kialakítani, berendezni, falakat áttörni és építeni kellett. A tantestület tagjai és a szülők együtt dolgoztak, dolgoznak az iparosokkal, így sikerülhetett időben megkezdeni a tanévet. A közismereti tantermek már elkészültek, most a zeneszobák, a szaktermek, a könyvtár, a tornaszoba és a kiszolgáló helyiségek kialakítása folyik. Még félig készen is látható: otthonos és szép, egyszerre modern és nívósan hagyományos lesz a kórusiskola új otthona. Hosszú út vezetett idáig - idézte fel az előzményeket Torvaji Lászlóné igazgatónő. Az 1988-ban alapított tizenkét évfolyamos kórsiskola egy újpalotai iskola négytermes fapavilonjában kezdte meg munkáját. 1995-ben már volt egy drámai költözésük (augusztus 31-én tudták meg, hol taníthatnak szeptember 1-jén). Kispesten béreltek épületet. A családok hűségesen követték őket. Van olyan diákjuk, akit szülei Felsőgödről hoztak Újpalotára, majd Kispestre, most pedig a Várba. A fővárosi önkormányzat által fenntartott iskola itt nívósabb, a jellegének jobban megfelelő körülmények közé kerül. Az épület saját ingatlan, amely reményeik szerint véglegesen otthont ad a kórusiskolának. Ahhoz, hogy a teljes programot (egész napos iskola, kamarazenei oktatás) a maximális létszámnak tartott kétszáznegyven tanulóval maradéktalanul működtetni tudják, előbb-utóbb további bővítésre lesz szükség. (Hiányzik például a konyha, az étterem, a délutáni tanulószoba, nincs tornatermük, hangversenytermük, kevés a gyakorlóterem, noha minden, arra csak kicsit is alkalmas helyiségből zeneszobát alakítottak ki.) A nehéz körülmények ellenére az iskola figyelemre méltó eredményeket mondhat magáénak. A napokban jöttek haza például Hannoverből, ahol egyik kórusuk, a Jubilate a magyar pavilonban és környékbeli kisvárosokban lépett fel nagy sikerrel. Korábban a linzi kórusolimpián három első hely az övék lett. Magas szinten tanulnak egyházi zenét is, ilyen jellegű hangversenyekre is számos meghívást, fellépési lehetőséget kapnak, s vállalnak templomi szolgálatot is. Nevelő hatása is van a sokféle közösségben, kórusban, zenekarban való részvételnek - számolt be az igazgatónő -, mindez a tanulók sok szabadidejét köti le, így itt nincsenek magatartási gondok. A nevelés alapelvének - Don Bosco nyomán - a megelőzést tartják, nem az utólagos fegyelmezést. Az iskola nem elsősorban zenészképző: a végzősöknek legfeljebb egynegyedéből lesz zenész, karvezető vagy zenepedagógus, a többiek - jól képzett humán értelmiségiként - bármilyen pályán jó eséllyel indulnak. Cs. Kiss Éva Romok az üzletközpont útjában A régészek ásnának, a befektető építene Albertfalván Harmincötezer négyzetméteres bevásárlóközpontot építenének a XI. kerületi Albertfalva központ római kori leletekkel zsúfolt területén. A GRC Hungária Kft. 1998-ban vette meg az ingatlant, amely régészeti védelem alatt áll, így amíg a régészeti feltárás nem történt meg, nem indulhat el a beruházás. MUNKATÁRSUNKTÓL Alberfalva sem maradhat ki a bevásárlóközpont-építési lázból, befektetők ugyanis több mint harmincezer négyzetméteres, tehát Lurdy Ház nagyságú komplexumot szeretnének felhúzni a városrészben. A 6-os út-Kitérő utca-Hunyadi János utca közötti százhektáros területet 1998-ban a GRC Hungária Kft. vásárolta meg 610 millió forintért. Úgy tudjuk, a cégnek már júniusban be kellett volna nyújtania az építési engedélyre vonatkozó kérelmét a kerülethez, ez azonban a mai napig nem történt meg. A térségben az albertfalvai római táborhoz kapcsolódó leletekre bukkantak, ezért a terület évek óta régészeti védettség alatt állt. A földhivatalban azonban a csak áprilisban jegyezték be a védelmet a bevásárlóközpont körüli telkekre, az áruház ingatlanának tulajdonlapjára pedig csak a napokban vezették ezt rá. A telkeken az ásatások befejeztéig nem lehet építkezni. Úgy tudjuk, ha a régészeti munka kizárja vagy korlátozza az építkezés megvalósítását, akkor a vevő elállhat a szerződéstől. A GRC egyelőre nem kívánt lapunknak nyilatkozni, hogy mi lesz a bevásárlóközponttal. A római kori ásatásokat végző Aquincumi Múzeum illetékeseitől megtudtuk, egész nyáron várták a beruházó jelzését, hogy kezdhessék a majdani bevásárlóközpont területén az ásatást. A feltárás vezetésére kijelölt régész ezért nem ment szabadságra. Jelzést azonban nem kaptak, így nem kezdhették el a munkát. A Levegő Munkacsoport még tavaly véleményezte a szabályozási tervet. A környezetvédő szervezet úgy gondolja, nem helyes, hogy újabb víz közeli - a Duna pár száz méterre van -, nádas-sásos növénytársulás esik áldozatul gigantikus építkezésnek. Kifogásolják azt is, hogy az ötvenszázalékos beépítési arány mellett csak harmincöt százalékos zöldterületi minimumot írnak elő - tudtuk meg Schnier Máriától, a munkacsoport alelnökétől. Hozzátette, a húszezer négyzetmétert meghaladó bevásárlóközpontokhoz környezeti hatástanulmányt kell készíteni, a tervek azonban két tömbre bontják a létesítményt, így az építtető ügyes módon mentesül a kötelezettség alól. NÉPSZABADSÁG-grafit