Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. október

2000-10-12

38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Villanegyed a pusztából Miniszterelnök, feltaláló, tudós és gyáros is lakott Szentlőrincen 1870 őszén kezdték építeni a Monarchia pénzügyminiszterének nyaralóját a pusz­­taszentlőrinci tölgyesben. Lónyay Menyhért volt a neve e közgazdász-politikusnak - Deák gazdasági tanácsadójának, az Andrássy-kormány pénzügyminiszterének, a rendi országgyűlések huszonéves centrista tagjának, Széchenyi lelkes hívének. Lónyay 1871-ben az uralkodó elismeréseként grófi címet írhatott neve elé. Ugyan­abban az évben Magyarország miniszterelnöke és az Akadémia elnöke lett. Hogyan került ez a rendkívüli dinami­kus ember Pusztaszentlőrincre, ahol nyu­galomba vonulása után végleges otthont talált? Az 1860-as évek végén parcelláz­tak a Pest város déli határával tőszomszé­dos hatezer holdnyi Szentlőrinc-pusztán. A hajdani „Grassalkovich-birodalom” akkori ura - a macedón Sina Simon - itthagyta birtokait és Magyarországot. (A néprege tudni véli, hogy távozásának oka az „idegen” becsületén ejtett otromba sértés egy magyar nemes részéről.) A Sina család magyarországi in­gatlanait áruba bocsátották. E parcellázások során szakadt ki a szentlőrinc-pusztai birtok­testből a Pesthez közelebb eső, így gyorsabban benépe­sedő Kispest, mely 1871-től ideiglenes szervezésű kis­községként működött. A kínálkozó üzlet lehetősé­gét használta ki gróf Lónyay Menyhért, és megvásárolta a puszta legszebb részét, az 1847-ben épített Cegléd—Szol­nok vasútvonal mentén húzódó Szála er­dőt, a tölgyest. A hajdani erdő helyén két­­három holdas nyaralótelkeket kínált meg­vételre, amelyeket rövidesen köztisztelet­ben álló személyek vásároltak meg. A legismertebbek: báró Eötvös Loránd vi­lághírű fizikus, a torziós inga feltalálója, aki első kísérleteit lőrinci kertjében vé­gezte, Puskás Tivadar, a telefonhírmon­dó megalkotója, Margó Tivadar orvos­biológus, Országh Sándor országgyűlési képviselő vagy a gyárépítési hullám so­rán a környéken megtelepedő gyárosok, így alakul ki a XIX-XX. század forduló­jára a Villatelep, más néven Nyaralóte­lep, mely az Üllői út helyi szakaszától a ceglédi vasútállomásig húzódik. Az elsőként megépülő tizenhat villa terveit Herrich Károly mér­nök - maga is hatszáz hold bir­tokosa - hozta Párizsból. E villák egyike épül fel Lónyay nyolcholdas parkjában, a Fe­nyő utca 5-8. számú telke­ken (ma Szil utca 7.). Az egyemeletes ház építtetőjé­­nek mértéktartó ízléséről ta­núskodik. Napjainkban az ön­­kormányzati tulajdonban hét család lelt otthonra. A megma­radt tölgyek alatt javításra váró autók sorakoznak. Pedig hajdan nemcsak sok becses vendég fordult meg a villa falai között. Az exminiszterelnök 1877-től állandó lakásául választotta ko­rábbi nyaralóját. Lónyay jóvoltából ekkor már öt éve megállt a vonat is a Villatelep szélén. Az állomás számára a gróf adott ingyen tel­ket, s az épület homlokzatán ezt olvashat­ta az arrafelé utazó­ Pusztaszentlőrinc nyaraló. Idővel az állomás teherpályaud­vart is kapott, és volt idő, mikor rövid időre a gyorsvonat is megállt itt. A tech­nika lehetővé tette a pormentes utazást, aki viszont a vasparipa helyett inkább kedves hátaslovát választotta a közleke­désre, mint Eötvös Loránd, annak szá­molnia kellett a szerény útviszonyokkal. Lónyay gróf a közélettől visszavonul­tan is rendkívül aktívan töltötte napjait a Villatelepen. Bankügyekről címmel írt tanulmányt, melyben szólt az 1867-es ki­egyezés érdekes mozzanatairól is. Írásai maradtak fenn az Adóreformról és a Re­­gále-megváltás problémáiról. Mindezt amellett tette, hogy esténként feljegyezte a nap említésre méltó eseményeit és saját véleményét, ötleteit, írásos hagyatéka több ezer oldal. Ebből tudjuk, hogy angol pénzemberek bevonásával magyar-angol tengerészeti bank alapítását tervezte, hogy konzorciumot szeretett volna létre­hozni a lápok, mocsarak kiszárítására, termővé tételére. Előkészületeket tett az erdélyi Nopcsa család egyik birtokán a vastelepek kiaknázására. Rendezte esz­ményképének, Széchenyinek a szellemi hagyatékát. Mikor a Fenyő utcába költöztek, már 34 éve hűséges társa volt Kappel Emília, Petőfi egykori múzsája, a gazdag bankár, Kappel Frigyes lánya. Emília két fiúval és egy lánnyal ajándékozta meg férjét. A hitves, a hajdan szőke, kék szemű szépség érdekes körülmények között írta be nevét a magyar irodalom történetébe. Egy színházi estén Petőfi megpillantotta a feltűnő szépséget, és a következő napon már berobbant Kappel Frigyeshez, az atyához, és a hirtelenszívű rebellis meg­kérte a lány kezét. 1844-et írtak. Itt adjuk át a szót az 1996-ban megje­lent Pestszentlőrinc krónikája című könyvnek: „A bankár szobájában hideg zuhany ömlik a költő nyakába. (...)­­ Uram, én minden művelt és tisztességes embert szívesen látok a házamban és így Önnel sem tennék kivételt, de megkívánom, hogy mindenki, aki küszöbömet átlépi, valamelyik ismerősöm által legyen be­mutatva, így Öntől is uram, legyen sza­bad ezt követelnem. A többi aztán Isten kezében van. Erről most többet nem be­szélgetünk.” Így emlékezik vissza a Pető­fivel együtt ott járt Czakó Zsigmond. Vachotné ekként látta az eseményt: „A sima, világban jártas bankár nyugodtan végighallgatta Petőfit, s a halandó pénz­ember ismerte annyira a halhatatlan költő nevét, hogy a minden szokást mellőző leánykérést látszólag legalább sértésnek nem vette, sőt udvariasan megköszönte a szerencsét, kijelentvén, ha leánya hajlan­dó lesz őt férjül elfogadni, ő mint apa el­lenkezni nem fog. E szavak után nyájasan kezet szorított, s könnyedén meghajolt a pénzvilág hatalmas ura a szellemvilág if­jú fejedelme előtt. S befejezte a foga­dást.” Kappel Emília, férjének 1884-ben be­következett halála után többfelé utazga­tott, ám mindig visszatért a lőrinci töl­gyek közé, ahol kedves ismerősével teáz­­gatva, Petőfi-verseket olvastak fel, sze­mérmesen ápolva az „üstökös” emlékét. Mindennek tanúja volt a Fenyő utcai ház, mely a századfordulót Diu­mont Frigyes tulajdonaként köszöntötte. Megalapítója, Lónyay nevét viseli ma az egykori villatelep a XVIII. kerületben. Téglás Tivadarné Lónyay Menyhért Családi villából lett a Tündérkert vendéglő FORRÁS: A MÁSIK BUDAPEST _________,Város-Kép_________ Halkés és látóképes levelezőlap Ötéves voltam, 1959-et írtak ekkoriban. Tanultak történelmet, vagy éltek már ez idő tájt, szóval maguk elé tudják képzel­ni a díszleteket, a főbb szereplőket meg a statisztákat is. A Hármashatár-hegyen lévő Fenyő­gyöngye vendéglőből, melyet régen Szépvölgyi vendéglőnek kereszteltek, elment az utolsó vacsoravendég is. A pincérek bezárták az ajtókat, behajtot­ták a zsalugátereket, takarítani, majd új­rateríteni kezdtek, mint minden este. Ám amikor végeztek, nem vették fel kopottas felöltőjüket, hogy a hegyi busszal félkor vagy egészkor leeresz­kedjenek a Kolosy térig, s ott szétszé­ledve ki-ki hazafelé vegye az irányt, ha­nem leültek a terített asztalok mellé. Lu­­kulluszi lakomát szolgáltak fel nekik és az ott lévő tíz-tizenkét vendégnek. Ven­dégnek? Ott volt nagynéném, Lóri néni és férje, Stretavszky János, akinek fur­csa, tótos nevét csak úgy tudtam megje­gyezni, hogy hajtogattam magamban: te kapsz ki, tekapszki, stretavszky. Volt egy idősebb úr, a család barátja vagy tá­voli rokona tán, Gundelnek nevezték. Akkor még ez a név sem mondott ne­kem semmit. Ötéves voltam, nézzék el tudatlanságomat. Csak a Pobedákat, Warszawákat, Volgákat és a P70-eseket ismertem fel a villamos ablakából, azo­kat viszont tévedhetetlenül. Szóval ül­tek még néhányan az asztalnál, köztük a nagymamám és én is. Kevésre emlék­szem, de kettőt nagyon megjegyeztem. Harmincéves, a bombázást átvészelt, poros, pókhálós palackokat nyitottak fel a felnőttek, és sűrű, aranysárga tokajit ittak. A másik, hogy engem ott tanítot­tak meg a teríték mellé tett három kés, a keresztbe fordított kiskanál és kisvilla, a két különböző méretű kanál és a többfé­le villa disztingvált használatára, így ünnepelte szegény Tatus, hogy huszonöt éve emelte a semmiből két ke­zével azt a vendéglőt, amelyet aztán az ötvenes évek legelején elvettek tőle. Úgymond államosították, különös kegyként megengedve, hogy a ház egy helyiségét lakhassa továbbra is Lóri né­nivel. Szívszorító este volt. A történet szereplői - egy kivételével — már meghaltak. Az éttermet átépítet­ték, ha jól emlékszem, át is keresztelték. Rég voltam arrafelé. Maradtak az emlé­kek, meg ez a néhány képeslap, amelye­ket Monostory György csinált nagybá­tyám megrendelésére. Monostory ekko­riban már a IX. kerületben, a Lónyay ut­ca 20. alatt munkálkodott. Korábban az 1912-től ifjabb Divald Károllyal közö­sen jegyzett „Divald és Monostory gra­fikai és fényképészeti műintézet, fény- és színnyomatok, műlapok, díszalbu­mok, klisék, képeslevelezőlapok gyára” a VIII. kerületben, a József utca 16-18.­­ban működött. Monostory, miután fel­mondta a társas viszonyt, a képeslevele­­zőlap-sokszorosító üzletágat vitte ma­gával. Már 1926-ban hirdette magát mint látképes levelezőlapokat előállító és sokszorosító mester, egy évre rá pe­dig apróhirdetés útján keresett munka­társat: „Levelezőlapokhoz ügyes táj­fényképész, utazási-, napidíj és fixfize­­tés mellett felvétetik. Csakis elsőrangú tájfényképész levélbeli ajánlatát és arc­képét küldje be.” Nemcsak fényképezett és ügynököl­­tetett, hanem vidéki fotográfusoktól is rendelt képeket, amit bizonyít autográf megrendelőlapja. „Tekintetes Szabó Im­re fényképész úrnak, Balatonfüred. Múlt hó 19-én kelt levelemben megkér­tem, hogy a Balaton Szövetség házáról és a Honvédtiszti üdülőházról a küldött képeslapok szerint részemre 1-1 felvé­telt készíteni szíveskedjék, míg a fák nem nagyon lombosak. Miután a leme­zekre már szükségem volna és a mai na­pig semmiféle értesítést nem kaptam Öntől, kérem, hogy postafordultával közölni szíveskedjék, számíthatok-e a felvételekre és mikor, mert ellenkező esetben a felvételek elkészítése végett intézkednem kell. Mielőbbi b. válaszát várva, maradtam kollegiális üdvözlettel Monostory György. Budapest, 1933. május 5.” 1942-ben társult Kalántai (Krummer) Géza gödöllői fényképésszel és nyom­datulajdonossal, ki már abban az évben cégnevet változtatott: „Monostory utó­da Kalántai”­­ állt a nyomdaüzem bejá­rata fölött, egészen az államosításokig. És onnan a történet már más szereplők­kel ugyan, de ismert. Kincses Károly A Szépvölgyi vendéglő, amikor még Stretovszky János tulajdona volt _________Útonfutó_________ Árvízveszélyes szakasz Haladtam a múltkor a Pesti alsó rakpar­ton. Pontosabban csak haladtam volna. Inkább araszolgatás volt ez, kész szenve­dés, tökéletes kiúttalanságérzés, fokozva egy üres cigarettásdoboz látványával élénkített nikotinéhséggel és egy piszoár iránti mindinkább fokozó­dó vággyal. A Parlamentet mögöttünk hagyva többen megpróbálkoztunk a lehe­tetlennel, és egy szinttel feljebb gurultunk, hogy va­lahogy elérjük a Roosevelt teret, de ott sem volt jobb a helyzet. A téren építkezés, káosz, tülekedés, vagyis igazi, hamisítatlan buda­pesti forgalmi helyzet. A Dráva utca-Erzsébet híd útszakasz nem más, mint egyetlen órába sűrített, nagyjából négy kilométe­res, pszichiátriai tanulmá­nyok lapjaira kívánkozó önsanyargatás. Tegnapelőtt déltájban megint a Pesti alsó rakpart. A jóval hosszabb Árpád híd—Petőfi híd útvonal leküzdésének erős szándéka, felvértezett lélekkel, túlbiztosí­tott nikotinkészlettel, üres hólyaggal. A szakasz hét kilométer és háromszáz méter. A menetidő nagyjából negyedóra. Nem té­vedés. Tizenöt perc. Mindebből megint levonható az a messzemenő következtetés, hogy a fővá­rosi közlekedést illetően az ember nem lehet okos. A Budai és a Pesti alsó rak­part számos dologban hasonlít egymás­hoz, túl azon, hogy mindkettő a Duna mellett halad. Soha nem tudhatja az au­tós, mire számíthat. Hasonlít továbbá abban is, hogy olykor-olykor elönti a fo­lyó, amire táblák hívják fel a figyelmet. (Egyébként teljesen feleslegesen, mert ha már víz borítja az aszfaltot, azt úgyis ész­reveszi az ember, lévén, hogy az utat le­zárják.) No de haladjunk sorjában, északról dél felé. Az Árpád hídtól a Népfürdő utcán keresztül érhetjük el a rakpartot. Nem egészen világos, hogy a rendszerváltozás miért nem csinált Fürdőt a Népfürdőből, mint ahogyan köztársasággá változtatta a népköztársaságot. Ez azonban közleke­dési szempontból teljesen mellékes. A rakpartot elérve is akadálytalanul lehet tovább autózni. Hamarosan eljutunk a Margit híd utáni P+Gy parkolóig, ahol most, hogy eszem ágában sincs leállni, hely is van bőven. Kissé elmerengek, mit is jelent a Gy. Nyilván azt, hogy gyalogolj. Ez a lehetőség a múltkori du­góban is eszembe jutott, csakhogy akkor nem vet­tem észre a táblát, és hely sem volt a parkolóban. Néhány perc múlva már az Erzsébet híd alatt talá­lom magam, aztán a nem­zetközi hajókikötő előtt, ahol átengedem magam előtt az ukrán Dnipro Izmail nevű sétahajó útle­vél-ellenőrzésen frissen átesett, legkevésbé ukrá­noknak látszó utasait. Az egyik férfi, kezé­ben térképpel a „Figyelem! Árvízveszé­lyes útszakasz. Főpolgármesteri Hivatal” feliratú tábla segítségével próbálja beazo­nosítani helyzetét. Mivel sehol nincs kiír­va, hogy Belgrád rakpart, a hajó indulá­sáig biztosan nem fogja megtalálni a Váci utcát, legfeljebb a kisgazda pártirodát mint a helyhez legközelebb eső nevezetes­séget. Következik a Szabadság híd és a rak­part vége a Fővám térnél, ahonnan a Közraktár utcán keresztül juthatunk el a Petőfi hídig. Az úton az is eszünkbe jut­hat, hogy már többször szóba került a rakpartok egyirányúsítása. Évekkel ez­előtt elkészült a Duna sztráda terve, ame­lyen az út kiszélesítése is szerepel. Mivel azonban a kivitelezésre még egy ideig várni kell, marad a rakpartokon a telje­sen kiszámíthatatlan kétirányú forgalom. Vagyis ha sietünk, válasszuk a rakpar­tot. Ha viszont sietünk, akkor kerüljük el. Ha pedig ráérünk, teljesen mindegy, de ebben az esetben menjünk inkább az ál­latkertbe. F. Hegyi István Egyszerű a képlet. nissan­­ Ajánlott kenőanyag: Mobilfl k'ikvAl.­LW. 13 biztonság3 kötelező baleset casco + ----------- + --------­biztosítás biztosítás A Nissan most még biztonságosabb, mert ha Ön év végéig Micra, Almera vagy Primera modellt választ, akkor 1 évre a kötelező biztosítást, a Casco-t és a balesetbiztosítást mi álljuk, így, modelltől függően 85 000-250 000 Ft megtakarítást érhet el. Nissan. Ha egyszer beül, többé nem akar kiszállni. Summit Auto Kereskedelmi Rt. 1095 Budapest, Máriássy u. 5. Tel.:455-1111 Fax: 455-1112 SUMMIT AUTÓ­ KT ( NISSAN ) www.nissan.hu

Next