Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. október

2000-10-13

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. OKTÓBER 13., PÉNTEK 31 Virágok és kandeláberek a Király utcában Terv a VI. és a VII. kerületet elválasztó útvonal átalakítására A Király utcában, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagymező utca között - a korábbi elképzelés­sel szemben - megmaradna az egyirányú for­galom, és a parkolóhely sem lenne kevesebb. Az élénk kereskedelméről ismert útvonal élete ugyanis megbénulna, ha száműznék róla az au­tókat. A járda díszburkolatot kapna, két oldalt növények és kandeláberek díszelegnének - ol­vasható a VI. kerület távlati fejlesztési tanul­mányában, amelyet először lapunkkal ismerte­tett a helyi főépítész. A Broadway - újabban: Szórako­zó - program­hoz kapcsolódó elképzelés szerint a következő években a Király utca is erősen megváltozna. Leg­alábbis az egyik oldala és egyik szakasza, a Bajcsy- Zsilinszky út és a Nagymező utca közötti része. A Király utca már a múlt század második felében sűrűn lakott, nagy kereskedelmi forgalmú útvonal volt. Az Andrássy út megnyitásáig ez kötötte össze a Belvárost és a Városligetet. A Sugárút elkészülté­vel csökkent a jelentősége, de a már meglévő üzle­tek a mai napig megmaradtak. Az utcát 1882-ben, Terézváros felosztásakor választották ketté, párat­lan oldala ekkor lett az Erzsébetvárosé. A VI. kerületi önkormányzatnál - a korábbi el­képzeléshez képest - most amellett kötelezték el magukat a szakemberek, hogy amennyire csak le­het, meg kell őrizni a Király utca kereskedelmi hagyományait. A reménybeli rendezésnek tehát olyannak kell lennie, hogy az üzletek életét ne za­varja - nyilatkozta lapunknak a városrész főépíté­sze, Tétényi Éva. Elmondta: a Broadway-program hosszú történelme alatt volt olyan ötlet, amely szerint a szóban forgó szakaszról az utolsó szálig száműznék a gépjárműveket, tehát a Nagymező és a Bajcsy közötti részt színtiszta sétálóövezetté alakították volna. Ez azonban már a múlté. A legújabb terv szerint meghagynák a mai, egy­irányú autóforgalmat; a közlekedésben a változás csak annyi volna, hogy ezt a forgalmat erősen le­lassítanák: a kereszteződéseknél kiemelnék az út­pályát, afféle gigantikus fekvőrendőröket létesít­ve. Lényegében a parkolóhelyek számán sem vál­toztatnának, pedig a beállóhelyeket is átrendeznék. Az autók hol a jobb, hol a bal oldalon várakozhat­nának, átlósan az úttestre. Erre - az üzletek zavar­talan áruszállításának, ki-be pakolásának biztosítá­sa mellett - azért is szükség van, minthogy a kör­nyéken nem létesíthető mély- vagy magasgarázs, márpedig a lakóknak is parkolniuk kell valahol. A terv szerint az utca átépítésekor kiemelt sze­géllyel választanák el az útpályát és a járdát. Így nincs szükség oszlopsorokra, és megtarthatnák a víznyelő hálózatot is; nem kellene rendszeres kar­bantartást igénylő és drága, úgynevezett vonal menti folyókákat építeni. A járdára­­ a régi gránit­szegélyek felhasználásával - szürke és barna dísz­­burkolat kerülne, ahol lehet, fásítanának, ahol nem, ott konténerekben helyeznének el növénye­ket. Az utca kis teresedésein a fák mellett tömbkő­ből faragott ivókutakat állítanának fel. A világí­tást modern, de a hangulatba illő lámpatestekkel oldanák meg. Tétényi Éva még egyszer leszögezte: nem akar­nak beavatkozni a kereskedők életébe. Ugyanak­kor a szórakoztató-kulturális hagyományokat fa­vorizáló Broadway-koncepcióhoz illeszkedő át­alakítás után nyilván lesznek olyan üzletek, ame­lyek máshová költöznek, mert vagy nem illenek a környezetbe, vagy nem éri meg maradniuk. A tanulmányt először a szomszédvárral, a Ki­rály utca túloldalán érdekelt erzsébetvárosi önkor­mányzattal kell egyeztetni. Újabb fejlemény már csak jövőre várható. B.T. 3?*'« Ma még ilyen az utca terézvárosi oldala FOTÓ: KOVÁCS BENCE RÉSZLET A KIRÁLY UTCAI TANULMÁNYTERVBŐL Járda- Parkoló EH Emeltszintű ■ Kiemelt szegélyű l/­l Fel-, illetve ...... Parkolást gátló (fro) Dézsásfa (5) Dézsás nöény­ű burkolat útpálya növénykazetta lehajtó lámpa oszlopsor Forrás: Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft NÉPSZABADSÁG-grafika Lakossági fórum a négyes metróról A négyes metróról rendezett Almássy téri lakossági fórumon - amelyet a La­kóközösségi Szervezetek Szövetsége szervezett - elsősorban az építkezést megelőző állapotfelmérésről és a mun­ka közben okozott károk megtérítésé­ről érdeklődtek a környéken élő lakók. Nagy vitát váltott ki a tervezett útvonal és a Baross téri felújítások miatt vár­ható forgalomkorlátozás is. A főváros egyik legforgalmasabb terén naponta több százezer ember halad át. Számos fővárosi és országos közintéz­mény található itt, ám még így is jóval sű­rűbben lakott, mint a főváros más terüle­tei — indokolta a Baross tér tervezett át­alakításának szükségességét Koszorú La­jos, a BKV Rt. DBR Metró Projekt Igaz­gatóságának tervezője a hét eleji lakossá­gi fórumon az Almássy Téri Szabadidő­­központban. Az új metróvonal hatására kevesebb volna a téren az autós, és a leg­újabb elképzelések szerint a pályaudvar előtti téren megszűnne a közúti forgalom. Bár még nincs egyértelmű terv a felszíni rendezésre, a fórumon megjelent lakók leginkább amiatt aggódnak, hogy a há­rom évre munkaterületté váló Baross tér nemcsak az ő életüket, közlekedésüket nehezíti meg, hanem valószínűleg a kis­kereskedések forgalma is jelentősen csökkenni fog, amiért nem kárpótol az építkezés befejezése utáni fellendülés. Az értéknövekedés fontosabb azonban, mint a pár hónapos zavar - mondta Gu­lyás László DBR Metró projektigazgató­ságának vezetője. Józsefváros alpolgármestere, Szé­­kelyné Gyökössy Dóra szerint a VIII. ke­rületi két metróállomás mellett nincs szükség újabbakra, inkább a külső kerü­letekből érkező autóforgalmat kellene az új vonallal csökkenteni. A régi házak a magas talajvízszint miatt nem bírják a terhelést, így a tervezett útvonal veszé­lyeztetné a házak biztonságát is - tette hozzá. A házak épsége miatt aggódók Elekes Mártontól, a beruházást irányító Euro­­metro Kft. igazgatójától azt a választ kapták, hogy a leendő metróvonal terüle­tén két éve végeztek állapotfelmérést, ezt az építkezés megkezdése előtt az állag­romlás miatt megismétlik. Egy Thököly úti lakó szerint azonban ekkor nem a la­kás műszaki állapotát mérték fel, csupán egy néhány perces tájékoztató vizsgálat volt, amely nem lehet garancia arra, hogy az építkezés alatt nem károsodik az épület. Bozsó Tamás építész szerint a geológiai vizsgálat feltárta a problémá­kat, így a védekezés is könnyebb. A rossz állapotban lévő és a különösen ér­tékes épületetek alapját a munka meg­kezdése előtt meg kell szilárdítani. A metróalagút a talajvíz irányával párhuza­mosan halad, ami tovább csökkenti a kockázatot. Nem köthet olyan szerződést a beruhá­zó, amelyben nem követeli meg a kivite­lezőtől az alvállalkozókra is kiterjedő biz­tosítást - válaszolta egy kérdésre Tisza­­völgyi Aranka, a Hungária Biztosító kép­viselője. A szakértő szerint az is elképzel­hető, hogy több biztosító összefogásával adnak teljes garanciát a lakóknak. Kanizsai Andrea Éjjel-nappal nyitva tart a Vörösmarty téri Tourinform-iroda Az év minden napján, éjjel-nappal nyit­va tartó Tourinform- és Tourist Police­­iroda nyílt a Vörösmarty téren a Magyar Turizmus Rt. és a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság együttműködésének ered­ményeképpen. A több mint száz négyzetméteres, ha­vi kétmillió forintos működési költségű létesítmény fő újdonsága - az állandó nyitva tartás mellett -, hogy a külföldi vendégek idegen nyelven is panaszt te­hetnek a huszonnégy órás szolgálatot teljesítő rendőröknek, akik indokolt esetben intézkednek is. Mostantól az eddig reggel nyolctól este nyolcig hívható telefonos informá­ciós szolgálat is elérhető lesz éjjel-nap­pal a 438-8080-as telefonszámon. Or­szágszerte immár százöt Tourinform­­iroda működik, és például az egyik leg­forgalmasabbat, az V. kerületi, Sütő ut­cai főirodát augusztusban harmincötez­ren keresték fel. A Gazdasági Minisztérium idén nyolcvanmillió forinttal támogatta a rendőrséget, hogy a csúcsszezonban érezhetően javuljon a vendégek bizton­ságérzete. Ennek köszönhetően Buda­pesten a külföldi turisták közül tizen­négy százalékkal kevesebben váltak bűncselekmény áldozatává, mint egy évvel ezelőtt. F. H. -----------Cikkünk Nyomán_______ Hatalmi pókerjátszma A Dél-Budával kapcsolatos metróperpat­var újabb stációja az az állásfoglalás, mely szerint a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a Demszky Gábor nevével jelzett 4-es metró helyett a mai 2-es met­ró vonalát vinné ki a Kelenföldi pályaud­var és Gazdagrét érintésével Budaörsig a felszínen. Néhány szempontot azonban bizonyára elfelejtettek átgondolni a metrókérdésben nyilatkozók. A rákospalotai lakótelephez hasonlóan Budaörs is lényegében Buda­pest alvóvárosának tekinthető, ahol a két­­három órás reggeli, illetve délutáni csúcs­­időszakokra koncentrálódik a forgalom. Egy ilyen relációban megépítendő vonal­ról (akár Rákospalotára, akár Budaörsre vezet) már a tervezés előtt is tudni lehet, hogy a napi 19 órányi üzemidőből a sze­relvények 12-14 órát kihasználatlanul fognak kirobogni a napközben is frekven­tált belső területekről. Ilyen luxust nem­hogy Magyarország, de a világon egy or­szág sem engedhet meg magának. Tudott, hogy Dél-Buda térségét megle­hetősen összeszabdalják a keresztirányú forgalmat blokkoló vasúti vonalak, illet­ve az autóutak. Ezekhez adódna még az, hogy a 2-es metrót a felszíni továbbveze­tés előtt teljesen zárt magasvasúti pályán kellene átvezetni a Kelenföldi pályaud­var, a 70-es út, a Kőérberki út, az M1-M7 autópálya és az Egér út felett ahhoz, hogy áttérjenek vele a Budaörsi út vonaláig. A csapda komplett, hiszen ha a 100-as utat évekre felbontják, hogy a kéreg alá bete­­gyék a 2-es metrót, Budaörs belefullad a saját forgalmába, ha pedig külön nyom­vonalon akarják kivinni a metrót, a pár éve épült lakóparkot kell letarolni a 100- as út és az autópálya között. Erről sem esett még szó. Az egyszeregynél sem bonyolultabb feladat kiszámítani, hogy arra a metró­szerelvényre, amely csúcsforgalomban már ötven-hatvan százalékos telítettség­gel ér a Déli pályaudvarhoz, sokan nem fognak felférni azok közül, akik a Moszkva téren és a Batthyányn eddig is dugig megtöltötték a kocsikat. Biztonsági okból a csúcsidőszakban már ma is alkal­mazott kilencven másodperces követési időt sem lehet tovább csökkenteni. Igazán kár, hogy Dél-Buda tragikus közlekedési helyzete pártcsatározások eszközévé degradálódott, hatalmi póker­játszma tárgya lett. Előítéletektől mente­sen kellene átgondolni a lehetséges válto­zatokat, melyek közül néhányat már is­mer a szakmai közvélemény, és egy való­ban időszerű, a város rehabilitációs törek­véseihez is igazodó új 4-es nyomvonalat kell tervezni. De addig is, amíg a szüksé­ges megalapozó vizsgálatok és tervek el nem készülnek, a 2-es vonalat valóban érdemes volna átvezetni a Kelenföldi pá­lyaudvarig. De véletlenül sem tovább. Dr. Hegedűs Béla Alapítvány a fővárosi oktatásért Három éve működik a Fővárosi Köz­oktatás-fejlesztési Közalapítvány. Az oktatás korszerűsítésére hozták létre, hogy eljuttassa a lehetséges felhaszná­lókhoz a fejlesztésre fordítható pénze­ket. Mind a támogatott feladatok, mind a pályázó intézmények köre jel­lemzi a főváros oktatásának helyzetét. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 1997-ben alakult. A támo­gatására szánt összeg a központi költség­­vetésben szerepel. A kuratórium eddig körülbelül 1,7 milliárd forintra írt ki pá­lyázatot, és több ezer pályamunkát érté­kelt - tájékoztatott Szegediné Lojd Zsu­zsa titkár. Nyitott szervezetként feladata többek között, hogy gyűjtő- és elosztóhe­lye legyen a magán-, üzleti és civil szfé­rából érkező támogatásoknak is. A kura­tórium tagjait a Fővárosi Közgyűlés vá­lasztotta, a szakma képviselői mellett vannak köztük alapítványi, minisztériu­mi, önkormányzati, szakképzési szakem­berek is. A pártösszetétel vegyes, Bátho­ry Zoltán elnök egyébként is törekszik ar­ra, hogy a kuratóriumi üléseken a szak­mai kérdések kapjanak elsőbbséget. A pályázatokat a kerületi önkormányzatok­kal egyeztetve írják ki. Egy részük a hát­rányos helyzetben lévő családok gyere­keinek felzárkóztatását szolgálta, a többi az európai követelmények szerinti kor­szerűsítést, a nyelvoktatást, a munkaerő­piaci igényeknek megfelelő szakképzést, az óvodák eszközeinek gyarapítását, az egészségügyi problémákkal küzdők, az alternatív, a magán- és egyházi iskolák támogatását. Keretük tavaly 280 millió, 2000-ben 850 millió forint volt. A kuratórium (a felkért szakértők ajánlásai alapján) há­rom év alatt több ezer pályamunkát érté­kelt. Tapasztalhatták a szakértők, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok nagy részének még tanulnia kell a pályá­zatírás módszereit. Az iskolákba például a Pályázatfigyelő vagy a Sansz csak egy­­egy példányban jár. Nagyszerű lehetőség volna az internethonlap, de ilyen hozzá­férése sincs mindenkinek. Szaktanárok, napközis csoportvezetők, könyvtárosok, kollégiumi nevelőtanárok és a többiek leggyakrabban a sajtóban megjelenő rö­vid hírből értesülnek egy-egy pályázatról. Pedig évente akár több milliós, fejlesztés­re fordítható összeghez, eszközökhöz is hozzájuthat egy-egy iskola. Az 1999-es öt nagy pályázatra (térségi, szakképzési, óvodai, speciáliseszköz-fej­­lesztési, egészségmegőrző) a legtöbb igény a XIV. és a XXIII. kerületi intézmé­nyekből érkezett. Zugló körülbelül het­ven-, Soroksár pedig csaknem hatvanmil­lió forintot kapott. A legkevesebb pályá­zat az I., a II., az V, a XIII., a XV, a XVI. és a XVII. kerületből érkezett. Idén például a kollégiumi, a szabad­idős, a táboroztatási program és a most futó, a kötelező taneszközök beszerzését támogató pályázatokat írtak ki, és a roma felzárkóztatást segítő programmal is je­lentkeznek. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány október 24-én a Móricz Zsigmond Gimnáziumban egész napos konferenciát szervez a budapesti közok­tatási szakembereknek a közalapítvány lehetőségeiről, az információs társada­lom, a regionális és világgazdaság, a munkaerőpiac a közoktatással szemben támasztott igényeiről. Cs. K. É. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatot hirdet a fővárosi szakképző iskolák részére a kerettantervek bevezetésének tá­mogatására. Pályázni lehet a szak­képző iskolák pedagógusainak fel­készítését, illetve a kapcsolódó szakmai és szakiskolai felzárkóztató oktatás helyi programjainak kidol­gozását szolgáló programokkal. A rendelkezésre álló összeg 62,5 mil­lió forint. Beküldési határidő októ­ber 20. A szükséges adatlapokat a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszol­gálati Irodáján lehet beszerezni, az V. Károly körút 28. címen. P­NDIKÁTI 3“­2 ennek az új autónak nevet adni. Kezdhet rajta gondolkodni. Talán még nem is gondolt rá, milyen közel áll egy Peugeot vásárlásához. ...Akár 5 percre. PEUGEOT, Bp. XIII., Dózsa György út 61. (a Váci útnál) Tel.: 452-0390 PEUGEOT

Next