Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. november

2000-11-17

Drog helyett edzésre invitálnak Rába Tímea fotómodell versesköteté­vel szeretné fellendíteni drogpre­venciós kampányát az eddig főképp Budapesten működő Családokért­ Tisztán Alapítvány. A két éve tevé­kenykedő szervezet egyfajta alternatí­vát kínálna a fiataloknak, akiket az el­ső marihuanai cigaretta helyett in­kább pár hónap cselgáncsedzésre be­szélnének rá. MUNKATÁRSUNKTÓL Művészek, élsportolók, közéleti szemé­lyiségek közreműködésével próbálja az 1998-ban létrehozott Családokért­ Tisz­tán Alapítvány elérni, hogy a kábítósze­rezés helyett inkább más területen éljék ki magukat a fiatalok. Az egyelőre gye­rekcipőben járó kezdeményezés eddig két nagy és mintegy huszonöt kisebb fő­városi rendezvényen mutatta fel az álta­la követendőnek ítélt cselekvési alterna­tívákat. A recept viszonylag egyszerű­nek mondható: végy néhány ismert figu­rát, szervezz koncertet, vetélkedőt, bár­mit, aztán állíts fel valahol egy sátrat, ahol a nagyközönség találkozhat a szen­vedélybetegség specialistáival, akik a helyes életvezetésre hívják fel a figyel­met, miközben a kábítószerszedés ve­szélyeit ecsetelik az érdeklődőknek. A pillanatnyilag szponzorok után ku­tató alapítvány elképzelései meglehető­sen szokatlannak tűnnek, hisz egyebek mellett nyelvtanfolyamokat, számítógé­pes kurzusokat is fizetnének a potenciá­lis kábítószer-élvezőknek. Egyelőre az UTE cselgáncsszakosztályával sikerült hosszabb távú szerződést kötniük, mely­nek keretében a sportolók bemutatókat tartanának a kábítószer ellenes rendez­vényeken, és szívesen látnák edzőter­mükben néhány válldobásra is a veszé­lyeztetett fiatalokat. A követendőnek ítélt viselkedési mo­dell felmutatásához legutóbb egy fotó­­modellhez folyamodott az alapítvány, amikor Rába Tímea összegyűjtött verseit adta ki. A megjelenésével méltán feltű­nést keltő szépség nem tartja magát köl­tőnek, írásait inkább gondolatai egyfajta válogatásának tekinti. A kétezer pél­dányban kiadott kötetet ingyen terjeszti majd az alapítvány drogprevenciós ösz­­szejövetelei idején. A keddi sajtótájékoztatón felvetődött, hogy a szervezetet titokban a Scientoló­­giai Egyház pénzeli. Aczél Tamás alapí­tó ugyan elismerte, hogy nemrég ajándé­kozás útján egy olyan nyelviskola negy­ven százalékos tulajdonjogához jutott, melynek többségi tulajdonosai scien­­tológusok, ám tagadta, hogy az egyház­hoz bármi köze lenne. Állítása szerint az egyház képviselői többször felajánlották neki, hogy kivásárolják a részét, eddig azonban érdemi lépés nem történt az ügyben. Csorba József igazgató főorvos, a Családokért­ Tisztán Alapítvány kura­tóriumának elnöke megerősítette, hogy a szervezet semmilyen politikai párthoz, vallási csoporthoz, felekezethez nem tartozik. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. NOVEMBER 17., PÉNTEK 31 Tizenöt új trolit vesz a BKV A korszerű járművek váltják fel 2002-ben a negyedszázados ZIU típust hanem újak vásárlásához is kért és ka­pott hatszázmillió forint céltámogatást az alaptól. Az összesen 1,2 milliárd fo­rintos beszerzési költség másik felét sa­ját pénzükből különítik el - tudtuk meg Árvainé Faludi Erzsébettől, a műszaki vezérigazgató-helyettes titkárától. Eb­ből mintegy tizenöt korszerű, alacsony padlós, energiatakarékos jármű vásár­lására futja. A beszerzést nyílt nemzet­közi pályázat kiírásával hamarosan megkezdik. Az új járművek leghama­rabb 2002-ben állnak forgalomba a csaknem negyedszázados, selejtezésre érett ZIU-9-esek helyett. Utóbbiakon ugyanis már semmilyen nagyjavítás nem segít. Új trolik vásárlására ír ki nemzetkö­zi nyílt pályázatot hamarosan a BKV Rt. A tizenöt alacsony padlós, ener­giatakarékos járművet a régi szovjet gyártmányú ZIU-9-esek helyére ál­lítják, várhatóan két év múlva. Az 1,2 milliárdos beszerzési költség felét a Környezetvédelmi Alaptól kapja a közlekedési vállalat. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés még a nyáron jó­váhagyta a BKV Rt. két évre szóló fel­újítási programját, amelyhez a fővárosi költségvetésből összesen ötmilliárd fo­rint céltámogatást biztosítanak. Az ere­deti határozat szerint a járműfelújítások­ra, -beszerzésekre és villamospálya-re­­konstrukcióra szóló pénzt a cég két egyenlő részletben - idén és jövőre - használhatta volna fel. A fejlesztési program gyorsítása érdekében azonban - a társaság kérésére - a városatyák úgy döntöttek, még ebben az évben „lehív­hatja” a cég a teljes összeget. Az ötmilliárd forintból azonban egyetlen forint sem jut trolibuszokra, ezért a BKV saját pénzéből újítja fel a többségében tizenöt éves kocsikat. Az összesen százhatvannyolc járműből - 84 Ganz-Ikarus csuklós, 69 orosz gyártmá­nyú ZIU-9-es és 15 IK­A-35-ös - még az év végéig tíz csuklós és tíz ZIU nagyja­vítását végzik el. A teljes költség két­százhatvanmillió forint lesz, ebből száz­nyolcvanmilliót a cég biztosít, nyolc­vanmilliót pedig a Környezetvédelmi Alaptól nyertek. A Budapesti Közlekedési Vállalat azonban nemcsak trolik felújításához. Korábban indulna a 78-as utolsó járata FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Mozgalom a 78-asért Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak az utasok a 78-as troli üzemide­jének lerövidítése ellen. Gazdaságtalan üzemeltetésre, kihasz­nálatlanságra hivatkozva a BKV november 2-a óta este tizen­egy óra helyett tíz órakor indítja utolsó járatát a vonalon - je­lezték olvasóink. Ráadásul a változásra a cég csak napokkal később, 6-án hívta fel az utasok figyelmét a menetrendtáblán. Az első napokban még jó néhányan várták hiába a 78-ast a négy kieső - István utca, Damjanich utca, Bethlen Gábor utca és Bethlen Gábor tér - megállóban. Igaz, ezen a vonalon hét­köznap este, az utolsó órában általában nincs tömeg - gyakran megállókon át üresen tátong az utastér -, de szombaton és va­sárnap a színházi előadások végén több százan 78-assal utaz­tak haza. Az útvonal nagy része azonos a 70-es troliéval, de négy megállóban - irányonként kettőben - nem pótolja a 78- ast. Információink szerint az utasok legalább a hét végi rendet szeretnék visszaállítani, ennek érdekében a Garay utcai végál­lomáson, az indítóhelyiséggel szemközti kis közértben alá­írást gyűjtenek. Beépül az újlipótvárosi gödör Öt épületből álló, háromszáz lakásos komplexum épül húszmillió dollárból, azaz nagyjából hatmilliárd forintból az új­lipótvárosi gödör helyén, a Hegedűs Gyula utcában. A tervek szerint jövő év végén már költözhetnek az első lakók. Az újlipótvárosi Hegedűs Gyula utcá­ban évek óta üresen tátong egy gödör, csak az impozáns timpanonos kapu ma­radt meg az egykor ott álló épületből. A telek felkeltette a lakóingatlanok építésé­vel foglalkozó amerikai-izraeli cég, az AP Enterprises figyelmét. A beépítés öt­lete másfél éve vetődött fel - tájékozta­tott Ehud Amir, a Magyar Külkereskedel­mi Bank ötvenszázalékos részvételével létrehozott Cézár Ház Kft. igazgatója. Fekvése ideális: közel van a belvároshoz és a közlekedési csomópontokhoz, még­is csöndes, nyugodt környék, és a méré­sek tanúbizonysága szerint a levegő mi­nősége is sokkal jobb a belvárosinál. A telekre öt házból álló, összesen há­romszáz lakásos épületkomplexumot terveznek. Az igazgató szerint Magyar­­országon eddig újdonságnak számító koncepciót valósítanak meg. Nem egy­szerű társasházat építenek, hanem olyan komplexumot, amelyben minden a leen­dő lakók kényelmét szolgálja. (Arról nem is beszélve, hogy még senki sem vállalkozott a városközponthoz ennyire közel ilyen nagyszámú, szinte luxusmi­nőségű lakás megépítésére.) Az épület­­együtteshez két szinten háromszáz férő­helyes garázs tartozik majd, a földszin­teken pedig fitnesztermek, szauna, pezs­gőfürdő, mosoda, élelmiszerbolt és eset­leg orvosi rendelő kap helyet. A bizton­ságról portaszolgálat és huszonnégy órás őrzés gondoskodik. Mivel a telek minden oldaláról nyitott valamennyi lakás világos, napos lesz. Az első három emeleten az erkélyeket a nappalival kombinált télikert helyettesí­ti: hatalmas, több helyen nyitható üveg­felületek ölelik körbe a szobát. Felettük hagyományos erkély, a két legfelső szin­ten pedig nagy teraszok tartoznak a laká­sokhoz. A Cézár Ház egyik jellegzetes­ségének ígérkezik a hatalmas, három­ezer négyzetméteres belső park. Az egyes épületek kétféle módon kö­zelíthetők meg: a megőrzendő nagy tim­panonos kapun és a közös belső parkon keresztül, illetve külön-külön, az egyes házakhoz tartozó aulán keresztül. A la­kások mérete negyven és százhúsz négyzetméter között mozog, áruk barát­ságosnak nevezhető. Négyzetméteren­ként a lakás elhelyezkedésétől és mére­tétől függően 250-300 ezer forintot kér­nek. Negyven lakás már gazdára talált. A beruházás költsége a jelenlegi szá­mítások szerint húszmillió dollár, azaz hatmilliárd forint. A tervek szerint jövő év végére költözhetnek a lakók. A. G. Szabálytalanságok a földhivatalban Egyik évről a másikra tízszeresére nőttek az üzemeltetési költségek Hosszabb távon nem gazdaságos, hogy a fővárosban az ingatlan-nyilvántar­tásra kialakított számítógépes rend­szer eltér a vidéki földhivatalokétól - állapította meg a számvevőszék a kö­zelmúltban. Az ÁSZ vizsgálata során az üzemeltetéssel kapcsolatban tör­vénysértésekre is bukkant. A földhivatalok számítógépes ingat­lan-nyilvántartásra áttérése eltérő módon valósult meg az országban. Vidéken első lépéseként a KDIR rendszert vezették be, ezt fokozatosan váltotta fel az úgyneve­zett Takaros, amely tartalmazott egy digi­tális térképkezelő programot is. Ettől el­térően - szakértői javaslatok alapján - Budapesten a BN­R rendszer mellett dön­tött a földművelési minisztérium. Ehhez külön térképkezelőt (Infocam) építettek ki svájci segélyből. A fővárosban a gépi adatkezelés létrehozására 154 millió fo­rint hazai forrást, csaknem félmillió euró PHARE támogatást és átszámítva másfél millió euró értékű svájci frankot fordítot­tak - olvasható az állami tulajdonú ingat­lanok nyilvántartásának ellenőrzéséről készült állami számvevőszéki jelentés­ben. Az ÁSZ szakemberei úgy látják: in­dokolatlan fenntartani az országban a kü­lönböző rendszereket, mert ez megkérdő­jelezi a fejlesztésre fordított pénzek haté­kony és gazdaságos felhasználását. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerint viszont a főváros átállítása a Takarosra számos problémával járna, így például a már mű­ködő térképi rendszer nem illeszthető a Takaroshoz, másrészt kiváltása miatt megszűnne a további svájci együttműkö­dés. A BN­R, ugyan kisebb-nagyobb problémákkal, de hosszabb ideje megbíz­hatóan működik, ezt lecserélni egy má­sikra kockázatos, különösen a budapesti nagy ügyiratforgalom mellett. Az ország összes földhivatali ügyiratának csaknem egynegyedét a fővárosban dolgozzák fel. A sorban utána következő Pest megye ré­szesedése meghaladja a tizenhárom szá­zalékot, de ezen kilenc körzeti iroda osz­tozik. A szaktárca álláspontja: az anyagi forrásokat inkább a feltárt hibák kijavítá­sára célszerű fordítani. A számvevők emellett több jogsértésre is rámutattak a fővárosi ingatlan-nyilvántartás működte­tésével kapcsolatban. A fejlesztők 1997 februárjában adták át a BN­R-t üzemelte­tésre a földhivatal informatikai osztályá­nak, amelynek dolgozói - miután a köz­­tisztviselői javadalmazás kereteihez ké­pest túlzott fizetésemelési igényeik nem teljesültek - egyik napról a másikra fel­álltak. Majd az osztályvezető által jegy­zett Oracom Kft.-vel indultak és meg is nyerték a rendszer üzemeltetésére kiírt nyílt közbeszerzési pályázatot, holott a másik ajánlattevő alacsonyabb díjért vál­lalta volna a munkát. Az ÁSZ kifogásol­ta, hogy a köztes időben az érintettek cél­­prémiumos rendszerben tovább dolgoz­tak köztisztviselőként, továbbá a törvény szerint köztisztviselői jogviszonyban álló vezető nem hozhatott volna létre kft-t. Ráadásul a cégnek nem volt referenciája, azt a földhivatali vezető igazolta. A kft. alkalmazásának időszakában, 1998-ról 1999-re a Fővárosi Kerületek Földhivatalának működési költségei más­­félszeresére nőttek, amiben jelentős sze­repe volt annak, hogy az informatikai rendszert üzemeltetési és szolgáltatási ki­adásai több mint tízszeresére, 24 millió­ról 253 millió forintra ugrottak, miköz­ben a feldolgozott ügyiratok mennyisége számottevően nem változott. A többlet­­költségekre a földhivatal előirányzatában nem volt fedezet, ám azt mégis kifizetet­ték a szakminisztérium földügyi és térké­pészeti főosztálya akkori vezetőjének ki­fejezett utasítására az ügyirathátralék fel­dolgozására az 1999-es évre elkülönített pótelőirányzatból. Az FVM-ben megerősítették, hogy a minisztériumban még az ÁSZ-ellenőrzés előtt belső vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, milyen „hátszéllel” lett üze­meltető az Oracom Kft. A feltárt szabály­talanságok közrejátszottak abban, hogy a földügyi és térképészeti főosztály koráb­bi vezetőjét leváltották, aki azóta már a minisztériumból is távozott. Az érintett kft. pedig maga mondta fel a szerződést még tavaly szeptemberben. A kerületek földhivatalának számítógépes rendszerét jelenleg az egykori fejlesztő, az IDOM Rt. üzemelteti ez év végéig. Mint megtudtuk, jövő év elejére visz­­szaáll az eredeti állapot: a földhivatal ál­tal időközben alkalmazott és továbbkép­zett informatikusok átveszik a rendszer működtetését a külső cégtől. F.H. A FŐVÁROSI KERÜLETEK FÖLDHIVATALÁNAK ÖSSZES ÜGYIRATA ÉS HÁTRALÉKA (db) Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Összes ügyirat 518 570 612 521 553 217 700 626 838 536 913 894 Ügyhátralék 367 829 318 208 401 682 598 778 658 870 184 095 Forrás: Állami Számvevőszék Közoktatási pályázatok A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Köz­­alapítvány kuratóriuma négy témában hirdet nyílt pályázatot a főváros terü­letén működő közoktatási intézmé­nyeknek, november 30-i beküldési ha­táridővel. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványnál az idén pályázhatnak a kerettanterv bevezetésének támogatására a szakképző iskolák és a pedagógiai szak­mai szolgáltató intézmények. Jelentkezni lehet a szakképző iskolák pedagógusai­nak felkészítését szolgáló programokkal és a kerettanterv bevezetéséhez kapcsoló­dó szakmai és a szakiskolai felzárkóztató oktatás helyi programjainak kidolgozásá­val. Adható támogatás a programhoz szo­rosan kapcsolódó taneszközök beszerzé­séhez is. A keret 42,5 millió forint. Pályázni lehet beszéd- és más fogya­tékkal élő gyermekek, tanulók részére olyan eszközök beszerzésére, illetve spe­ciális, már alkalmazott programok meg­valósítására, amelyek segítik esélyegyen­lőségüket, társadalmi beilleszkedésüket. Erre a célra új eszközök, berendezések is vásárolhatók, illetve az átalakítási mun­kák finanszírozhatók. A felhasználható keretösszeg negyvenmillió forint. A Demokrácia az iskolában, az iskola a demokráciáért címmel kiadott pályázat­ra olyan intézmények pályázhatnak, ame­lyek pedagógiai programja, felépítése ré­vén (iskolaszék, diákönkormányzat, is­kolabíróság, tantárgyi képviselet) a diá­kok gyakorolhatják az érdekérvényesítés módjait és a civil technikákat. E célra tíz­millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok között újdonság a negye­dik kiírás témája. Ezt azoknak a fővárosi általános iskolai pedagógusoknak a tá­mogatására szánják, akik a 2000/2001-es tanévben készek hetedikes-nyolcadikos, hátrányos helyzetű roma fiatalokat segí­teni tanulmányaikban, hogy minél többen tanulhassanak tovább szakmát vagy érett­ségit adó középfokú oktatási intézmény­ben. A patronáló tanárok diákonként havi négyezer forint összegű támogatásban ré­szesülnek. Egy tanár maximum 3-5 tanu­lót patronálhat, vagyis havonta 12-20 ezer forint nettó támogatásban részesül­het. A közalapítvány kuratóriuma negy­venmillió forintot szán erre a célra. A pályázatok beküldési határideje no­vember 30., az elbírálásról december kö­zepéig dönt a kuratórium. Az adatlapok a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján átvehetők, vagy letölthetők az internetről az fkfk.westel.hu címről. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közala­pítvány címe: 1364 Bp., Pf.: 3. Telefon: 327-1563, 327-1857. Cs. K. É.

Next