Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. december

2000-12-11

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. DECEMBER 1­1., H­É­T­F­Ő Ma döntenek a használt villamosok vásárlásáról Negyven­ helyett huszonhárom éves villamosok? Ma tárgyalják a fővárosi kabinetülé­sen, hogy támogatja-e a városvezetés a használt hannoveri villamosok meg­vásárlását. Mint ismert, a közelmúlt­ban a városüzemeltetésért felelős fő­polgármester-helyettes bejelentette: hetvennyolc TW 6000 típusú német villamoskocsival váltanák fel a fővá­ros peremkerületeiben közlekedő negyvenéves UV-típusokat. A használt villamosok beszerzésére - ha a város illetékesei úgy döntenek - 8,2 mil­liárd forintot költ Budapest. A német fél­­december 15-ig adott haladékot a magya­roknak az üzleti tárgyalás megkezdésére. Jelentős minőségi javulást eredményezne a fővárosi tömegközlekedésben, ha - ahogyan azt tervezik - jövőre üzembe ál­líthatnák a német villamosokat - mondta a BKV Rt. egyik illetékese. Budapesten főként a dél-pesti területen jelenleg olyan régi, átlagosan negyvenéves kocsik köz­lekednek, amelyek karbantartása igen költséges, alkatrészt is alig kapni már hozzájuk. Az elismert német precizitással készült huszonhárom éves TW 6000- esekre még hosszú évekig szinte semmit nem kell költeni - vélik a szakemberek. A mintegy nyolcmilliárd forintos be­szerzési árat a főváros átmeneti pénz­ügyi tartalékaiból lehetne biztosítani - mondta Vajda Pál városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A jár­művek felválthatnák a Pesterzsébeten, Kispesten, Pestszentlőrincen és Zugló­ban járó, régen elavult szerelvényeket. A főpolgármester-helyettes úgy gondol­ja: az üzletnek köszönhetően több mint száz régi kocsit lehetne selejtezni, ami jelentős felújítási tehertől szabadítaná meg a BKV-t. A gazdasági tárgyalásokat azonban mielőbb el kell kezdeni, ezért a fővárosnak még ezen a héten döntenie kell a kérdésről — mondta Vajda. N. H. E. Megszűnt az első ajtós felszállási kötelezettség az éjszakai buszjáratokra. Míg korábban este nyolc után csak a vezetőnél lehetett a járműre feljutni, jó ideje ismét minden ajtót kinyitnak a sofőrök, ha sokan állnak a megállókban. Az évekig érvényes intézkedést egykor az éjszakai bliccelés visszaszorítása érdekében léptették életbe. Az egyajtós felszállási rendet azonban többször kifogásolták az utasok, különösen a tömött éjszakai járatokon. Újabban a jár­művezetők a várakozó tömegtől függően maguk döntik el, kinyitják-e az ösz­­szes ajtót vagy továbbra is csak az elsőt. FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Több évtizede szolgálnak Elárverezik a Csepel Autógyárat Az elmúlt év tavaszán kezdődött meg a Csepel Autógyár felszámolási eljárása, de a szigetszentmiklósi üzem eladására irányuló törekvés eredménytelenül vég­ződött, annak ellenére, hogy három vevő is jelentkezett. Az egy évvel ezelőtt eredménytelen­nek ítélt pályázatról szóló döntésbe sem a Csepel Autógyár 2000 Kft., sem az amerikai E.V.N. Ltd. nem nyugodott be­le, hanem kifogással élt. Ugyanezt tette a Postabank is, mint a gyár legnagyobb hitelezője. Az autógyár felszámolója azért tartotta eredménytelennek a ver­senytárgyalást, mert véleményük szerint egyik pályázó sem kínált fel megfelelő összeget. A bíróság felfüggesztette a vagyonér­tékesítést, így a pályázat értékelésére már nem volt mód. A Legfelsőbb Bíró­ság pedig azért utasította el a fellebbe­zést, mert megnyílt az értékesítés lehető­sége. A még érdeklődő két céget a Nép­szava értesülése szerint a napokban szó­lítják fel korábbi pályázataik kiegészíté­sére, s ha ez megtörtént árverésre kerül­het sor, a magasabb ajánlatot tevő lehet az új tulajdonos. Nyílt úszónap a Komjádiban Búvárok és vízi mentők tartottak bemutatót Gyerekzsivajtól volt hangos a hét vé­gén a Császár-Komjádi uszoda, az I. kerületi Sport- és Szabadidőközpont, valamint a diáksportbizottság szerve­zett nyílt úszónapot. A kilenc kerületi iskolában tanuló lurkók mellett taná­rok, családtagok szálltak vízbe, s ve­télkedtek a legkülönfélébb úszásne­mekben, versenyszámokban. A futa­mok közötti szünetekben vízi mentők és búvárok tartottak bemutatót. Egy nyirkos decemberi délutánon ke­resve sem lehet jobb programot találni, mint az úszóversenyt egy fedett uszodá­ban. Nyilván e felismerésre alapozva rendezték meg már ötödször a mindenki számára nyílt és ingyenes úszónapot a „Csasziban”. Tagadhatatlan, sikere volt az eseménynek, legalább kétszázötven­háromszáz - főleg fiatalkorú - résztvevő gyűlt össze és ugrott a vízbe akár több­ször is. Hiszen az egyéni, gyerekek és felnőttek számára egyaránt meghirdetett számokon túl a vegyes váltóban össze­mérhették erejüket a négyfős családok is. A medencében legotthonosabban mozgók benevezhettek a tízszer ötven­­méteres gyorsváltóra, melyen nyolc di­ákból és két testnevelő tanárból álló csa­patok indultak. A medence körül rohangáló úszócse­metékről lerítt: ha minden hétvégén len­ne ilyen verseny, ők bizony minden hét­végén itt lennének. Persze a Budavári Önkormányzat is csak egyszer egy év­ben engedheti meg magának, hogy állja a nyílt úszónap résztvevőinek belépő­jegyét, így téve teljesen ingyenessé a rendezvényt.­­ Mondani sem kell, ez a szezonvégi, egyszeri segítség is rengete­get számít, a lehető legjobb módszer az úszás népszerűsítésére. De évközben sajnos csak a kötelező úszásoktatásra jut - mondja Tóth Erika főszervező. A pénzt tán pótolja a lelkesedés. Mindenekelőtt a kissrácoké, akik az egyik percben még a vízben tempóztak, a másikban meg már szurkolás címén keltettek őrült hangzavart az uszodá­ban. Láthatóan roppantul tetszett nekik, hogy az eredményjelző táblától az indí­tásig minden egészen olyan, mint a „nagyok” versenyein. Előfordultak per­sze kisebb malőrök is. Amikor valaki kiugrott, nem volt az a dudálás, sípolás, ami megállíthatta volna a futam többi résztvevőjét. A vízimentő-csapat bemutatója igen népszerű volt, annyian jelentkeztek vol­na a fuldokló hálás szerepének eljátszá­sára, hogy amazok alig győzték kihúzni őket. Ugyanők később búvárfelszerelé­seket vettek elő, s a merülésre kíván­csiaknak megmutatták a medence legal­ját. Aztán feltűnt egy fiatalember, aki légzőkészülék nélkül készült hasonló tettre, saját, hatvanhárom méteres egyé­ni csúcsát készült a víz alatt úszva meg­­dönteni. Hetvenöt métert tervezett, de még e távolság elérése előtt támadt egy kis ijedtség a parton, amikor abbahagyta a tempózást. Amint partra segítették, ki­derült, szerencsére nem történt nagyobb baj, csak nagyon kimerült. IQ. Galambos Péter Kicsik startja FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Pályázat az Urániára Folytatás a 23. oldalról Nem jelölnek meg a pályázatban konkrét összeget, de korábban 250-280 millió forintra becsülték a szakemberek a rekonstrukció költségét. A kivitelezési tervek már elkészültek. Az első ütemben a mozi által elfoglalt szintek, a földszint, az első emelet és a pince újulnak meg, de helyreállítják a teljes homlokzat eredeti, száz évvel ez­előtti állapotát is. Az épület legpatiná­sabb terme a gazdagon díszített színház­terem, amely aprólékos műemléki fel­újítást igényel. Eltávolítják például be­lőle a harmincas években épített tribünt. De a kényelmet és a biztonságot növe­lendő: a felújított moziban kevesebb lesz a szék (hatszázról négyszázötven­kettőre csökken a számuk), távolabb lesznek egymástól a sorok. A tervek sze­rint a vetítővászon süllyeszthető lesz, így a színpad akár színi előadások, kon­certek bemutatására is alkalmas lesz. Az első emeleten, az utca felől társal­gónak alkalmas terem található, a bezárás előtt itt büfé működött. A felújítás után viszont kávéházat alakítanának ki belőle. A pincébe két kisebb, százötven ülőhe­lyes vetítőt terveznek. Később még két kisebb vetítő kialakítása is elképzelhető. Az Uránia Nemzeti Filmszínház első­sorban magyar alkotásokat s európai művészfilmeket vetít, s a kultusztárca és a Mokép filmforgalmazó által létreho­zott közös kht. üzemelteti majd. A to­vábbiakban - s a tervek erre is vonatkoz­nak - felújítják a mozi fölötti szinteket is, ahol a Színház és Filmművészeti Egyetem működik. Cs. L. új VOLVO SZEMÉLYGÉPKOCSI MÁRKASZERVIZ ÓBUDÁN! Nyitva tartás: Hétfőtől-Péntekig: 7-18 óráig DUNA INTERSERVICE 1037 Budapest, Zay u. 24. Telefon: 250-4522, 368-6871 E-mail: di@dunainterservice.hu A főváros főépítésze óv Manhattan másolásától Sokan támadják azt a fővárosi rende­letet, amely a részletes szabályozás megjelenéséig Budapesten megtiltotta a magasházak építését. A kerületek zú­golódnak, a fővárosi szocialisták saját tervezet benyújtásáról gondolkodnak, s az ügy már eljutott a fővárosi köz­­igazgatási hivatalhoz is. A főépítész azonban figyelmeztet, hogy a főváros egyedi arculata ne váljon politikai és gazdasági lobbik áldozatává, átgondolt szabályozásra, időre van szükség. Újpesten fél éve várnak arra, hogy a fővárosi önkormányzat engedélyt adjon egy káposztásmegyeri szórakoztatóköz­pont építésének megkezdésére, amely Derce Tamás polgármester szerint csak­nem egész Európában egyedülálló lenne. A nyugati befektetők a jégpályától kezd­ve az uszodán keresztül a különféle sport- és szórakoztató létesítményekig mindent „beleálmodtak”, szállodával, egyéb ke­reskedelmi funkciókkal együtt. Ezenkí­vül egy lesiklópályát is kialakítanának, ami miatt azonban az épület legmagasabb pontja ötven méter körül lenne. A főváro­si önkormányzat legújabb rendelete sze­rint­­ a részletes szabályozás kidolgozá­sáig - tilos harminc méternél magasabb épületet felhúzni. A főváros városterve­zési és városképvédelmi bizottságának ülésén egy kőbányai képviselő is jelezte, hogy a kerület elfogadott rendezési tervé­ben elvileg engedélyezték magasházak építését (ahogy más kerületekben is). A korábbi fővárosi rendelet ugyanis azt tar­talmazta, hogy a Hungária-gyűrűn kívül a fővárosi­ önkormányzat egyetértésével, egyedi engedélyezéssel szó lehet magas­ház építéséről. Ezt követte a teljes mora­tórium kimondása, amivel nagyszámú szocialista és több szabad demokrata képviselő sem értett egyet. A módosítás a fővárosi közigazgatási hivatal elé került, mert a szocialista vezetésű XIII. kerület a fővárosi rendelet megszületésének nap­ján engedélyezte magasházak építését az Árpád híd pesti hídfőjénél. A hivatal még nem foglalt állást, mert nem érkezett be hozzájuk a kerületi ülés jegyzőkönyve. A fővárosi szocialisták jó része nem ért egyet a moratórium kimondásával. Sze­rintük, tolmácsolja Bihary Gábor képvi­selő, a korábbi szabály - amely a Hungá­ria körúton kívüli egyedi engedélyezést tartalmazott - is lehetővé tette, hogy a fő­város megakadályozza oda nem illő vagy más okból nem kívánatos magasház épí­tését. Ezért ha a részletes szabályok elő­készítésével megbízott Schneller István főépítész jövőre nem készül el a koncep­cióval, az MSZP kérni fogja a korábbi, enyhébb szabályozás visszaállítását - mondta a képviselő. Budapest főépítésze szerint azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a korábbi, egyedi engedélyezésről szóló rendelet nem védte volna meg a várost at­tól, hogy különböző politikai és gazdasá­gi lobbik nem kívánatos helyeken magas­házakat építtessenek. Ezért kell jól átgon­dolt, majd széles társadalmi egyeztetésre bocsátott koncepciót kidolgozni - állítja Schneller István ami nem csapható össze hónapok alatt. Bécsben három évig vajúdtak a kérdésen, mire a megoldás megszületett. A főépítész mindemellett úgy véli, a korszerűség nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy a Nyugatot utánoz­zuk, a szigorú szabályozás pedig nem azonos a maradisággal. A XXI. század elején minden nagyváros épp arra törek­szik, hogy megőrizze egyedi arculatát, identitását. Amiért a világ minden tájáról az emberek odalátogatnak. Ahol a népes­ségrobbanás, a telekárak azt nem kény­szerítik ki, ott nem építenek toronyháza­kat, felhőkarcolókat — véli. Kivétel még, ha valaki így akarja reklámozni magát, mindenképpen látszani akar. Ez azonban nem összvárosi, nem közérdek. A mi ér­dekünk a városok kíméletlen versenyé­ben - erősíti meg - Budapest arculatának, hangulatának megőrzése. Ezzel együtt a főépítész nem zárja ki, hogy bizonyos területeken - korábban szó volt a Csepel-szigetről - engedélyez­zék magasházak építését. Előbb azonban sok dolgot el kell dönteni. Például, mi számít építménynek vagy épületnek. Az előbbi ugyanis lehet kétszáz méteres gyárkémény, tévéadó vagy hídpillér. De ha nem határozzák meg pontosan, köny­­nyen kijátszható lesz a szabályozás. Azt is pontosítaniuk kell, mi a magasház, a toronyház és a felhőkarcoló. Schneller szerint a harminc méter feletti, de ötvenöt méter alatti épületek a magasházak, a leg­feljebb kilencvenöt méteresek a torony­házak, az ennél magasabbak pedig a fel­hőkarcolók. Nem utolsó szempont a köz­lekedési terhelés. A lényeg: az összefo­nódó kulturális, építészeti, gazdasági kér­désben mielőbb politikai döntés kell. Németh Éva 25

Next