Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. január

2001-01-02

­ NÉPSZABADSÁG BUDA­PEST 2001. JANUÁR 2., KEDD Krampuszok és enervált hisztéria Új megvilágítást kapott a Várpalota - A bulik jól sikerültek - Rendkívüli eseményről a rendőrök nem tudnak MUNKATÁRSAINKTÓL Álomalapítás 2001 címmel zajlott a köz­ponti szilveszteri rendezvény a Rákóczi úton és a Vigadó téren, mialatt a főváros Szilveszter 2001 címmel szervezett év­búcsúztató utcabált és koncerteket Bu­dapest három pontján: a Nyugati és a Vörösmarty téren, valamint az Andrássy út és a Nagymező utca sarkán. A tini korosztályt a Hysteria 2001 party várta a Felvonulási téren felállított sátrakban, összesen tízezer négyzetméteren. Vegytiszta ezotéria rejlik az Álomala­pítás rendezvénynév mögött. A Halak­­világkorszak végére értünk, magyaráz a a műsorvezető a mozgószínpadról, vagy­is az álmodozó zodiákusnak befelleg­zett, jön a Vízöntő, amely valóra váltja a Halak álmait. A „Jókedvvel, bőséggel” alcímben szereplő kellékek közül a jó­kedv már megvan, hiába a könyörgés minden egyes állomásnál, hogy halkab­ban füttyögjünk, hujjogjunk és trombi­táljunk, tekintettel a tévénézőkre. Az or­dítás egyre nagyobb: lányok kapaszkod­nak föl a fiúik nyakába, hogy a darus ka­merába visíthassanak. A mozgószínpad­dal egyébként nem könnyű lépést tartani - keskeny a Rákóczi út ekkora tömeg­nek, amely le-lelassul a torlódás miatt. Akinek eszébe jut, a mellékutcákon ke­rül, hogy a karaván elé vágjon. A főútvonal persze érdekesebb: hátba verdesik az embert, hogy BÚÉK!, kon­fettivel szórják meg, vagy trombitával csapják fejbe. Nagy divat a vörösen vil­logó elektromos krampuszszarv és a lila, kék vagy sárga, csillogó műanyag an­gyalhaj. Egy idős házaspár elragadtatott arccal sétál karonfogva: még sosem vol­tak efféle buliban, örülnek, hogy a teg­napi előszilveszteren letudták a baráti kört. Ez most más, mint a hétköznapi BKV-őrület. Öt huszonéves egy üveg pezsgőt ad körbe az Astoriánál (mások kiürült palackjai a lábak alatt gurulnak), ők minden évben az utcán vannak szil­veszterkor, itt lehet új emberekkel meg­ismerkedni. Az ismerkedés, igaz, egy­előre várat magára, ahhoz még nem ittak eleget, mondják. De alakul a dolog. A Ferenciek terénél két szőke lány ka­paszkodik egymásba meg a boros pohár­ba. Szlovéniából jöttek, mert úgy hallot­ták, a budapesti buli lesz a legjobb. Nem csalódtak. Egy olasz társaság a hivatalos égbelődözés alatt saját petárdákból rendez magántűzijátékot: egy-egy fönti durranást lent az aszfalton három másik kísér. A kö­zelben állók odébb ugrálnak. Éjfélkor az­tán az olaszok ugrálnak a közelben állók nyakába. „Happy New Year to You” - éneklik, a Happy Birthday dallamára. Krampuszok... folytatás a 23. oldalon J­ókedv.az. utcán..meztele­nség.a.­utött.sátorban JO­TÓK..váRDI.URUZS Rossz szabályozás, rossz műszerek Többször volt már szmoghelyzet, csak nem tudtunk róla A jelenlegi szabályozás és a használ­hatatlan műszerek miatt nem jelen­tettek szmoghelyzetet Budapesten. A valóságban valószínűleg már több­ször kellett volna füstködriadót el­rendelni, ennek lebonyolítására azon­ban nincs felkészülve a város - mond­ja Illés Zoltán, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke. A főváros cáfolja az állításokat. A sokszor használhatatlan műszerek, a kevés mérőállomás, valamint az ózon regisztrálásának hiánya miatt papíron sosem alakulhat ki olyan állapot, hogy szmogriadót rendeljenek el a főváros­ban. A valóságban azonban a föld kö­zeli ózon nyári felszaporodása miatt valószínűleg többször is létrejött már ilyen helyzet - mondta lapunknak Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának elnöke. A szakember szerint a főváros tuda­tosan alakította így a szabályozást, mert egy esetleges riadót nem tudna le­vezényelni káosz nélkül. Az önkor­mányzat füstködrendelete nem is tartal­mazza a közlekedés és az ipar korláto­zásának társadalmi és gazdasági hatá­sait, és azt sem, milyen módon oldaná meg a város az áru- és személyszállí­tást. Magyarul senki nem tudná, mit kell tennie. • Nem lenne egyszerű feladat, de egy­két napon belül meg lehetne szervezni a szmogriadót - cáfolta az állítást a fővá­ros környezetvédelmi ügyosztályának vezetője, Pólay István. A levegőt szennyező legnagyobb cégek nyolcvan százaléka saját intézkedési tervet készí­tett, hogy miként kellene csökkentenie termelését. A BKV, az önkormányza­tok, a rendőrség is tudja, hogy mi a ten­nivaló. (A tiltás ellenére kocsikázók például arra számíthatnának, hogy ideig­lenesen elkobozzák tőlük az autót.) Hozzátette: a buszok, villamosok és a metró szmogriadó alatt lényegesen rö­­videbb menetidővel közlekednének, ezért a nagyobb utaslétszám egy részét is képesek lennének szállítani. A töb­biek gyalog és biciklivel jutnának el úti céljukhoz. Füstködriadót akkor kell elrendelni, ha a szennyező anyag koncentrációja a nyolcból legalább két mérőállomáson három órán keresztül folyamatosan el­éri vagy meghaladja a határértéket. Ek­kor készültségi állapot lép életbe, és fel­kérik a lakosságot, a közintézményeket fűtőberendezéseik használatának mér­séklésére. Ha tovább romlik a helyzet, korlátozzák a gépjárművek közlekedé­sét, végveszélyben teljesen megtiltják, és minimálisra csökkentik az ipar tevé­kenységét. Pólay hozzátette: legutóbb 1995-1996 telén volt olyan a levegő minősége, hogy majdnem riadót kellett elrendelni. Nem igaz tehát, hogy nya­ranta elviselhetetlen lenne a városban a szennyező anyagok koncentrációja. A mérőállomások kilencéves műsze­reit a főváros több sikertelen próbálko­zása után az Egészségügyi Miniszté­rium PHARE-támogatással kicseréli. A kétszázmillió forintos új berendezése­ket várhatóan 2001-ben adják át. A nyolc állomásból csak hatot újítanak fel, ugyanis az EU-normák szerint eny­­nyi is elegendő egy kétmilliós város le­vegőjének vizsgálatához - tudtuk meg az Országos Tisztiorvosi Szolgálat ille­tékesétől. A korszerű gépek az ózont, négy helyszínen pedig benzinben lévő rákkeltő benzol koncentrációját is vizs­gálják majd. Ezzel szemben Illés és Pólay is az állomások jelentős bővítését szorgalmazzák, hiszen csak így lehetne reális képet kapni a város levegőjéről. V. M. P. AZ no2 immisszió alakulása BUDAPESTEN 1995 1995- 1996 1996- 1997 1997- 1998 1998- 1996 1997 1998 1999 Forrás: BFVT Kft. NÉPSZABADSÁG-grafika Magántelkekre tervezték a 14-es villamos vonalát? Egyezségi kísérletre hívta mára a bí­róság az újpesti és a fővárosi önkor­mányzatot, valamint azokat a földtu­lajdonosokat, akik az előbbi kettőt azért perelték be, mert szerintük föld­jeiken jogellenesen vezették keresztül a 14 -es villamos káposztásmegyeri szakaszát. Az ügy több mint négy éve húzódik. A kártérítés összege több mint félmilliárd forint lehet, a per akár a villamossínek felszedését is eredményezheti. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Bíróságon január 2-án lesz az egyezségi kísérlet abban a perben, amelyet csaknem negyven magánsze­mély indított az újpesti és a fővárosi ön­­kormányzat ellen a 14-es villamos káposztásmegyeri nyomvonalának ve­zetése miatt. Mint ismeretes, lassan négy éve tart a tulajdonjogi vita az említett szakaszról. Sokáig kérdéses volt, hogy a szóban for­gó - az egykori földkiadó bizottság által még az évtized első felében odaítélt - in­gatlanokra mikor jegyzik be a tulajdon­jogot. Annak ellenére, hogy ez csak 2000-ben történt meg, a IV. kerületi ön­­kormányzat és a főváros közös szerző­dése alapján már 1996-ban kijelölték a káposztásmegyeri nyomvonalat, majd el is elkezdték a beruházást. A szerződés annak alapján született meg, hogy a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet eladta az önkormányzatoknak a nyomvonalon fekvő ingatlanok tulajdonjogát. Az adásvétel jogosságát azonban azóta is vitatják. Az önkormányzatokat perbe hívó ma­gánszemélyek a beruházás jogellenessé­gének a kimondását kérik: a beruházók­nak tudniuk kellett, hogy a terület a fóti téesz földalapjának része, s azokat a földosztás során magánszemélyeknek kell megkapniuk. A nevesítés azonban elhúzódott, en­nek ellenére a főváros hozzálátott a be­ruházáshoz. A harmincnyolc magánsze­mély ezért kártérítésre tart igényt, szá­mon kérve a fővároson a földek szabá­lyos kisajátítását, illetve a bérleti díjak járulékokkal történő visszamenőleges megfizetését. Legvégső esetben a bir­tokháborítás megszüntetését is kimond­hatja a bíróság, ami akár a villamossínek felszedésével is járhat. A kártérítés ösz­­szességében csaknem nyolcszázmillió forint lehet. A főváros vitatja ezt az érvelést. Vaj­da Pál főpolgármester-helyettes lapunk­nak korábban elmondta: véleményük szerint a magánszemélyek számára tör­tént nevesítés jogellenes volt. Földet ne­vesíteni, illetve kiadni ugyanis a törvény szerint csak aranykorona-érték alapján lehet. Az említett területeknek azonban nem volt aranykorona-értékük, mivel a földhivatal 1983-ban kivonta a művelés alól az érintett földeket. A fóti téesz te­hát nem vihette volna be a földalapba az ingatlanokat. Magántelkeken... folytatás a 23. oldalon

Next