Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. január
2001-01-19
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. JANUÁR 19., PÉNTEK 25 A Margitsziget télen A köd úgy teríti be a várost, mint finom tüllfüggöny. A Margitsziget fáinak csupasz ágai szurkálják a tejfehér semmit. A tó fölött pára lebeg, minden kihalt. Ember ilyenkor csak elvétve bukkan fel a ködbe vesző utakon, vagy a sziget vízcseppektől gyöngyöző padjain. A csendet csak a vízpermet percegése zavarja meg, a természet egy rövid szusszanásra viszszakapta önmagát a nyüzsgő tömegtől. A festményszerű kulisszába újra megidézhetők a XII. század szerzetesei, apácái, a felolvasó barátok, József nádor legendás rózsakertje, Széchenyi István „csónakpartyjai”, az első regatta 1843-ban, amelyben angol urak is részt vettek. Előbukkanhatna a ködből az 1873-as regattaverseny díszvendége, VII. Edward is, és Arany János, amint éppen a Tölgyfák alatt című elégiáját fogalmazza. És persze lehet emlékezni a kisebb, személyes csodákra, a gyerekkori barangolásokra, az izgalmas teniszcsatákra, a Palatínus hullámmedencéjére, az első csókra a kertmozi vászna előtt, de még az öttusázók parádéjára is. Arra a néhány, két évvel ezelőtti napra, amikor a magyar sportolók biztatása zengett a fák között. A Margitsziget a paraszitálós reggeleken sem csúnyább, mint máskor, mégis: az emberek ilyenkor illedelmesen békén hagyják. Mintha ők is éreznék: olykor magára kell hagyni a pázsitot és a fákat, kell ez a lélegzetvétel, hogy aztán bírják az emberáradatot, amely az első tavaszi napon hömpölyög a szigetre. A nyargalászó kutyákat, a suhanó kerékpárosokat, a zötykölődő sétabicikliket. Azt a pillanatot, amikor a főváros népe rázuhan a tenyérnyi természetre, kíméletlenül birtokba veszi, féktelenül örül neki. Amikor a pesti ember odamenekül a benzingőzből, amikor ráébred, hogy van itt a lüktető város közepén egy darabka természet, amelyet úgy hívnak, hogy Margitsziget. FOTÓK: SOPRONYI GYULA Tízéves a tájgazdálkodási intézet A fővárosból és a környező településekről érkeznek a gödöllői szak hallgatói Tíz esztendeje, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megjelent egy felhívás. A tudatos környezetalakítással kapcsolatos sürgető igényekre és az egyetem szellemi kapacitására, az ott folyó környezetkutatásokra, az e témákban kialakult tanszéki együttműködésekre, karok közötti átoktatásra hivatkozva - több külföldi egyetem példáját említve - környezetgazdálkodási szak létrehozását indítványozta. A felhívás visszhangra talált, a kezdeményezéshez sokan csatlakoztak, s bár az indulás egyáltalán nem volt könnyű, létrejött a szak s a karok közti, kari jogállású Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet. A környezet- és tájgazdálkodási szakon mostanáig öt évfolyam végzett, több mint 260-an kaptak diplomát. A környezetgazdálkodási agrármérnökök elhelyezkedési statisztikái igen jók. Legtöbben a környezet- és természetvédelem központi és területi intézményeiben találnak munkahelyet, de sokan dolgoznak a regionális és helyi közigazgatásban, a mezőgazdasági irányításban, az agrár-közigazgatásban, állami kutatóintézetekben és egyetemeken, továbbá a szaksajtóban és a fejlődő országokat segítő intézményekben is. A szakon jelenleg 350-en tanulnak, s a hallgatók választhatnak környezet- és természetvédelem, biológiai gazdálkodás, területi tervezés, agrár-tájföldrajz és környezeti kommunikátor szakirányok között. A középiskolákból zömmel kiváló diákok jelentkeznek ide. A nyelvvizsgáknak és más, pluszpontokat érő eredményeknek, képesítéseknek köszönhetően a felvételi ponthatár 121 volt tavaly. A szakot működtető intézet az elmúlt években - noha rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie - mind képzésikutatási programjában, mind személyi és gazdasági feltételeiben megerősödött. Ma az egy éve létrejött Szent István Egyetem része, amely új lehetőségeket ígér, de új kihívásokat is jelent az intézet, annak tíz tanszéke, oktatói és hallgatói számára. A felhívás évfordulóján egybegyűltek azok, akik tíz év alatt szép példát mutattak összefogásból. Az intézet és a szak legfőbb ereje éppen ebben van, oktatók, hallgatók s az itt végzettek egymásra figyelésében, csapatmunkájában, emberi közösségében. A tíz tanszéken s a hozzájuk kapcsolódó más szervezeti egységekben ma több mint nyolcvan diplomás dolgozik, jelentős részük előkelő tudományos minősítéssel, s külső munkatársként is a legjobbakat sikerül bevonni. Olyan embereket, akik nemcsak egy-egy részterület kiválóságai, hanem széles látókörrel, tágabb összefüggésekben gondolkodnak. Az intézet első számú vezetője dr. Stefanovits Pál akadémikus, tiszteletbeli igazgató és dr. Ángyán József professzor, intézetigazgató. Feltétlenül meg kell említenünk azonban dr. Kocsis Károly gépészkari professzor nevét is, aki a 90-es évek elejének rektoraként igen sokat tett a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet létrejöttéért. A cél ma az, hogy az eddig csupán szakként és tanszékcsoportként működő intézmény karrá válhasson. A tartalom már megvan hozzá, s remélhetőleg a kari elismerés is rövidesen meglesz. A gödöllőiek - s a neveket itt hosszasan sorolhatnánk - rászolgáltak erre, mert nemcsak beszélnek a fenntartható fejlődésről, hanem a cselekvéssel sem késlekednek. S hála munkájuknak, tanítványaik és követőik ma már egyre többen vannak országszerte. D. S. Felszerelések a tűzoltóknak MUNKATÁRSUNKTÓL Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője tűzoltó védőfelszereléseket és műszaki eszközöket adott át a napokban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságnak és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság épületében. Az összesen 52 millió forintot érő eszközök, többek között védőruhák, kesztyűk, tömör gázvédő ruhák, hidraulikus feszítő vágók anyagi fedezetét a biztosítótársaságok által kötelezően befizetett összeg, valamint a tűzvédelmi bírságok összege biztosította. Az eszközöket Bende Péter tűzoltó dandártábornok, a fővárosi tűzoltóság parancsnoka vette át. Az új műszaki mentőeszközök és az életvédelemhez használatos felszerelések 15 kerületi tűzoltósághoz jutnak el. Bakondi György az MTI-nek elmondta, hogy tavaly a fővárosi tűzoltók 53 bevetésen vettek részt, és mintegy 2800 ember életét mentették meg. Jelentős létszámmal segítették a tiszai árvízi munkálatokat és mentéseket is. Brieber István ezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság helyettese elmondta, mintegy 200 millió forintos fejlesztés van előkészületben, amelynek 10 százalékát a Belügyminisztérium és a további 180 milliót a fővárosi önkormányzat adja. Várhatóan ebben a negyedévben újabb járműveket, mentő- és életvédelmi eszközöket vásárolnak, valamint fejleszteni tudják az informatikai rendszert is - tette hozzá. Az ezredes kitért arra is, hogy a fővárosi önkormányzat visszamenőleg jóváhagyta és kifizetett 672 millió forintot az elmaradt pótlékokra. Ezenkívül 30-35 milliót folyósítanak a munkaidőn túli bérek kifizetésére. _________Ír az Olvasó__________ Minek a sorszám? Történetünk egyszerű, bár annál tanulságosabb. Január 4-én úgy, mint máskor is, a Mexikói úti parkolóban hagytuk autónkat. Délután meglepődve tapasztaltuk, hogy az autóról mindkét rendszámot lelopták. Szokásos ügyintézésnek indult. Rendőrség, feljelentés. „Fáradjanak át a szomszédos önkormányzat okmányirodájába, ott stószokban állnak a rendszámtáblák potom négyezer forint befizetése után, akár most is elvihetnek egyet...” — mondta barátságosan a rendőr (ugye ez már nem az ő ügyük). Az okmányirodában persze egészen más kép fogadott péntek reggel 9-kor. Zsúfolásig megtelt helyiség, üresen tátongó ügyintézői ablakok, sehol egy szék, hogy a várakozók legalább leülhessenek. Szóval sorszámot húzunk: 543. A soron következő sorszám: 500. 11.30-ig van félfogadás. Sorban állunk, reménykedünk. Fél tizenkettőkor az 510-esig jutott el a sor. Hazaküldenek. Volt olyan is, aki reggel hétre jött, mégsem került rá a sor. Következő nap: hétfő, félfogadás 13—17.30-ig. 13.30-kor érünk az irodához, persze el kellett jönni a munkahelyről, a főnök nem kis rosszallásával. A sorszámkiadó a következő feliratú címkét nyomtatja: Sajnos ma már nem tudjuk fogadni, mert a várakozók száma 13. (kár volt a fáradságért). Kedd: telefonon érdeklődöm, hogy legalább a pontos ügymenettel tisztában legyek, úgy tudom, kedden nincs ügyfélfogadás. Ez sem túl egyszerű, a rendszámmal foglalkozó ügyintézők fel sem veszik a telefont, így egy másik számot tárcsázok, ott egy ideges hang, ez nem az ő területe, de kérem, ne tegye le, csak érdeklődni szeretnék. Ezután közli a hölgy, hogy csak azért vette fel a telefont, mert a rendszer áll, de éppen egy ügyfél van nála. Csodálkozva hallom, hogy mégis fogadnak ügyfeleket. Azért — mondja -mert előző napról hívták vissza azokat, akiknek a befejezetlen maradt az ügyük. Még ezt is elfogadom. Szerdán ügyfélfogadás reggel nyolctól délután négyig. 8.20-ra érek az irodához, a címke ugyanaz, ma már nem fogadunk. Érdeklődöm, mikor lenne érdemes jönni, hogy legalább fogadjanak. Erre közli, hétfő, szerda, péntek. Azt én is tudom, mikor van ügyfélfogadás, hiszen ki van írva. Még mindig türelmes vagyok, hátha mára sikerül olyan cédulát húznom, amin értékelhető sorszám van. Hétfőn reggel láttam a M 1-en az okmányirodákról egy riportot, ahol rendkívül jó hangulatban, szinte nevetve nyilatkozott az illetékes a rendszer jó, minden működik, csak az ügyfelek türelmetlenek, és ők szóltak előre, hogy legalább három hét türelmet kérnek stb. Úgy látszik, sem az állampolgárok, akik szeretnének érvényes papírokkal közlekedni, mert különben megbüntetik őket, sem a tolvajok nem fogadták meg ennek a kedves, mosolygós úriembernek a szavait. Kérdezem én mint becsületes állampolgár, aki ugye egy métert sem tehet rendszám nélküli autójával, mert ugye a rendőr rögtön lefüleli: mit tehetek én ebben a helyzetben? Miért nem hosszabbítja meg nyilvánosan az iroda nyitva tartását, vagy legalább ha annyira döglődik a számítógépes rendszer, miért nem kérdezik meg személyesen az ügyfeleket, mi járatban vannak? Lehet, hogy csak egy nyomtatványt kell kitölteni vagy valamit lepecsételni, nem igaz, hogy mindent csak a számítógéppel lehet megoldani. Kelemen Tünde FHB JELZÁLOGHITEL BÁRMILYEN CÉLRA!! ...hogy jól induljon az év. Az FHB bármilyen célra szabadon felhasználható jelzáloghiteléhez nem kell kezes, nincs jövedelemvizsgálat (elegendő a rendszeres jövedelemszerző tevékenységet igazolni) és a kamat most 15,8%. A hitelt értékes, tehermentes ingatlannal rendelkező magánszemélyek vehetik fel 3 és 30 millió forint között, a legrövidebb futamidő 5 év. Néhány példa a havi törlesztőrészletekre: 5 év 10 év 15 év 3 millió Ft 77.636 54.881 48.643 4 millió Ft 103.514 73.174 64.858 5 millió Ft 129.393 91.468 81.072 10 millió Ft 258.786 182.936 162.145 * A törlesztőrészletek tartalmazzák az évi 2%-os kezelési költséget. Értékbecslési díj: a hitel összegének 1%-a. Folyósítási jutalék: a hitel összegének egyszeri 0,8%-a. Az adatok tájékoztató jellegűek. További információért hívja az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalát. ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt.