Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. február

2001-02-01

NÉPSZABADSÁG BUDA­­J­PEST 2001. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Forrásmegosztás lesz, egyezség nem Demszky Gábor főpolgármester meghí­vására tegnap délelőtt a kerületek képvi­selői és a főváros vezetői egyeztettek az idei forrásmegosztási javaslatról. A más­fél órányi tanácskozáson információnk szerint csak a III. kerületet nem képvisel­te senki, de mint Tarlós István polgár­­mester kérdésünkre közölte: távolmara­dásuk oka nem politikai természetű. Atkári János főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta: elképzelhető, hogy ebben az évben a gépjárműadóból szár­mazó kerületi bevételekkel még nem úgy számolnak, mint közös forrással, és a vá­rosi közvilágítás számláját is a főváros fi­zeti. Leszögezte azonban, hogy jövőre ezeket valamilyen formában bevonják a forrásmegosztásba. Azon kilenc fővárosi alap közül, amelyek tízmilliárd forintját az iparűzési adóból különítették el, s amelyre a kerületek pályázhattak, várha­tóan csak kettőt tartanak meg: a több mint egymilliárd forintot képviselő tejalapot és a szennyvízcsatorna-fejlesztés támogatási keretét. A többit arányosan felosztanák az önkormányzatok között. Atkári János elutasította azt a kerületi kezdeményezést, hogy ebben az évben a közös pénzek elosztásánál még ne vegyék figyelembe az önkormányzati fejlesztési és felújítási szükségleteket. Azt tudja csak elképzelni, hogy húsz helyett hu­szonöt évre számolják ki az igényeket, né­mileg tompítva a különbségeket. A tizenkét kerületet képviselő Külső Kerületek Szövetségének közgyűlése ha­tározatban utasította el a főváros forrás­­megosztási javaslatát. Mester László so­ros elnök lapunknak kijelentette: ha né­hány kerületi kérést méltányolnának is a javaslatban, akkor sem tudnák azt támo­gatni. Hiszen elutasították a legfontosabb kérésüket, hogy először az önkormányza­ti feladatok ellátásához szükséges műkö­dési kiadásokat fedezzék, s csak a maradékot osszák el arányosan felújítá­sokra és fejlesztésekre. Devánszkiné Mol­nár Katalin XVII. kerületi polgármester azt kezdeményezi, hogy vizsgálják meg: a főváros milyen összegekből látja el fel­adatait, s ez a kiadás hogyan viszonyul egy vidéki városéhoz. Atkári szerint eh­hez komoly kutatómunkára és közgazda­­sági elemzésekre volna szükség. A polgári vezetésű kerületek majdnem minden kritikai pontban egyetértenek a külső kerületekkel - mondta a találkozó után Juhos Katalin, a XI. kerület polgár­­mestere. Sérelmezte, hogy - bár lett volna mondanivalójuk - többen közülük nem is kaptak szót a főpolgármestertől, azaz sze­rinte a fővárosi önkormányzat a formális egyeztetés követelményeinek sem tett eleget. A forrásmegosztási javaslatot csa­lásnak minősítette, amellyel a fővárosi önkormányzat megpróbálja egymással szembeállítani a kerületeket, magának pe­dig minél több pénzt elkülöníteni. A polgári vezetésű kerületek nem tud­ják elfogadni például, hogy a főváros arra akarja kényszeríteni a kerületeket, hogy minden helyi adó maximumát vessék ki. A forrásmegosztási javaslat szerint ugyanis ha nem így tesznek, az általuk ki nem vetett és be nem szedett adót is a be­vételek közé számítják, s így arányosan kevesebbet kapnak a közösből. 2001-ben ez - csak az ingatlanadó és a kommunális adó esetében - a XI. kerületben több mint hétszázmillió forintot jelent. A forrásmegosztás lehetséges módosí­tásairól ma háromtagú kerületi küldöttség egyeztet a főváros vezetőivel - a belső kerületek képviseletében Szabó Zoltán VII. kerületi polgármester; a Külső Kerü­letek Szövetségének soros elnökeként Mester László XVIII. kerületi polgár­­mester; a polgári vezetésű kerületek kép­viseletében Hutiray Gyula II. kerületi al­polgármester, Németh Éva Jelképes bérleti díjat fizetnek a pártok A közigazgatási hivatal négy kerületet perel, mert figyelmen kívül hagyták a piaci árakat Fillérekért, nem piaci alapon adják bérbe az ingatlanokat a pártoknak, ezért tizenegy kerületnél törvényességi észrevételt tett, négy ellen pedig pert in­dított a fővárosi közigazgatási hivatal. Tizenegy kerület esetében tett törvé­nyességi észrevételt, négy kerülettel szemben pedig keresetet indított Buda­pest Főváros Közigazgatási Hivatala a párthely­iségek bérleti díjaival kapcsolat­ban lefolytatott törvényességi ellenőrzés nyomán. Az első per február 27-én lesz, az V kerületi önkormányzat ellen. A vizsgálat azután indult, hogy az Ál­lami Számvevőszék tavaly feltárta: a párttörvény tiltása ellenére az önkor­mányzatok ingyenesen engednek át párt­­szervezeteknek irodahelyiségeket, beren­dezési tárgyakat. Információink szerint tavaly év végén még csak egyetlen kerü­let (Kőbánya) kért piaci árat a politikai szervezeteknek bérbe adott helyisége­kért, az érintett mintegy százötven fővá­rosi pártiroda többségében azonban jel­képes összeg, sőt gyakran nulla forint a bérleti díj. A törvényességi észrevételre vagy az azt megelőző adatszolgáltatási felhívá­sokra a kerületek különbözően reagáltak. A Budavári Önkormányzatnál (ott tavaly még évi 100 forintot fizettek a pártok a helyiségekért), a II. (a havidíj 1-10 forint volt) és a III. kerületben a képviselő-tes­tület hamarosan napirendre tűzi a módo­sítást. Újpest gyakorlatát nem kritizálta a hivatal, annál inkább Belváros-Lipótvá­­rosét, ahol nem fogadták el az észrevételt, ezért per indul. Terézváros átáll a piaci bérleti díjakra. Törvényességi észrevételt kapott Erzsébetváros is, de információink szerint ott még nem született döntés. Értesülésünk szerint a fővárosban egyedül a kőbányai önkormányzat kért piaci mértékű bérleti díjat a párthelyisé­­gekért. A X. kerülethez tavaly év végén csatlakozott Ferencváros, ahol elfogadták a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételét, és az eddig a pártoknak nul­la forint/év/négyzetméteres „díjat” az in­gatlan helyétől függően 2000-14 500 fo­rintra emelték. Törvényességi észrevétel érkezett a XI. kerülethez is, ahol végül nem a bérleti díj összege miatt indított keresetet a hivatal, hanem azért, mert az egyébként megfele­lő határozatot zárt ülésen hozták a képvi­selők. Információink szerint nincs döntés a XII. kerületben, amely szintén törvé­nyességi észrevételt kapott. Angyalföld- Újlipótváros a jelzés után hatályon kívül helyezte a kifogásolt rendeletet, de a hiva­tal jogi érvelését a testület elutasítja. Zugló és Rákospalota nem fogadta el az észrevételt, ezért a közigazgatási hiva­tal keresetet nyújtott be mindkét önkor­mányzat ellen. Zuglóban ugyanis nem fi­zet bérleti díjat helyiségei után az MDNP, az MSZDP és a MIÉP. Az MSZP-től pe­dig havonta ezer forintot kérnek a Thö­köly úton álló, összesen 170 négyzetmé­teres ingatlanért. Az önkormányzat va­gyonkezelője által készített becslés sze­rint az ingatlanok piaci bérleti díja 730-870 forint volna négyzetméterenként havonta. Hajdú László XV. kerületi pol­gármester pedig korábban azt nyilatkozta: ha a közigazgatási hivatal meghatározza, mennyi bérleti díjat kell fizetni, a pártok­ról szóló törvény fölé helyezi magát. Elfogadták viszont a törvényességi jel­zést a XIX. kerületben (ott korábban havi 1 forint négyzetméterárat fizettek a pár­tok) és Csepelen. Tenczer Gábor A XVI. kerületben több irodát helyeztek el egy épületben FOTÓ: SZABÓ BERNADETT A nagyvonalú önkormányzat tilalmazott vagyoni hozzájárulást ad A vizsgálati jelentés szerint a jogszabályokból az következik, hogy a helyi önkormányzatok nem adhatnak vagyoni hozzájá­rulást pártoknak. Márpedig a képviselő-testület azáltal, hogy a jelképes bérleti díj megállapításával a pártok kerületi működé­sét támogatja, vagyoni hozzájárulást nyújt a pártok részére a piaci bérleti díj és a határozatban megállapított bérleti díj kö­zötti különbségnek megfelelő mértékben. (Jelenleg egy össz­komfortos önkormányzati lakás bérleti díja fővárosi átlagban száz forint körül van havonta, négyzetméterenként.) Több ke­rület azzal védekezik, hogy a párttörvény a költségvetési szer­vek számára tiltja a vagyoni hozzájárulást, az önkormányzat pedig nem az. A hivatal szerint azonban az önkormányzatok közösségi képződmények, közösségi vagyonnal, és jelentős állami támogatásban részesülnek, ezért közpénzből nem tá­mogathatnak pártokat. A jelentés hozzáteszi: a beperelt négy önkormányzat hatá­rozatai között olyanok is akadtak, amelyekben a jelképesnél nagyobb - például havonta ezer forint plusz áfa -, de a helyi­ség tényleges bérleti értékénél nyolcvan-kilencven százalék­kal kedvezőbb bérleti díjat állapítottak meg. A rakpartbővítés környezeti kockázatai Óriási környezeti ártalmakat okozna a Budai alsó rakpart kétszer kétsávosra tervezett bővítése - állítja a bomházás környezetvédelmi hatástanulmányára utalva a Levegő Munkacsoport szakér­tője. A szélesítést tervező társaság illeté­kese szerint csak a Döbrentei térnél vár­ható határérték feletti zajhatás, de az is kivédhető. A beruházás jövő tavasszal indulhat, amint megérkezik az európai uniós támogatás. Nagy környezetszennyezéssel és Bu­da forgalmának lényeges növekedésével járna a Budai alsó rakpart tervezett ki­­szélesítése - állítja a Levegő Munkacso­port szakértői bizottságának vezetője, Radó Dezső. A jelenlegi, kétszer egysá­vos út kétszeresére szélesítése következ­tében a rakpart forgalma ugrásszerűen emelkedne. Az új felüljárók miatt a Du­nától beljebb eső utcák zsúfoltsága sem csökkenne. A lágymányosi térségben és az óbudai Mocsárosdűlő körzetében is újabb forgalomnövelő fejlesztéseket szeretne a főváros, az aquincumi és az M0-ás híd miatt is egyre több gépjármű lepi majd el Budát. Folytatás a 29. oldalon Az átépítés makettje forrás: palatium stúdió kft. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapszél Újpest Újpest önkormányzata a súlyosan fogya­tékos személyek adósságterhének enyhí­tésére és életfeltételeik javítása céljából pályázatot ír ki díjhátralék-kiegészítő tá­mogatásra. A beadási határidő február 28., érdeklődni és a pályázatokat benyúj­tani a polgármesteri hivatal szociális osz­tályán, illetve a káposztásmegyeri ügyfél­­szolgálati irodán lehet. Rákosmente Bejegyezték a Fővárosi Bíróságnál a ki­emelkedően közhasznú szervezetnek mi­nősített Rákosmente Sportiskola Közala­pítványt, melynek célja egyfelől a XVII. kerületi diáksportmozgalom támogatása, másfelől pedig, hogy néhány szakágban biztosítsa az élsport utánpótlását. Hegyvidék Társasházi ügyekben minden kedden dél­után négytől ingyenes tanácsadást tarta­nak a XII. Kerületi Önkormányzat Pol­gármesteri Hivatalának épületében. Astra Classic GLX 1,6 jubileumi modell több mint 400 €ZDT Ft árelőnnyel! Schiller OPEL, Bp. XIII. ker., Váci út 113. Tel.:452-1111, 452-1100 Fax: 452-1134 e-mail: schilleropel@schiller.hu internet: www.schilleropel.hu az Opel Magyarországon Jöjjön és kérdezzen, ami nem kérdés: Opelt Schillertől! Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. 10 ÉVE ÖNÖKÉRT A SCHILLER OPEL!

Next