Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. március

2001-03-28

32 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. MÁRCIUS 28., SZERDA Pestszentlőrinci útravaló az élet színpadára Komlós Juci címe Állami telep 121. volt­­ Szotyori Pollika rúgta bokán, ha elkalandoztak a gondolatai Komlós Jucit olyannyira magáénak érzi Pestszentlőrinc, hogy a 2000. évi kerüle­ti naptárban, amelyben híres lőrinciek portréi őrködnek a hónapok felett, a mű­vésznő is helyet kapott. Pedig már jó ideje nem a XVIII. kerület lakója, csupán a gyerekkorát töltötte itt. A harmincas években már fellépett az Állami Lakótelepi Közművelődési Egyesület műsoros kultúrestjén. — Az ember gyerekkorában szerzi legmaradandóbb élményeit. Kedves művésznő, mennyit őrzött meg a lőrinci évekből? — Nézze, itt van ez a néhány fénykép és ez a színlap az Állami Lakótelepi Közművelődési Egyesület műsoros kultúrestjéről, 1933-ból. Tárgyi emlé­kem alig van több.­­Látom itt a kis színlapon, hogy Her­­czeg Ferenc A holicsi Cupido című egy­­felvonásosában „ Cupido, pogány­ is­­ten ” szerepét Komlós Ju­ci játszotta. — Igen-igen. A szerepre már nem nagyon emlék­szem, de azt tudom, hogy a műsoros estet édes­anyám rendezte, bár a színlapra nem íratta rá a nevét. Nagyon aktívan dolgozott az egyesület­ben, amely a telepi műve­lődési házban tartotta összejöveteleit. Összetar­tó, lelkes és tehetséges kis amatőrtársaság volt. Én is, Laci bátyám is gyakran szerepeltünk, talán ő volt a legtehetsége­sebb a Komlós gyerekek közül. Sajnos ő a háborúban meghalt. Emlékszem egy fantasztikus alakítására valamelyik orosz szerző darabjában, a címe ez volt: Az ön­gyilkos. Még valakire emlékszem az egyesületből, akiből később szintén szí­nész lett: Tapasztó Jánosra, aki aztán a Faluszínházban játszott. —A színlapon, mely egyben meghívó is (édesapjának, Komlós Vilmosnak címez­ve), ott van egykori címük: Állami telep 121. Milyen volt a lakásuk? Azért kérde­zem, mert köztudomású, hogy a fallal kö­rülvett telepen eléggé szegényesen, oly­kor nyomorban éltek az emberek. — Kétszobás lakásunk volt, kis elő­­kerttel. Mi nem éltünk nyomorban, igaz, gazdagságban sem. Együtt nőt­tünk föl a telep gyerekeivel, bátyám és András öcsém kijárt focizni a fiúkkal, sőt néha engem is kivittek, persze na­gyon untam. Egy ilyen kényszerfoci­záskor játszottam el egyik első színészi alakításomat, látványosan elájultam. A fiúk a karjukban cipeltek haza, de én sajnos csak a kapuig bírtam ki nevetés nélkül. Jól elvertek, viszont fociznom nem kellett többet. - A fényképek között több osztályképet is lá­tok. Melyik iskolában ké­szültek? - A Gulner utcai isko­lába jártam, ahová né­hány éve, az iskola fenn­állásának hetvenedik év­fordulójára meg is hív­tak. Az ünnepségen talál­koztam Csepregi Évával, a Neoton Família énekes­nőjével, aki szintén oda járt, persze később. Még emlékszem néhány osz­tálytársam nevére: Hullár Irmára, aztán egy Bütyök nevű, alacsony növésű kis­lányra és Szotyori Pollikára, a padtár­samra, aki mindig bokán rúgott a pad alatt, ha az órán elkalandoztak a gon­dolataim. Kedves tanárnőnk volt Koll­­mann Klára, akkor még fiatal pedagó­gus. Nagyon nagy hatással volt rám, mert emberként kezelt bennünket, megbeszélte velünk az életet. Néha el­mehettünk hozzá főzőcskézni, ott ta­nultam meg az egresszószt. Emlék­szem, volt egy könyv, amit ajánlott ne­künk, Porter Az élet játékai. Egy meg­özvegyült angol lelkészről szól, aki egyedül neveli kislányát az első világ­háború idején. Apa és kislánya nagyon várják a karácsonyt, ám a kislány baba helyett véletlenül két mankót kap a jó­tékonysági egylettől. Szörnyű. Az édesapja azonban nem hagyja elszo­morodni, megérteti vele, most annak kell örülni, hogy nincs szükség a man­kókra. Ez a könyv életre szóló tanulsá­got adott nekem. Emlékszem Somogyi Laci bácsira, a kedves papra is, aki ta­nított bennünket az iskolában, s egy­szer, amikor már színésznőként vissza­hívtak, ő mutatta meg, hol laktunk. Én már nem tudtam. - Az „Állami” helyén húsz éve a Ha­vanna-lakótelep áll, Laci bácsi pedig nemrég szobrot kapott. - Nem is tudtam. Nagyon aranyos ember volt. - Tulajdonképpen hogy került egy hí­res színészcsalád az Állami telepre? - Pécsről kerültünk Pestszentlőrincre 1924-ben, amikor apám Pestre szerző­dött. Azért éppen Lőrincre, mert itt la­kott a Batthyány utcában egy roko­nunk, Moly Tamás író. Sajnos ma már nem ismerik a nevét, pedig jó író volt. - Meddig laktak a külvárosban? - Ha jól emlékszem, 1935-ig. Apám akkor szerződött át a Teréz körúti szín­házhoz, ahol később ő találta ki a Ha­­csek és Sajót. Beköltöztünk a Szobi ut­cába. - Pályafutása során biztos találko­zott néhány Pestszentlőrincről szárma­zó híres emberrel. - Hogyne, Deák Bamba, a híres lő­rinci focista például idősebb korában fővilágosító volt a Hunniában. Az Aranyember és A harag napja forgatá­sán is együtt dolgoztunk. Vagy ott van Mamcserov Frigyes, a filmrendező, akinek az apja ott bolgárkertészkedett a telep mellett, és mi egyszer-kétszer bizony „kigyomláltuk” a papa sárgaré­páját. Vagy Lajtos Árpád, Dajka Margit férje, aki ifjúkorában szomszédunk volt a telepen. -Mikor járt legutóbb a kerületben? - A Gulner-iskola ünnepségén, 1998-ban. Csordás Lajos HP ifi I'd M­EGHÍVÓ. A pestszentlőrinc Állami Lakótelepi Közművelődési Egyesület 1933. évi november hó 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Kultúrházban (Állami­ lakótelep, 72. épület) MŰSOROS KULTÚRESTET rendez, melyre Önl és nb. hozzátarto­­zóit tisztelettel meghívja a RENDEZŐSÉG. M­ŰSOR: 1. Rossini : Sevillai borbély. Nyitány. 2. A holicsi Cupido. írtai Herczeg Ferenc. Vígjáték 1 felvonásban. SZEMÉLYEK: gj Cupido, pogány­ isten ... ... ............... Komlós Juci­t­. Zsófi, tehfd­ös özvegyasszony . .. ... Roska Erzsébet ______IMI Miklós, Parisban tanult porcellánmivel ... Csincsek Imre_______­ Ő játszotta a holicsi Cupidót Családi fotó - jobbról a harmadik a majdani művésznő helyett iga Ha Ön nem csak részsikerekre vágyik az üzleti életben, akkor vállalata sem elégedhet meg felemás részmegoldásokkal. A sikeres üzlet olyan hosszútávon stabil telekommunikációs rendszert igényel, amely komplex, testreszabott, rugalmas megoldásokat kínál. Az ept segít Önnek megtalálni mindezt. Távközlési szolgáltatások: • ISDN, ADSL • adatkommunikációs megoldások • telefonkészülékek­­• alközpontok www.ept.hu üzleti telekommunikáció a teljesség igényével 06-80-22-99-22 Elektronikus kereskedelem Ügyfélszolgálati outsourcing Természetes számunkra, s reményeink szerint lakótársa­ink számára is, hogy a jogok harmóniában állnak a kö­telezettségekkel, azaz nemcsak kérnek, javasolnak, ha­nem tesznek is a lakók a környezetükért. Emlékeztetőül: 26/1998. (VI. 30.) sz. rendelettel módosí­tott 35/1997. (XI. 25.) sz. önkormányzati rendelet: 2.§ (2) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) kö­teles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsoló­ B­udapest XVII. Kerület Önkormányzata Városüzemeltető Közhasznú Társaság (jogállása „kiemelkedően közhasznú”) 1181 Budapest, Bókay Á. u. 70-74. Tel.: 290-7142. Ingyenes zöldszámunk: 06 (80) 202-471 whlCl^Li­LuAi­ v. LVi.L­I—­­Öt év kitartó, a versenyképességet és a minőséget fo­lyamatosan javító munkát követően nagy megtisztelte­tés érte cégünket. A korábbi évek liberális, piaci ala­pon bonyolított városüzemeltetői gyakorlatával szem­ben ez év közepétől kerületünk önkormányzata, mint tulajdonos-kezelő, közhasznú társaságunkra bízta a közterületek (utak, járdák, parkok, zöldterületek) fenn­tartási-üzemeltetői feladatait. Ez a tény nagymértékben megváltoztatta a cég tevé­kenységét, piaci helyzetét, nagyságát és szervezetét is. A korábbi, tisztán kivitelezői helyzetünk - és szemléle­tünk - helyett a kerület gondozásáért valódi felelőssé­get és tenni akarást vállaló cég alakul, s mint ilyen, al­kalmassá lettünk egy, a saját kivitelezői kapacitásunkat messze meghaladó mértékű költségvetéshányad kor­rekt tervezésére, kezelésére, s külső vállalkozók közre­működésével a kerület teljes egészének gondozására. Nem kis dolog ez, ha meggondoljuk, hogy évente fél­­milliárd forintot is meghaladó a városüzemeltetésre for­dított költségvetési pénzeszközök nagysága. Közös ér­dekünk, a kerületi lakóké, az önkormányzaté, a miénk, hogy a legfontosabb helyre, a leggyorsabban, a leg­hatékonyabban legyenek felhasználva. Azt gondoljuk azonban, hogy ez csak a lakosság se­gítségével, észrevételeik, javaslataik feldolgozásával valósulhat meg, de járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének a tisz­tántartásáról, kaszálásáról, továbbá a járda és a kocsi­út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásá­ról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről. Kerületünk túlnyomórészt családi házas beépítésű, kertváros. Elfogadott közterületi koncepciónk van egy néhány éven belüli kulturált lakókörnyezet kialakításá­ra. Az önkormányzat szándékait tükrözi, hogy jelentős beruházási, fenntartási munkálatok folynak kerületünk­ben (csatornázás, útépítés, burkolatfelújítás, -meg­erősítés, járda-, játszótérépítés). Nehéz azonban az elkészült és elkészülő javakat fenn­tartani, ha a lakók egy része nem tartja magát írott s íratlan normákhoz. Illegális hulladéklerakók, feltöltött szikkasztóárkok, parkolással tönkretett zöldsávok, szakszerűtlen növénytelepítések, elhagyott roncsok jel­zik az együtt gondolkodás hiányát. A közelmúltban szerveződött kerületi Közterület Fel­ügyelet sokat javítható közállapotokon, azonban lehe­tőségeik: felszólítás, bírság stb. nem a tudatformálás ideális eszközei. Jobb lenne, ha ki-ki magától üzemel­tetné a saját kis „városát" mindannyiunk örömére.

Next