Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. március
2001-03-09
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. MÁRCIUS 9., PÉNTEK 25 Kiürül a Gozsdu-udvar Luxuslakásokat is terveznek a műemlék épületbe Majdnem egy évet csúszik a Gozsduudvar átépítése, a százéves épületegyüttes megújításához ugyanis csak a nyáron láthat hozzá az új tulajdonos. A házban maradt néhány lakóval és üzlethelyiség-bérlővel csak nemrég született meg a megállapodás, őket az önkormányzat kártalanítja. A tavaly műemléki védelem alá helyezett épületekben több mint száz luxuslakást, kávézókat, kézművespiacot, múzeumot és egyéb különlegességeket alakítanak ki. Néhány napja írta alá a Gozsdu-udvarban maradt három lakó és négy üzlethelyiség-bérlő azt a szerződést az önkormányzattal, amelynek eredményeként hamarosan kiürülhet a ház. A bérlők és az önkormányzat hosszú hónapokig nem tudtak egymással megegyezni a kártalanítás mértékéről. Mint a VII. kerület polgármesterétől, Szabó Zoltántól megtudtuk, csaknem kétszázötvenezer forintot fizet a kerület a Gozsdu-udvarban lévő lakások négyzetméteréért. Ez a feltétele, hogy - több mint féléves késéssel ugyan - átadják végre leendő tulajdonosának az ingatlant. Az eladásról szóló szerződést már majdnem egy éve, tavaly május 3-án írta alá ünnepélyes keretek között Erzsébetváros polgármestere és a vevő, a Magyar Ingatlan Kft. tulajdonosa. A szerződés nemcsak a Király utca 13. és a Dob utca 16. között húzódó, hét épületből és hat udvarból álló Gozsduudvar, hanem három Holló utcai ingatlan megvásárlására is vonatkozott. Mint emlékezetes, akkor a VII. kerület képviselő-testülete úgy döntött: csak részletekben, a tervezett beruházás előrehaladtával adja tulajdonba a három helyrajzi számon szereplő épületeket. Ezzel próbálták garantálni, hogy a megújítás valóban megtörténik, s a ház nem marad befejezetlen. Nemrég a vevő azonban új kéréssel állt elő: a több hónapos csúszásra hivatkozva kérte, hogy egyben megvehesse az ingatlanokat. A kerületi politikusok jóváhagyták a kérést. A Gozsdu-féle és a Holló utcai ingatlanokért nyolcszázmillió forintot kap az önkormányzat, a tervezett beruházás nagyjából 2,5 milliárd forintba kerül. A műemlékké nyilvánítás tavaly nem rettentette el a Gozsdu-udvar vevőjét. Az sem riasztotta el a Magyar Ingatlan Kft.-t, hogy tavaly ősz helyett csak az idén nyáron láthat munkához. Skach Annamária, a társaság ügyvezetője elmondta: cége szándéka változatlan, a terveken sem módosítottak. Egyelőre annyi változott, hogy nem az idén, hanem csak jövő októberben készül el az új Gozsdu-udvar. Ide száztizennyolc luxuslakást terveznek, s száznegyvenhárom, ugyancsak emelt színvonalú lakást alakítanak ki a Holló utca 10., 12., 14. szám alatt. A Magyar Ingatlan Kft. szerint a különleges környezetben lévő, különleges kialakítású, magas színvonalú lakásokat el lehet adni. A londoni Covent Garden mintájára elképzelt új Gozsdu-udvar várhatóan átadásának századik évfordulóján készül el. Az 1901-1902 között épült házak végleges műemlékké nyilvánításáról még nem született döntés. A kerület hajdan megfellebbezte a frissen eladott épület „levédését”, de kérelmét elutasították - tájékoztatott a polgármester. Sándor Tünde ________Cikkünk Nyomán________ Idegenvezetői világnap - a másik oldalról Március 5-én megjelent sajátos hangulatú beszámolójukhoz szeretnék hozzászólni. Magam is az idegenvezetői szakmában dolgozom, és ismerem az idegenvezetői világnap szervezési hátterét. Nekem furcsa, hogy egy vendég, aki jelen esetben turisztikai témát megíró újságíró volt, furcsa hibajegyzetelőként kommentálja egy népszerű kezdeményezés önkéntes résztvevőjének munkáját. Sajátos kommentárok, meglepő történelmi zanzák, különleges városismertető módszer... - ezek voltak az alkalmi városnéző jellemző megállapításai. Nem írt arról, hány száz ember lelkes és önkéntes, ingyenes előkészítő, szervező munkája áll az évek óta népszerű kezdeményezés és szezonbontó program mögött. Az ingyenes szót is hangsúlyoznom kell, mert ezt a szellemi szakmát belehajtotta a rendszerváltozás a kényszervállalkozói körbe, nincs rendszeres fizetés, mindenki maga tartja el magát, amolyan egyszemélyes vállalkozásban. Kurkászunk az adójogszabályokban, hogy egy szezon alatt elkoptatott cipőt, a jó megjelenéshez előírt öltönyt vagy kosztümöt mint munkaruhát, a szinte elvárt mobiltelefon kiadásait miként tudjuk a költségekbe préselni. Hát ilyen önkéntes került a 13. városnéző járatra, és sajnálatos, hogy a másfél órás folyamatos magyarázatba becsúszott egy-két rossz megfogalmazás ragadtatta csak jegyzetelésre az újságírót. De ő volt az egyik kolléga a körülbelül nyolcezer regisztrált magyar idegenvezető közül (ebből három és fél ezer csak Budapesten), aki vállalta az önkéntes megmérettetést, és lelkesen végigvitt több programot aznap. Való igaz, hogy ma minden kolléga úgy készül fel, ahogy jónak látja. Ez a szakma tíz éve magára maradt, és egy rosszul liberalizált idegenvezetői törvényt kapott. Fontos kultúrdiplomaták vagyunk az országimázs alakításában, országunk és városaink bemutatásában, de mindenki maga dolgozik, alakítja ki stílusát, képezi tudását. Az európai országokban a turisztikai szakhatóságok, regionális és fővárosi turisztikai hivatalok regisztrálják, képezik, vizsgáztatják és engedélyeztetik a helyi idegenvezetőket. Sajnos ez nálunk még nem létezik, pedig ebben is eurokonformnak kell lennünk. Így marad az önkéntes és jóindulatú összefogás és részvállalás egy csodás főváros bemutatásában. Illés András idegenvezető A buszsofőr viszont udvarias és kulturált volt... A vasárnapi busz kirándulásáról szóló, hétfői cikket szeretném egy kicsit kiegészíteni. A cikket teljesen elfogadom, mivel én is szenvedő alanya voltam eme ingyenes túrának, de más buszon, más idegenvezetővel. A mi utunkon már korábban elkezdődtek a furcsaságok. Például a Hősök terén, az emlékmű mögött elhaladva sokat hallhattunk a nemzeti hőseinket bemutató szobrokról, és az idegenvezető (továbbiakban: a néni) a kezével mutatta, hogy hova kell nézni éppen, és hogy mit kell tudni róluk. Csakhogy a szobrok nem voltak sehol (renoválás). Ez egy vicc, de ezen kívül is az út során számos dolgot mondott a néni hibásan. Mivel tősgyökeres budapesti vagyok, és jól ismerem a várost, igencsak bosszankodtam a néni sorozatos tévedésein... Mivel nem tudott épkézláb mondatokat sem szerkeszteni, tehát rendesen beszélni sem, ezért amúgy is fárasztó volt figyelni rá. A hibákat nem az évszámok helytelenségére értem, hanem mindenféle tényekre (hogy melyik színház hol van, a tűzijátékot honnan lövik, mi van a Budapest Sportcsarnokkal, és más ilyen jellegű információk). A cikk nénije legalább humoros vagy romantikus volt - az enyém inkább siralmas. Az én esetemben nyugdíjas néniről van szó. Más buszban is láttam ilyen néniket idegenvezetés közben, de őket persze nem hallottam. Olyannak tűntek, mint akik vasárnapra beugrottak idegenvezetni, de nincs hozzá rutinjuk, és nem frissítették információikat legalább tíz éve. Az, hogy nem profik, magától értetődő, és szerintem sokan az utasok közül jobban vezették volna a túrát. Az utasok közül mások is felszisszentek, illetve „beszóltak” a néni néhány rossz bemondására. Viszont a buszsofőr felért egy limuzin sofőrjével, annyira udvarias és kulturált volt, megjelenésben és viselkedésben. És lassan is haladt, jó panorámás sávokban (más busz nem). Erdős Tamás Budapest és a kínai ízek Felmérés készül a fővárosban működő nemzeti éttermekről Körülbelül kétszáz kínai étterem működik már Budapesten. A különleges konyhának sok magyar híve van, a bevásárlóközpontok látogatóit is meghódították már a távol-keleti séfek. E vendéglátó vállalkozásokról azonban vajmi keveset tudunk. A tisztiorvosi szolgálat a napokban kezdi el a nemzeti éttermek felmérését egy ötvenöt pontos kérdőív segítségével. Az eredmények év végére várhatóak. A nemzeti éttermekről idén részletes statisztikát készít a tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ). Budapest területén több mint háromszáz ilyen étterem van, a becslések szerint közülük kétszáz kínai. Szükségessé vált egy részletes, a három éve - saját bevallás alapján - készültnél konkrétabb felmérés, így állt össze egy ötvenöt pontos kérdőív, amelyet az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) és az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) munkatársai együttesen állítottak össze. - A kérdőíven szereplő tételekről nem adhatunk ki információt, mert nem szeretnénk, ha az éttermek tulajdonosai előre értesülnének róluk - mondta dr. Szabó Enikő, az ÁNTSZ munkatársa. A felmérés sikere érdekében tájékozódnak arról, hogy melyik illetékes beszél jól magyarul az étterem munkatársai közül. Ez azért is szükséges, hogy a rovatok kitöltése ne ütközzön nyelvi akadályokba. A felmérés hamarosan kezdődik, és az év végére feldolgozzák az adatokat, legalábbis az előzetes tervek szerint. A nemzeti éttermek nagy része kínai, ennek ellenére szinte semmilyen átfogó információ nem ismert róluk, főként, mert legtöbbjük kisvállalkozás. A kínai éttermek hűen tükrözik a Magyarországon élő kínai kolóniák helyzetét. Budapesten, más európai városokkal ellentétben, nem alakult ki saját negyedük; az itt élő kínaiak elsősorban kereskedelemmel foglalkoznak, nem vendéglátással. Az első kínai éttermek a kilencvenes évek elején jelentek meg az Andrássy úton, a Thököly úton és a Hungária körúton. Kezdetben a mára már klasszikusnak számítók épültek fel, amelyek különlegességük miatt a főváros távolabbi részéről is vonzották az egzotikus ízek kedvelőit. Kuriózumnak, unikumnak számítottak. A hőskor végét az első budapesti kínai étterem, a Vörös Sárkány bezárása jelezte. A újabb korszak a bevásárlóközpontok megjelenésével kezdődött. A tradicionális ízek megmaradtak, de a patinás forma alkalmazkodott a „shoppingdizájnhoz”. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a bevásárlóközpontok gyorséttermei mellett ne nyíljon kínai étterem is. A hamar kedveltté vált kínai gyorsbüfék alig öt éve léteznek Budapesten. Elsősorban a diákok körében népszerűek, leginkább olcsóságuk miatt. A tehetősebbeknek persze megmaradtak az előkelő és tradicionális kínai vendéglők. A tervek szerint jövőre adják át Újpalotán, az Ázsia Nagykereskedelmi és Vásárközpontot. Ebben több különleges étterem is helyet kap. Az épületet a Feng Shui filozófiája — az elemek harmóniájára építő kínai belsőépítészet — alapján tervezték meg. Ha ez a beruházás elkészül, újabb korszak nyílik a budapesti kínai éttermek történelmében. K. G.S. Z. Magyarországon is rengetegen kedvelik az ázsiai konyhát FOTÓ: SZABÓ BERNADETT Kastélymegmentőre várnak Ismét holtpontra jutott a XVII. kerületi Podmaniczky-Vigyázó-kastély ügye, az önkormányzat a legutóbbi pályázatra beérkezett ajánlatot sem tudta elfogadni. Mivel a sokadik próbálkozás után sem találtak befektetőt más úton keresik Pest egyetlen barokk kastélyának megmentőjét. Mint többször beszámoltunk róla, a XVII. kerület képviselő-testülete pályázat útján kereste a Podmaniczky- Vigyázókastély felújítására és hasznosítására vállalkozókat. Fél éven belül azonban már a második pályázat eredménytelen. Az egyetlen jelentkező településfejlesztési információs és oktatási központot álmodott a kastélyba. Tervei szerint egy alapítvány működetne, ám a pályázat konkrét számokat, valós szerződési ajánlatot nem tartalmazott, így a képviselő-testület nem tudott érdemben tárgyalni róla. A testület már nem látja reális esélyét, hogy befektetőket találjon, inkább más megoldást választott. A döntést vita előzte meg, egyesek javasolták, hogy jelentessék meg angolul is a pályázati anyagot, mert még mindig jobb, ha a kastély külföldi kézbe kerül, mintha tönkremegy. A javaslatot leszavazták. A képviselő-testület végül felhatalmazta Devánszkiné Molnár Katalin polgármestert, tárgyaljon azokkal az érdeklődőkkel, akik a pályázat határideje után jelentkeztek. Devánszkiné továbbra is lát esélyt a kastély sorsának rendezésére, mint mondta, több banknak, potenciális befektetőnek küldték ki a tanulmánytervet egy személyes hangú levél kíséretében. Az elmúlt hetekben igen sokan érdeklődtek a feltételekről, az önkormányzat igényeiről. Hozzátette, a vételár akár jelképes is lehet, a kerületnek az a fontos, hogy a befektető kellő garanciát adjon a három-öt éves felújítási határidő betartására, és minden szempontból biztosítsa a műemlék épület méltó hasznosítását. Ty.K. Hamarosan beiratkozás Az általános iskolák első osztályaiba való beiratkozás a fővárosban április 26-27. lesz. Tankötelesnek számít - tehát a 2001-2002-es tanévre be kell íratni - az a gyermek, aki 2001. május 31- ig betölti a hatodik életévét. Március 1-jétől számítják a beiratkozási időszakot, amelyen belül az illetékes jegyző jelöli ki az általános iskolai beiratkozás napját. Dr Tiba Zsolt főjegyző Budapesten idén április 26-27-re tűzte ki ezt az időpontot — kaptuk a tájékoztatást a városháza oktatási ügyosztályától. 26-án, csütörtökön 8-19-ig, másnap 8-18 óráig kereshetik fel a lakhely szerint illetékes vagy választott iskolákat. A 2001-2002- es tanévben tanköteles az a gyerek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és 2001. május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérésére tankötelessé válhat a gyerek akkor is, ha december 31-ig éri el ezt az életkort. A tankötelezettség kezdetről az óvoda véleménye alapján az igazgató dönt. Ha a gyerek nem járt óvodába vagy felkészítő foglalkozásra, akkor a nevelési tanácsadó véleménye alapján, testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más "fogyatékosság esetén pedig a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok véleménye alapján hozza meg a döntést. A beíratás legfontosabb tudnivalóit a hamarosan utcára kerülő plakátok tartalmazzák. Idén először nemzetiségi, vagyis német, szerb, horvát, szlovák, görög nyelven is megjelenik ez a tájékoztató. Néhány fontosabb tudnivaló: a gyereket elsősorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. Ha a szülő másik iskolába szeretné átíratni a gyerekét, azt a körzeti iskolában be kell jelenteni. A behatáskor be kell mutatni a gyerek születési anyakönyvi kivonatát és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. • Az általános iskolai nevelés-oktatás nemzetiségi nyelven is folyhat. Egy adott nemzetiséghez tartozó gyerek az anyanyelvén, anyanyelvén és magyar nyelven vagy magyar nyelven részesülhet iskolai oktatásban. A fővárosban szinte valamennyi kerületben működik nemzetiségi vagy nemzetiségi nyelven is oktató iskola. Cs. K. É. Kaland, a hajléktalanszállón Mikor ide bekerültem, még volt három szabad ágy. Nem sokat gondolkoztam, és bár az inas egy másikhoz irányított, rögtön elfoglaltam a fal mellettit, rátettem a zsákomat. Egy kicsit részeg voltam, azt hiszem, két napig csak aludtam, jó puha volt az ágyam, jó meleg volt, de mire felébredtem, majdnem minden vagyontárgyamnak nyoma veszett. Nem vagyok kicsinyes, de pénz, cigaretta, bicska és sál tűnt el. — Bejelentést szeretnék tenni - szavaimat a szállodaportáshoz intéztem - míg aludtam, mindenemet ellopták. Ez itt gyakran megesik, Sira gúnyosan utánozta előkelő hanghordozásomat. — Valamit tenni kell. A tárgyaimra igényt tartok. — Valamit tenni kell? - ismételte a szavaimat. - Teszek rá. Megfelel? Otthagytam, végigbotorkáltam az ágyak között, s mire az enyémhez értem, valaki elfoglalta. Na tessék, már csak ez hiányzott. Felülkerekedve undoromon, közelebb hajoltam, és lehetőleg nem véve levegőt, szemügyre vettem az illetőt. Képzelhetik megdöbbenésemet, mikor rájöttem, hogy én fekszem ott! Varga Máté