Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. április

2001-04-02

A BKV-nál újra csörögnek a telefonok Ismét működnek a telefonok a BKV-nál, a Matáv visszakapcsolta azt a négyszáz fővonali készüléket, amelyet egy évek óta fennálló, mostanáig vitatott tartozás miatt némított el, péntek reggel. Az in­tézkedésről előzetesen nem értesítették a közlekedési céget, és ezzel jelentősen megnehezítették a végállomásoknak az egymás közötti, vagy a fődiszpécseri központtal való kapcsoltteremtését. A BKV illetékesei szerintük csak a szeren­csének köszönhető, hogy aznap nem tör­tént olyan eset, amelyhez sürgősen men­tőt vagy tűzoltót kellett volna hívni. A távközlési cég úgy érvelt: a BKV a napig nem rendezte 1996 óta fennálló, 1,3 millió forintos hátralékát. Szentgyör­­gyi Tamás, a BKV Rt. gazdasági vezér­­igazgatója elmondta: a hiány akkor ke­letkezett, amikor a két társaság számító­­gépes elszámolásra állt át, s az adatok kezdetben nem egyeztek. Nem is értjük, miért éppen most döntöttek úgy a Matávnál, hogy ezzel a drasztikus intéz­kedéssel tesznek pontot az évek óta hú­zódó ügyre, ami ráadásul már a végéhez közeledik — panaszolta Szentgyörgyi. Hozzátette: cége évente 250 millió fo­rintos telefonszámlát fizet, a vitatott ösz­­szegen kívül nincs tartozása. Információink szerint a távközlési cég péntek délután megkezdte a visszaköté­­seket, s vasárnapra minden állomást be­kapcsolt a forgalomba. A letiltás ennél is gyorsabban ment, hiszen egy-két óra alatt némították el a négyszáz vonalat. N. H. E. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ 25 Bazár a Britannicában Nyolcvanezret küldenek az árvízkárosultaknak Nemzetközi iskolákban hagyomány, hogy jeles ünnepek előtt, vagy csak úgy, a közösségi életet megpezsdítendő, ki­­kapcsolódás gyanánt bazárrá változtat­ják az intézményt. Hangulatos, emléke­zetes események ezek, más iskolák is kezdik tehát átvenni a szokást, s amikor már benne vannak nyakig, nincs vissza­kozz. Pedig, hogy mi szervezéssel, lá­­tás-futással jár az ilyesmi, annak meg­mondhatója lenne az Aga utcai Britanni­­ca Nemzetközi Iskola is. Ahol Lippner György igazgató szerint hetek óta, éjt nappallá téve senki sem kímélte magát annak érdekében, hogy a hét végén meg­rendezett tavaszi bazárt sikerre vigye. Amúgy is mozgalmas pedig az iskolá­ban a tavasz. Március 15-ét nemzetközi nap keretében ünnepelték, mint hogy a kilencven diák háromnegyede külföldi. Bemutatták ők is nemzeti ünnepüket, hazájukat pedig azzal is igyekeztek megismertetni, hogy kóstolót hoztak jel­legzetes, különleges ételeikből. A mos­tani hét végén megrendezett tavaszi ba­zár pakisztáni és török büféjének ötlete is itt gyökerezett, a pakisztáni tanárnő és az egyik török diák kezdeményezésé­nek, leleményének köszönhetően. Máskülönben pedig, egy hét múlva A segítségnyújtás lehetőségén kívül persze nem a várható, jelen­tős anyagi nyereség okán vállalta a Britannica Nemzetközi Iskola a ta­vaszi bazár megszervezését, hanem mert nyitottabbá szeretné tenni az intézményt. A szervezés meglehe­tős költséggel és fáradsággal járt, az iskola bízik benne, hogy meg­érte: nyílt napjaik előbb-utóbb szá­mon tartott társasági eseménynek számítanak, megint rendezvény lesz, amikor is az is­kola életében elsőként a végzős diákoké a terep és az ugyancsak mozgalmasnak ígérkező program. Most viszont tavaszi bazár volt, ré­szint a közelgő húsvét jegyében. Amikor is engedélyt, sőt meghívást kapott jó né­hány kereskedő, hogy ajándéktárgyait, virágait, könyveit, édességeit, játékait, kerámiáit a vásárrá alakult iskolában árusítsa. A diákok pedig otthonról ho­zott holmikkal, maguk alkotta tárgyak­kal, saját keverésű üdítőkkel, miegyéb­bel „üzletelhettek”, amelyben már csak azért sincs semmi kivetnivaló, mert jóté­kony céllal tették: az intézmény a bazár teljes bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az ugrálóvár, a bűvész, az arcfestés, a darts, a vetélkedők, számítógépes játé­kok, lufiparádé és étel-ital mind amiatt voltak szombaton, hogy lehetőleg min­denki nagyon jól érezze magát, s akinek pénze van, kölcsön is valamicskét. A leg­többet azonban a tombola hozta a kony­hára, amelyben a sorsolásra szánt tárgyak között a legkívánatosabb egy hatalmas csemegekosár, az ezúttal is gavalléros szponzorok egyikének volt köszönhető. Lippner igazgató úr utóbb csak azt fájlalta - miközben persze örült, hogy a bazár közönségsikere megérte a fáradsá­got —, hogy a „törzsközönségen”, a szü­lőkön, diákokon, ismerősökön és baráto­kon kívül más nemigen tévedt be a vá­sárra. Pedig nem bánta volna meg, pom­pás szórakozásban lehetett volna része. Az árvízkárosultaknak postázható, mintegy nyolcvanezer forintnyi tiszta bevételnél valamivel több is hozzájárul­hatott volna az esemény megrendezésén fáradozók sikerélményeihez. Mindazon­által biztos, hogy a jövendő bazárokat il­letően ez sem szegte a kedvüket. K. Zs. A török és a pakisztáni szokásokat is bemutatták FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Vadászat az égitestekre Élményt kínáltak a csillagászat napján az óbudai Solarisban Aggódva figyeltük az égboltot szomba­ton este Óbudán a Solaris csillagvizsgá­lóban. Több tucat érdeklődő gyűlt össze a csillagászat napján, hogy különféle méretű távcsövek segítségével felkutas­sa az égitesteket. Az előrejelzések sze­rint ezen az estén a Hold, a Jupiter és a Saturnus kerülhetett a látcsövek kémlelő fókuszába. Még az 1970-es évek elején kezdemé­nyezte az Amerikai Csillagászati Liga, hogy minden év tavaszán - március vé­gén, április elején - egy szombat a csil­lagászat napja legyen - tudtuk meg a Magyar Csillagászati Egyesület főtikárától, Mizser Attilától. Magyaror­szágon 1996-ban szerveztek először erre a napra különféle rendezvényeket. Az időpont kiválasztását a Hold állása hatá­rozza meg. A Hold első negyedében jár­va látható a legtisztábban az égitest. Este hét óra után már várakozni kel­lett a kupola alatt és a teraszon felállított távcsövek előtt. Aki végre hozzáfért a kémlelőhöz, hosszan időzött. Szinte megfogható távolságba kerültek a kráte­rek, az űrbéli táj domborzatai. Különö­sen a gyermekek vizsgálták nem kis iz­galommal a felhők mögül előbukkanó bolygókat, csillagokat. A Hold apró részletei is tisztán kiraj­zolódva jelentek meg előttük. Nyolc óra után sikerült befogni a legnagyobb égi­testet, a Jupitert is. A nagyon távoli bolygó mellett annak holdja is láthatóvá vált. A látványt szakszerű, ám könnyen érthető magyarázattal kísérte Hollósy Tibor, a csillagvizsgáló vezetője. Tőle tudtuk meg, hogy a Solaris né­hány évi kényszerszünet után a közel­múltban nyitotta meg ismét a kapuit az amatőr csillagászok előtt. Tevékenysé­gük alapfilozófiáját Kulin György, egy­kori csillagász gondolatából merítették. Ő fejtette ki, hogy mindenkinek meg kell adni Galilei élményét, az égbolt megismerésének lehetőségét. Napjainkban jelentősen megnőtt azoknak a tábora, akik keresik ezt az él­ményt. Az egyesületnek kétezer tagja van az országban. A legtöbben Budapes­ten érdeklődnek a bolygók, csillagok vi­lága iránt. Bár a fővárosban felkereshető a közismert Uránia csillagvizsgáló mel­lett a Könyves Kálmán úti, a csepeli és időnként az Akadémiai csillagvizsgáló is, a Solaris is negyven-ötven látogatót fogad heti két alkalommal. Most formál­ják a kapcsolatok alakítását, a szervezett Az idén rendkívüli csillagászati esemény nem várható, ám különle­ges látványt ígér július végén az Agaridák és augusztus 11-én a Per­­sidák meteor­raj megjelenése, amit egyszerűen Szólva csillaghullásnak nevezünk. November 3-ra várják a pillanatot, amikor a Hold teljesen elfedi majd a Saturnust, látogatásokat. Számos iskola érdeklődik a különleges élmény iránt. A szombat esti bemutatóhoz érdekes előadások is társultak. Többször levetí­tették a közelmúltban megsemmisült Mir-űrállomás utolsó perceit. Az inter­netről letöltött felvételhez érdekes kom­mentárt fűztek, amiből - többek között - megtudhattuk azt is, hogy egykor fürdő­kád, zuhanyzó is volt az űrállomáson, amit azonban kidobtak az űrbe. Miközben a bolygók mozgását is kö­vethettük a távcsöveken, a laikusok szá­mára kevésbé ismert jelenségről, a fény­szennyezésről is beszéltek a szakembe­rek. A csillagászok nem kis ellensége a városok légterét elhomályosító, erős fény, ami egyben azt is megmutatja, mekkora szmog terül szét a fejünk fö­lött. Túl azon, hogy a jelenség jelentősen gátolja az égbolt kémlelését, látható az is, mennyire pazaroljuk az energiát. Volt még az este filmbemutatóval egybekötött előadás az űrhajózás törté­netéből, felidézték Farkas Bertalan uta­zását, és érdekes ismereteket kaphattunk a csillagászat és a meteorológiai előre­jelzések kapcsolatáról is. A következő nyitott „csillagászati” rendezvényt novemberre tervezik, ami­kor Közelebb a csillagokhoz címmel mutatják be a világűr érdekességeit, de addig is minden kedd és csütörtök este várják az érdeklődőket - tudtuk meg Mizser Attilától. Szendrei Lőrinc Még világos volt, amikor gyülekeztek az érdeklődők FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Metróépítés kártérítési alap nélkül? Nincs szükség külön kártérítési alap­ra a négyes metró beruházásához - véli Gulyás László fővárosi metróbiz­tos. A majdani kivitelezőkkel ugyanis olyan szerződést köt a főváros, amely garantálja: az esetleges épületkárokat biztosítójuk megtéríti. Amelyik cég­nek nincs megfelelő felelősségbiztosí­tása, azzal nem szerződnek. Mint arról korábban beszámoltunk, állomásonként 500 millió forintos kár­térítési alap létrehozását szorgalmazza egy erzsébetvárosi társasházakat képvi­selő egyesület. Álláspontjuk szerint az alapból gyorsan ki lehetne fizetni az épületkárok helyreállítási költségét, s nem kellene várni, míg lezajlik az ilyen­kor szokásos eljárás. Vagyis a felépí­tendő négyes metró vonalán élők nyu­­godtabban aludhatnának, mert biztosak lehetnének abban, hogy bármiféle kár érné otthonaikat az építkezés, azaz a metró munkálatai miatt, nem kellene évekig pereskedniük a jogos kártéríté­sekért, gyorsan kijavíthatók lennének a házak. Gulyás László, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője az elkülönített kártérítési alap létrehozását ezzel szem­ben feleslegesnek tartja. Azt mondja: a hasonló nagyságrendű beruházásokban részt vevő kivitelezőknek olyan felelős­ségbiztosításuk van, amely garantálja, hogy ki tudják fizetni az általuk okozott kárt. A fedezet a biztosítótársaságok tő­kéje. Ráadásul a káresemények kapcsán lehetőség van előleg fizetésére is, mint arra az árvíznél volt példa. Ha több százmillió forintos kártérítési alap len­ne, annak felelős kezelője ugyanolyan eljáráshoz kötné a kártérítést, mint a biztosító. Vagyis nem lenne gyorsabb, hiszen bemondásra, telefonhívásra sem­milyen alapból nem fizetnek. A metróbiztost meglepte az erzsébet­városi civil szervezet nyilatkozata, mi­vel meghívásukra már több fórumon részt vett, s ezeken azt tapasztalta: az építkezésben érintett lakók nyugodtak, megértették, hogy a modern építési tech­nológiának köszönhetően nem kell attól tartani, hogy összedől a házuk. A nem­zetközi normáknak megfelelő szerződé­sek pedig garantálják, hogy minden esetleges kárt megtérít a kivitelező. Az építkezésben tekintélyes, nagy cégek vesznek majd részt, amelyek nem tűn­nek el egyik pillanatról a másikra. Pá­nikhangulatot kelteni indokolatlan - hangsúlyozta Gulyás -, a tervezők ép­pen azért választották például a Thököly útra a résfalas technológiát, mert sokkal biztonságosabb, mint az alagútfúrás. Az új metróvonal mentén 12 ezer in­gatlanról készült felmérés 1998-ban. Ezt felfrissítik, a pályázaton kiválasz­tott kivitelezők pedig ellenőrzik. Az in­gatlanok állapotának pontos rögzítése a tulajdonosok és az építkezők kölcsönös érdeke, hiszen azzal elejét lehet venni az esetleges vitáknak. A metróépítés kapcsán azonban nem szabad abból ki­indulni, hogy az mindenképpen károko­zással jár. Korszerű technikával ugyan­is minimális a kockázat - szögezte le a metróbiztos. S.T. RÉSELT ÁLLOMÁSÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA ÉPÍTÉSI SZAKASZAI Résfalak (állomási oldalfalak) készítése. Zárófödém elhelyezése. Forgalom elől a terület lezárva. Forgalom elől a terület lezárva. Közbülső födém behelyezése. Fenéklemez készítése, vágányok A forgalom zavarása nélkül. elhelyezése. A forgalom zavarása nélkül.

Next